Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-17 / 166. szám
gyógyszer az írástudatlanság ellen Az övegtanár atmoszférája Vadászat és vadgazdálkodás Az UNESCO felmérése szerint 1970-ben nyolcszáztízmil- lló írástudatlan volt a földön. Olaszországban néhány éve mintegy hárommillió embert tanítottak meg írni—olvasni a televízió segítségével. Az elzárt hegyi falvakban, melyeket az időjárás miatt hónapokon keresztül nem lehet megközelíteni, milliók tanulták meg a betűvetést esténként az azóta híressé vált »tanár« segítségével. Ez a két adat is bizonyítja: az iskolatelevízió világszerte fontos oktatási eszköz lett, amelynek hatásait, eredményeit nem lehet elvitatni már. Hazánkban is egyre többet beszélitek, vitatkoznak a tévépedagógiáról,’ az iskolatelevízió jövőjéről. E korszerű oktatási forma módszertani elemzésének Somogy az idén — az országban elsőként — megyei szintű fórumot teremtett. A továbbképzési kabinet tizenkét napos tanfolyamot szervezett huszonnyolc somogyi pedagógus részére a siófoki gimnáziumban. A tévépedagógiáról s a tanfolyam tapasztalatairól Ta- ri Jánost, a megyei művelődésügyi osztály helyettes vezetőjét kérdeztük meg. — Ma már mondhatjuk, hogy van tévépedagógia, mert egy-egy iskolatelevíziós adás előkészítése, megtekintése, irányítása, valamint az anyag feldolgozása az iskolai munkában sajátos jelenség. Az oktatási eszközök igen jól liasználható típusa az iskolatévé. A tévépedagógia nem mond ellent az általános pedagógiának, hanem hatékonyabbá teszi azt. Az eddig használatos szemléltető eszközök (film, dia stb.) továbbra is jók, az iskolatelevízió előnye viszont az, hogy kifejezetten a tanévet, a tananyagot kíséri végig — a legjobb szakemberek, pedagógusok közreműködésével. A tantárgyakhoz is átfogó ismereteket ad. — A gyerekek érdeklődnek-e az iskolatelevízió iránt? — A gyerekek nagyon szeretik, s népszerűsége már nemcsak vetekszik a moziéval, hanem lassan túlszárnyalja azt. Azonkívül. hogy a tanulók filmélményt kapnak,' még »produkálhatják« is magukat. Tudják, hogy megkérdezik tőlük: mit láttak s mi a véleményük róla. Számukra ez nagyon fontos. Pszichológiai fölmérés bizonyítja, hogy a hagyományos órán például a gyengébb tanulok képtelenek végig figyelni, mert egy idő után megszakad a logikai lánc. A tévéadásokat viszont ők is feszült figyelemmel követik. A vizuális ismeretközlés éppen abban segít nekik, CSURKA ISTVÁN HÉT TONNA DOLLÁR 16. — Még ezt is tudtad! Zseni vagy. Még a sorrendet is tudod? Szántódi odamegy Luciáimhoz. — Ez igaz, vagy ébren álmodom? Csípj meg! Luciánó megcsípi. — Akkor sem tudom elhinni. Luciánó most is másról beszél. — Pedig nekem elhiheted. — Mit? — Hogy sok ötös lesz. Most már azonban, á diadal kapujában, Szántódiban is fellobban részint a becsület, részint pedig a jólelkű- ség. Arra gondol, hogy a későbbiek során úgyis behozhatja még ezt a veszteséget, hogy a gondolatokat végig követni tudják, és sok oldalról értelmezhetik az anyagot. Az iskolatelevízió segítségével a kapott információ és anyag tartós élményt jelent. — A tanárok körében is ilyen népszerű? Nem idegenkednek a nehezebb, átfogóbb órák megszervezésétől? — Megyénként változó a helyzet. Egy biztos: sohasem a gyerekek szavazzák le az iskolatévét, hanem a tanárok miatt nem épül be a tantervbe. Mi is azért szerveztünk tanfolyamot, hogy elemezzük ezt a problémát. Tizenkét nap alatt harminc előadást hallgattak meg a. részvevők, számtalan adást megtekintettek, s bemutató jellegű fölkészítést, óravezetést láthattak. Lényeges pedagógiai szempont: tanárok, szakemberek a művészet segítségével tolmácsolják az anyagot. Külföldön úgy nevezik: üvegtanár, vagyis a képernyő mögött levő tanár. Valamennyien érzelmileg is megragadják a nézőket, mert rendkívül érdekes egyéniségek. Somogybán negyven— hetven százalékban használják az iskolatelevíziót. — Külföldön is ilyen népszerű az iskolatévé? — Igen. Franciaországban például 130 000 felnőtt hallgatónak külön műsort sugároznak. A Szovjetunióban háromszáz közvetítő központ Segítsük az ■ iskolát! címmel százmillió ember részére sugároz adásokat. — A távlati tervekről mit hallottak a tanfolyamon? — Üjabb tantárgyakat kapcsolnak be az ITV adásaiba. Az* osztályfőnöki órát pálya- választási anyaggal bővítik, a hetedik, nyolcadik osztályban történelmi s irodalmi műsor készül, a középiskolásoknak pedig filmesztétikái, stílustörténeti adások, társadalmi, jogi, neveléssel kapcsolatos műsorok. A szakközépiskolásoknak kémia órákat, neveléssel kapcsolatos műsorok. A szakközépiskolásoknak kémia órákat, az emelt szintű szakmunkás- képzéshez másféléves programot dolgoznak ki. Változik a teleovi is: iskolára előkészítő adások sorozatát közvetíti. Műsorokat szerkesztenek a napközis és egész napos iskolák számára. Megyei terveink között szerepel az, hogy a tanfolyamokon szűkítjük a kört: az idén alsó- és felsőtagozatos nevelők s középiskolai tanárok voltak együtt; jövőre mór csak alsótagozatosokat hívunk, és később csak egy-egy pedagógusréteget. B. Zs. Papírgyártó gépsorok A Papíripari Vállalat lábatlani Vékonypapírgyárában három papírgyártó gép már folyamatosan termel. A negyedik papírgyártó gép szerelése is folyamatban van. Képünkön: Részlet az 1. sz. papírgyártó gépsorból. most tehát bevallja, hogy ő bizony több szelvényt dobott be. Élőveszi a tárcáját, és mutatja szelvényeit. — De ez is a családban marad. Persze, ezeket is felezzük. Ezt látva Margit is előveszi a táskáját. — Ezt is tegye hozzá. Szántódi nem örül ennek, de hát haragudni sincs joga. Luciánó mentegetőzik: — Nélküle. .. tudod, és miért éppen az maradjon ki, akit a legjobban szeretek? Szántódi atyailag bólogat. Margit és Luciánó boldogan csókolózrtak. Most már csak Luclánónak van titka: a társulat. Ez azért látszik rajta csók közben Is. A húzás folytatódik. Szántódi hirtelen hátat fordít a képernyőnek, s rászól Luciánóra: — Nem bírom idegekkel, közvetítsd! Luciánó szenvtelen hangon közvetíti, ami a képernyőn történik. — A pacák megforgatja a kereket. A kerék megáll. Most nyúl bele a pipi, és kiveszi a golyót. Átadja a főnöknek. A főnök szétnyitja és felolvassa a számot. Azt mondja: 29-es. Luciánó arca meg sem rez- dül. Szántódi kétségbeesetten néz fel rá. Aztán a tévére. — 28-as? Luciánó vállat von. Biztos a dolgában, és arra gondol, hogy a húzás közben tévedtek. — Nyugi. Tévedni emberi dolog. * Szántódi elszomorodik. Osz- szeomhk, aztán erőt vesz magán. Beletörődik egynéhány négyesbe. Titokban Margitét okolja. — Tudtam, hogy nem lehet jó. Eggyel mellé. Minden eggyel mellé. Tudtam. De hát négyesünk még lehet. Az is szép. De nem milliók. És esetleg a jövő héten jobban vigyázol. Maga is kedves, igen? A képernyőn most a zavart húzásbiztos látszik, aki dadogva helyesbít. — Elnézést, kedves közönségünk. A kihúzott szám nem a 29-es, hanem a 28-as. Szántódi erre feláll, rémülten hátrál az ajtó felé. — Félek tőled. Ember vagy te? Mi vagy te? Az ajtóig hátrál, ott össze- csuklik, elájul. Luciánó mosolyogva elzárja a televíziót. — Még van egy szám — mondja Margit. — No és? Téged érdekel? » » * Pénteken délelőtt 11 órakor a cirkuszban. Lagymatag próba ismét. Most * kesdobálo Az ország a* augusztus végén megnyíló vadászati világ- kiállításra készül. Sokan hihetnék azt. hogy a világkiállítás csak a vadászok szűkebb táborát érinti, ott csak értékes trófeák, fegyverek és a vadászattal összefüggő egyéb eszközök lesznek kiállítva. Ez azonban tévedés. Ha így lenne, biztosan felmérhető, hogy sem külföldön, sem itthon nem talált volna olyan érdeklődésre