Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-02 / 153. szám

LÉGÜRES TER Valahányszor a falusi KISZ-munka iránt érdeklő­döm, az az érzésem támad, be­szélgető partnereim megkerü­lik a lényeget, mintha ködö­síteni szeretnének. Varga András, a kéthelyi Vörös Csillag Tsz KlSZ-szer- vezetének titkára' ritka kivé­tel. Lényegre szorítkozó je­lentéseiben nem próbál ködö­síteni. Ha egy akcióprogram valamilyen oknál fogva meg­hiúsult, beírja. Talán éppen ezért, az őszin­tesége miatt, úgy tartja szá­mon a járási KISZ-bizottság, mint a legjobb titkárok egyi­két. Higgadt, kevés szavú fiú. Talán túlságosan is komoly, pedig nagyon fiatal. Foglalkozása: általános me­zőgazdasági mérnök. Két év­vel ezelőtt végzett Keszthe­lyen. Körülnézek a modern bú­torokkal berendezett lakásban. Derűs, meleg színek, rend, tisztaság, és minden nagyon új, már ahogy az fiatal háza­soknál lenni szokott. Szem­ügyre veszem a könyveket. Zömmel mezőgazdasági szak- irodalom. Érthető, a feleség is mezőgazdász, iskolatársak vol­tak Keszthelyen. Mindketten a termelőszövetkezet alkalma­zottai. — Ügy tudom, megkapta a KISZ kb dicsérő oklevelét. Bólint. Egy fiókból előveszi a díszes, bőrkötésű oklevelet, kinyitja, aztán csalódottan összecsapja és visszateszi a he­lyére. — Amikor ide kerültem és elvállaltam a titkárságot, min­denki mellettem állt. Az alap- szervezet 12 ezer forintot ka­pott a tsz-től. Szerveztünk egy háromnapos országjáró kirán­dulást. Azt hittem, az majd összekovácsolja a társaságot. Lemondóan legyint. — Egy évig, amíg nőtlen voltam, ráértem. Minden sza­bad időm elment a KISZ- munkára. Most már más a helyzet. A féleségem babát vár, jövő hónapban hárman leszünk. A KISZ-választásokat még előkészítem, aztán . Érzem, hogy nem ez az iga­zi ok. Nehéz szóra bírnom, nem akar panaszkodni. Maga se tudja pontosan, mi a baj. — Pályám elején, állok, bi­zonyítanom kell. A KISZ-fia- talok egy része a kezem alatt dolgozik. 15—16—17 éves srá­cok. Mi van olyankor, ha mint KISZ-titkár közel enge­dem magamhoz őket? Ha te­geződöm velük? Félő, hogy visszaélnek vele, ha mint fő­nök állok előttük. Nehéz ügy. És mintha légüres térben mo­zognék. Senki sem segít. A gyerekek közömbössége bánt legjobban. Amikor ismertet­tem velük az idei programot és megkérdeztem, mi a véle­ményük róla, egyetértenek-e vele, ha nem, mit javasolnak, mit szeretnének csinálni, unottan bámultak, alig-alig tudtam kicsikarni egy-egy hozzászólást. Hát érdemes így? Elhallgat, mag elé néz, aztán felkapja a fejét — Biztosan bennem van a hiba. Nem tudom eléggé ösz- szefogni őket. A lányok el­szivárognak. Bejárnak Marca­liba, a Mechanikai Művek gyáregységénél helyezkednek el. Nem mintha ott többet keresnének, de sokkal elegán­sabb dolog. Esténként nem iz- zadtan és porosán kerülnek haza a földekről, hanem csi­nos ruhában szállhatnak le az autóbuszról. Megértem őket, de lányok nélkül a fiúk se jönnek szívesen a KISZ-be. Meg hát a tsz-nek ’is szüksége lenne az utánpótlásra, a fia­tal munkaerőre. — Miben érzi hibásnak ma­gát? — Ebben a pillanatban pél­dául az bánt, hogy nem si­került tánctanárt szereznem. Nagyon szeretnének egy népi- tánccsoportot alakítani a gye­rekek. Örültem is a kérésük­nek, mert a rendszeres próba összehozná őket. Rögtön föl­kerestem egy pedagógust, aki­ről tudtam, hogy valamikor foglalkozott népi tánccal. Nem vállalta. Elmentem egy másik pedagógushoz, ő se volt haj­landó segíteni. Marcaliból akartam hozni valakit, de vé­gül megbízhatatlannak tartot­tam. A srácok persze most csalódottak. Mit csináljak? Én egyedül kevés vagyok. — A párttitkár segítségére azért biztosan számíthat! — Még az elején felajánlotta egyszer, hogy segít megfogal­mazni a beszámolómat, de