Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-15 / 191. szám

Egészséges és harmonikus házasélet Hangversenyjegyzet Siker Kőröshegyen Johan Huys, Szirmay Márta, Yikár-kórus Nemrég megjelent orvosi vizsgálaton egy 65 éves asz- szony. Panaszai idegrendszeri kimerültségre utaltak, melyek férje halála után lépték föl. »■Nem bírom elviselni a vesz­teséget, nem tudok élni nél­küle.« Ennek a már megőszült asz- szonynak a szavaiban vissza­tükröződött egész házasélete. Csaknem 50 évi házasság után sokkal piélyebb és me’egsbb volt kapcsolata a házastársá­val, mint az első évék fellán­golásában. Ez a nő az élet alkonyatá­ban érezte és tudatában volt annak, hogy harmonikus há­zaséletet élt és boldog volt Sajnos, ezt nem mindenki mondhatja el. A házaspárnak együttélésük során sokszor hajlamosak egymást bírálni,! panaszkodni és egymást vá­dolni. Az ember nem születik tö­kéletes lénynek. A jellem öröklés és túlnyo­mó részben a környezet, a nevelés hatására alakul. Leg­fontosabb szerepe ebben a ne­velésnek van, ezért a szülők kötelessége személyes példá­val a gyermekét szorga'omra, becsületre, őszinteségre és er­kölcsi tisztaságra tanítani. Kö­telességük megóvni minden olyantól, ami ártalmas a fej­lődésre. Gondol-e a szülő ar­ra, hogy amikor gyermekének mindent megenged, mmdent megteremt — sokszor lemon­dások árán is —, az nem elő­nyére, hanem hátrányára vá­lik? Az ilyen gyermek később még többet követel, mind'g nagyobb igényekkel lép fel, és elérkezik az idő, amikor már nem tud örülni semminek. A szülő képtelen kielégíteni kívánságait, már csak anyagi helyzete miatt is, és ilyenkor bekövetkezik a baj. A gyer­mek másfelé keresi kívánsá­gainak kielégítését, rossz útra tér, rossz társaságba kerül, el- züllik. Az italhoz, cigarettá­hoz nyál, és korán megkezdi a nemi életet Ma már nem ritka a különböző — ebből eredő — panaszokkal az or­vosi rendelőkben menie’enő fiatal. Korán felkorbácsolt idegrendszerüket pórbálják gyógyszerrel nyugtatni. Sok fiatal arról panaszko­dik, hogy c^aló^ott az élet­ben, és annak semmi értemét nem lát’a. Már az ind”lásná! mefftornan. Hiánvzik belőle az életkedv, nincs életcélja. Olvan ember, ékít gyermek­korban nem tanítan"k szor­galomra és komoly gondolko­dásra, nem lesz jó partner egy harmonikus házassághoz. Lehet, hogy furcsának tű­nik, hogy a harmonikus élet gyökerét olyan messze keres­sük, de nem szabad elfelej­teni, hogy a jó házasélet el­engedhetetlen feltétele a tel­jes értékű, egészséges, ki­egyensúlyozott lelkivilága egyéniség. Az ifjúságot ne­velni kell, és meg kell értet­ni vele, hogy a házasság ko­moly esemény az ember éle­tében és nagy felelőséggel jár. Magyarországon nagy száza­lékban rosszul sikerülnek a házasságok. Sok a válóper. Egy válási procedura izgal­mai megviselik nemcsak a fiatalokat, hanem a szülőket is. Az elváltak víffaszt keres­nek a könnyű életben, és a könnyelmű szórakozásban esetleg az alkoholban. S mi­lyen a sorsa az elvált szülők gyermekének? Mostoha sors. legtöbbször az öregszülők úiabb gond iáit jelenthetik, újabb aggodalmat, újabb le­mondásokat, mert a szórako­zásra, kalandokra vágvó fia­tal szülők alig a’ka’masak gyermeknevelésre. Nem vár­ható harmonikus élet ott sem. ahol a há»a<rág anyagi ér­dekből kötődik. A szeretetet a pénz nem pótolja. A szülök állandó beavat­kozása a fiatal házasok éle­tébe is oka lehet a házasság sikertelenségének. A Patainak azonban nem szabad elfelej­tenie, hogy tisztelnie kell a házastárs szüleit. A harmonikus házasélethez hozzájárul a jól