Somogyi Néplap, 1971. augusztus (27. évfolyam, 179-203. szám)

1971-08-14 / 190. szám

Szovjetunió—India Ratifikálták a szerződést mindkét fővárosban A Szovjetunió Legfelső Ta­nácsának elnöksége pénteken ratifikálta az augusztus 9-én aláírt szovjet—indiai béke-, ba­rátsági és együttműködési szer­ződést. Az erről szóló törvényerejű rendeletet Nyikolaj Podgornij, a legfelső tanács elnökségének elnöke írta alá. A legfelső tanács elnökségé­nek pénteki ülésén megállapí­tották, hogy a szerződés újabb fontos szakasza a szovjet— in­diai kapcsolatok fejlődésében, szilárd alapot teremt a Szov­jetunió és India gyümölcsöző együttműködéséhez. * • * Hivatalosan közölték, hogy Venkata Giri indiai köztársa­sági elnök ratifikálta a Szov­jetunió és India között Üj-Del- hiben augusztus 9-én aláírt bé­ke-, barátsági és együttműkö­dési szerződést. Tisztelgés Liebknecht sírja előtt A német munkásmozgalom mártírhalált halt nagy fia Karl Liebknecht születésének 100. évfordulója alkalmából a Német Szocialista Egységpárt vezetői és a berlini szovjet nagy­követ tisztelegtek a Berlin—Friedrichsfelde-i emlékműnél, (balról jobbra) Güntel Mittag, Mückenberger, Horst Sindermanz, Honecker, Fjotr Abraszimov, Verner és Alfred Neumann. , (Képtávírón érk. — ZP—MTI—KS) Indira Gandhi nyilatkozata A kelet-pakisztáni válságról, a szovjet — indiai szerződésről Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök és Dzsagzsivan Ram hadügyminiszter nyilat­kozatot adott a Patriot című baloldali folyóiratnak. Gandhi asszony kijelentette, hogy a kelet-pakisztáni válság a függetlenség elnyerése óta a legnagyobb teherpróbát jelen­ti India számára. , »A Bangla Deshben kiala­kult .helyzet az összes hábo­rús következményeket ránk hárította— mondotta a minisz­terelnök — anélkül, hogy ténylegesen részt vettünk vol­na a háborúban«. Ezzel kap­csolatban ismét hangoztatta, hogy a kelet-pakisztáni me­nekülteknek haza kell térniük, de erre csak akkor kerülhet sor, ha életük ott nem kerül veszélybe. Ami a Pakisztánnal való viszonyt illeti, Indira Gandhi nem zárta ki azt a lehetősé­get, hogy a szomszédos ország háborút indít India ellen, ezért Űj -Delhi éberen figyeli az események menetét. Gandhi asszony hangoztat­ta, hogy a Szovjetunióval aláírt szerződés nem védelmi paktum, és »ennek aláírásá­val nem csatlakoztunk a szovjet tömbhöz«. Másrészt hangsúlyozta, hogy a szerző­dés éppen India el nem köte­lezett politikáját támasztja alá, és nem akadályozza meg, I hogy hasonló szerződéseket kössön más országokkal is. A miniszterelnök méltatta a A Daily Wordl, az Egyesült Államok Kommunista Pártjá­nak lapja megjegyzéseket fűz ahhoz a nyilatkozathoz, ame­lyet Csou En-laj, a Kínai Nép- köztársaság államtanácsának elnöke adott Pekingben James Restonnak a New York Times szemleírójának. — A nyilatkozatból kitűnik — írja a Daily Wardl —, hogy igazolódtak azoknak az ag­godalmai, akik úgy véle­kedtek: a látogatás céljai közé tartozik a vietnami kérdésről folyó párizsi tár­gyalások megtorpedózása. Az interjú során Csou Efí-laj ugyanis kijelentette, hogy a vi- etnami_kérdés elsőrangú jelen­tőségű, mégis: maga az inter­jú azt bizonyítja: hogy a vietnami béke kérdései másodrangú szerepet ját­szottak a beszélgetés folya­mán. — A legkevesebb, amit el le­hetett volna várni — folytatja két ország baráti kapcsolatait és sok területen közös felfo­gását is. (MTI) Csou El-laj mint »az antiim- perializmus erőteljes szószóló­ja; világosan kifejezésre jut­tatja a Nixon pekingi látoga­tására vonatkozó javaslatra adott válaszában: az Egyesült Államoknak meg kell szüntet­nie a vietnami kérdéssel fog­lalkozó párizsi tárgyalások sza­botázsát. — Csou En-Iáj világosan értésre adhatta volna, hogy a kínai—amerikai kapcso­latok normalizálásához