Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-23 / 196. szám

NB HI... NB III. K. Rákóczi és a Barcs biztosan győzött A hajrában kapott ki a K. Vasas — Siófok nyerte a somogyi rangadót Az ünnepek miatt csütör­töktől vasárnapig került sor a labdarúgó NB III. mérkő­zéseire is. A csütörtöki nyi­tány Lábodon jól sikerült: az L. MEDOSZ fölényes bizton­sággal nyert az átszervezett Volán SC ellen. A folytatás­ban is elég jól ment a so­mogyi csapatoknak. A Délnyugati csoportban a K. Rákóczi könnyedén győzött a nagyon gyenge napot kifogó — úgy fest: alaposan meg is gyengült — Dombóvár ellené­ben. Ugyancsak nyert a Bar­csi SC, ahol Szóvári edző ez alkalommal újabb fiatalokat dobott frontba. Százszázalé­kos is lehetett volna a mieink sikere ebben a csoportban, ha a K. Vasas nem esik vissza a hajrában. Az utolsó tíz perc­ben fordult a kocka Mohá­cson. Egyébként ebben a cso­portban jó pár meglepetés született. A legnagyobb a pé­csi rangadón. A P. Helyiipar legyőzte a tavaly még NB li­es Pécsi Bőrgyár csapatát. Tolnában is rangadó volt, ahol a másik volt NB Il-es, a Máza-Szászvár kapott ki hazai pályán a Nagymányok- tól. A K. Rákóczinak jól jö­hetnek ezek a vereségek ... Az Északnyugati csoportban a két somogyi együttes talál­kozott egymással. Siófokon a hazai csapat nyert; a Kiss J. SE azonban kezd felnőni a nagyobb feladatokhoz. A ka- polyiak jó benyomást keltet­tek. K. Rákóczi—Dombóvár 4:0 (2:0) Kaposvár, Szloboda. 200 néző. K. Rákóczi: Siklósi — Balogh, Agfalvi, Tüske, Németh (Farkas), Savanyó, Márton, Szabó, Szöllősi. Pintér, Laczkovics. Edző: Váradi Lajos. Dombóvár: Hilbert — Ha­vasi, Tapaszti, Barta (Köbli), Vég­vári, Beke, Mikolits, Kun (Ko­vács), Varga, Szőcs, Sonkoly. Ed­ző: Lendvai Miklós. 15. perc: Jobb oldalon fu­tott a Rákóczi támadása, s a végén Pintér lőtt a hálóba. 1:0. 26. perc: 11-est vétettek a vendégek védői. A megítélt büntetőt Laczkovics értékesí­tette. 2:0. Horváth (Páár). Edző: Szóvári György. Bonyhád: Tóth n. — For- rai, Plesz (Fláding), Péter, Farkas. Vajda, Horváth, Kuhl (Tóth I.), Bula, Varga, Palkó. Edző: Botár Róbert. 8. perc: Otartics jó labdát adott Gyergyáknak, aki két bonyhádi védőt átjátszva 18 méterről a jobb sarokba bom­bázott. 1:0. 74. perc: Szokol a félpályá­ról indult el, a bonyhádi vé­dők csak szorongatni tudták, amikor a vendégek kapusa ki­mozdult, Szokol fölötte a há­lóba lőtt. 2:0. 80. perc: Ismét Szokol ve­zette fel a labdát, s a bony­hádi védők díszkíséretében beállította a végeredményt. 3:0. Jó iramú, küzdelmes mér­kőzést hozott a találkozó. A barcsiak megfiatalított csa­pata nemcsak lelkesen, hanem helyenként jól is játszott, s a győzelmet ilyen arányban is megérdemelte. Jók: Tóth, Szo­kol, Nagy, Gyergyák, Otar­tics, Spivla, ill. Tóth II., Far­kas, Bula. Mohács—K. Vasas 2:1 (0:1) , Mohács, 500 néző. V.: Köő. A mérkőzésről részletes tu­dósítást nem kaptunk, csupán annyit, hogy az első félidő 18. percében a Kaposvári Vasas vezetést szerzett, s a 80. percben még állt is a Vasas egygólos előnye. Az utolsó tíz percben a hazaiak nemcsak egyenlítettek, hanem 11-esből a győztes gólt is megszerez­ték. • • • További eredmények a Dél­nyugati csoportban: Máza­Szászvár—Nagymányok 0:1, Szekszárd—PEAC 1:1, P. Steinmetz—P. Porcelán 0:0, Pécsi Helyiipar—Pécsi BTC 1:0. ÉSZAKNYUGATI CSOPORT Siófoki Bányász— Kapoiy 2:1 (1:0) Siófok, nár. 500 néző. V.: Bog­A nyár végi kánikula elle­nére is szép számú közöns'' gyűlt össze, hogy szemtanúja legyen a