Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-22 / 170. szám

PILLANTÁS ÄZ ELSŐ FÉLÉVRE Megbecsülik a javakat Kedvezően alakú! a termelékenység A közeljövőben várható, hogy megjelenik a köz­ponti Statisztikai Hiva­tal hivatalos statisztikai ér­tékelése a népgazdaság 1971. I. félévi fejlődéséről, egyebek között a munka termelékeny- ségenek alakulásáról. Az ev első őt hónapjának végleges, valamint a VI. hónap becsült adatai alapján azonban már most viszonylag megfelelő ké­pet adhatunk a termelékeny­ség féléves fejlődéséről. Az eltelt félévben a terme­lékenység gyorsabban növeke­dett, mint a termelés. Az álla­mi ipar napi átlagos termelése körülbelül 4,3 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel ko­raibban, miközben a foglalkoz­tatottak létszáma csökkent. A létszámcsökkenés az említett időszakhoz képest mintegy 0,5 százalék. Mindezek alapján az egy napra számított termelé­kenység az iparban körülbelül 5 százalékkal emelkedett — féléves átlagban. A termelés emelkedésének üteme megfelel a sok évi át­lagnak, feltűnő viszont a lét­számcsökkenés. Erre hosszú idő óta nem volt példa. Az, hogy a termelés növekedése teljes egészében a termele- kenység emelkedéséből szár­mazott, igen kedvező, ugyan­akkor viszont a termelés nö­vekedésének ütemével nem le­hetünk elégedettek. Az 1971. évi népgazdasági terv a ter­melés 5,8 százalékos emelkedé­sével számolt, s ennek teljesí­téséhez a II. félévben az eddi­ginél gyorsabb ütemre, 7 szá­zalékos termelésnövekedésre lesz szükség. Ismeretes, hogy 1968-ban és 1969-ben az ipari munka ter­melékenysége stagnált, sőt bi­zonyos időszakokban csökkent. 1970-ben e téren kedvező for­dulat állt be, s az idei évben is kielégítő a termelékenység fejlődése. Azt mondhatjuk, hogy a termelékenység kedve­ző alakulása most már nem átmeneti vagy véletlen jelen­ség, hanem a központi és vál­lalati intézkedések szükségsze­rű eredménye. Kétségtelen tény: az eddigiekhez hasonló erőfeszítésekre van szükség e tendeftcia tartóssá tételéhez, hogy a IV. ötéves terv idősza­ka alatt a termelésnövekedés döntő többségét a napi terme­lékenység emelkedése fedezze. A termelékenység kedve­zőbb fejlődésének okait ke­resve mindenekelőtt érdemes megemlíteni a társadalmi köz- szellem kedvező átalakulását. Az MSZMP legutóbbi kong­resszusán, a közelmúltban le­zajlott szakszervezeti kongresz- szuson — több országgyűlési ülésszakon nagy intenzitással vizsgálták a termelékenység problémáját. Az üzemi gyűlé­sektől felsőbb szintű gazdasá­gi vezetők által tartott aktí­vákig — s a fontos teendők meghatározásakor is — rend­szeresen szóba került a terme­lékenység gyorsabb növelésé­nek szinte valamennyi ténye­zője. Ezek eredményeként a társadalmi környezet kedve­zőbbé vált a termelékenység emelését szolgáló intézkedések számára. Megváltozott — ismeretes módon — a vállalati jövede­lem- és bérszabályozás rend­szere is. A változás lényege abban foglalható össze, hogy a vállalati eredmény érzéke­nyebb lett az élő munkával való gazdálkodásra. A módosí­tott szabályozók hatására a vállalatok arra törekednek, hogy minél nagyobb mérték­ben részesülhessenek az úgy­nevezett kedvezményezett bér- színvonal emelésében, ennek viszont feltétele az egy főre jutó nyereség gyors növelése. Távolról sem állíthatjuk, hogy a jövedelemszabályozás egé­sze hibátlan és a gazdálkodási modellben megfelelő arányok alakultak jtí az élő 1 munka igénybevétele és a technika iránti érdeklődés között. Kedvezően befolyásolta a termelékenység változását a káros munkaerőyándorlás mérséklődése. Bizonyos mér­tékű munkaerő mozgása az egészségesen fejlődő gazdaság­nak szükségszerű velejárója. Az utóbbi években azonban a fejlődést gátló, úgynevezett káros fluktuáció növekedett elsősorban. A munkahelyvál­toztatások száma az elmúlt 2—3 évben közel duplája volt az azt megelőző évtized átla­gának. Az idén tapasztalt mérséklődés összefügg a vál­lalati munkaerő-szükséglet enyhülésével és különféle gaz­dasági és jogi intézkedésekkel. A termelékenység az egyik legfontosabb közgazda- sági kategória. Alakulá­sát számtalan gazdasági és társadalmi tényező motiválja. Ha a termelékenység tartósan kedvezően alakul, ez segítsé­get nyújt a népgazdaság leg­fontosabb időszerű problémái­nak megoldásához is, így töb­bek között a beruházási piac feszültségeinek csökkentéséhez és az ország külkereskedelmi mérlegének javításához. Dr. Rózsa József, • Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője A%-egyenletes termelés: biztonság Néhány gondolat a sertésprogramról Utómunkák a szuloki Petőfi Tsz-ben Több mint másfél ezer hold kalászos várt betakarításra a szuloki Petőfi Termelőszövet­kezetben az idei nyáron. A száz százalékos gépesítettség révén a hét közepén a mun­kák egyhairmadával végeztek. S amíg a kombájnok a ga­bonatáblákat róják, a ter­méssel és a learatott terület­tel kapcsolatos utómunkák is folynak. Mint azt ottjártuhkkor lát­tuk és Feigli Ferenc, a szö­vetkezet főagronórmisa el­mondta: igyekeznek a kom­bájnszalma lehúzásával, hogy a kalászosok helyén újra szánthassanak, vethessenek. A szalmát mind lehúzatják, mert a bálázott szalma nem felel meg a több száz holdnyi bur­gonya termésének a piizmá- zásához. így aztán emberek és gépek kazlakat ráknak. Mint megtudtuk, naponta 30—35 holdról kerül le így a szalma, s ez a tevékenység most a gépek segítségével, mindössze hét ember részvételével tör­ténik. Korábban akkora terü­letnek a letisztítása, amivel most egy nap alatt végez­nek, fogatokkal, elevátorok­kal egy hétig tartott, és tizen­öt ember kellett hozzá. Az üres tarlót feltörik, és nyomban sort kerítenek a má­sodvetésre is: a jövő évi bur­gonya és kukorica alá napra­Tíz-tizenöt vagon gabona folyik át naponta az önjáró tisz­títón. forgót és keserű csillagfürtöt vetnek zöldtrágyának. Munkába állították az ön­járó gabonatisztítót is. Ott- jártunkkor a betakarított bú­za utótisztítása folyt, a nyá­ron mintegy 160—200 vagon gabona esik át ezen a folya­maton. Naponta 10—15 vagon nal tisztítanak, ha a betaka­rítás is folyamatos és nem romlik el az idő. Innen a tiszta búza a Gabonafelvá­sárló és Feldolgozó Vállalat magtáraiba kerül, a többi ab­raktakarmányként a jószág eiesége lesz. Az eddig beta­karított búza jól fizetett a szuloki Petőfi Tsz-ben: a ter­vezett 14 mázsa helyett átla­gosan 18—21 mázsát adott holdja. H. F. Nincs egyedül véleményével, több helyen is megfogalmazott aggályokat mondott el az a szövetkezeti vezető, akinek szavait idézzük: »A különböző ösztönzők hatására rendkívüli mértékben megnőtt a sertés- tartás. Nálunk a tagok eddig több mint kzer hízónak a szö­vetkezet közvetítésével történő értékesítését jelezték. Ez több mint kétszerese az eddigi csúcsnak, a múlt évinek, ami­kor négyszáz hízót adott a ház­táji. Emellett a közös értékesí­tés is igen jelentősen, csaknem ezres nagyságrendben emelke­dett egyetlen év alatt. Az em­berben akaratlanul is fölvető­dik a gondolat: vajon ez a nemcsak nálunk jellemző gyors fejlődés nem okoz-e majd ér­tékesítési gondokat? Képes lesz-e majd az ipar átvenni és feldolgozni ezt a megsokszoro­zódott árumennyiséget?/« A szövetkezeti vezetők, gaz­dálkodó parasztemberek be­szélnek, töprengenek ezen.' Hogy úgy mondjuk, egy kicsit tartanak, »előre félnek«, mond­ván: nagy hiba lenne, ha most nem értékesítési okok miatt kellene visszalépni. Az aggodalom voltaképpen nem alaptalan. Beszélt erről legutóbbi sajtótájékoztatóján Kazareczki Kálmán mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszterhelyettes is. Hosszú évek tapasztalata alapján a sertés- hústermelést bizonyos ciklu­sosság jellemezte. Most a te­tőzés évében vagyunk, és »megfelelő intézkedések hiá­nyában 1972 végén ismételten ciklusmélypont következne.« Ezt pedig mindenképpen el kell kerülnünk, meg kell előz­nünk! Nemcsupán azért, mert ilyen hullámzás aláássa, jelen­tősen rontja a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen termelési biz­tonságot, hanem azért is, mert negyedik ötéves tervünk alap­vető célkitűzése az állatte­nyésztés gyorsabb ütemű fej­lesztése. Mindenképpen érdekünk te­hát a termelés stabilizálása, ehhez pedig a megfelelő takar­mánytermelésen — ellátáson — túl az kell, hogy folyamato­san, biztonságosan, zökkenő- mentesen bonyolódjon le a ser­tésátvétel. Kétségtelen, hogy az átvevő szerveknek s a feldol­gozó iparnak nem kis felada­tot, nem kis gondot okoz az ugrásszerűen megnövekedett és az év második felében nagy tömegben jelentkéző vágóser­tések feldolgozása. Ahogy Ka­zareczki Kálmán mondta: »... Ebben az időszakban a felkínálás előreláthatóan meg­haladja az egyműszakos ser- tésvágó-kapacitást. Ezért szük­ségszerű követelmény: nyújtott és kettős műszakok szervezésé­vel jelentősen bővíteni a vágó- kapacitást.« Ezzel szorosan összefügg az átvételek jobb, céltudatosabb megszervezése is. Az átmeneti gondok meg­szüntetésének ez az egyik fő módszere. A másik: jobban használják ki a gazdaságok is saját vágókapacitásukat! Ahogy mondta a miniszterhe­lyettes: a második félév során a korábban jóváhagyott kere­teken belül mintegy 2500 ton­náig tovább bővítik a mezőgaz­dasági nagyüzemek sertésvágá­sát és tőkehúsárusítását. Nem egy mezőgazdasági üzemünk régebbi kívánságával s törek­vésével egyezik ez az intézke­dés. Most itt a lehetőség, itt az alkalom, hogy gazdaságaink éljenek vele. összegezve: az aggodalom, ami jónéhány üzemben megfo­galmazódott, nem alaptalan. De tény az is, hogy megfelelő szervezéssel, körültekintéssel, a gazdálkodás fejlesztéséért ér­zett felelősséggel áthidalhatók és 'megszüntethetők azok a gondok, melyek a termelőket és a felvásárló—feldolgozó szerveket egyaránt foglalkoz­tatják. Vörös Márta y*~ jár.. Gépek segítenek a kombájnszalma lehúzásánál, kazlazásánál. El tímzik a műtrágyák hatékonyságát Számító központúkba kerül­tek a talaj termékenység nö­velésének módszereit kutató országos program megvalósí­tásának első kísérleti eredmé nyei. Húszezer parcelláról több százezer adat érkezett amelyekből a számítógépek segítségével következtetnék arra, hogy a különböző talaj­típusokon és növényeknél mi­lyen minőségű és mennyiségű műtrágya a leggazdaságosabb. Naphosszat a határban Kutason A kitüntetett KISZ-titkár CSENDES, szerény dolgozó a marcali fogyasztási szövet­kezet irodájában Henger Er­zsébet. Munkáját becsülettel, példamutatóan végzi. A ve­zetők elégedettek vele. Min­dig az átlagnál többet tett, s így aztán nem lehet csodál­kozni azon, hogy négy évvel ezelőtt a KISZ-szervezet fia­taljai rábízták. a vezetést. Er­zsébet KISZ-titkár lett, és életútja 1968-tól elválasztha­tatlanul összekapcsolódott a szövetkezet fiataljaival, a ve­zetése alatt álló álapszerve- zetteL Érezte, hogy az egyre nö­vekvő feladatoknak csak na­gyobb felkészültséggel felel­het meg, így elvégezte a mar­xista—leninista esti középis­kolát, s jelenleg az esti egye­tem hallgatója. Sokat tett a KISZ-tagok nevelése érdeké­ben is. Ezt bizonyítja, hogy 1970-beai és 1971-ben egy­aránt kiérdemelték a kiváló politikai kör címet Vendégeket fogadtak baráti országokból. Amikor 1970. áp­rilis 4-én az alapszervezet fel­vette Lékéi János nevét, szov­jet vendéget is üdvözölhettek, Jelena Nyegyelkovát. Azért is emlékezetes ez a nap, mert elekor kapták meg a KISZ központi bizottságának dicsé­rő oklevelét. 1970 szeptembe­rében a lengyel művészeti csoport tagjainak népművé­szeti térítőkét varrtak. A fia­talok több ezer forint érté­kű társadalmi munkát is vé­gezték, segítve ezzel a szövet­kezet mozgalmi munkáját. A KISZ és a SZÖVOSZ kong­resszusának tiszteletére ver­senyt indítottak a kereske­delmi tanulók között Évek óta szerveznek műsoros divat- bemutatókat, irodalmi szín padi műsorokat. Szavaltuk: is ott vannak a versenyeken, be­mutatókon. — Jelenleg minden szabad időmet a KISZ-választásókra való készülődés tölti be — mondotta. — Igyekszem a szövetkezetnél képviselni a fiatalok érdekeit, ott vagyok az üléseken, s őszintén mond­hatom: hallgatnak rám. Nagy megtiszteltetésnek és mun­kám elismerésének tartom, hogy tagja lehetek a KISZ megyei végrehajtó bizottságá­nak. Ezért aztán nemcsak a marcali alapszervezetért, ha - nem a megye KlSZ-munká- jáért is felelősséget érzek. SOKAT forgatja a párt if­júsággal kapcsolatos határo­zatát és az ide vonatkozó kor­mányrendeleteket. Ez mindig erőt ad a további munkához. 1969. november 7-ére mind'g emlékezni fog: akkor kapta meg a KISZ kb dicsérő, ok­levelét. D. Z. (Tudósítónktól.) A kutasi Béke Tsz főmező­gazdásza, Végh Tivadar és csúcstitkára, Szél János, ide­jüknek nagy részét ezekben a napokban a munkák szerve­zésére és ellenőrzésére for­dítják. A dűlőutakon megy vagy áll a homokszínű GAZ- kocsi. A kisbaj omi üzemegy­ség egyik dűlőjében a repce­tarló tárcsázása folyik. A munka minőségét ellenőrzi a főagronómus. Néhány szóban utasítás a tárcsázónak, barát­ságos kézszorítás, aztán to­vább. Amott az üzemegység 10 holdas paradicsomtáblájának végében irányítja a permete­zést Héjjas Ferenc üzemegy­ségvezető. A töveken már pi­rosuk a szép paradicsom, és szorgalmas asszonykezek sze­dik ládákba, hogy elszállítva •minél előbb a dolgozók asz­talára kerüljön. Az üzemegység-vezető jel- legeztes mozdulatával hátra tolja fején a kalapját, s kezét széttárva mondja: — Elkerül bennünket az eső. Ha még néhány nap nem lesz, akkor nagy veszteséggel- számolhatunk. Pedig itt az uborka is. Valóban, a paradicsomtábla mellett 15 hold uborka zöl- dell, és nemcsak a vi­rága, hanem emitt-amott a levele is kezd sárgulni. A férfiak és asszonyok szor­galmasan végzik munkájukat. Bíznak, reménykednek, hogy majd megjön az eső, és nem lesz hiábavaló a sok fára­dozás. A vezetők néhány köz­vetlen szava jólesik a dolgo­zóknak, s utána könnyebb a munka is. És a várt eső a hét végén megérkezett. Tudományos konferencia a számítógépek alkalmazásáról Az információk és adatok feldolgozásában egyre nagyobb szerepet kapnak világszerte és hazánkban is a számítógépek. Helyes alkalmazásának elmé­leti kérdéseit, a gyakorlati hasznosítás eddigi és várható eredményeit tárgyalja a ne­gyedik szegedi ipari-tudomá- nvos konferencia, amely teg­nap kezdődött meg a városi ta­nács dísztermében. Az ország minden részéből mintegy 150 vállalati vezető vesz részt a kétnapos tanácskozáson. Zentai Béla, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság főosztályvezetője tartott beve­zető előadást. Majd a számító­gépeknek a vezetésre gyakorolt hatásáról, a házgyári termelési folyamatok számítógépes irá­nyításáról hangzottak el refe­rátumok. Az előadók egyebek között ismertették, hogy a negyedik ötéves terv időszakában mint­egy 10 milliárd forintot fordí­tunk hazánkban a számítógé­pek alkalmazásával kapcsola­tos beruházásokra, számító- gépgyártásunk fejlesztésére. A konferencia második nap­ján többek között a számítógé­pek könnyűipari alkalmazásá­ról, a gépbeszerzési lehetősé­gekről, a hazai kis számítógé­pek fejlesztési és alkalmazási kérdéseiről lesz szó. SOMOGII SÉPtAf Csütörtök, 1971. július 22.

Next

/
Thumbnails
Contents