el­engedhetetlenül szükséges a vietnami béke helyre­állítása az ideiglenes forradalmi kor­mány hétpontos javaslata alapján. — A béke minden híve el­várja, hogy az, aki marxistá­nak vagy antiimperialistának vallja magát, támogatja az ideiglenes forradalmi kormány hétpontos programját és hatá­rozottan szembeszegül az im­perialista agresszióval, bárhol is mutatkozzék az. — A legkevsebb, amit Csou En-laj követelhetett volna, hogy az amerikai fegyveres erők az év végé­ig távozzanak Vietnamból. Csou En-laj nem tett semmi ilyesmit —, írja a Daily Wordl. RÖVIDEN Erich Honecker, az NSZEP KB első titkára pénteken fo­gadta Pjotr Abraszimovot, a Szovjetunió nagykövetét. Az aktuális kérdéseket vitatták meg. Négytagú venezúleai küldött­ség érkezett hazánkba a Haza­fias Népfront meghívására Jo- vita Villalbának, a Venezúleai Radikális Párt főtitkárának ve­zetésével. Budapestre érkezett néhány napos magyarországi üdülésre dr. Kari Schiller az NSZK gaz­dasági és pénzügyminisztere. A Lunohod folytatta mozgását a holdon. Panorámafelvétele­ket küldött a felszín újabb ré­szeiről, valamint újabb méré­si eredményeket a kozmikus térség fizikai jellemzőiről. Edward Kennedy amerikai szenátor pénteken Űj-Delhibe érkezett, miután előzőleg négy napon keresztül kelet-pakisz­táni menekültek táborait láto­gatta Indiában. Félmilliós tömeggyűléssel fe­jezte be a szélsőséges hindu nacionalista Dzsan Szangh párt 12 napos kampányát, amelyen a Kelet-Pakisztán függetlensé­gének elismerését sürgették. Újfasiszta f egy varraktárra bukkantak Rómában az olasz rendőrség központi épületének közvetlen közelében. Az ügy­ben megindult a vizsgálat. A rendőrség betiltotta a neo­náci Nemzeti Demokrata Párt augusztus 14-re kitűzött Maj- na-frankfurti találkozóját. Felrobbant és lezuhant a nyugat-németországi Beder­kesa helység fölött pénteken délután egy Starfighter F—104 G típusú repülőgép. A pilóta szörnyethalt. Észak-írország Egy diplomáciai és egy véres incidens fi Daily World Csőd En-laj nyilatkozatáról A kínai ENSZ-tagságról Bush hatvanhat ENSZ-diplomatával tanácskozott Egy incidenstől eltekintve a péntekre virradó éjszaka nyu­galomban telt el Észak-íror- szágban. Londonderry Bog- side nevű negyedében azon­ban az angol csapatok össze­csaptak a városrész katolikus lakóival; a harcokban életét vesztette egy fiatalember. Ez­zel a hétfő óta folyó véres összetűzések halálos áldoza­tainak száma 25-re emelke­dett. Jack Lynch, az ír Köztársa­ság miniszterelnöke, miután kormánya egész nap az uls- teri helyzet megivtatásával foglalkozott, sürgette az észak-írországi kormány fel­oszlatását, és helyette a kato­likus és a protestáns közösség Nagy-Britannia évi ötmil­lió fontot és további 3,5 mil­lió font értékű gazdasági se­gélyt ajánlott fel NATO-szö- vetségeseivel egyetértésben Máltának a szigeten lévő tá­maszpontok használatáért — jelentették ki csütörtökön jól értesült Jondoni körökben. képviselőiből álló hatalmi szerv létrehozását javasolta. Brian Faulkner északír mi­niszterelnök válaszolt Jack Lynch kijelentéseire: elutasí­totta az ír miniszterelnök kö­vetelését. Faulkner északír miniszter- elnök pénteken sajótértekez- leten jelentette be, hogy nem hajlandó többé tárgyalni a John Lynch vezette ír kor­mánnyal. Faulkner szemrehányást tett ír kollégájának, amiért az új kormányt szeretné Észak-írország élén látni, és azzal vádolta, hogy ennek ér­dekében támogatja az IRA szélsőséges szervezetet is. (MTI) A javaslatot sir Duncan Watson brit főmegbízott szer­dai és csütörtöki megbeszé­lésein hozta Mintoff máltai miniszterelnök tudomására. Máltai részről tanulmányoz­zák a brit ajánlatot. (MTI) George Bush, az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete 66 ENSZ-diplomatával tanácsko­zott azóta, hogy Rogers ame­rikai külügyminiszter bejelen­tette a kínai ENSZ-tagsággal kapcsolatos »új« amerikai po­litikát. Az amerikai ENSZ-nagykö- vet még 14 diplomatával kíván a kérdésről tanácskozni. Bush közölte az újságírókkal, hogy bízik az amerikai célok keresztülvitelében. Mint isme­retes: az Egyesült Államok sze­retné ugyan az ENSZ-ben lát­ni a Kínai Népköztársaságot; de egyúttal bent akarja a kí­nai ENSZ-helyet eddig bitorló Tajvant is. A kínai ENSZ-tag- ság megvitatására beterjesztett algériai—albán javaslat azon­ban — a KNK álláspontját tükrözve — azt indítványozza, hogy az ENSZ-ben Kínának járó helyet a Kínai Népköztár­saság foglalja el, Tajvant pe­dig zárják ki a világszervezet­ből. Tájékozott ENSZ-körök sze­rint az amerikai elgondolással rokonszenvező országok cso­portja egy szerdai bizalmas jellegű megbeszélésen úgy döntött, hogy a kínai ENSZ- tagsággal kapcsolatos ameri­kai javaslatokat kiegészítés­ként próbálják meg felvétetni a közgyűlés napirendjére. ENSZ-körökben úgy tudják, hogy az Egyesült Államok a tajvani ENSZ-tagság megtar­tása érdekében Belorusszia és Ukrajna esetével kíván érvel­ni. Eltekintve az említett szov­jet köztársaságok és a kínai sziget közötti státuszkülönbsé­gektől, precedensként akar hi­vatkozni arra, hogy egy ENSZ- tagállam részköztársasága ön­álló helyet foglal el a világ- szervezetben, és külön szavaza­ti joggal rendelkezik. Bush cáfolta azokat a híre­ket, amelyek szerint az Egye­sült Államok csak vonakodva, a »rend kedvéért« vetette vol­na fel Tajvan bentmaradásá- nak kérdését. (MTI) ÉVI ÖTMILLIÓ FONT + GAZDASÁGI SEGÉLY Máltában tanulmányoxxák a brit javaslatot Sisco missziója Béke helyett rakéták SiSCO amerikai külügyi államtitkár tíznapos izraeli látogatása anélkül ért véget, hogy sikerült volna elmoz­dítania a holtpontról a Szue- zi-csatorna megnyitása körül kibontakozott diplomáciai játszmát. Emlékezetes, hogy a nagy fontosságú vízi út meg­nyitására Szadat egyiptomi elnök még februárban tett először javaslatot. Izrael ak­kor mereven elutasította azt a feltételezést, hogy lehetővé tegye a csatorna megnyitását, mint az általános közel-ke­leti rendezés első szakaszát. Csak abban az esetben lett volna hajlandó némi vissza­vonulásra, ha ezt nem kötik össze a megszállt területek teljes kiürítésével, s ha min­den határidő nélkül meghosz- szabbítják a fegvverszünetet. Nyilvánvaló, hogy ez tartó- siti tta volna az izraeli meg­szállást, csakis Izraelnek kedvezett volna Egyiptom nem egyszer ki­fejtette: a csatorna megnyi­tása csak az első léocsőfok lehet a teljes rendezés felé. Ebben a helyzetben került sor az merikai kezdeménye­zésekre. Az amerikai diplo­maták lényegében azt mond­ták Kairónak, legyen türe­lemmel, míg ők Tel Avivban nyomást gyakorolnak Meir asszony kormányára a komp­romisszum érdekében. Ennek keretében került sor Sisco látogatására is. Az amerikai külügyi államtitkár a hírek szerint arról próbálta meg­győzni az Izraeli kormányt, hogy mintegy 40—50 kilomé­ternyire vonuljon vissza a vízi úttól, s járuljon hozzá ahhoz, hogy »jelképes« egyip­tomi erők keljenek át a csa­torna keleti partjára. Állítólag az amerikaiak eb­ben az esetben támogattak volna a tűzszünet egyéves meghosszabbítását. Megpró­bálták életben tartani az amerikai külügyminiszterről elnevezett Rogers-tervet is, azt a látszatot akarták kel­teni, hogy szem előtt tart­ják az arab országok méltá­nyos kívánságait is. Ez a törekvés Sisco kül­detésével együtt zsákutcába jutott. Tel Aviv minden egyiptomi javaslatra és min­den amerikai kompromisszu­mos kezdeményezésre egy­aránt nemet mondott Golda Meir legfeljebb 15—20 kilo­méteres virsza-onulásra lett volna hajlandó, vagyis meg akarta tartani a Barlev ve­zérkari főnökről elnevezett erődítményvonalat, és ezt is csak akkor tette vo'na, ha egyiptomi erők nein' kelnek át a csatornán, és ha az EAK beletörődik a határidő nél­küli fegyverszünetbe. Ez a rendezés elodázásával. a megszállás áll pndórítájával lett volna egyenértékű. Sva­dat elnök S;s»o kuda"»a után mondott e’ső bes»<5déb-n le is vonta, a ■ ha Tz-ael továbbra is kitart az elbwiqh; gr-ah toi-ületek meg- «zállása m''ii'>tt. és ha az Esvesfl.lt Államok továbbra sem két>es (vaev nem ava») nyomást sv^k^-olni T»’'a<a’»e. a Biztonsági Tanács határo­zatának elfogadtatása érde­kében, akko» ismét klé’e»sd- h°t a közel-keleti feszültség. Nyilván nem keríilt« el az egyiptomiak figyelmet az sem, hogy az izraeli körmi nv nem a békés rpohIn­nern katonai erejének foko­zásában érdekelt. És Sisco lá­togatását is az utóbbi cél je­gyében próbálta felhasználni. Tel Aviv újabb kívánságlis­táján a Phantom és F—4-es vadászbombázók mellett sze­repel a Lanoe típusú ame­rikai taktikai rakéta is. Sis­co tehát nemhogy nem tudott eredményt elérni, hanem még postás szerepre is vállalkoz­nia kellett: ő juttatta el a Pentagonhoz az újabb izraeli rakétaigényeket. Az amerikai időhúzás, tak­tikázás tehát nem segíti elő a megoldást, és végül minden amerikai kezdeményezés újabb izraeli fegyverszállítá­sokkal végződik. Az arab or­szágok ismét levonhatják a következtetést: nincs mit várniuk az. Egyesült Álla­mok diplomáciai manőverei­től. R. I. Ideiglenes alkotmány Szudánban A szudáni forradalmi pa­rancsnoki tanács pénteken ideiglenes alkotmányt foga­dott el, amelynek értelmében parlamentet (népi tanácsot) állítanak fel az országban. A parlament első megbízatása az állandó alkotmány kidoh gozása és megszövegezése lesz. Elkészülte után az állandó alkotmány tevezete a Szudáni Arab Szocialista Unió orszá­gos kongresszusa elé kerül. (A szudáni ASZÚ megalaku­lása most van folyamatban — szerk. megj.) Az ideiglenes alkotmány, amely péntektől lépett életbe, 60 cikkelyből áll. Deklarálja egyebek között, hogy Szudán szocialista demokratikus köz­társaság, amely a népi erők szövetségén alapul. Az elnöki mandátum időtartamát hat évben határozza meg, és jogot ad az elnöknek arra, hogy két vagy több alelnököt ne­I vezzen ki. Az elnök egyben a fegyveres erők fóparancsno- 1 ka is. (MTI) Sürgetik a ’ “ kongresszus összehívását A Latin-amerikai Egység kongreszusának összehívását sürgette Mexikóvárosban tar­tott ülésén a kongresszus szervezőbizottsága. A hét latin-amerikai ország — Mexikó, Argentína, Brazí­lia, Chile, Kolumbia, Peru, és Uruguay — által kidolgozott közös dokumentum — az úgynevezett »mexikói nyilat­kozat« — a neokolonializmus elleni harcra, Latin-Amerika nemzeti kincseinek védelmére és a teljes függetlenség kiví­vására szólított fel minden la­tin-amerikai országot. A kongresszus színhelyéül a perui főváros, Limát javasol­ták. Időpontjára később tesz­nek javaslatot (MTI) Líbiai kormányátalakítás A líbiai forradalmi parancs­noki tanács pénteken dekrétu­mot adott ki a korihány újjá­alakításáról. Az új kormány élén ismét Kadhafi ezredes áll, aki meg­tartotta magának a hadügyi tárcát is. Dzsallud, a rendszer »második embere« nem mi­niszterelnök-helyettes többé (ezt a tisztet megszüntették), övé lett az iparügyi, a gazda­ságügyi és a pénzügyi tárca (tehát afféle gazdasági »csúcs­miniszterré« nevezték ki). Nincs az új kormánynak kül­ügyminisztere és »arab egy­ségügyi« minisztere. Az AP a külügyi tárca betöltetlenül ha­gyását a három arab állam (EAK, Szíria, Líbia) küszöbön álló konföderációjával magya­rázza. Az új államszövetségben a szövetségi kormány látja majd el a külügyeket (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1971. augusztus 14. 01663798

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents