Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-27 / 174. szám

Elindult az Apollo—15 (Folytatás az 1. oldalról.) küldetésében. James Irwin ez­redes és Alfred Worden őrnagy még »-újoncnak« számít. Az Apollo—15 kezdő se­bességét egy 36 emelet magas Satumus—5 típusú rakéta ad­ta meg. Az űrhajó az indítás után 12 perccel ráállt a földkö­rüli pályára. Az űrhajósok egy teljes és egy félkört tesznek meg a föld körüli pályán, mi­közben ellenőrzik az űrhajó berendezéseit. Ezután begyújt­ják a rakétarendszer harmadik fokozatát, amely elindítja őket céljuk, a Hold felé. Csütörtö­kön állnak rá Hold körüli pá­lyára. Az Apollo—15 fellövésének előkészületei s maga a fellövés is a tervezett program szerint történt. Az Apollo—15 földi irányítóközpontjának szakértői szerint az űrhajó, fedélzetén három utasával — David R. Scott, Alfred M. Worden, és James B. Irwin űrhajósokkal — a lehető legkedvezőbb idő­járási viszonyok között indul­hatott útjára. Az Apollo—15 három utasát — akik összesen 12 napon át lesznek úton és ebből hat na­pot töltenek a Hold felszínén, illetve a bolygó körül keringve — hétfőn 9 órakor keltették; rövid orvosi vizsgálaton estek át, megreggeliztek, majd fel­öl tve űrruhájukat, elindultak a kilövőhelyre. Magyar idő szerint 21 óra­kor az Apollo—15 földünktől 50 ezer kilométerre távolodott el. A Hold felé vezető útjá­nak kezdeti, 39 ezer kilomé- ter/óra sebessége ekkorra óránként 14 400 kilométerre csökkent. Az űrhajó holdkompja a program szerint pénteken az KISBÍIt£SANAGTVILAGBŰt Háromtagú szovjet delegáció érkezett hazánkba hétfőn az Építők Szakszervezetének ven­dégeként. Nyolc napig tanul­mányozza a magyar szakszer­vezet tevékenységét. Küldöttség érkezett tegnap Budapestre Nyesztorov pro­fesszornak, a bolgár földműve­lési és élelmezésügyi minisz­terhelyettesnek vezetésével. A komplex sertéstenyész­tő telepeket s az állategész­ségügyet tanulmányozzák ha­zánkban. Elrendelte Laird amerikai hadügyminiszter a titkos Pen­tagon-dokumentumok titkosság alóli feloldásának elhalasztá­sát. Kijárási tilalmat rendeltek el az amerikai Georgia állam­beli Columbusban, mivel a hétfőre virradó éjszaka egyre- másra robbantak a bombák, s dörögtek a tűzfegyverek A nyugtalanság előidézői a nem­zeti gárdisták Heves összecsapásra került sor a montevideói egyetemen a diákok és a rohamrendőrök között. Egy diák meghalt, több mint harmincat letartóztattak. Hét és fél millió kelet-pa­kisztáni menekült lépte át In­dia határát az elmúlt négy hó­napban — közli hivatalos for­rásokra hivatkozva a Patriot című indiai lap. Megérkezett Szenegálba _ az ENSZ Biztonsági Tanácsának az a különbizottsága, amelyet a Szenegál és Portugál Guinea (Bissau) határán kialakult helyzet kivizsgálásával bíztak meg. éjszakai órákban ereszkedik majd le a Hold felszínére, ahol az űrhajósok a szombati, va­sárnap és hétfői nap folyamán végeznek tudományos kutatá­sokat és gyűjtenek összesen 82 kilónyi holdkőzetet Augusztus 2-án indulnak vissza. A holdkomp felszállását most először akarják televízión át is közvetíteni. ÍJgyancsak közvetíteni kívánják augusztus 5-én Worden űrsétáját. Az Apollo—15 a tervek sze­rint augusztus 7-én ereszke­dik majd le a Csendes óceán­ra. (MTI) Gustav fiúsak találkozója Brezsnyevvel és Podgornijjal Hétfőn Leonyid Brezsnyev zól a kommunista és a szo­és Nyikolaj Podgorni) találko­zott Gustáv Húsúkkal, a CSKP Központi Bizottsága fő­titkárával, aki üdülés céljá­ból tartózkodik a Szovjetunió­ban. Tájékoztatták egymást az SZKP XXIV., illetve a CSKP XIV. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról, s azokról az eredményekről, amelyeket a két ország dolgo­cialista építésben értek el- Megvitatták az SZKP és a CSKP testvéri kapcsolatai to­vábbi fejlesztésének és az át­fogó szovjet—csehszlovák együttműködés szilárdításá­nak kérdéseit. Véleményt cse­réltek a kölcsönös érdeklődés­re számottevő időszerű nem­zetközi problémákról is. (MTI) A Pravda elemzése a kínai —amerikai kapcsolatokról Peking, Washington és Moszkva Gorskov tengernagy nyilatkozata a hadiflotta napján A megállapítás, amely sze­rint Moszkvában egyelőre nem fűznek kommentárt Nixon be­jelentett pekingi látogatásá­hoz, vasárnap reggelig volt ér­vényes. A szovjet sajtó vezető lapja, a Pravda vasárnapi számában több mint 1200 sza­vas elemzésben foglalkozik a Peking—Washington kapcsola­tok alakulásával. Igor Alekszandrov, a cikk írója aláhúzza: a Szovjetunióban a kínai —amerikai érintkezésben nem látnak okot semmi­féle szenzációra. A Szovjet emberek ezt az érintkezést a nemzetközi hely­zetnek és annak alapvető fej­lődési tendenciáinak marxis­ta-leninista elemzéséből kiin­dulva veszik szemügyre. Ezt az elemzést az SZKP XXIV. kangresszusa végezte el, ame­lyen világosan meghatározták a Szovjetunió politikáját mind a Kínai - Népköztársasággal, mind pedig az Egyesült Álla­mokkal kapcsolatban, s az ese­mények menete megerősíti po­litikánk helyességét. Pártunk és kormányunk — húzza alá a Pravda cikke — síkra száll a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság kö­zötti barátság helyreállítá­sáért, mivel ez megfelelne mindkét ország és a világ­szocializmus alapvető érde­kelnek, az imperializmus el­leni harc fokozása érdekel­nek. Ugyanakkor következetes harcot folytatunk a kínai ve­zetőség antilenínista plat­formja, azaz: az imperialis­ta ellen es front és a szocialista közösség, a nemzetközi kom­munista- és munkásmozgalom aláaknázására irányuló szaka- dár tevékenység ellen, miköz­ben visszautasítjuk Peking nagyhatalmi, soviniszta politi­káiét és a kínai propagandá­nak pártunk és kormányunk politikája elleni rágalmazó ki­találásait. A szovjet—amerikai viszony­ról a Pravda álláspontja a kö­vetkező: a Szovjetunió töretlenül megvalósítja a békés együttélés elvét, kész az Egyesült Államokkal is a kapcsolatok fejlesztésére — abból kiindulva, hogy ez megfelel a szovjet és az ame­rikai nép, valamint az egyete­mes béke érdekeinek egyaránt. Ugyanakkor a Szovjetunió mindig határozottan fellép az Egyesült Államok ag­resszív akcióival, erőpoli­tikájával szemben. A cikkíró rámutat, hogy az események további alakulása fogja teljesebben feltárni Pe­king és Washington igazi szán­dékait. Magától értetődik — hang­súlyozza — mindenfajta számítás, hogy Peking és Washington kapcsolatait, a Szovjetunió­ra, a szocialista közösség államaira gyakorolt vala­miféle »nyomásra« hasz­nálják fel, csupán a való­ságérzék elvesztésének kö­vetkezményeit jelenti. A továbbiakban Gorskov tengernagy felhívja a figyel­met az Egyesült Államokban jelenleg reklámozott »óceáni stratégiára«. Ennek lényege, hogy előirányozza az amerikai nukleáris potenciának a szá­razföldről a tengerbe való te­lepítését. Az amerikai militaristák arra számítanak, hogy ily mó­don (egy esetleges háború ese­tén) jelentős számú nukleáris ellencsapást elvonnak az Egyesült Államok szárazföldi területéről. A szovjet haditen­gerészeti flotta főparancsnoka dőre ábrándnak minősítette az »óceáni stratégiához« fűzött elképzeléseket. Hangsúlyozta: semmiféle stratégia sem men­ti meg a pusztító megtorlás­tól a Szovjetunió és a szo­cialista közösség más országai elleni háborút megkockáztató bármely agresszort­Szuez másfél évtizede Amikor Nasszer el­nök 1956. július 26-án Alexandriában ujjongó szár- ezres tömeg előtt bejelentet­te a Szuezi-csatorna államosí­tását, nemcsak az impeiianz mus legfontosabb egyiptomi hadállására m)rt cs~ «*• ' nem megjelölte Egyiptom fej­lődésének irányát is. Á nagy vízi utat Egyiptom brit meghódítása óta angol kato­nák ellenőrizték, franciák igazgatták; a csatornailleték roppant jövedelme szinte teljes egészében az angol és a francia monopóliumok pénzszekrényeibe vándorolt Csak egyetlen adat: az álla­mosítás előtt az évi‘jövede­lem 32 millió egvjptomi fon­tot ért el, s ebből csak egy millió jutott az egyiptomi ál­lamkasszába. A csatorna 1869. augusztus 15-én nyílt meg és nyomban a világ egyik legtontosabb vízi útja lett. Feljegyezték, hogy amikor Eugenic írancia császárné jelképesen szabad­dá tette a Földközi-tenger és a Vörös-tenger között vájt 167 kilométeres vízi utat, az egyik nagykövet ünnéprontó megjegyzést súgott az egyik diplomata fülébe: »Ebben a csatornában nem tengervíz, hanem tengernyi vér folyik majd.« A megjegyzés előrelátó volt a csatorna története véres tör­ténelmi eseményeket idéz. Már a munkálatok idején hi­hetetlen emberáldozatot ho­zott Egyiptom: a fellahok, a kubikos parasztok tíz- és tíz­ezeréi haltak éhen, estek bal­esetek áldozatául. Rabszolga- munka volt ez, és az egyip­tomi dolgozók százezrei vér­rel és verejtékkel építették meg a csatornát, amely a korszak legnagyobb üzleti vállalkozásának indult. A ke- dive 99 évre adta bérbe a csatornát a francia—angol érdekeltségnek. Véresre fes­tette a csatorna zöldes vizét 1948-ban. 1956-ban és 1967- ben az a háború, amelyet Iz­rael vívott az arabok ellen. A hármas agresszió tulaj- ■ i válasz volt az államosításra: az imperializ­mus így akarta visszaszerezni az oly na.gy ycvedümm hozó és hadászatilag oly fontos vízi utat. A Szuezi-csatorna államosí­tása kiindutónontla volt púnk­nak a nagy társadalmi átala­kulásoknak, amelyek megnyi­tották az EAK nem-kapitalis­ta fejlődését, lehetővé téve az egyiptomi haladó rendszer megszilárdulását. Ezt a fejlő­dése akarta megtörni az újabb 'iraeli a" e-r.-Jó. Izr-.o' azon­ban nem érte el háborús cél­ját, nem bukott meg a prog­resszív kairói rezsim. Izrael azonban a »hat naposnak« mondott 1937-es hadiérattal elérte a Szuezi-csatorna vo­nalát és elérte azt, hogy a csatorna használhatatlanná vált. Dajan tábornok csapatai azóta is a csatorna keleti partján állomásoznak, s meg­akadályozzák nemcsak a vízi út megnyitását, .hanem a kö­zel-keleti konfliktus méltá­nyos rendezését is. Kairó egész sor kez­deményezéssel bizonyította, hogy kész a békés rendezés­re, s ennek keretében, első lépésként, hajlandó megnyit­ni a vízi utat. ha visszavo­nulnak partjaitól a megszál­lók. E körül diplomáciai kö­télhúzás folyik a kulisszák mögött A Szuezi-csatorna ál­lamosításának 15 évforduló­ján az EAK népe hangsúlyoz­za az agresszió következmé­nyeinek felszámolására irá­nyuló szándékát, kifejezi készségét a konfliktus olyan rendezésére, amely méltá­nyos és tartós békét biztosíta­na a Közel-Kelet országai számára. Gorskov tengernagy az „óceáni stratégiáról' Vasárnap az egész Szovjet­unióban megünnepelték a ha­diflotta napját• A Pravda en­nek kapcsán közölte Szergej Gorskov tengernagy nyilatko­zatát. A szovjet hadiflotta fő- parancsnoka hangsúlyozza: ha­jóhadunk még soha nem volt ilyen hatalmas és harcra kész, mint jelenleg. Mint a szovjet fegyveres erők más fegyvernemei, a haditengeré­szet is rendelkezik minden szükséges eszközzel, hogy meg­bízhatóan védelmezze a szo­cialista haza határait. A tengernagy emlékeztet arra, hogy a szovjet haditen­gerészeti flottát felszerelték olyan nukleáris rakétafegyve­rekkel, amelyek képesek a föld bármely pontját elérni Az ilyen fegyverekkel ellátott atom-tengeralattjárók straté­giai rendeltetésű rakétaegysé­gekkel együtt az agresszor fé- kentartásának fő eszközét al­kotják. Tízhetei szünet után Kohrt és Müller folytatta a tárgyalásokat Tízhetes szünet után hétfőn a nyugat-berlini tanácsháza épületében folytatta tárgyalá­sait Günter Kohrt, az NDK külügyi államtitkára és Ul­rich Müller, a nyugat-berlini szenátusi iroda igazgatója. Megbeszéléseiknek ez a ha­Nyugat-berlini határprovokáció Súlyos határprovokációt kö­vettek el a vasárnapra virra­dó éjszaka nyugat-berlini te­rületről az NDK fővárosának államhatára ellen. Két nyu­gat-berlini megkísérelte, hogy áttörjön az államhatáron. A provokáció elhárítása során az NDK határbiztosító erőinek katonái kénytelenek voltak lő­fegyverüket használni, s en­nek során a két provokátor megsérült. A' reakciós Springer-kon- szem befolyása alatt álló nyu­gat-berlini sajtó erről a ha­tárprovokációról a valóságnak ellentmondó jelentéseket kö­zöl, hogy a nyugat-berlini la­kosságot a tárgyalások és a feszültség enyhítésére irányuló törekvések ellen uszítsa. todik fordulója, az NDK es Nyugat-Berlin március 6-án lépett érintkezésbe egymással. Az NDK és a nyugat-berlini szenátus képviselője megálla­podtak abban, hogy a tárgya­lásokat augusztus 30-án foly­tatják az NDK fővárosában. ,Letartóztatnak minden aktív kommunistát“ ítéletek és újabb perek A szudáni főváros utcáin őrjáratok, páncélosok cirkálnak. Megerősített őrség áll — képün­kön — Nimeri elnök palotája előtt is. (Folytatás az 1. oldalról.) tagját, valamint egy hadna­gyot; felakasztották Safi Ah­med el-Seikhet, a szakszerve­zet főtitkárát. Hétfőn hajnalban letartóz­tatták Abdelkhalid Mahgubot, a Szudáni Kommunista Párt főtitkárát és a múlt heti ál­lamcsíny »főszervezőjeként« katonai bíróság elé állítják. Állítólag egy meg nem neve­zett szudáni állampolgár árul­ta el a hatóságoknak Mahgub tartózkodási helyét. A Nimeri elnök hivatala ál­tal nyilvánosságra hózott köz­lemény hangoztatja: »Abdelk­halid Mahgubot, a nemzet el­ső számú ellenségét, a legfőbb szabotőrt, az ateista kommu­nista párt vezetőjét letartóz­tatták, és a fegyveres népi erők kezébe van ...« Bejelentették azt is. hogy le­(Telefoto — AP—MTI—KS) tartóztatnak »minden aktív kommunistát«, és megtorlással fenyegették meg mindazokat, akik kommunistákat rejteget­nek. Egy kormányszóvivő tegnap közölte, hogy Abdel Khali d Mahgubnak, a Szudáni KP főtitkárának pere kedden kez­dődik. A N ARIT AI REPÜLŐTÉR KÖRNYÉKÉN Újabb összecsapás a rohamrendőrökkel Több mint kétszáz személy — többségükben rendőr — sebesült meg a Tokió közelé­ben épülő Naritai repülőtér környékén, amikor mintegy 1000 főnyi diák- és paraszt­tömeg összecsapott a kivezé­nyelt rohamrendőrökkel. A tüntetők ismét a repülőtér építése ellen tiltakoztak, mert — mint mondják — ez japán ás amerikai katonai gépek fo­gadására készül. Több mint 150 személyt őri­zetbe vettek. Következetes földreform Irak ismét előbbre lépett Az Iraki Köztársaságban október 15-én kerül sor az el­ső mezőgazdasági összeírásra. Ennek célja a mezőgazdaság szerkezetéről és fejlődéséről pontos adatokat szerezni, hogy lényegesen megjavíthassák a tervezést. Az 1970 májusában megsza­vazott földreformtörvény meg­teremtette az alapokat ahhoz, hogy az ország mezőgazdasá­gában lépésről . lénésre meg­szűnjenek a feudális birtokvi­szonyok. A hivatalos adatok szerint az Iraki Köztársaság­ban 809 szövetkezet, valami'’ 25 állami gazdaság működ A földreform következe végrehajtása révén augus végéig a megművelhető t let további 20 százaléka k a nagybirokosok kezéből földnélküli parasztok birtok ba. Akkorra az ország vet területének összesen 60 szá" léka áll majd szövetkeze vagy állami megművelés alatt. (MTI) 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 1971. július 27.

Next

/
Thumbnails
Contents