ezenkívül még annyi ideje sincs számomra, hogy leüljön velem megtárgyalni a problé­máimat. — Hát a KISZ-vezetőség? — Egyedül a gazdasági fele­lősre építhetek. A többiek el­vállalják a feladatokat de nem csinálnak semmit. Pedig higy- gye el, boldogan segítenék nekik, ha konkrét javaslattal vagy kéréssel fordulnának hozzám. Nem jönnek. Mond­tam. Légüres tér vesz körül újabban. És nem tudom miért. Az a tánccsoport sokat je­lentene. — Ezek szerint csődbe ju­tott a termelőszövetkezet KISZ-alapszervezete ? — Most kicsit úgy néz ki, hogy igen, de ki lehet lábalni belőle. A választások majd ki­lendítenek bennünket a holt­pontról. Olyan KISZ-titkárt választhat magának a tagság, akit szeretnek és követnek. Én nagyon szívesen segítek majd neki. Ki kell harcolnunk, hogy az új titkár elmehessen KISZ-vezetőképző tanfolyam­ra. Engem nem engedtek. Részben érthető. Nem hagy­hattam itt a munkahelyemet. Beosztott állattenyésző va­gyok, a fizetésemet ezért ka­pom. Szóval az az igazság, hogy amíg a KISZ-ügy jól ment, a munkahelyemen vol­tak problémák. Megint a sokszor hallott örök panasz. A mozgalmi és a termelő munka ellentétei. Egy} KISZ-titkár nem kap ked-' vezményt. Bekopogok a termelő­szövetkezet elnökéhez. — Elégedett Varga András­sal? — A munkájával igen — mondja az elnök, és hidegen villan a szemüvege —, de a KISZ-titkári lelkesedése lelo­hadt. — Véleménye szerint miért? Vállat von. Nem tudja. Az­tán mentegetőzésképpen hoz­záteszi: — Minden évben 12 ezer fo­rintot kap tőlünk a KISZ. Sokat jelent az anyagi segít­ség, ez kétségtelen. Ha mel­lette még a légüres tér is megszűnne.. „ Rezes Zsuzsa 48 új állattenyésztési szaktecÉiküs Ünneplőbe öltözött fiatalok várakoztak tegnap délelőtt a Kaposvári Felsőfokú Mezőgaz­dasági Technikum előterében. A zsibongás csak akkor hal­kult el, amikor az emelvényen helyet foglaltak az intézet ta­nárai. Dr. Veress László igazgató- helyettes mondott ünnepi be­szédet. Emlékeztetett az évfo­lyam első iskolaévére. Akkor 58-an kezdték meg a tanulást. Nem volt könnyű három év. Célul tűzték ki az oktatási­nevelési munka színvonalának emelését, s ezzel együtt meg­növekedtek a követelmények. A most végzett — helytállt — hallgatók 92 százaléka a me­zőgazdaságban dolgozik majd. Nagy eredmény, hogy kapósak lettek az intézetben végzett fiatal szaktechnikusok. So­mogy megyébe tizenhatan, Ba­ranyába tizenhármán, Zalába hatan, Tolnába öten, Vesz­prém megyébe hárman szer­ződtek. Bács-Kiskun, Pest, Fe­jér, Vas megye termelőszövet­kezeteibe két-két hallgató megy. Nagy feladat vár rá­juk. Minden gazdaság a mű­szaki fejlesztésre, a hozamok növekedésére törekszik. Az ál­lattenyésztésben is nagyok a változások. A korszerű mód­szerek terjesztői lesznek az új szakemberek. Emberséggel kell majd irányítaniuk, s a termelőüzemek vezetőségének egyetértésével megvalósítaniuk elképzeléseiket. Csak a követ­kezetes munkának lesz ered­ménye az eleih®; úgy, mint volt aP ban. í­Ezután dr. V^ggj. tanulmányi vehSöß^Ä. jainak adta ét a jútáímákat, majd négy fiatal lépett az emelvényre: Farkas Árpád, Gulyás Attila, Suhajda Ferenc és Sülé Géza vette át párttag­sági könyvét. Mind a négyen most Ietteg tagjai a pártnak. A hallgatók nevében Tabák György búcsúzott az intézettől, a tantestülettől. Egymás után léptek ki a volt harmadik év­folyam hallgatói a díszes ok­levelekért. Az aranyozott be­tűk csillogtak az okmányokon, s friss még a tudás is. Hogy ne kopjon, szüntelenül képezni kell magukat ezen a pályán. Hatvan takaró Vietnamnak lány és asszony az igazgatóságokban Felmérés készül a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetéről A februári küldöttgyűlése­ken választották meg a nő­bizottságokat a megye fogyasz­tási szövetkezeteiben és négy takarékszövetkezetében. A fa­lusi asszonyok és lányok most ott vannak a szövetkezet leg­fontosabb vezető tesületében, az igazgatóságokban. A tagok A termelési értéket nagy­mértékben növeli a nagyüzemi gazdálkodás. A nagyüzemi termelés egyik összetevője a munkaerő gaz­daságos felhasználása. Mit je­lent ez? Nem mást, mint a rendelkezésre álló tsz-tagok, alkalmazottak, időszaki mun­kások, bedolgozó családtagok fizikai és szellemi erejének tervszerű felhasználását, el­osztását egy-egy munkára. Nagymértékben szervezési fel­adat ez. Nemegyszer lát a megyét járó ember egy-egy falu hatá­rában tétovázó, ácsorgó, sok esetben heverésző kazalrakó- kat, vagy más munkát végző­ket. Munkát végzőket? Inkább így lehetne mondani: időnként munkát végzőket. S hogy nem. dolgoznak folyamatosan, nem az ő hibájuk. Rosszul szervez­ték meg a munkát fölötteseik. Néha túl sok tsz-tagot irányí­tanak egy helyre, ahol azok szinte egymást akadályozzák. Gyorsan végeznek, aztán vár­niuk kell a következő szállít­mányra. Igen: mert sokszor a termelési helyen viszont nincs elég ember a szállító pótko­csi megrakásához. Az sem egyszer, vagy kétszer ford'-’t elő, hogy egy ilyen falu tsz- irodájában a vezetők panasz­kodtak: egy másik, ugyancsak fontos munkához nincs elég emberük. Pedig hát lett volna, ha megfelelően gazdálkodnak a munkaerővel! ELEGENDŐ-E A MUNKAERŐ? Egyszer kevés, másszor sok A termelőszövetkezetek meg­alakulása óta alapvető válto­zások következtek be. A gé­pesítés lépett előtérbe. Sok termelőüzemben csökkent a kézi munkaerő. Ez azt kell je­lentse, hogy a »maradék« tag­ságot még nagyobb felelősség­gel kell munkára szervezni. A nagyüzemi gazdálkodásnak minden esetben számolnia kell az emberrel, A termelőszövet­kezeti vezetőknek jó pszicho­lógusoknak is kell lenniük — ez így talán kissé merészen hangzik. De van benne igaz­ság. Emberismeret nélkül ne­héz vezetni, nehéz szervező munkát végezni. E zek az »ácsingózókra ítélt« tsz-tagok a sür­getőbb feladatokat is a megszokott, kényelmes tempó­ban végzik majd. S ez nem egészen az ő hibájuk. Téve­dés ne essék: nem arról van itt szó, hogy a vezetőknek a tagságtól • heroikus, Utolsó erőt is felhasználó munkavégzést kellene kívánniuk. Nem. A megfelelő munkaerő-gazdálko­dás ezt is kizárja. A feladatok e téren is komp­!Vem elég a rendelkezésre álló munkaerő jó kihasználása. A szervezésnek még előbb kell kezdődnie. Ahogy mondani szokás, »a munka dandárjá­ban« jelentkeznek a gondok nemegy gazdaságban. Kapko­dás, gyakran fejetlenség ta­pasztalható ezekben az idősza­kokban néhány termelőszövet­kezetben, Miért? Mert -olykor két-hárorp termesztett nö­vénnyel kell egy időben fog­lalkozniuk. Mindegyik a kri­tikus két-három hét alatt kí­vánja a legtöbb munkát. Akár a növényápolási, akár a beta­karítási munkák esnek, egybe, megnehezül a munkaerő szer­vezése. Olyankor bizony egy­szerre kevés lesz a sok. Vagy­is a néhány héttel ezelőtt még foglalkoztatni sem tüdott munkaerő egyszerre kapós lesz. S kiderül: sok a feladat, kevés az ember. A helyes munkaerő-gazdálkodás tehát a vetésszerkezet, a növényter­mesztési ágak megfelelő ará­nyainak kialakításának, a gép- pesíthetőség reális lehetőségé­nek fölmérésével kezdődik. Ali lexi fásukban jelentkeznek, ez különösen azokban a iss­ekben, ahol alacsony a gépe­sítettség foka, vagy nagy az amortizálódott gépek száma. A munkaerő-gazdálkodás feltétlenül együtt jár a brigádszervezéssel. Nem­régiben az egyik termelőszö­vetkezetben szinte ujjongtak, amikor rátaláltak — egy év­tizedes gazdálkodás után — erre a helyes formára. A más­hol bevált állandó brigádok eredményei bizonyítékok arra, hogy ez a járható út. Elöre- lendíti majd a szóban forgó gazdaságot is az, hogy nyolc—tiz embert állandó jel­leggel a növénytermesztés egy- egy ágában foglalkoztatnak a gazdasági év során. Alapvető tapasztalatokat szereznek, munkájuk évről évre kamato- zóbb, olajozottabb lesz. Az .ál­lattenyésztésnél ebben a gaz­daságban, is régen megszervez­ték az állandó brigádot. Jog­gal remélhetik, hogy a nö­vénytermesztő kis közösségek is elérik majd a várt ered­ményt. A helyes munkaerő-gazdái kodás tehát nem boszorkány­ság, »csupán« szakértelmet ki vánó feladat. L. L. negyven százaléka és a dol­gozók több mint fele nő. A MÉSZÖV küldöttgyűlésén megválasztott megyei nőbi­zottság javaslataival segíti munkájukat. Tóth Ferencné elnökkel és Gyors Lajosné titkárral beszélgettem. — Hogyan indult a munka a fogyasztási szövetkezetek nő­bizottságaiban? — Intézkedési tervbe foglal­tuk mindazt, amit a megyei nőbizottság a szövetkezetek nőbizottságaival közösen meg­valósíthatónak tartott. Ezt ér­tekezleten megbeszéltük a nő­bizottságok elnökével, titkárá­val. Fontosnak tartjuk a nők politikai és gazdasági, tovább­képzését. A bizottságok segí­tenek a szövetkezetek tagszer­vezési és részjegybefizetési munkájában, figyelemmel kí­sérik az áruellátás alakulását, és szorgalmazzák a háztartási munkát megkönnyítő szolgál­tatásokat. Feladatuknak te­kintik a háztáji gazdaságok kisállattenyésztési, zöldség- és gyümölcstermelési munkájá­nak segítését. Ennek érdeké­ben ankétokat, szakelőadáso- ;at rendeznek. Odafigyelnek a jövő keres­kedőinek, a szakmunkástanu­lóknak a képzésére is. Jelen voltak a nőbizottságok vezetői izokon a megbeszéléseken, melyeken a negyedik ötéves terv célkitűzéseit állították ösz- izc. Különösen a foglalkozta­tottságról, a kereseti arányok, az árak és bérek kialakításá­ról és a gyermekintézmények létrehozásáról mondottakat szívlelték meg az igazgatósá­gok. — Milyen kezdeményezések­ről kaptak hírt? — Érdekes fölmérést vég­lett a fonyódi és a marcel' Írás hat nőb'zottsága a mó odik negyedévben. A közsé­gek külterületén élő lakosság ellátási gondjait vizsgálták. Kikérték ez ügyben a vásár­lók és . a boltok vezetőinek vé­leményét. A tapasztalatokat az igazgatóságok tudomására hozták, kérve a hibák kijaví­tását. Megállapították, hogy a kültelken sokszor rossz a ke­nyér, kevés a hentesáru. A marcali ÁFÉSZ területén na­gyobb sajtválasztékot, több déligyümölcsöt, konzervet. készételt, az üdítőital- és sör- eliátás javítását, kérte a kül­telki lakosság. A balatonbog- lári ÁFÉSZ körzetében a fa­luszéli boltok korszerűsítésé­re hívták fel a figyelmet. A felmérés rámutatott a külterületi üzletekben dolgo­zók — főleg a nők — nehéz helyzetére. A megosztott nyit­vatartási idő miatt az asszo­nyok keveset foglalkozhatnak a családjukkal. — Hogyan készülnek a szö­vetkezetek kongresszusára? — A MÉSZÖV nőbizottsága több javaslatot juttatott el a fogyasztási szövetkezetek nő- bizottságához. Ennek lényegi hogy vonják be a nőket a lungresszust előkészítő akció programok megvalósításába Nagy munkát jelent még az a két felmérés, amelyet egyrész Nagyatádon végeznek a hely nőbizottságokkal közösen a ÁFÉSZ szolgáltatási munkájú ról és megyei szinten a dol­gozó nők politikai, gazdasági ás szociális helyzetéről. Ház tartási gép- és egyéb bemuta tékát, tanácsadást, oktatás tervezünk az asszonyok rt szére több nagykereskedelr vállalattal közösen. — Mit tesznek a nőbizotí- ságok Vietnamért? — A Magyar Nők Országos Tanácsának felhívására mi is csatlakoztunk a Takarót Viet­namnak akcióhoz. A szövetke­zet1 nődolgozók és tagok 6' takarót kötnek. Ezek egy rész már elkészült. D. Z. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 197L július Z.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents