Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-15 / 164. szám

A DIFK javaslatait Kína is támogatja G. Whitlam, az ausztráliai ellenzéki Munkáspárt vezető­je, 12 napos kínai látogatása után szerdán Hongkongba ér­kezett. Újságíróknak adott nyilatkozatában a többi kö­zött kijelentette, hogy Kína hajlandó lenne részt venni egy, az 1954. évi genfi érte­kezlethez hasonló új nemzet­közi konferencián. Mint mon­dotta, ezt a benyomást sze­rezte azokon a beszélgetése­ken, amelyeket Csou En-laj miniszterelnökkel és más kí­nai vezetőkkel folytatott. Whitlam kifejezte azt a vé­leményét, hogy az 1954. évi értekezlet adminisztratív struktúrája túlnyomórészt az európai hatalmak kezében volt, és a nemzetközi ellen­őrző bizottságban is csak egy ázsiai nemzet szerepelt: India. Egy újabb nemzetközi konfe­rencia lebonyolítását nagyobb mértékben kellene ázsiai ke­retbe helyezni — mondotta az ausztráliai politikus, de azt nem fejtette ki, hogy ezzel Csou En-laj véleményét is tolmácsolja-e. A továbbiakban rámutatott, úgy hiszi, hogy a DlFK leg­utóbb előterjesztett béke ja­vaslatai jól alkalmat nyújta­nak az Egyesült Államoknak fegyveres erői visszavonására, majd hozzátette, hogy ezeket a javaslatokat Kína is támo­gatja. Ugandái felkelők Kampalai hivatalos jelentés szerint a fegyveres felkelők osztagai július 11-én és 12-én megrohamozták az ugandai hadsereg helyőrségeit Jinja és Moroto városokban. A táma­dást visszaverték. A tűzharc során az ugandai reguláris hadsereg 17 katonája életét vesztette. A hatóságok felhívták a polgári lakosságot, hogy őriz­ze meg nyugalmát. Az ugan­dai fővárosban további köz­leményeket várnak. KIS IHREM NAGYVILÁGBÓL KV vizet prédikál... Ky dél-vietnami alelnök szerdán nyílt levélben tá­madta Thieu elnököt és sze­mére vetette, hogy »diktató­rikus üzelmeket« folytat. Ky, aki az októberi elnökválasz­táson Thieu ellenjelöltjeként szándékszik fellépni, azt ál­lította, hogy 1967-ben csupán azért támogatta Thieut, mert azt remélte, hogy az általuk tanúsított egység »jótékony hatással lesz a hadseregre és fi lakosságra«. Hibáztatta Thieut azért is, hogy nem vetett véget a viet­nami háborúnak, Thieu szo­ciális reformokat ígért, ehe­lyett a dél-vietnami társadal­mat »egyedülálló igazságta­lansággal és korrupcióval csapta be — tette hozzá Ky. Az alelnök továbbá azzal vá­dolta még Thieut, hogy elné­mítja az ellenzéket, és Dél- Vietnamban csaló választáso­kat akar tartani — hangsú­lyozta nyílt levélében Ky, nyilvánvalóan a saigoni re­zsimből kiábrándult választók érzelmeire apellálva. ,Forr6 nyár" ígérkezik Amerikában Nagyarányú munkabeszüntetések Általános vélemény szerint viharosnak ígérkezik az idei nyár az amerikai sztrákjmoz- galmak szempontjából: arra számítanak, hogy július vé­gére legalább 2 millió mun­kás és alkalmazott sztrájkol már. Az USA nyugati partvi­dékén 15 ezer dokkmunkás folytatja a munkabeszünte­tést, tart még a Western Union 17 ezer dolgozójának június 1-én kezdett sztrájk­ja. Miután a washingtoni fel- lebbviteli bíróság megtagadta, hogy hírói végzéssel tiltsa be a Chicago and North-Western Railroad ellen meghirdetett sztrájkot, a szállítóipari szak- szervezet felhívására Július 24-én munkabeszüntetés kez­dődik 3 vasúti fővonalon. Ugyanakkor — az acélipari szakszervezet szakmánként folytatott esedékes kollektív szerződés tárgyalásai kereté­ben — egyelőre eredményte­lenek a béremelési megbeszé­lések az acéliparban. Máris sztrájkol 30 ezer rézipari mun­kás és ha augusztus 1-ig be­zárólag nem sikerül meg­egyezni a nagy acéltársasá­gokkal, akkor a több mint 400 ezer tagot számláló USW, az egyesült acélipari munká­sok szakszervezete is általá­nos sztrájkfelhívást adhat ki. Tegnap reggel, helyi idő szerint reggel 6 órakor, közel félmillió telefonkezelő és te­lefonszerelő lépett sztrájkba az Egyesült Államokban. A munkabeszüntetést az Ameri­can Telephone and Telegraph Co.-val hónapok óta béreme­lési tárgyalásokat folytató CWA, az amerikai kommu­nikációs dolgozók 500 ezer ta­got számláló szakszervezete kezdeményezte. A legalább 2 hetesnek ígér­kező sztrájk egyelőre nem okoz zavarokat az amerikai távbeszélő szolgálatban. A Bell-rendszer magas fokú automatizáltsága révén ugyan­is a kapcsolásoknál alig van szerepe emberi munkaerőnek, de fennakadások támadhatnak a hibásod ások megjavítása és új állomások beszerelése te­rén. Franciaország nemzeti ünnepén Katonai parádé a Champs-Elysées-n Franciaországban tegnap országszerte megünnepelték július 14-ét, a Bastille-börtön bevételének és lerombolásá­nak 182. évfordulóját. Az ün­nep alkalmából egyórás dísz­szemlét tartottak a francia főváros legszélesebb, nyílegye­nes sugárútján, a Champs Elysées-n. A szemlét a ha- gyományoknak megfelelően a A baktériumfegyverek megsemmisítésével párhuzamosan: Kiterjesztik a kísérleteket az ÜSA-ban A Lunohod—1 automatikus berendezés —■ amely közel 8 hónapja tevékenykedik a hol­don — kedden kilépett egy kö­rülbelül 200 méteres átmérő­jű kráterből és rövid utat tett nyugati irányban, majd meg­állt egy sík területen nem messze egy másik krátertől. Hazaérkezett Lubomir Strou­gal miniszterelnök, NDK-beli látogatásának befejeztével, aki Willi Stophnak, az NDK mi­nisztertanácsa elnökének meg­hívására megtekintette a mark klebergi mezőgazdasági kiállí­tást. Alekszej Koszigin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke hazatérve a Mon­gol Népköztársaságból, a repü­lőgép fedélzetéről üdvözlő táv­iratot küldött Cedenbalnak, a Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága első titká­rának, a mongol miniszterta­nács elnökének és Szambunak, a Nagy Népi Hurál Elnöksége elnökének. A négy nagyhatalom ENSZ­fődelegátusai kedden a francia nagykövet szálláshelyén tar­tották a közel—keleti helyzet­tel foglalkozó, sorrendben a 69. eszmecseréjüket. George Bush amerikai nagykövet beszámolt Jarring közel-keleti ENSZ- megbízottal folytatott megbe­széléséről. A találkozón dön­tést mindössze arról hoztak, hogy a következő találkozót jú­lius 27-én tartják meg. Piotr Jaroszevvicz lengyel miniszterelnök Willi Stophnak, az NDK miniszterelnökének meghívására a közeljövőben látogatást tesz a Német De­mokratikus Köztársaságban. Nicolae Ceausescu román ál­lamfő és Mauer miniszterelnök kedden fogadta a kambodzsai királyi egységkormány kül­döttségét, mely Sarin Chak külügyminiszter vezetésével hivatalos baráti látogatáson tartózkodik a Román Szocialis­ta Köztársaságban. Az amerikai hadsereg pa­rancsnoksága bejelentette, hogy Arkansas államban meg­kezdték az előkészületeket az ott felhalmozott bakteriológiai fegyverkészletek megsemmisí­tésére. E bejelentés nyilvánvaló célja: megnyugtatni az ame­rikai és a nemzetközi közvé­leményt, amely komolyan ag­gódik az amerikai bakterioló­giai és vegyi fegyverek fel­halmozása miatt. Az ameri­kai szoldatteszka, miközben megsemmisíti a régi készle­tek egy részét, intenzív mun­kát végez a legújabb bakte­riológiai és vegyi hadviselési eszközök kutatása és tökéle­tesítése területén. Mint Church szenátor kö­zölte, az Egyesült Államok jelentősen ki akarja szélesi- teni és a világ legnagyobb bakteriológiai kísérleti telepé­vé akarja változtatni az Utah államban levő bakteriológiai fegyvertelepet. Fokozott ütemben folyik a munka Ma­ryland állam egyik kísérleti telepén, ahol »védelmi intéz­kedéseket« dolgoznak ki a bakteriológiai fegyverek ha­tása ellen. A Pentagon adatai szerint — amelyek a Wall Street Journalban jelentek meg — az amerikai hadsereg tudományos laboratóriumai­ban 15 bakteriológiai fegyver­fajtát »tanulmányoznak«, köztük a bübópestis, a kiüté­ses tífusz és a tularémda kór­okozóit. (MTI) köztársasági elnök, Georges Pompidou fogadta. A katonai felvonulás szer­vezői szemlátomást egyszerre akarták érzékeltetni a fran­cia fegyveres erők technikai színvonalát és történelmi múltját. Bemutatták egyebek között a francia atomütőerő föld—föld stratégiai balliszti kus rakétáinak kilövésére al­kalmas szállító járműveket, az SS—11 és Hawk-rakétákat, a Mirage—4-es és a Mirage— 3-as típusú vadásrixxmbázó- kat A hivatalos nemzeti ünnep este utcabálokkal és tűzijá­tékkal zárult. A bonni kormány új ren­deletét közölték a kedd reggeli lapok. Hétfőtől kezdve a Német Szövetségi Köztársaság hivatalai és in­tézményei csupán a Német Demokratikus Köztársaság elnevezést használhatják a másik német állam hivatalos elnevezéseként. Ritka eset, hogy egy ren­delet — hiszen rendelet minden országban rengeteg születik egyetlen héten belül is — maga a kormányszóvivő ismertessen sajtóértekezle­ten. Most ez történt. Con­rad Ahlers, Bonn sajtófőnö­ke tartott sajtókonferenciát ez ügyben. Ezzel is érzékel­tették, hogy nem egy ren­deletről van szó a sok kö­zül, amely megbújik a többi között a hivatalos közlöny hasábjain, s azt onnan vagy átveszik a nagyközönség szá­mára készülő lapok vagy nem. Komolyabb ügyről van szó, ismét egy korszak vé­géről, annál is inkább, mert — ezt bizonyára kevesen tudják, hinnék — a régi, az adenaueri kormányzat ugyancsak rendeletet adott ki a problémáról, mégpedig éppen ellenkező előjelűt. Ab­ban az időben rendelet til­totta hivatalos szerveknek az NDK kifejezés használatát! S okan, akik kevéssé já­ratosak a külpolitiká­ban vagy a német nyelvben, talán nem is tud­ják, milyen elszántan és »többszólamúan«, milyen görcsös és egyre dühösebb igyekezettel próbálták meg­kerülni a nyugatnémet ke­reszténydemokrata politiku­sok az NDK kifejezés kiej­tését. Beszéltek »szovjet zó­náról-», »zónáról«, később enyhítésként »-Közép-Német­országról«, s már csak ural­muk vége felé merészkedett el Kiesinger ex-kancellár odáig, hogy »o másik Né­metország nevű jelenséget« emlegetett. Attól még persze, hogy Bonnban húsz évig a nevét sem voltak hajlandók kiej­teni, az NDK azért létezett, sőt gyarapodott és fejlődött is, természetesen Német De- mokraikus Köztársaság né­ven. Mégis, jelentősége, jel­képes értéke van az új bon­ni rendeletnek, amely a régi struccpolitika egy újabb mozzanatát számolta fel, be­csületes nevén nevezve azt, ami létezik és amelynek van becsületes neve: a másik né­met államot. E zek után a józan logika természetszerűleg fel­veti a kérdést: ha most már rendeletileg, minden hi­vatalos okiraton, tankönyv­ben (mert feltehető, hogy a rendelet a tankönyvekre is vonatkozik), magán- és köz­beszélgetésben elismeri az NSZK, hogy az NDK léte­zik, sőt egyenesen tiltja, hogy a létező NDK-t más­képp nevezzék —, akkor va­jon mi értelme, célja van a hivatalos diplomáciai elis­merés további késleltetésé­nek? Vagy szemfényvesztés csupán ez a rendelet, hogy ezzel újabb időt nyerjenek? Vagy pedig logikus lépcső­foka a következő foknak, ami a diplomáciai kapcsolat- felvételt jelenti. Akkor meg mire kell még várni? Vagy így, vagy úgy — a választ csak Bonn adhatja meg. Most már nemcsak a világ haladó közvéleménye és maga a történelem sürget, de saját politikájának logi­kája is. Életfogytiglani börtön Rolovics gyilkosainak A stockholmi bíróság szer­dán életfogytiglani börtönbün­tetésre Ítélte a 20 éves Miro Baresicset és a 22 éves And- jelko Brajkovicsot, akiknek április 7-i merénylete után Vladimir Rolovics, Jugoszlá­via stockholmi nagykövete rö­videsen belehalt sérüléseibe. Vádlottársai közül a nagykö­vet elrablását kitervező Ante Sztojanovot négyévi, Sztanisz- lav Milicsevicset, valamint Ma- ' mert Vizsgálat Londonderryben Újabb angol katona halála rinko Lemot két—két évi bör­tönbüntetésre ítélték. A vádlottak köztudomásúan a több nyurit-európai ország­ban tevékenyekdő horvát usz- tasa szervezet tagjai voltak. Bernadett Devlin, aki Észak- írországot képviseli a brit par­lamentben, londoni sajtóérte­kezletén bejelentette, hogy a jövő héten Londonerryben vizsgálatot indítanak a brit ka­tonák által meggyilkolt két észak-ír állampolgár ügyében. A vizsgálat bejelentésére azt követően került sor, hogy lord Balniel brit hadügyi államtit­kár visszautasította a hivata­los vizsgálat megindítására vo­natkozó követeléseket. Az észak-írországi angol ka­tonai parancsnokság szerint a két személyre azért tüzeltek, azok kezében fegyver volt, szemtanúk szerint azon­ban ez az állítás nem felel meg a valóságnak. Űjabb angol katona vesz­tette életét Belfastban. Tegnap Taktikai „nézeteltérések“ Humanité: elterelni a közvélemény figyelmét Azokkal a washingtoni hí­resztelésekkel kapcsolatban, amelyek szerint a Dél-vietna­mi Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya új ja­vaslatainak értékelésében »né­zeteltérések« támadtak Nixon elnök, tanácsadója, Kissinger és a párizsi értekezleten részt vevő amerikai küldöttség ve­zetője, Bruce között, az Hu­manité a következőket írja: ezeket a híreszteléseket az amerikai kormány ösztönzésé­re terjesztik. Céljuk elvonni az amerikai közvélemény fi­gyelmét, amely pontos és gyors választ követel a dél- vietnami békés kezdeménye­zésre. Ahhoz, hogy kijussanak a zsákutcából, nem az embere­ket kell felcserélni, hanem az Egyesült Államok politi­káját kell megváltoztatni — hangsúlyozza az Humanité. Kissinger beszámol Nixennak Kissinger, Nixon nemzetbiztonsági tanácsadója tegnap San Clementébe, a »nyári Fehér Házba« érkezett, ahol jelentést tett az elnöknek tíznapos ázsiai körútjáról. A megbeszélé­sen részt vett Rogers (balra) külügyminiszter ia. (Telefoto — AP—MTI—KS) hajnalban egy négytagú járőr kocsijával automata fegyverek tüzébe került, a bennülők egyi­ke röviddel a kórházba szállí­tás után meghalt. Két napon belül ez volt a második halá­los végű támadás brit katonák ellen. Az elsőért, amelyet hét­főn követtek el, az TRA, az Ír Köztársasági Hadsereg vállalta a felelősséget. Az ezt bejelentő közlemény hangsúlyozza, hogy a merénylet megtorlás volt az angolok által megölt két észak­ír állampolgár haláláért. Állami segítséggel Behajtották a sajtócézár egyházi adóját Axel Springer, nyugatnémet és nyugat-berlini sajtókirály összeütközésbe került az evangélikus egyházzal. Ter­mészetesen csak anyagi okok miatt. Springer ugyanis tiltakozott az ellen, hogy egy évre két­millió márka egyházi adót ve­tettek ki rá, és azt közadók módjára állami segítséggel behajtották. A sajtókirály azzal érvelt, hogy fő lakóhe­lyét Nyugat-Berlinbe helyez­te át, s ezzel automatikusan megszűnt a Hamburg tarto­mányi egyház tagja lenni, Nyugat-Berlinben viszont az úgynevezett régi luteránus egyház tagja lett, ez az egy­ház pedig önmaga szedi be az adót, s azt nem bízza rá az államra. Springer még tovább is ment, s visszaköveteli a korábbi években kifizetett négymillió márka egyházi adót is. Amint erről a Der Tages­spiegel« című nyugat-berlini lap beszámol, az evangélikus egyház semmiképpen nem hajlandó visszaadni a Sprin­ger által befizetett adót, sőt kitart a kétmillió márkányi egyházi adó kifizetésének kö­telezettsége mellett la. 2 SOMOGYI NtPLAP Csütörtök, 1971. július 11

Next

/
Thumbnails
Contents