Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-25 / 173. szám
„Tudós füzetek" Gondolatok a balatoni beszélgetések után A politikai oktatásnak az elmúlt években kialakult /endszere alapvetően segítette a káderképzést és a tömegpolitikai munkát. Megyénkben évente közel ötvenezer párttagnak, vezetőnek s aktivistának nyújtott ismereteket, elősegítve eligazodásukat az elméleti és a politikai- kérdésekben. Az oktatásban^észt vevőket — és ezen keresztül a tömegeket is — felkészítette nagy társadalmi feladataink megértésére, és mozgósítót' azok hatékony végrehajtására. Többek között hozzájárult a gazdaságirányítás jelenlegi rendszere, a harmadik és negyedik ötéves terv, valamint az éves tervek, a tsz-törvény, a földtörvény és más nagy jelentőségű célkitűzéseink elfogadásához, támogatásához. Tavaly nem kisebb feladat állt az oktatás középpontjában, mint a X. kongresszus anyagá nak, határozatainak sokoldalú megismertetése, az azok szellemével való azonosulás kialakítása. A kongresszus anyagának főbb fejezeteit — a káderképzéstől a bentlakásos tanfolyamion keresztül az előadássorozatokig — dokumentumsze- rűen feldolgoztuk. A részletes, lematikus feldolgozás a következő évek feladata lesz. Az viszont már ma is lemérhető: a tömegek őszinte elismeréssel és egyetértéssel fogadták pártunk kongresszusának fontos tanításait, útmutatásait. Ez ismét bizonyítja a párt kipróbált politikájának a tömegek részéről való elfogadását, támogatását és a:' párt tömegkapcsolatainak erősödését. Mindezek melleti az elmúlt években jelentkeztek az oktatás fogyatékosságai is. Rendszere egyre szűkebbnek bizonyult a növekvő szükségletek kielégítésére; a tömegpropaganda gazdaságcentrikussá vált, kevésbé. foglalkozott a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerének társadalmi hatásával, világnézeti kérdésekkel, módszerében viszont nem számolt eléggé a hallgatók felkészültségének különbözőségével, a komplex politikai felkészítés szükségleteivel. A X. kongresszus által ríieghatározott feladatok nagyobb követelmény* támasztanak a pártoktatással szemben is. Ezt fejezik ki a pártoktatás fejlesztésére hozott központi és megyei határozatok egyaránt. Mindenekelőtt arróí van szó, hogy az oktatás eszmei-politikai célkitűzéseiben, tartalmában és rendszerében jobban igazodjon a kongresszus és a megyei pártértekezlet által megszabott feladatok végrehajtásához, s eredményesebben szolgálja azokat. Hatékonyabban segítse elő a marxizmus—len'- nizmus alapkérdéseinek, a párt politikájának differenciáltabb és komplexebb megismerését, az önállóan gondolkodó és helyesen ítélő ember formálását. É követelmények elsősorban szemléletbeli változást igéNézd János, ha azt hiszed, hogy borzolódoh a Levente ellen, akkor tévedsz. Jani voltál azokban a «daliás» időkben, amikor együtt rúgtuk a bőrt. Emlékszel az erdőre? A Tüskeire természetesen! A gyerekkorunk erdejére. Hogy röpködtek a fák levélszárnyaikkal! S a tó! A Kefehajú tanítótól akkor tanultuk meg a vízi hídőr, a tündérfátyol meg a réti Imola nevét. Rá, a kefehajúra emlékszeme, Jani? A gyerekkorunk szövevényes dzsungel volt. Az őstalaj-emlékqk imitt- amott bukkannak fel. Büszkék legyünk rájuk? Vgyan mire? Hogy kiborítottuk a félkezű Gergely kocsijából a vadgesztenyét? Vagy arra. hogy a fatelepi bérház tetején riogattuk a járókelőket? Büszkeségre — lásd — ez sem ad okot. Miért ezek bukkannak fel először? Talán, mórt ezek a később szégyenérzetet hozó emlékek szorultak a «raktár» legkülső részére. s ajtónyitásra azonnal szembetűnnek. S beljebb? Érdemes-e kutatni? Talán. Két fiú, aki a jövőt tervezi. Kuta/ ) nyelnek a pártoktatás felfogásában, tervezésében és megvalósításában. A hosszabb távra kijelölt célokat és feladatokat csak több éves tervezéssel tudjuk hatékonyan megvalósítani, s ennek során lehetőség nyílik a komplex politikai szükségletek szolgálatába állított tanfolyamformáíc több éves megválasztására és a propagandisták ugyanennyi időre történő felkérésére. A tömegpropagandában elsősorban azokat az elméleti és politikai kérdéseket tárgyaljuk, amelyek a leginkább segítik a párt előtt álló általános és helyi feladatok megértését, megoldását, és ezzel hozzájárulnak a párt eszmei-politikai és cselekvési egységének, a párt tö- megkapcsolatainak erősítéséhez. Az oktatás nevelési funkciójának erősítésével elősegítjük, hogy a hallgatók önállóan eligazodjanak a politika alkotó, helyi alkalmazásában, a napi politikai eseményekben. Arra törekszünk, hogy a párt politikáját elméletileg is megalapozottabban oktassuk, mert csak így járulhatunk hozzá hatékonyabban ahhoz, hogy társadalmunk erkölcsi követelményeit, a példás magatartás megbecsülését erősítsük, s elősegítsük a hibás nézetek és magatartás ellen, a közömbösség és a tétlenség ellen határozottan fellépő kommunista embertípus nevelését. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai szükségessé teszik, hogy az oktatásban sokoldalúan foglalkozzunk szocialista fejlődésünk soron lévő feladataival s e megvalósításukra való mozgósítással. Így rámutatunk gazdasági és össztársadalmi fejlődésünk közötti alapösszefüggésekre, gazdaságpolitikai célkitűzéseinkre és megvalósításuk módjára. Sokoldalúan kívánjuk elemezni a termelés hatékonysága, a termelékenység növelése és az életszínvonal emelése közötti lényegi összefüggéseket, azt, hogy megyénkben az életszínvonal növelésének fontos feltétele a műszaki fejlesztés, a technológia korszerűsítése, a jobb létszámgazdálkodás, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek fejlesztése és a hatékony gazdálkodás. P olitikai feladat az is, hogy fokozott gonddal és összefüggően elemezzük követelményeit a munkás- osztály és a párt vezető szerepe erősítésének. Az élet azt követeli, hogy behatóbban foglalkozzunk a társadalmunkban jelentkező ellentmondások tcr mészetével, és mutassunk rá a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek objektív összhangjára, az anyagi, erkölcsi politikai ösztönzés egymáshoz való viszonyára, a munka sze • rinti elosztás elvének helyes- érvényesítésére, az egyeniősdit hirdető nézetek leküzdésének szükségességére és módjára.^ A Xi kongresszust megelőző tók, orvosok, utazók akarnak lenni. De mindenekelőtt hősök. Tiszta emberkék. A bábállapot gőgje és mezítlábas alázat jellemezte őket. Aztán a lányok! Álmodozás habbal. Ma így gondol vissza a közös ábrándokra a felnőtt. Az indulók korát éltük: «Mint a mókus fenn a fán... Gábor Áron rézágyúja ... Április négyről szól-, jón az ének ...» A kiborított gesztenye, a háztetői kalandok ellenére is víztisztaságú gyerekkor volt. Lehet, hogy ezekből is egy kicsit? Kerestelek a hivatalodban. B. Jánost kerestem. A gyerekkori barátot. A titkárnőd rám nézett, s egy kicsit elhúzta a száját: — Ha kéréssel jött az osztályvezető-helyettes elvtárshoz, legalább a nevét tanulja meg! Zavartan ácsorogtam ott. Még azt sem tudtam megmondani, hogy: «Kéremszépen, én nem kéréssel...» A gyerekkori barátot keresem. Mielőtt mondhattam volna, a szigorú. szép titkárnő már közölte is a «kisfőnök» nevét: párt- és egyéb fórumokon kialakult eszmecserék, a dolgozó emberek egyre aktívabb részvétele a közéletben megerősíti azt a kongresszusi célkitűzést, hogy kiemelten foglalkozzunk a szotyalis^ demokrácia lényegével, a párt, az üzemi, a termelőszövetkezeti demokrácia és az állami élet fejlesztésének szükségességével. Ennek kapcsán egyértelműen rá kell mutatnunk arra is, hogy a dolgozók jogai és kötelességei elválaszthatatlanok; erősítenünk kell azt a felfogást, hogy társadalmunkban jogait csak a kötelességét teljesítő ember gyakorolhatja. A meglévő közéleti aktivitásra építve fontos feladatunk, hogy a tömegeket felkészítsük a demokrácia intézményeiben való aktív közreműködésre, formáljuk és alakítsuk a szocialista közgondolkodású és erkölcsű embert. E rőteljesebben kívánunk küzdeni a még jelentkező burzsoá nacionalizmus ellen és tovább mélyítjük a szocialista hazafiságra és a proletár nemzetköziségre való nevelést. A nemzetközi kérdések oktatásában a figyelmet a két világrendszer erőviszonyának és a szocialista világ- rendszer ^fejlődésében a Szovjetunió szerepének reális bemutatására, valamint az imperializmus leleplezésére fordítjuk. A tömegpropaganda rendszere mindenekelőtt differenciáltságával és a komplex politikai képzés lehetőségével szolgálja a fenti célok megvalósítását. Ennek érdekében kerülnek bevezetésre az alapfokú tanfolyamok, amelyeknek feladata, hogy sokoldalúan megismertessék a szocialista társadalom alapvonásaival, fejlődésük legfontosabb kérdéseivel, valamint a magyar munkásmozgalom történetével az e kérdésekben kevésbé jártas hallgatókat. A továbbképző tanfolyamok azt biztosítják, hogy a párt politikáját és a nemzetközi élet egyes fő területeit átfogóbban és komplexebb módon megismerjék az alapkérdésekben jártas párttagok, vezetők és aktivisták. A továbbképzés speciális megyei szükségleteinek kielégítését szolgálják az évenként meghatározott tematikával és megyeileg készített tananyaggal működő továbbképző tanfolyamok. A napi politikai kérdések ismertetését, a feladatok megvalósítására való mozgósítást segítik a különböző foglalkozású dolgozóknak, rétegeknek szervezendő élű- adássorozatok. A jövő évi oktatás előkészítése során alapvető feladat, hogy a pártvezetőségek alaposan megismerjék, átgondolják a tennivalókat, és ennek alapján elvégezzék a következő évi, illetve a több éves tervezést. A tervezés során célszerű abból kiindulni, hogy melyek azok a tanfolyamformák, amelyek— B. Levente. Házon kívül van! A vezetéknév egyezett. S hirtelen derengeni kezdett valami kereqztnévügyben is. János második keresztneve Levente volt. De gyerekkorunkban jó szülei úgy vélték: jobb Jánosként emlegetni. Mit lehessen tudni? Lehet, hogy igazuk volt. A fekete gatyás társak közt meg jobban is hangzott a -»Jani». Ezekről gondolkodtam, mialatt az utcán bandukoltam az idegen városban. Szóval: János «meglevéntésedett.» Nézd, János — nekem már csak az maradsz! —, ha azt hiszed, hogy borzolódok a Levente ellen, akkor tévedsz. Jó, hogy magad választhatod meg, melyik keresztneveden hívjanak. Ma már senkiben sem indít asszociációs gondolatsort a Levente. S ez jó. Abban is bízom, hogy a «Jani-állapot» megszűnte nem jelenti azoknak a «daliás» időknek, a gyerekkornak megtagadását sem. Ugye, így van? Leskó László nek évenkénti indításával a legjobban elősegíthetjük a X. kongresszus, a pártértekezletek és az alapszervezetek feladatainak megértetését, megvalósítását, és hogy kik számára kell alapozást, illetve továbbképzést biztosítani. A tömegpropaganda jelenlegi rendszere jobban figyelembe veszi, hogy a hallgatók felkészültsége nem egységes, ezért egyeseknek alapozásban, másoknak továbbképzésben kell részt venni. A több éves tervezés szükségessé teszi a pro- pagandisták több évre szóló felkérését is. A megnövekedett feladatok fokozottabb követelmények elé állítiák a propagandistákat. Kiválasztásuk, év eleji felkészítésük és évközi tájékoztatásuk hatványozott fontosságú. A tervezés során feltétlenül számolni kell azzal is, hogy sok propagandistának nagy a leterheltsége, mások kevésbé .felelnek meg a megnövekedett feladatoknak. Mindezek másmás igényeket támasztanak a pártszervezetek ezirányú tevékenységével szemben. A X. kongresszus és a megyei pártértekezlet határozatai, a tömegpolitikai munka javítása szükségessé teszi — a statisztikai elemzések is indokolják —, hogy megfelelő körültekintéssel tovább növeljük a párttagság, a vezetők, a munkások, a tsz-tagok, a kereskedelmi dolgozók eddiginél differenciáltabb, nagyobb számban történő bevonását a pártoktatásba. Ez viszont indokolja az «egv alap- szervezet. illetve egy falu — egv tanfolyam« gvakorlat felszámolását. és több oktatási forma indítását. Továbbá lényeges feladat, a párt- és tömegszervezetek politikai oktatást tervező és szervező munkáiénak összehangolása, egyeztetése. amely alaoia lehet az oktatási év eredményességének. Király György a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának munkatársa. Kreol bőrükön a trópusok verőfénye hagyott nyomot. Érdeklődve csillog a két szempár: Kutatja az ismeretlent, a szokatlant, az újat; mindazt, ami más — jobb vagy rosz- szabb —, mint amit hazájukban megszokták. Két szakember érkezett a másik félteke napsütötte országából, Kubából: Osvaldo Medina az ottani' építésügyi minisztérium durvakerámia- osztályának műszaki vezetője ás Cayetano Gonzalez, a most épülő bayamói téglagyár igazgatója. Két hónapot ‘töltenek hazánkban, az itteni téglaOsvaldo Medina. gyártás tudományos és műszaki feltételeit, színvonalát tanulmányozzák. így kerültek megyénkbe is három hétre, a Somogy*—Zala megyei Téglaás Cserépipari Vállalathoz. A TESCO, amely az egész utat szervezte, ezt a vállalatot jelölte ki. Nyilván azért, mert itt tanulhatnak, tapasztalhatnak a legtöbbet a kubai vendégek. ELISMERÉS illeti országosan is a somogyi kiadványokat, s példaként említik más megyék előtt. Jó érzéssel tölt el bennünket a dicséret. Egy- egy «-tudós füzet« esetében tudjuk, minek és kiknek szó’ íz elismerés. De érdemes azt 's vizsgálni, mi van a kiadványok mögött. Milyen változás, fejlődés állott be Somogy közművelődéssel összefüggő ‘udományos életében? Somogy tudományos életében az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kaptak — örvendetesen — a különböző tematikus országos konferenciák, tanácskozások. Mire gondolunk? A Vikár-emlékülésre. a dél-dunántúli népművészeti hétre, az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők V. országos tanácskozására, s legutóbb a balatoni beszélgetésekre. Valamennyi, ha nem is tömegméretekben, elindított, továbbfejlesztett egy-egy témakört, amelyben somogyi kutatók is dolgoznak. Van, aki azt kérdi, miért éppen Somogybán kelj megrendezni ezeket? Mi indokolja, hagy mi legyünk a vendéglátói valamely konferenciának? Nem találom indokolatlannak ezeket a kérdéseket sem, mert valójában nem eléggé köztudott még, hogy milyen tudományos élet folyik megyénkben. A kérdést gunyorosan feltevőkkel azonban nem érthetünk egyet, sem azokkal, akik nem látnak élőbbre. Ezeknek a somogyi tudományos konferenciáknak, A főmérnök irodájában ülünk, hallgatom a lágyan pergő spanyol szavakat, s egy kicsit szálkásabb' magyar nyelvünkön formálom a tolmács számára kérdéseimet. S ők, a kubaiakra jellemző módon készségesen, barátságosan válaszolnak. Általában Medina viszi a szót, Gonzalez egy-egy megjegyzéssel, kiegészítéssel toldja meg az elhangzottakat. — Mi az, amit a gyárlátogatások során leginkább tudnak majd Kubában hasznosítani? — Nálunk jóval alacsonyabb a gyárak műszaki-, technikai színvonala. Báyamóban ugyan épül most egy modem, automatizált téglagyár — az olasz Morando cég építi —, de ez a többi létesítményhez képest kevés. — Hogyan? Hiszen Kubában is, mint nálunk, többnyire a körkemencés égetéssel készül a tégla. Ez a technoló-, gia viS:;-.Jt már rég nem mondható korszerűnek. — Pedig van különbség, az egyes munkafolyamatok ió megszervezése és géoesítése szempontjából. Kubában a földkitermelés és a nyerstégla gvártása messze elmarad attól, amit itt tapasztaltunk Egyebek között éppen azért vagyunk itt, hogy arról tájé- i kozódjunk, hol és mit lehetne gyorsan és egyszerű eszközökkel fejjeszteni. Medina és Gonzalez azt is elmondották, hogy országukban — hozzánk hason- 'óan — egyre nagyobb mértékben kezdik meg a nagy lakásépítkezéseket. Ugyanakkor a gyarapodó ipari beruházásokhoz is egyre több tég'a kell. így számukra nagvon ismerősek a magyarországi törekvések, amelvek minél több olcsó, kisméretű tégla gyártását tűzik ki célul. Kéthónapos programjuk natanácskozásoknak nagyonis bi- bizalmaf kell előlegezni még. Ügy tűnik a néhány év távlatában, ezek nagyszerű fórumot jelentenek a somogyi tudományos életnek is, E konferenciák, tanácskozások teremtették meg vagy erősítették azt az alapot, amelyen egyre újabb és gazdagabb, tartalmasabb somogyi kiadványok látnak npv*lágot. Megyénkben alig működik tudományos intézmény, s azok is — látjuk .— sok gonddal küszködnek. Nehéz bekapcsolódni az országos vérkeringésbe, többek között megfelelő fórum hiányában. Ezt hivatottak pótolni az említett rendezvények, amelyekből mind többre van szükség a tudományos élet megerősödéséhez. Emellett már most ügyelnünk kell arra is, hogy ne maradjon meg egy szűk körben a somogyi tudományos élet, hiszen hasznát akkor élvezhetjük igazán, ha a tömegek kenyere lesz. így vagyunk ezekkel a kiadványokkal is. 4kkor töltik be szerepüket maradéktalanul, ha mind több helyre, mind több emberhez jutnak el, közös kincsünkké válnak. A TUDOMÁNYOS élet és a közművelődés szerves kapcsolatának fontosságáról van itt szó; arról, hogy az új kutatási eredményeknek a hétköznapok gyakorlatában kell érvényesülniük. Fontos mérce, hogy ez milyen hatékonysággal valósul gyobb részén már túl vannak. Jártak a fővárosban az építőipari és a szilákátipari tudományos intézetekben és más helyeken. Mégis, az itteni három hét' tapasztalatairól szólnak a legszívesebben: itt közCayetano Gonzalez. vétlenül, szemtől-szembe találkoztak azokkal a gondok- 'tal és eredményekkel, ame- ’yeket otthon gyakorlati munkájukban a legjobban tudnak majd hasznosítani. — S a készséges segíteni- akarást, a gazdag szakmai és a kellemes kirándulóprogramokat — mondja Medina — nem lehet elfelejteni egyköny- nyen. A két kubai vendég szombaton elutazott a megyéből. A 'ővárosban és az ország más •észéin még különböző tapasz- ‘ alatcseréken vesznek részt. \ugusztus 10-en utaznak visz- iza Kubába, sok-sok tapasztalttal, élménnyel s néhány barátsággal gazdagodva. Cs. T. 5 Jánosból Levente meg. Horányi Barna Kubai vendégek Kaposváron „Az itt látottak voltak a leghasznosabbak” \ SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 19IL júJfas 25.
