Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-15 / 164. szám
f Hz ember cs a munka megbecsülése *A vállalat gazdasági és társadalmi vezetői együttesen elhatározták, hogy azok a dolgozók, akik hűségükkel, fegyelmezett magatartásukkal és jó munkájukkal hozzájárultak a vállalt feladatok maradéktalan teljesítéséhez, nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésben részesüljenek.« Eddig az idézet a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat törzsgár- daszabályzatából. Dódity Miklós, a vállalat szakszervezeti bizottságának titkára elmondta, hogy ezt számtalan próbálkozás előzte meg. — Először 1969-ben, a vállalat fennállásának huszadik évfordulóján kaptak ezer forint jutalmat azok a dolgozók, akik már két évtizedet eltöltöttek a vállalatnál. Tulajdonképpen az idei év hozott csak jelentősebb változást, amikor elkészült az új törzs- gárdaszabályzat A megye egyik legrégibb üzeme a malom. Sokan már több mint két évtizede dolgoznak itt. Hatvanhár- man vannak. Valameny- nyien régi, megbecsült szakemberek. Munkájuk- sal megalapozták a vállalat mostani eredményeit. Ök a legnehezebb időszakokban is kitartottak. A hatvanhárom törzsgárda- tag közül eddig ötvenegyen kapták meg a vállalat kiváló dolgozója kitüntetést, öten pedig az élelmiszeripar kiváló dolgozója miniszteri kitüntetést A vállalat segíti őket. Szak- szervezeti beutalókat kapnak és anyagi hozzájárulást a lakásépítkezéshez. Eddig huszonegyen vették igénybe ezt a kölcsönt A vállalat segíti a törzsgárdatagok gyermekeinek továbbtanulását is: ösztöndíjat biztosít számukra. Most végezte el például a felsőfokú élelmiszeripari technikumot az egyik dolgozó gyermeke; a vállalattól havonta nyolcszáz fonnt ösztöndíjat kap, s technikusként dolgozik majd itt a liatal szakember. Kiss Imréné már húsz évet töltött el a malomban. Jelenleg szitaőr. Erről a két évtizedről emlékezik, közben figyel arra, nehogy megjelenjen a »medve«. (Így hívják a molnárok azt a jelenséget, amikor a szita eldugul, és összetorlódik a liszt.) Arról beszél, hogy szereti ezt a munkahelyet. Társait barátoknak érzi, Kiss Imréné. s bármikor számíthat a segítségükre. Amikor naponta belép a malomba, körülveszi a munkahely levegője, felejtődik a napi gond. A munka is könnyű, csak nagyon oda kell figyelni. Még kislány korában került ide. Akkor a zsákoló brigádban dolgozott egy ideig, később átkerült a lisztlesze- dőkhöz. Naponta a raktárba hordani kiskocsin a nyolcvan kilós liszteszsákokat — ez volt a dolga. — Egyet szeretnék — mondja halkan —, hogy majd innen menjek nyugdíjba is. Máshol talán meg se szoknék ... Olajos László egyike a legrégibb dolgozóknak: huszonhárom év óta a vállalat vízvezetékszerelője. Ügy ismeri a malom vízvezetékrendszerét, mint a tenyerét. Hat éven át volt a malom szakszervezeti Olajos László, bizottságának a titkára; több alkalommal megkapta a válla- lat Wvál6 dolgozója, egykzer pedig az élelmiszeripar kiváló dolgozója kitüntetést. Segíti a kezdő szakmunkásokat, tudását szívesen átadja a fiataloknak. Talán innen is az a szeretet és megbecsülés, amely a munkahelyén körülveszi. Szemtanúja volt az elmúlt években a változásoknak; új, modern épületek nőttek ki a földből, köztük a hatalmas betonsiló is. Ö és a malom az idő múlásával elválaszthatatlan barátok lettek. Ez a barátság a jól végzett munkában, az egymás iránti megbecsülésben, a munkahely szeretetében érett meg. S most hatvanhárman vannak a vállalatnál, akik ebben az érési folyamatban együtt vettek részt. Példájuk követésre érdemes — és biztosan lesznek is, akik nyomdokaikba lépnek.,. Gyertyás László fl fogyasztási szövetkezetek fii. kongresszusa elé Megkezdték a próbagyártást Évente félmillió tonna műtrágya Több mint 400 millió forintos költséggel befejeződött a peremartoni ipari robbanóanyaggyár rekonstrukciója. Két új üzemet építettek, amelyben évente .negyedmillió tonna szupérfoszfátot és ugyanannyi nitrogén foszfort és káliumot egyaránt tartalmazó összetett műtrágyát gyártanak. A rekonstrukció második szakaszaként létesített összetett műtrágyagyárban ezekben a napokban kezdték meg a próbagyártást. Az új termékben variálható lesz a hatóanyagok aránya. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen, valamint a pápai, a veszprémi és a városlődi állami gazdaságban végzett kísérletek alapján állítják ősz sze az egyes tájegységek adottságainak legmegfelelőbb receptorát. A talajvizsgálati eredményeknek megfelelően mikroelemeket is kevernek a műtrágyába. A korszerű termék iránt máris nagy az érdeklődés. A termelést azonban gátolja, hogy az angol technológia alapján felépített üzembe zömmel hazai gyártmányú gépeket szereltek, amelyekben igen sok a meghibásodás, emiatt egyes alkatrészeket újra kellett gyártani. Mindez csaknem 50 ezer tonna mű- trágyatersmelési kiesést okozott. CSURKA ISTVÁN HÉT TONNA DOLLÁR 14. A jövő heti számokat persze nem mondta meg a disznó. Nekem családom van, egész életemben csak melóztam. Most végre kezembe adta az isten a látogatót. Hülye lennék, ha nem fújnék bele. S ezzel máris visszafordul, és újra bemegy a postára. * * * A toronyszobában Luciánót teljesen sarokba szorították. Már négyen állják körül, fölé- hajolva, mintha vernék, de még nem verik. Max, Darnó- gyöngyei, a kis Darnógyöngyei és Anita. Anita eddig hátul állt, most azonban félresöpri a férfiakat, és ő próbál hatni Luciá- nóra. — Velem ezt nem teheted meg. Jó, hogy most Max kocsijában vagyok, de úgy látszik már elfelejtetted, hogy veled is voltam. Luciánó már elfelejtette. — Ez nem tartozik ide. — Igenis ide tartozik. Én nem vagyok bosszúálló. Én csak a művészeti tanács tagja vagyok. Nem törvény az, hogy te legyél a szünet előtti utolsó szám! Darnógyöngyei érti meg először a ráhatás irányát. — Nincs is működési engedélye — mondja. — Pláne. Én ezt nem is tudtam. Luciánóra ez a fenyegetés valóban hat. Előveszi a noteszát. — De csak egyet dobjatok be. Egyet! Lediktálja a számokat. A kis Darnógyöngyei ellenőrzi, hogy valódiakat diktál-e. — 27, 28, 33, 64, 89. Mindenki felírja. Max kitöri az asztal lábát, és szétveri vele az ajtót. Kibújnak. Szántódi háza előtt megáll a Warszawa. Luciánó és Margit lépnek ki a kocsiból. Bemennek a kapun. A ház előtt, a kis virágoskert mögött várja őket a Szántódi család, az asszony és a gyerekek és a ház ura. Szántódi elébe megy Luciánónak, kezet fog vele, megöleli, aztán a felesége elé vezeti, s így mutatja be neki: — Anyukám, bemutatom neked Közép-Európa legnagyobb cirkuszművészét. — Szántódiné. — Luciánó. Szántódiné ettől meg is hatódik, meg nem is. Sokkal jobban érdekli Margit jelenléte. A tisztességes asszony erkölcsi szigorával tekint rá. Szántódi észreveszi. — A múzsája. Képzeld, jeles tanuló itt nálunk a bábaképzőben. A művész úrra még senki nem hatott így, pedig bejárta szinte egész Európát. Szántódi a gyermekeire mutat. — A gyermekeim. Jeles tanuló mind a kettő. — Nagyra nöjjetek! — mondja Luciánó. Szántódi tovább intézkedik. A nejéhez fordul: — No, most anyukám, ahogy megbeszéltük. Elmentek sétálni vagy átmentek anyá- dékhoz, és 1 óra előtt semmiképp nem jöttök haza, mert nekünk itt a művész úrral nagyon fontos dolgokat kell megbeszélni. Szántódiné csak Margitot nézi közben. A gyerekek is maradnának. Ök meg a bohóc miatt 1 A z Általános Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa 1971. december 14., 15. és 10. napjára összehívta a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresz- szusát. Ez az esztendő tehát egyben a kongresszusra való készülődés éve is. A gazdaságirányítás jelenlegi rendszere társadalmi- és gazdasági életünk fejlődése szükségessé tette egész szövetkezetpolitikánk korszerűsítését, aminél figyelembe kellett venni nemcsak a tagság véleményét, hanem . a közvéleményt is. A kibontakozó széles körű vita eredményeként több, a korszerű szövetkezetpolitikai elveket rendszerező új jogszabály jelent meg már eddig is, majd a párt Politikai Bizottsága 1970 májusában jóváhagyta a szövetkezetek fejlesztésének irányelveit, amelyeket a X. kongresszus is megerősített. Ilyen előzmények után — még a kongresszus előtt — sor kerül az egységes szövetkezeti törvény megalkotására is. A felkészülés időszakában szükséges ezt feleleveníteni, így értékelhetjük csak helyesen a végzett munkát, s határozhatjuk meg a kongresszus feladatát és egyben saját feladatunkat is. A harmadik ötéves terv sikeres befejezése, különösen az 1970. évi kiemelkedően jó eredmények, s az ez évi tapasztalatok mutatják, hogy az új szövetkezetpolitika mindinkább kifejezésre jut a szövetkezetek gazdasági és társadalmi életében egyaránt. Rendkívül fontos, hogy a szövetkezetek egész tevékenységében előtérbe került a tagság szolgálata, s mindinkább ez határozza meg ellátási, értékesítési, szolgáltatási és hálózatfejlesztési politikájukat. Ezzel párhuzamosan fejlődik a szövetkezetek önállósága, belső ön- kormányzata, s erősödik a demokratizmus. A szövetkezetek fejlesztésének irányelveiről szóló PB- határozat, illetve a X. párt- kongresszus határozata leszögezi, hogy »a párt hosszú távon számol a szövetkezetekkel-«. E nagy tömegeket átfogó mozgalom nemcsak nélkülözhetetlen gazdasági társulás, hanem belpolitikai életünk Szántódi azonban könyörtelenül a kapuhoz tessékeli őket. Luciánó megkérdezi: — Miért kellett elkergetni őket? Szántódi fogadalomszerűen, és egyszersmind parancsoló- lag: — Ezt a dolgot csak mi hárman tudhatjuk. Ha a titok kipattan, mit dobunk be a jövő héten? Te erre nem gondolsz? — Te a jövő héten is? Minden héten egy millió? Betessékeli közben őket. Bemennek. — Nálam sok helye van a pénznek — mondja Szántódi. Bent a »tisztaszobában« három személyre dúsan megterített asztal: étel, ital, gyümölcsök. Ugyancsak ebben a szobában foglal helyet a televízió is, a jelenet főszereplője. Szántódi azonban mielőtt leültetné és megkínálná őket, áradozni kezd. — Életem legboldogabb napja. Egyél, igyál,bérezd otthon magad! Kezitcsókolom, maga is! — mondja Margithoz fordulva. Bekapcsolja a televíziót, aztán folytatja: — Különben is utolsó alkalom, hogy itt, ebben a lakásban vendégül látom magukat. Eladom ezt a putrit. Megkérem legyen a háziasszony! (Folytatjuk) fontos társadalmi tömörülése is ... Szélesebb területen kell társadalmi érdekké nyilvánítani a szövetkezést.« Vajon el- kerülhető-e napjainkban, hogy ezekről ne essék szó a tagok között, s mindez ne adjon biztonságot, és ne lelkesítse a szövetkezőket a kongresszusi felkészülésben? Az a tény, hogy az eddig működő szövetkezetek mellett új szövetkezeti formák alakulnak ki megyénkben, mutatja, hogy a szövetkezés valóban szélesebb területen kezd társadalmi érdekké válni. N övekszik a lakásszövetkezetek száma, alakult már garázs- és üdülőszövetkezet; a kaposvári ÁFÉSZ-en belül helyi munkás-szervezet működik a Cser városrész ipari üzemei dolgozóinak részvételével. A húskombinátnál most van folyamatban munkás fogyasztási szövetkezet létrehozása. Kaposhomokon kertbarát szövetkezet szervezése folyik. A példák mindegyike az irányelvek helyességét igazolja: célszerű mindenütt a szövetkezet létrehozása, ahol erre társadalmi és gazdasági igény jelentkezik. A szövetkezetek általában nagy mozgékonyságra és alkalmazkodásra képesek, gyorsan tudnak reagálni a változó piaci hatásokra, és kereteik között megoldható a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összehangolása. Mindezekből következik, hogy a fogyasztási szövetkezetek VII. kongresszusára nagy és jelentős feladat hárul, mert nemcsak a legutóbbi kongresz- szus óta elért fejlődés felmérésére lesz hivatott, hanem választ kell adnia a legutóbbi évek szövetkezeti éleiének elméleti és gyakorlati kérdéseire is. A tagság igényeinek figyelembevételével ki kell jelölnie a fejlődés további útját a párt egységes szövetkezetpolitikájának megfelelően. Ez lényegében azt jelenti, hogy valamennyi szövetkezeti típusban és formában azonos elveknek kell érvényesülniük — a forma jellegének és sajátosságainak figyelembevételével. Előfeltétel ez az egyes szövetkezeti ágazatok szorosabb együttműködésének kialakítására is. A kongresszusi felkészülés lényegében már az év elején elkezdődött a részközgyűlésekkel. Napjaink fő munkája részben az, hogy a tagok a kérdéseikre menet közben is választ kapjanak, másrészt hogy indítványaik, javaslataik eljussanak a szeptemberben- októberben sorra kerülő szövetkezeti, illetve megyei rendkívüli küldöttgyűlés állásfoglalásaként a kongresszushoz. Már ezt a célt szolgálták a közelmúltban megtartott rendkívüli küldöttgyűlések is. Ezeken a negyedik ötéves terv jóváhagyása mellett kongresz- szusi akcióprogramot is elfogadtak a szövetkezetek. A küldöttgyűlések után a nyár folyamán a küldöttek csoportos beszélgetéseken kérik ki a tagok véleményét, majd a szeptemberi küldöttgyűléseken az akcióprogramban foglaltak időközi megvalósítását értékelik, és megválasztják a megyei, majd a kongresszusi küldötteket. R endkívül fontos, hogy a hátralévő időben a tagok döntő többségével szót váltsanak a vezetők, s együttes munkával valósítsák meg akcióprogramjukban vállaltakat. A szocializmus magasabb szinten való építését most ezzel a munkával szolgálják a legjobban a megye fogyasztási szövetkezetei. Dr. Nagy Pál Élettani küszöbök a világűrben JÚÍillS 12-én közzé tette vizsgálatainak eredményét az a szovjet kormánybiztosság, amelyet azért küldtek ki, hogy a Szojuz—11 űrhajó három utasának — Vol/cornak, Dob- rolovszkijnak. és Pacajevnek — tragikus halálkörülményeit kivizsgálja. A jelentés megállapította, hogy az űrhajósok halálát a földre érés előtt 30 perccel — a leszállóberendezésben bekövetkezett hirtelen nyomáscsökkenés okozta. A világűr az ember számára sok tekintetben idegen környezet, hiszen az élet egyetlen feltételét sem kínálja önként. A föld árnyékában —200 C° alatti dermesztő hideg uralkodik, míg a nap által megvilágított részeken a hőmérséklet elérheti a +150 C°-ot is. Már abban a 200—300 kilométeres magasságban is, ahol a föld körüli pályán haladó űrhajók vagy űrállomások, or- bitális laboratóriumok kerin- _ genek, olyan alacsony a lég- | nyomás, mint egy gondosan kiszivattyúzott rádiócsőben. Ezek — az élet szempontjából teljesen kedvezőtlen — körülmények a magasság növekedésével fokozatosan jön- _ nek létre. Átlagmagasság | minden 5 kilométeres növekedése felére csökkenti a lég- I nyomás értékét. Mintegy 10 | kilométeres magasságban a nyomás már csak negyed része a tengerszinten uralkodónak. Ha tovább folytatjuk az emelkedést a légkörben, mintegy 18 kilométeres magasságban újabb kritikus határhoz érkezünk. Ott már olyan alacsony a levegő nyomása, hogy megfelelő védelem híján az élő szervezetben lévő folyadékok — például a vér — testhőmérsékleten forrni kezdenének. Az utóbb említettnél nagyobb magasságokba emel♦ kedve már nem változnak a vi* Monyok az életfeltételeket illetően — legalább is a légnyomás szempontjából. Ezt úgy szokták kifejezni, hogy a 18 kilométeres magasság a harmadik élettani halálküszöb. Mindebből az is következik, hogy az élet feltételei a földfelszínnek viszonylag szűk környezetére korlátozódnak, s a világűr — legalábbis élettani értelemben — sokkal közelebb van a földfelszínhez, mint azt sokan hinnék. Tekintettel arra, hogy a világűr gyakorlatilag végtelen kiterjedésű és a szokásos nyomásviszonyokhoz képest légüresnek tekinthető, úgy viselkedik, mint valami hatalmas, folyton működő légszivattyú. Ha benne egy mozgó test — például mesterséges hold, vagy űrhajó — tömítése megsérül, abban a nyomás hirtelen csökkenni kezd, hiszen a környezet korlátlan mennyiségben képes a gázok felvételére. A nyomáscsökkenés gyorsasága természetesen több tényezőtől függ. Az egyik ilyen tényező, hogy mekkora a rés a megsérült vagy hibás felületen. Kis réseken át úgynevezett szivárgás lép fel. Ezek talán a legalatomosabbak, mert a tartályok készleteinek fokozott felhasználásával az automatika egy ideig még képes normális nyomás fenntartására. Csak azután következik be a megállíthatatlan nyomáscsökkenés, amikor a készletek már kimerültek. A hivatalos jelentés szerint a Szojuz—11 esetében a nyomáscsökkenés 30 perccel a földet érés előtt lépett fel, vagyis akkor, amikor o le- szállóegység még a pályán keringett, s éppen megkezdődtek az előkészületek a leszállásra. A hivatalos jelentés szerint a részletek felderítése még folyamatban van. Sínka JémM SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. július 15.