és visszhangra, mint amilyet hozott. A kiállítás szervezői nagyon helyesen az ember és a természet kapcsolatát állították a középpontba, s e köré csoportosítják a kiállítás látnivalóit. Vadászat és társadalom A vadászat ma már nem csupán azt jelenti, hogy megközelítsük és lelőjjük a vadat, hanem a természeti tájat benépesítő állatvilágról való gondoskodást, a vadon élő állatfajok fenntartását is. Egyeseknek a kipusztulástól való megmentését, mások állományának minőségi és mennyiségi szabályozását — egyszóval az ember sokoldalú tevékenységét: a vadgazdálkodást. És ez nemcsak a vadászok érdeke, hanem az egész társadalomé. Ma már egyre többen igénylik a természetes környezetben ólő állattal való találkozást a természetben éppúgy, mint a televízió képernyőjén vagy a mozik vásznán, sőt az irodalomban vagy a képzőművészetben is. A szabadban járó ember számára az erdőben — s a mezőn az életet jelentő mozgást különösen a nagy állatok jelentik; ez ragadja meg elsősorban figyelmét, és »természetesnek« tartja jelenlétét. Sokan pedig nem is sejtik, hogy az állatok fenntartásához milyen erőfeszítések tapadnak, és milyen alapvető emberi — társadalmi érdekek fűződnek. Hazánkban a tervszerű vad- gazdálkodás eredményeképpen — a súlyos háborús károk ellenére — a szarvas- és őzállomány megkétszereződött a háború előttihez képest, a vaddisznók száma pedig helyenként már nem kívánatos mennyiséget ért el. E mennyiségi fejlődés után jelenlegi feladatunk egyrészt az egyes vadfajok okszerű területi elosztásának és a helyes ivararányának kialakítása, másrészt a szarvasfélék minőségének (agancsfejlődés) javítása. f házaspár próbál. Az asszony! áll a porond közepén, a fér-j je dobálja rá a késeket. A| manézson egy táskarádió. Most vége szakad benne a zenének. A bemondó hangja; — Kedves' hallgatóink, ismertetjük a lottó 31. hetének nyerőszámait: 27, 28, 33, 64. 89. A késdobáló maga elé ejti a földre a kést. — Anyukám! Ötös találatom van! Az asszony óvatosan 'ki:bújik| a köréje dobált kések közül,! és leveti a cipőjét. Kiveszi» belőle a saját lottóc$duLáját: | megnézi a számokat, és azt* mondja. f — Nekem is. | Meredten, értetlenül néz-1 nek egymásra. | Viktor, az áUatddomár a‘ lakókocsik övezte téren egy majmot tanít biciklizni. Lóhalálban szalad feléje a kisfia és lelkendezve közli: — Apuci, anyucinak ötös találata van a lottón. A Max bácsi mondta neki a számokat. Viktor elengedi a majmot, a majom felbukik. Az állat- idomárnak egyáltalán nem tetszik ez a »Max bácsi«. A felesége túlságosan jóban van Maxszal. Viszont az ötös. az ötös. Berohan a lakókocsiba. (folytatjuk) Ugyanakkor csökkenteni kell a jelentős mezőgazdasági károkat okozó vaddisznóállo- mányt. Fontos feladatot jelent az apróvadfaj- táink (nyúl, fácán, foglyok) számának növelése, hiszen jelenleg még itt van jelentős elmaradás a háború előttihez képest. Nem kis feladat ez, hiszen a mezőgazdaságban elterjedt vegyszeres növényvédelem nem kedvező ezeknek az állatoknak. Vadászat A vadállomány mennyi- ségi és minősé- ségi fejlesztése Világrekorder fontos népgaz- dasági érdek is. Az elfogyasztott táplálékot a vad állati termék formájában (hús, bőr, agancs) hasznosítja. Így pl. egy kiváló minőségű, 500, g-at meghaladó őzagancs minden gramjának értéke több mint 200 Ft, ha a vadat külföldi vadász bérlelövés címén ejti el. Meghozza tehát gyümölcsét az ésszerű vadgazdálkodás, mert az aranynál is drágább terméket állít elő. S könnyű belátni, hogy népgazdasági szinten a vad által elfogyasztott növények megtérülnek. Számottevő vadkárral egyébként csak akkor kell számolni, ha a vadállomány egy területen túlnépesedik. A nagyon elszaporodott szarvasfélének az erdő már nem tud elegendő táplálékot adni: a vad ilyenkor veszít az agancsának súlyából, majd