berendezett, kényelmes, nyugodt és szép otthon. Az otthoni nyugodt atmoszféra pihentet és vissza­adja a munkakedvet. A sokszori, illetve hosszú ideig tartó távolélés megla­zítja a kapcsolatot, és rossz vége lehet. Az alaptalan fél­tékenység kóros folyamatnak is felfogható, káros, és éket ver a házastársak közé. A válóperek anyagából ki­tűnik, hogy a legtöbb házas­ság azért bomlik fel, mert valamelyik házastárs megcsal­ja a másikat. Később, hogy a másik se maradjon adós, viszonozza. Ilyenkor a gyer­mek ellenőrzés nélkül ma­rad, esetleg csavargó, naplopó lesz belőle. Egy 30 éves beteg férfi vizs­gálat közben elmondta bána­tát: »Szép családi életet él tem. Közben azonban megtet­szett egy másik nő, de be kell vallanom, sem jobb, sem szebb a feleségemnél. Csak más volt. Később a kollégáim és a csa­ládom tudomást szerzett róla A családi életem felborult, az otthoni atmoszféra elviselhe­tetlen lett, ez kihatott az egészségemre, ezért vagyok itt.-» Egy fiatal nőbeteg elmond­ta, két éve ismerkedett meg egy férfival. Megtetszett a fia­talember, aki udvarias volt és elhalmozta mindennel. Egyéb­ként sem 5, sem a munkatár­sai nem tartották az illetőt értékes embernek. Jellemben meg sem közelítette a fér­jét. Könnyelmű életet élt és sokfelé udvarolt. De neki es- küdözött. hogy ő az igazi és elveszi feleségül. Később ki­derült, hogy más n*nek is udvarolt. Ez Idegileg összerop- pantotta. Családi élete és egészsége felborult, orvosi ke­zelésre és kórházi ápolásra szorult. Ilyenkor — a fenti két eset­tel kapcsolatban is — eszem­be jut egy bolgár közmondás- »Engedte a ketrecből a szelíd nmOat elfutni, ő pedig fut a vadnyúl után, hogy elkap­hassa.« Az ilven és hasonló esetek­ből adódó megbetegedjek el­kerülhetők, ha a családi élet rendezett. A gyógyulást pedi« ne csupán az orvostól és a 'zvógvszeroVtől váriak. h«r,<»m környezetük. egyensúlyuk vissza állításától. A házasságon kívüli ter­hességek, az alkoholizmus és a nemi betegségek mennyi kellemetlenséget okoztak már, hány családi életet zaklattak fel és tettek tönkre! Szomorú és felháborító, amikor a ré­szeg férj hazatér, és brutális viselkedésével arra kényszeríti feleségét és gyermekét, hogy a szomszédokhoz menekülje­nek védelemért Az ilyen em­berek nemcsak saját, hanem környezetük egészségét is ká­rosítják. Nagy szerepe van a házas­életben a harmonikus nemi életnek. A nemi elhid?gülés- nek sokszor egészségügyi okai is lehetnek. Ilyenkor orvos­hoz kell fordulni. Vitathatatlan, hogy a ren­des, harmonikus házasélet sokban hozzájárul egészségünk megóvásához. Dr. Iliev Illa Pénteken este folytatódott a forró sikerű Cantus Pannoni- cus sorozata a kőröshegyi templomban. A siker már a le­vegőben volt előlegként is, hi­szen csaknem annyi érdeklődő szorongott a templomajtó előtt, mint amennyien befértek a fa­lak köz.é Az érdeklődés jelzi és dicséri a jó propagandát is. A külföldi művészvendég; Johan Huys belga orgonista két patetikus ívelésű Kerckhoven- művet mutatott be először (C-dúr fantázia, D-dúr prelú­dium és fúga). Az est fénypont­ja és egyik legnagyobb élmé­nye Szirmay Márta és az orgo­nista előadásában Bach 53. kantátája volt. Sújts a kívánt órában fordíthatnánk ma­gyarra a Schlage doch ge­wünschte stunde kantátasoro­kat, melyeket ihlettel, stílusá­hoz hű erőteljességgel énekelt a művésznő. Az orgona mellől kiválóan érvényesült a kőrös­hegyi templom csodálatos akusztikájában az énekhang. Johan Huys nem mint virtu­óz gyűgözte le a nézőket, ha­nem inkább az orgonaművek finom és gazdag líraiságát va­rázsolta elénk biztos techniká­val. Különösen érvényesült ez Bach g-moll partitájának in­terpretálásában,1 s még hatvá- nyozottabb gazdagsággal Vi­valdi—Bach a-moll concertó- jában. A műsor második részében tanúi lehettünk annak, hogy Huys érdeklődik a modern or­gonamuzsika iránt is. Főleg a kozmikus fantasztikus témájú filmek, színpadi művek fedez­ték föl az orgonát, hogy a szfé­rák mai zenéjét, a nagyváros zajait az automaták kattogásá­val ötvözze. Nagyjából így jel­lemezhetnénk a francia Alain kissé hideg, majdnem geomet­rikus hatású, de mindenképpen századunk sajátos életérzését tükröző művét. Ha új is a fül­nek — a másik —, a barokk életérzés hangvilágával szem­ben, mégis élményszerű, s a belga orgonista ennek tolmá­csolásában is éppoly magabiz­tos volt, mint a Bach-előadás- ban. A KISZÖV Vikár kórusa — Zákányt Zsolt dirigálásában — zárta a szép kőröshegyi estét. Szereplésükben kamatozott a jó együttes munka, és a közön­ség gyorsan kegyeibe fogadta a somogyi énekeseket. Elsőnek A rádió újabb nagyobb sza­bású vállalkozásaira hívjuk fői olvasóink figyelmét: a magyar nyelv hete után — „első alka­lommal — megrendezik a ma­gyar népköltészet hetét. A so­rozat hétfőn a közmondásokkal kezdődik, ezt követően a tré­fás mesékből kapunk ízelítőt. Szerdán Vallomás a népdalról címmel jelentkezik ismét a rá­Erkel — szó szerint — felele­venített művét adták elő (Buz­gó kebellel), majd Kodály kö­vetkezett. Az Ave Maria nagyszerűen kórusra épített, érzésteli elő­adása volt az est másik fény­pontja és a talán ilyen szépen még általuk nem énekelt Esti dal. Közben a karzaton a Tóth Lajos Általános Iskola énekes apróságai gyülekéztek, szépen ötvözött előadásban énekelték a karácsonyi pásztordalt. A lel­kesült közönség nagy jutalom­tapsa bizonyítja, hogy péntek este is kamatozott a »kőröshe­gyi kántus« somogyiasítása. S egyben bizonyítéka ez megyénk szép kórusmozgalmának, hi­szen egyáltalán nem jelent tö­rést az ilyen frissítés, hanem szép színt, szerves összetevőt a templomhangversenyek zenei élményében. T. T. dió a népköltészet heti összeál­lításával. Népmondát, népi anekdotát is feldolgoztak. Szombaton fő műsoridőben hallhatunk virágénekeket, va­sárnap népballadákkal fejező­dik be a sorozat. A nanonta je­lentkező adás szereplői: Földi Teri, Márkus Ferenc, Mádi Szabó Gábor, Mednyánszky Ági, Jáncsó Adrién. Hétfőtől a rádióban A magyar népköltészet hete Szocialista brigádok klubja Főbérlet a pincében «— Mindenki „részvényes“ összerakott keskeny asztalok. A büfében jégszekrény, vil- lanyrezsó, a kiadóablak a klubszobára néz. Hosszú és nehézségekkel te­li utat tett meg a HVDSZ megyebizottsága a szocialista brigádok klubjának megnyi­tásáig. Dolgos Gyula, a HVDSZ megyei titkára így elevenítette föl- a klubavatón ezt a történetet: — 1968-ban határoztuk el, hogy otthont adunk a szo­cialista brigádoknak, ahol összejöhetnek, kicserélhetik a tapasztalatokat, kiállítást, szel­lemi vetélkedőt rendezhetnek. Nagyon örültünk, mikor a HVDSZ központjának húsz­ezer forintos támogatásával, a Vegyesipari Vállalat segítségé­vel megnyithattuk az első klubot 1968 novemberében a Petőfi tér 3. szám alatt A megyében és az országban is magunkon a vállalatvezetők, a szakszervezeti bizottságok és a szocialista brigádok ösz- szefogásával. Sok kutatás után találtunk erre a helyre az Ingatlankezelő Vállalat ve­zetőivel. Minden lakót meg­kérdeztünk, egyetért-e azzal, hogy brigádklub legyen a pincében. Aztán mentünk a városi tanácshoz a kiutalásért. Megkaptuk. 1974 végéig fő­bérlők vagyunk. 1950 óta ez az első hely, amire azt mond­hatjuk: ez a miénk. A köz­ponti vezetőségtől ötvenezer forintot kaptunk, a vállalatok — az ingatlankezelő, a bútor­ipari, a kefe- és műanyag- ipari, a temetkezési, a patyo­lat — pedig anyagot, szak­munkásokat adtak az átala­kításhoz, a széppé varázsolás­hoz. Mindnyájuknak köszön­jük. Ebben a klubban tehát mindenkinek »részvénye« van. — Tudom, hogy a HVDSZ megyei bizottságának van egy emlékkönyve. A klubépítéc története szép lapja lesz a krónikának. — Tüzelőt is tartottak ide- lent, amikor kilapátoltuk, megjegyeztem magamban, no, ez szép szocialistabrigád-klub lesz! — mondja Venczler Nándor, az Ingatlankezelő Vállalat szb-titkára. — Az tudja igazán értékel­ni, mit tettek a vállalatok, aki mosőkonyha korában is látta a klubot. Az asztalokat és a falburkolatot nálunk, a Bútoripari Vállalatnál ké­szítették a Petőfi szocialista brigád tagjai. Amit itt lát, az Horváth István I., Tuboly László, Szalai Tibor, illetve Horváth György, Horváth Hónapok óta készültem ebbe a klubba, s amikor el­jött az avatás napja, megle­pődtem, hogy milyen össz­komfortos, szép és elegáns. Ugyanígy járt minden meghí­vott, hiszen tudta, hogy néhány hónappal ezelőtt mosókonyha és szárítóhelyiség volt itt Ka­posváron, a Bajcsy-Zsilinszky utca 32—34. számú lakóház pincéjében. Most öt helyi­ségből álló klub előszobával, büfével, mellékhelyiséggel, egy klub- és egy tanácskozószobá- - al. A lakkozott parkettán elegáns szőnyegek, a szépén kifestett helyiségekben fali­lámpák. Különösen barátsá­gos a klubszoba a műbőr puf­fokkal, a kis asztalokkal. A tanácskozóteremben U alakban első volt ez a klub. Sajnos, amikor megszűnt a Vegyes­ipari Vállalat, egyik napról a másikra kipakolták búto­rainkat és fölszereléseinket. Ezután sok vezetővel tár­gyaltunk, helyiséget azonban nem tudtak adni. Akkor úgy döntöttünk, hogy segítünk A neheze azonban még ez­után következik: művelődési és embernevelő központtá kell tennünk a klubot. Dr. Szerényt János, a SZMT titkára úgy fogalmazott, hogy köszönet illet mindenkit az ál­dozatkészségért, a szorgalom­ért és az összefogásért István munkáját dicséri. A terv is szorított, kérésünkre bent maradtak éjszakára — mondja Szabó József szb-tit- kár. — Első helyre azonban az Ingatlankezelőt teszem, ők pofozták ki a helyiséget. — Hát az biztos, hogy má­jus óta sokat dolgoztunk itt... A munkások még a szabad szombatjukat is feláldozták. A kőművesmunkát Juhász Sán- dorék végezték, Keszthelyi Ferencék szerelték a vízveze­téket, Godina Ferencék a vil­lanyt, Szűcs Józsefek festettek ki, a Lenin szocialista brigád oarkettázott. aztán dolgoztak itt lakatosok, asztalosok is. — Mennyi munka fekszik ebben? — mutatok körül. Legyintenek, s szinte egy­szerre mondják: Sok pénz volna az. de könnyebb volt megcsinálni, mint arról be­szélni. Dódity Miklósné, a Kefe- és Műanyagipari Vállalat szb- titkára elmondta, hogy ők nyolcán takarítottak, parket­tát lakkoztak. Kiss Erzsébet, a klub ve­zetője közvélemény-kutatást szeretne tartani, mert sze­rinte csak a szocialista bri­gádok, az ifjúsági vezetők, a nőfelelősök kérései alapján lehet jó programot összeállí­tani. — Elsőnek a mi brigádunk szeretné »kibérelni« a klubot — mondja Rajz Jánosné, a Kefe- és Műanyagipari Válla­lat Zója szocialista birgádjá- nak vezetője. — Találkozót tervezünk a textilművek egyik brigádjával. A klubvezető jegyez: meg­van az első kívánság. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. augusztus IS. 5

Next

/
Thumbnails
Contents