Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-22 / 170. szám
PILLANTÁS ÄZ ELSŐ FÉLÉVRE Megbecsülik a javakat Kedvezően alakú! a termelékenység A közeljövőben várható, hogy megjelenik a központi Statisztikai Hivatal hivatalos statisztikai értékelése a népgazdaság 1971. I. félévi fejlődéséről, egyebek között a munka termelékeny- ségenek alakulásáról. Az ev első őt hónapjának végleges, valamint a VI. hónap becsült adatai alapján azonban már most viszonylag megfelelő képet adhatunk a termelékenység féléves fejlődéséről. Az eltelt félévben a termelékenység gyorsabban növekedett, mint a termelés. Az állami ipar napi átlagos termelése körülbelül 4,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel koraibban, miközben a foglalkoztatottak létszáma csökkent. A létszámcsökkenés az említett időszakhoz képest mintegy 0,5 százalék. Mindezek alapján az egy napra számított termelékenység az iparban körülbelül 5 százalékkal emelkedett — féléves átlagban. A termelés emelkedésének üteme megfelel a sok évi átlagnak, feltűnő viszont a létszámcsökkenés. Erre hosszú idő óta nem volt példa. Az, hogy a termelés növekedése teljes egészében a termele- kenység emelkedéséből származott, igen kedvező, ugyanakkor viszont a termelés növekedésének ütemével nem lehetünk elégedettek. Az 1971. évi népgazdasági terv a termelés 5,8 százalékos emelkedésével számolt, s ennek teljesítéséhez a II. félévben az eddiginél gyorsabb ütemre, 7 százalékos termelésnövekedésre lesz szükség. Ismeretes, hogy 1968-ban és 1969-ben az ipari munka termelékenysége stagnált, sőt bizonyos időszakokban csökkent. 1970-ben e téren kedvező fordulat állt be, s az idei évben is kielégítő a termelékenység fejlődése. Azt mondhatjuk, hogy a termelékenység kedvező alakulása most már nem átmeneti vagy véletlen jelenség, hanem a központi és vállalati intézkedések szükségszerű eredménye. Kétségtelen tény: az eddigiekhez hasonló erőfeszítésekre van szükség e tendeftcia tartóssá tételéhez, hogy a IV. ötéves terv időszaka alatt a termelésnövekedés döntő többségét a napi termelékenység emelkedése fedezze. A termelékenység kedvezőbb fejlődésének okait keresve mindenekelőtt érdemes megemlíteni a társadalmi köz- szellem kedvező átalakulását. Az MSZMP legutóbbi kongresszusán, a közelmúltban lezajlott szakszervezeti kongresz- szuson — több országgyűlési ülésszakon nagy intenzitással vizsgálták a termelékenység problémáját. Az üzemi gyűlésektől felsőbb szintű gazdasági vezetők által tartott aktívákig — s a fontos teendők meghatározásakor is — rendszeresen szóba került a termelékenység gyorsabb növelésének szinte valamennyi tényezője. Ezek eredményeként a társadalmi környezet kedvezőbbé vált a termelékenység emelését szolgáló intézkedések számára. Megváltozott — ismeretes módon — a vállalati jövedelem- és bérszabályozás rendszere is. A változás lényege abban foglalható össze, hogy a vállalati eredmény érzékenyebb lett az élő munkával való gazdálkodásra. A módosított szabályozók hatására a vállalatok arra törekednek, hogy minél nagyobb mértékben részesülhessenek az úgynevezett kedvezményezett bér- színvonal emelésében, ennek viszont feltétele az egy főre jutó nyereség gyors növelése. Távolról sem állíthatjuk, hogy a jövedelemszabályozás egésze hibátlan és a gazdálkodási modellben megfelelő arányok alakultak jtí az élő 1 munka igénybevétele és a technika iránti érdeklődés között. Kedvezően befolyásolta a termelékenység változását a káros munkaerőyándorlás mérséklődése. Bizonyos mértékű munkaerő mozgása az egészségesen fejlődő gazdaságnak szükségszerű velejárója. Az utóbbi években azonban a fejlődést gátló, úgynevezett káros fluktuáció növekedett elsősorban. A munkahelyváltoztatások száma az elmúlt 2—3 évben közel duplája volt az azt megelőző évtized átlagának. Az idén tapasztalt mérséklődés összefügg a vállalati munkaerő-szükséglet enyhülésével és különféle gazdasági és jogi intézkedésekkel. A termelékenység az egyik legfontosabb közgazda- sági kategória. Alakulását számtalan gazdasági és társadalmi tényező motiválja. Ha a termelékenység tartósan kedvezően alakul, ez segítséget nyújt a népgazdaság legfontosabb időszerű problémáinak megoldásához is, így többek között a beruházási piac feszültségeinek csökkentéséhez és az ország külkereskedelmi mérlegének javításához. Dr. Rózsa József, • Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője A%-egyenletes termelés: biztonság Néhány gondolat a sertésprogramról Utómunkák a szuloki Petőfi Tsz-ben Több mint másfél ezer hold kalászos várt betakarításra a szuloki Petőfi Termelőszövetkezetben az idei nyáron. A száz százalékos gépesítettség révén a hét közepén a munkák egyhairmadával végeztek. S amíg a kombájnok a gabonatáblákat róják, a terméssel és a learatott területtel kapcsolatos utómunkák is folynak. Mint azt ottjártuhkkor láttuk és Feigli Ferenc, a szövetkezet főagronórmisa elmondta: igyekeznek a kombájnszalma lehúzásával, hogy a kalászosok helyén újra szánthassanak, vethessenek. A szalmát mind lehúzatják, mert a bálázott szalma nem felel meg a több száz holdnyi burgonya termésének a piizmá- zásához. így aztán emberek és gépek kazlakat ráknak. Mint megtudtuk, naponta 30—35 holdról kerül le így a szalma, s ez a tevékenység most a gépek segítségével, mindössze hét ember részvételével történik. Korábban akkora területnek a letisztítása, amivel most egy nap alatt végeznek, fogatokkal, elevátorokkal egy hétig tartott, és tizenöt ember kellett hozzá. Az üres tarlót feltörik, és nyomban sort kerítenek a másodvetésre is: a jövő évi burgonya és kukorica alá napraTíz-tizenöt vagon gabona folyik át naponta az önjáró tisztítón. forgót és keserű csillagfürtöt vetnek zöldtrágyának. Munkába állították az önjáró gabonatisztítót is. Ott- jártunkkor a betakarított búza utótisztítása folyt, a nyáron mintegy 160—200 vagon gabona esik át ezen a folyamaton. Naponta 10—15 vagon nal tisztítanak, ha a betakarítás is folyamatos és nem romlik el az idő. Innen a tiszta búza a Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat magtáraiba kerül, a többi abraktakarmányként a jószág eiesége lesz. Az eddig betakarított búza jól fizetett a szuloki Petőfi Tsz-ben: a tervezett 14 mázsa helyett átlagosan 18—21 mázsát adott holdja. H. F. Nincs egyedül véleményével, több helyen is megfogalmazott aggályokat mondott el az a szövetkezeti vezető, akinek szavait idézzük: »A különböző ösztönzők hatására rendkívüli mértékben megnőtt a sertés- tartás. Nálunk a tagok eddig több mint kzer hízónak a szövetkezet közvetítésével történő értékesítését jelezték. Ez több mint kétszerese az eddigi csúcsnak, a múlt évinek, amikor négyszáz hízót adott a háztáji. Emellett a közös értékesítés is igen jelentősen, csaknem ezres nagyságrendben emelkedett egyetlen év alatt. Az emberben akaratlanul is fölvetődik a gondolat: vajon ez a nemcsak nálunk jellemző gyors fejlődés nem okoz-e majd értékesítési gondokat? Képes lesz-e majd az ipar átvenni és feldolgozni ezt a megsokszorozódott árumennyiséget?/« A szövetkezeti vezetők, gazdálkodó parasztemberek beszélnek, töprengenek ezen.' Hogy úgy mondjuk, egy kicsit tartanak, »előre félnek«, mondván: nagy hiba lenne, ha most nem értékesítési okok miatt kellene visszalépni. Az aggodalom voltaképpen nem alaptalan. Beszélt erről legutóbbi sajtótájékoztatóján Kazareczki Kálmán mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes is. Hosszú évek tapasztalata alapján a sertés- hústermelést bizonyos ciklusosság jellemezte. Most a tetőzés évében vagyunk, és »megfelelő intézkedések hiányában 1972 végén ismételten ciklusmélypont következne.« Ezt pedig mindenképpen el kell kerülnünk, meg kell előznünk! Nemcsupán azért, mert ilyen hullámzás aláássa, jelentősen rontja a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen termelési biztonságot, hanem azért is, mert negyedik ötéves tervünk alapvető célkitűzése az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztése. Mindenképpen érdekünk tehát a termelés stabilizálása, ehhez pedig a megfelelő takarmánytermelésen — ellátáson — túl az kell, hogy folyamatosan, biztonságosan, zökkenő- mentesen bonyolódjon le a sertésátvétel. Kétségtelen, hogy az átvevő szerveknek s a feldolgozó iparnak nem kis feladatot, nem kis gondot okoz az ugrásszerűen megnövekedett és az év második felében nagy tömegben jelentkéző vágósertések feldolgozása. Ahogy Kazareczki Kálmán mondta: »... Ebben az időszakban a felkínálás előreláthatóan meghaladja az egyműszakos ser- tésvágó-kapacitást. Ezért szükségszerű követelmény: nyújtott és kettős műszakok szervezésével jelentősen bővíteni a vágó- kapacitást.« Ezzel szorosan összefügg az átvételek jobb, céltudatosabb megszervezése is. Az átmeneti gondok megszüntetésének ez az egyik fő módszere. A másik: jobban használják ki a gazdaságok is saját vágókapacitásukat! Ahogy mondta a miniszterhelyettes: a második félév során a korábban jóváhagyott kereteken belül mintegy 2500 tonnáig tovább bővítik a mezőgazdasági nagyüzemek sertésvágását és tőkehúsárusítását. Nem egy mezőgazdasági üzemünk régebbi kívánságával s törekvésével egyezik ez az intézkedés. Most itt a lehetőség, itt az alkalom, hogy gazdaságaink éljenek vele. összegezve: az aggodalom, ami jónéhány üzemben megfogalmazódott, nem alaptalan. De tény az is, hogy megfelelő szervezéssel, körültekintéssel, a gazdálkodás fejlesztéséért érzett felelősséggel áthidalhatók és 'megszüntethetők azok a gondok, melyek a termelőket és a felvásárló—feldolgozó szerveket egyaránt foglalkoztatják. Vörös Márta y*~ jár.. Gépek segítenek a kombájnszalma lehúzásánál, kazlazásánál. El tímzik a műtrágyák hatékonyságát Számító központúkba kerültek a talaj termékenység növelésének módszereit kutató országos program megvalósításának első kísérleti eredmé nyei. Húszezer parcelláról több százezer adat érkezett amelyekből a számítógépek segítségével következtetnék arra, hogy a különböző talajtípusokon és növényeknél milyen minőségű és mennyiségű műtrágya a leggazdaságosabb. Naphosszat a határban Kutason A kitüntetett KISZ-titkár CSENDES, szerény dolgozó a marcali fogyasztási szövetkezet irodájában Henger Erzsébet. Munkáját becsülettel, példamutatóan végzi. A vezetők elégedettek vele. Mindig az átlagnál többet tett, s így aztán nem lehet csodálkozni azon, hogy négy évvel ezelőtt a KISZ-szervezet fiataljai rábízták. a vezetést. Erzsébet KISZ-titkár lett, és életútja 1968-tól elválaszthatatlanul összekapcsolódott a szövetkezet fiataljaival, a vezetése alatt álló álapszerve- zetteL Érezte, hogy az egyre növekvő feladatoknak csak nagyobb felkészültséggel felelhet meg, így elvégezte a marxista—leninista esti középiskolát, s jelenleg az esti egyetem hallgatója. Sokat tett a KISZ-tagok nevelése érdekében is. Ezt bizonyítja, hogy 1970-beai és 1971-ben egyaránt kiérdemelték a kiváló politikai kör címet Vendégeket fogadtak baráti országokból. Amikor 1970. április 4-én az alapszervezet felvette Lékéi János nevét, szovjet vendéget is üdvözölhettek, Jelena Nyegyelkovát. Azért is emlékezetes ez a nap, mert elekor kapták meg a KISZ központi bizottságának dicsérő oklevelét. 1970 szeptemberében a lengyel művészeti csoport tagjainak népművészeti térítőkét varrtak. A fiatalok több ezer forint értékű társadalmi munkát is végezték, segítve ezzel a szövetkezet mozgalmi munkáját. A KISZ és a SZÖVOSZ kongresszusának tiszteletére versenyt indítottak a kereskedelmi tanulók között Évek óta szerveznek műsoros divat- bemutatókat, irodalmi szín padi műsorokat. Szavaltuk: is ott vannak a versenyeken, bemutatókon. — Jelenleg minden szabad időmet a KISZ-választásókra való készülődés tölti be — mondotta. — Igyekszem a szövetkezetnél képviselni a fiatalok érdekeit, ott vagyok az üléseken, s őszintén mondhatom: hallgatnak rám. Nagy megtiszteltetésnek és munkám elismerésének tartom, hogy tagja lehetek a KISZ megyei végrehajtó bizottságának. Ezért aztán nemcsak a marcali alapszervezetért, ha - nem a megye KlSZ-munká- jáért is felelősséget érzek. SOKAT forgatja a párt ifjúsággal kapcsolatos határozatát és az ide vonatkozó kormányrendeleteket. Ez mindig erőt ad a további munkához. 1969. november 7-ére mind'g emlékezni fog: akkor kapta meg a KISZ kb dicsérő, oklevelét. D. Z. (Tudósítónktól.) A kutasi Béke Tsz főmezőgazdásza, Végh Tivadar és csúcstitkára, Szél János, idejüknek nagy részét ezekben a napokban a munkák szervezésére és ellenőrzésére fordítják. A dűlőutakon megy vagy áll a homokszínű GAZ- kocsi. A kisbaj omi üzemegység egyik dűlőjében a repcetarló tárcsázása folyik. A munka minőségét ellenőrzi a főagronómus. Néhány szóban utasítás a tárcsázónak, barátságos kézszorítás, aztán tovább. Amott az üzemegység 10 holdas paradicsomtáblájának végében irányítja a permetezést Héjjas Ferenc üzemegységvezető. A töveken már pirosuk a szép paradicsom, és szorgalmas asszonykezek szedik ládákba, hogy elszállítva •minél előbb a dolgozók asztalára kerüljön. Az üzemegység-vezető jel- legeztes mozdulatával hátra tolja fején a kalapját, s kezét széttárva mondja: — Elkerül bennünket az eső. Ha még néhány nap nem lesz, akkor nagy veszteséggel- számolhatunk. Pedig itt az uborka is. Valóban, a paradicsomtábla mellett 15 hold uborka zöl- dell, és nemcsak a virága, hanem emitt-amott a levele is kezd sárgulni. A férfiak és asszonyok szorgalmasan végzik munkájukat. Bíznak, reménykednek, hogy majd megjön az eső, és nem lesz hiábavaló a sok fáradozás. A vezetők néhány közvetlen szava jólesik a dolgozóknak, s utána könnyebb a munka is. És a várt eső a hét végén megérkezett. Tudományos konferencia a számítógépek alkalmazásáról Az információk és adatok feldolgozásában egyre nagyobb szerepet kapnak világszerte és hazánkban is a számítógépek. Helyes alkalmazásának elméleti kérdéseit, a gyakorlati hasznosítás eddigi és várható eredményeit tárgyalja a negyedik szegedi ipari-tudomá- nvos konferencia, amely tegnap kezdődött meg a városi tanács dísztermében. Az ország minden részéből mintegy 150 vállalati vezető vesz részt a kétnapos tanácskozáson. Zentai Béla, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője tartott bevezető előadást. Majd a számítógépeknek a vezetésre gyakorolt hatásáról, a házgyári termelési folyamatok számítógépes irányításáról hangzottak el referátumok. Az előadók egyebek között ismertették, hogy a negyedik ötéves terv időszakában mintegy 10 milliárd forintot fordítunk hazánkban a számítógépek alkalmazásával kapcsolatos beruházásokra, számító- gépgyártásunk fejlesztésére. A konferencia második napján többek között a számítógépek könnyűipari alkalmazásáról, a gépbeszerzési lehetőségekről, a hazai kis számítógépek fejlesztési és alkalmazási kérdéseiről lesz szó. SOMOGII SÉPtAf Csütörtök, 1971. július 22.