siófoki csapat első hazai mérkőzésének. Az S. Bányász—Kapoiy somogyi rangadó rá is szolgált az ér­deklődésre. A siófokiak pedig azt bizonyították, hogy a múlt heti l:0-s mosonmagyar­óvári vereségük, (amelynek tudósítása sajnálatos módon kimaradt), valóban a balsze­rencse számlájára írandó. A két csapat a következő ösz- szeállításban szerepelt: Siófok: Málics — Szilágyi, Oj- vári, Horváth I., Püspöki. Pintér (Schádl), Erdei, Dróth, Meggyes, Takács, Balaton (Horváth H.) Edző: Molnár Péter. Kapoiy: Do­bos — Hertelendi, Dobján, Csi- csák, Bujtor, Balohg, Kovács, Sze­lei, Kátai, Johann, Csullag. Ed­ző: Radnai István. 9. perc: Negyven méterre a kapolyi kaputól szabadrúgás­hoz jutottak a hazaiak. Hor­váth I. óriási lövése védhe- tetlenül vágódott a léc alá. 1:0. 53. perc: Takács labdája a kapufáról pattant vissza, Ba­logh lyukat rúgott, de ott termett Dróth, aki közelről nem hibázott. 2:0. 59. perc: Szép kapolyi tám­adás végén szállt középre a labda, Málics nem jól számí­totta ki az ívet, s Kovács 14 méterről biztosan lőtt a jobb sarokba. 2:1. A végig változatos, jó mér­kőzésen a tapasztaltabb Sió­fok megérdemelten győzött a kezdetben megilletődött, de mindvégig lelkesen játszó Kapolyi Kiss J. SE ellen. A siófoki csapatnak volt egyéb­ként több helyzete is. Jók: Horváth I., Püspöki, Erdei, Meggyes, ill. Dobos, Csicsák, Bujtor, Johann. • * • További eredmények az Északnyugati csoportban: MOTIM TE—KÖFÉM (Szé­kesfehérvár) 4:0, Győri Elekt­romos—Komáromi O. 2:0, Soproni VSE—Tatai Spartacus 2:0, Rákóczi SE—Bábolna 1:1, Sárisáp—Győrszentiván 1:1. Kigyulladt a kongresszusi őrtűz Aikotmánynapi gyűlés Nagyatádon Pattogó ritmusú térzene hív­ta a nagyatádiakat csütörtö­kön este a Szabadság-parkba. A Hazafias Népfront és a KISZ közösen tartott megem­lékezést alkotmányunk ünne­pének előestéjén. Hét órakor kigyulladt a kongresszusi őr­tűz, a KISZ VIII. kongresszu­sának jelképe. A Himnusz, majd Garai Gábor Honalapí­tók című versének elhangzása után Szabó Miklós, a Hazafias Népfront járási bizottságának munkatársa köszöntötte a gyű­lés részvevőit. az utóbbi években. Ezt a fiata­lok vívták ki maguknak. Ah­hoz azonban, hogy beleszólási joguk legyen a város vagy az ország ügyeibe, a társadalmi szervek támogatása is kell. Itt, Nagyatádon megvan ennek a lehetősége — hangsúlyozta a gyűlés szónoka. Ezt bizonyítja az a tény, hogy sok fiatal ke­rült a város »parlamentjébe« s a VIII. kongresszus előkészí­tése nemcsak a KISZ magán­ügye. Az üzemek, intézmények pártszervezetek segítik a vá­lasztások előkészítését. A KISZ előtt most nagy feladat áll. Felmérni azt a munkát, amit az elmúlt négy évben végzett, és felkészülni a következő négy év feladataira. A köz­ponti bizottság kongresszusi levelet küldött a fiatalokhoz. Ebben választ kér azokra a kérdésekre, amelyek a mozga­lom egészét és az egyes fiata­lokat egyaránt érintik. A kongresszus nemcsak az ifjú­sági mozgalom további felada­tait határozza meg, hanem if­júságunknak a társadalomban végzett munkáját, felelősségét is. Ahogy Baranyi Ferenc fia­tal költőnk írja: »... mi for­máljuk egésszé e készen ka­pott, félig kész világot« — fe­jezte be ünnepi beszédét Ba­lázs Nándor. Az ünnepséget Váci Mihály Még nem elég című verse és a DlVSZ-induló zárta. Ezután Balázs Nándor, a KISZ megyei bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz. Ünnepi beszédének elején hangsúlyozta: — Ebben az évben augusz­tus 20-a nemcsak az alkot­mány ünnepe hazánkban, ha­nem a KISZ-fiatalok VIII. kongresszusa felkészülési idő­szakának jelentős mérföldköve is. Erre az ünnepre Nagyatá­don is közösen készült a Ha­zafias Népfront és a KISZ. Ezután részletesebben szólt a KISZ közelgő kongresszusá­ról. Elmondta, hogy az ifjú­sági szervezet jelentősége nőtt A SZÍNHÁZPARKBAN Fölaratták Vaszary János mellszobrát »Arcvonásai határozottak és elszántak. Keményen felszegett, szegletes álla ma­ga a rendíthetetlen akarat, szívós kitartás, feszülő ener­gia. Tiszta, nyílt, de acélo­san szúró tekintete mintha mindig a lényeget fürkészné a felszín látszattakarója mögött. Magas, domború homlokát a permanens gon­dolkodás szigorú ránca oszt­ja ketté, s alig deres ma­kacs haj keretezi. Robbanó temperamentuma szinte fé­lelmetes. Szavai a pillanat hevében alakulnak, gyűlnak, gyújtogatnak, új meg új lo­62. perc: Mintaszerű Pin­tér—Márton—Szabó adogatás végén az utóbbi lőtt elegán­san a hálóba. 3:0. 84. perc: Laczkovics futott el a bal szélen, Hilbert ka­pus beadást várt, ehelyett a szélső megcélozta a rövid­sarkot, és a labda a hálóba vágódott. 4:0. Régen volt annyi néző a K. Rákóczi mérkőzésén, mint most, szombaton délután. A szurkolók nagy várakozással tekintettek a kaposvári csa­pat újabb mérkőzése elé, jó játékot s győzelmet vártak együttesüktől. Nos, a nagy győzelem megszületett. A Rá­kóczi helyenként jól is ját­szott, a befejezés körül azon­ban még mindig nagy a hiba­százalék. A gyengén játszó Dombóvárnak könnyűszerrel rúghatott volna kétszer ennyi gólt is, ha nem ma­radnak ki az abszolút gól­helyzetek. A DVSE nem kész­tette komoly erőkifejtésre a kaposvári csapatot, amely fél gőzzel is biztosan nyert. Jók: Balogh, Tüske, Savanyó, Pintér, a dombóvári csapat­ból senkit nem lehet kiemel­ni. Barcsi SC - Bonyhád 3:0 (1:0) Barcs, 600 néző. V.: Szőke. Barcs: Tóth — Bogyó, Karsai, Kiss, Winkler, Szokol, Nagy, Spi- evla, Gyergyák (Kása), Otartics, Kálmán Imre-emlékhangverseny Méltóan a szerzőhöz A csillagos égbolt alatt, szép augusztusi estén, immár ki­lencedik alkalommal rendezték meg csütörtökön a hagyomá­nyos Kálmán Imre-emlékhang- versenyt Siófokon a szabadté­ri színpadon. A hatalmas né­zőteret csaknem teljesen meg­töltötte a főleg tóparti vendé­gekből álló közönség. Az Országos Filharmónia az ünnepi eseményhez és a város szülöttéhez, Kálmán Imre em­lékéhez méltóan magas szín­vonalú, kitűnően szerkesztett, jól pergő műsorral örvendez­tette meg az operett kedve­lőit. A népes szereplőgárdából el­sősorban Zentay Anna érde­mes művész, Németh Marika, Petress Zsuzsa és Palócz Lász­ló voltak nemzetközi rangú tolmácsolói a magyar operett­nek, Kálmán Imre zenéjének. Fellépésük s minden előadott műsorszámuk vastápsot kapott, és nem egy ismétlést követelt a közönség. A hangverseny többi, kevésbé ismert szerep­lői is méltó partnerei voltak a már említett művészeknek. Pásztor Lajos, a weimari ope­ra vezető tenoristája olaszos iskolázottságú, szép hangjával — a műfaj kitűnő ismerőse­ként — stílusosan tolmácsol­ta a Cirkuszhercegnő és az Ör­döglovas operaigényességű, népszerű részleteit. A kitűnő megjelenésű Németh Sándor akrobatikával határosán tán­col, jól énekel, és mindezek napjainknak talán legjobb magyar táncos komikusává avatják. Megyénk szülötte, Szabadi József, a szegedi ope­ra fiatal tenoristája a »Hej, cigány« temperamentumos, re­mek előadásával igazolta, hogy — külföldi szerződése lejártá­val hazatérve — komoly nye­resége lett a Tisza-parti opera- színpadnak. Marik