a testsúlyából, tehát vadászati értékéből is. Nemcsak mezőgazdasági, hanem vadászati érdek is, hogy az adott területeken csak a terület eltartókópességének meghazai őzagancs — drágább az felelő számú vad éljen. Elszaporodásuk esetén tehát törvényszerű a szigorú selejtezés Vadgazdálkodást irányító szerveink mindent elkövetnek, hogy csoki' -tsék a mezőgazdasági vadkárokat. A jó vadászterületek erdői között vadföldeket alakítanak ki, ahol szabályos mezőgazdasági művelést folytatnak — a vadak számára. IJy módon megakadályozható, hogy az amúgy nem nagy területeken kóborló állatok ne az erdőn kívül eső mezőgazda- sági területeken, hanem a vadföldeken legelésszenek. S ha ez a módszer még jobban elterjed, remélhető, hogy megszűnnek az itt-ott még előforduló ellentétek a mezőgazdasági és a vadgazdasági üzemek között. A haszonélvező azonban elsősorban a természetben »üdülést, kikapcsolódást és egészségének megóvását kereső ember. H. 3. rirmék a Előfordul néha, hogy árnyék borul a vízre, pedig élesen tűz a nap. A szép kaposvári strandon különösen. — Hány ember strandolhat itt egyszerre? — Több, mint tízezer — feleli Boros Gyula, a strandfürdő igazgatója. — És az eddigi legmelegebb napon hányán voltak összesen? — Kétezren ... Hogyan? A kaposváriak nem szeretnek strandolni? Vagy annyira közel van a Balaton, hogy a tó hús hullámai inkább odacsalogatják a vendégeket? Az utóbbi bizonyosan közrejátszik, de talán az is, hogy a kaposvári strand nem csalogat eléggé, »Hol az aszaló napsugár alatt a bival, tehén, sertés csordák- tul vert porfelleges utcákon akkora fekete verejtéket izzadsz, mint egy tési lencseszem, s ha leakarod mosni, vagy kútba kell ugranod, vagy 8 mérföldre menned a Balatonhoz, máskép nem fürödhetel« — háborgott egykor a Somogy című hetilap zsurnalistája, a kaposvári »feredő« hiányán. Századok múlva nem kevés pénzért — a fejlődés szép kontrasztja képpen — gyönyörű termálfürdőt épített önmagának a város. Az uszoda felett a lapos kőlépcsőkön gyorsan bámul a bőr, ahol pedig széles karcsapások a mélyvízzel birkóznak, gyorsan erősödik az izom. Kijelölt füves részen pattog a labda, a gyermekstrandon nagy a zsivaj... És mégis. Nem lehet jellegzetes »nyári képet« festeni a strandon ... Mégis »árnyék borul a vízre« —» bár ismétlem: tűz a nap. Ez az árnyék pedig eppen azért van, mert nem elég megmártózni csak a vízben s kifeküdni a partra. Hogy miért? Egy fiatalasz- szony válaszol rá, aki rövid fürdés után már indul is haza. — Sír a gyerek, mert szomjas, enne fagylaltot, de láthatja. Meleg a jaffa, fagylalt pedig nincs. Déli háromnegyed tizenkettő. És leírhatjuk szószerint: a vendéglátás csődje ez. Az üvegpult mögött néhány szelet sütemény, szalámi szsem- le (nem szendvics!) — ez minden. — Jó, ha legalább ilyen üdítő ital van — mondja Boros Gyula —, mert előfordul az is. hogy bort mérnek. Pedig sokszor kértem már, hogy ne tegyék. Azt elhiszem, hogy a bpr kifizetődőbb, de az italos vendéget nem tűröm meg a fürdő területén.A múltkor egy fiatalember arra hivatkozott: »de hisz az önök büféjében kaptam, s csak ezt,..« Valljuk meg, nagyon jólesik a hűtött üdítő ital, a friss sör is, a lángos, a szendvics... Sőt, talán ínyencnek sem kell lenni ahhoz, hogy valaki meleg ételt is szívesen fogyasztana fürdés közben. Mondjuk, ha a vasárnap déli órákat Itt töltené el együtt a család. A kis iparcikkárus-pultnál — szintén a somogyi vendéglátó vállalat a gazdája — nincs felfújható úszógumi, labda, játékkártya ... Egyszóval, ételben, játékáruban az alapvető szükségleteket sem biztosítják. Csoda, hogy »árnyékos« a víz? Több gazda talán jobban gondját viselné az itteni vendéglátásnak! És erdemes lenne — hat, mérföldnyire a Balatontól is. T. X. SOMOGYIREPIAP Szombat, 197L július 17. 17101019