Péter kul­turált éneke is — különösen a Németh Marikával előadott zá­róduettben — szép pillanato­kat szerzett. Mednyánszky Ági szubrettadottságait elsősorban a Németh Sándorral közösen előadott »ringó vállú« kettős­ben érvényesítette. Az emlékhangversenyt há­rom fiatal balett-táncos pár közreműködése egészítette ki. Véleményünk szerint kevesebb — de rangosabb és jobb tán­cos — több lett volna. A műsort Kálmán Imre éle­téből merített — immár zene- történeti jelentőségű — esemé­nyek, humoros történetek fel­idézésével a Magyar Televí­zió .két népszerű, fiatal be­mondója, Kudlik Júlia és Ko­vács P. József vezette. (Az összekötő szöveget is Kovács P. József állította össze.) Az est sikerében döntő szerepe volt a Postás Szimfonikusok kitűnő zenekarának és az elő­adás spiritus rectorának, a Kál- mán-zenét remek stílusérzék­kel tolmácsoló dr. Vasady Ba­logh Lajos karmesternek. Mindent egybevetve: az el­múlt évek olykor vegyes ér­zelmekkel fogadott Kálmán- mán Imre-emlékhangversenyei után végre magas színvonalú, a magyar operettművészet leg­jobb hagyományait idéző pro­dukcióval emlékeztek meg szü­lővárosában Kálmán Imréről. Külön örülünk annak, hogy az üdülőkkel együtt sok harma­dik nemzedékbeli fiatal ült a nézőtéren, és tapsolt lelkesen a örökzöld Kálmán-melódiák- nak s a dallamok kiváló meg­szólaltatóinak. Igzolták, hogy a jó zene s a méltó megszólal­tatás — még ha a sokat vita­tott operettről van is szó — sikert arat, még fiatalságunk körében is. Dr. Hock János bogdst szítanak. Hatni, meg­győzni akarnak, másokat is átfűtenek azzal a tüzes iz­galommal, amely bennük parázslik.« ­(Kárpáti Aurél — Vaszary- ról.) A színházpark fényt szűrő lombjai alatt a csöppnyi víz­esés szomszédságában mintha az idézett gondolatokat örö­kítené meg az anyag. Mint­ha a nagy elődöt méltató sza­vakat öntötte volna bronzba Wéber Klára kaposvári szob­rászművész újonnan avatott alkotásán. Az alkotmánynapi rendez­vénysorozat egyik kiemelkedő eseménye volt Kaposváron Vaszary János festőművész portréjának leleplezése. A derűs délelőttön a városi ta­nács fűvószenekara csalogatta a járókelőket az ünnepségre. A meghívottak között ott lát­tuk megyénk és városunk ta­nácsi, közművelődési, vala­mint tömegszervezeteinek ve­zetőit. Megtisztelték az át­adást az alkotó művész pá­lyatársai, Kaposvár képzőmű­vészeti életének képviselői is. Az avatóbeszédet Ember- sics Imre, a városi tanács el­nökhelyettese tartotta. »A képzőművészeti alkotá­sokkal kapcsolatosan elkészí­tett átfogó koncepciók szelle­mében rendeztük meg ezt az ünnepséget — mondotta töb­bek között. — Az 1970. évi pártértekezlet határozata volt: egységes tervet kell készíteni, hol és hogyan díszítsék Ka­posvárt a különböző képző- művészeti alkotások. A szob­rok, emléktáblák, gobelinek gyarapításával eddig már tör­lesztettünk évtizedes adóssá­gunkból, az alkotások számát azonban még szaporítani kell megyeszékhelyünkön. ' Kerül­het-e mélótbb mű ide, a vá­ros egyik legszebb helyére, a szép tájat jelképező környe­zetbe, mint a város egyik nagy szülöttjének, a termé­szeti látványt és fényt egy­aránt kedvelő és szerető mű­vésznek, Vaszary Jánosnak a mellszobra? Szülővárosa ez­zel az alkotással is adózni szeretne emlékének. Külön öröm, hogy kaposvári művész, Wéber Klára készítette a mű­vet, amely bizonyára elnyeri városunk lakosságának is a tetszését.« B. Zs. SOMOGYI NÉPLAP Hétfő, 1971. augusztus 23.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents