Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-14 / 163. szám

XXVII. évfolyam, 163. szám. Szerda, 1971. július 14. Tilos a locsolás és az öntözés Vízkorlátozás a Balaton-parton Az elmúlt napok rendkívül meleg időjárása szinte meg­oldhatatlan feladat elé állí­totta a vízműveket: Fonyódtól Siófokig állandó a vízhiány. A Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat fúrt kútjai és felszíni vízmüvei teljes kapacitással dolgoznak, az óriási vízfogyasztást azon­ban így sem képesek pótolni. Különösen a szállodák és a többemeletes üdülök csapjait lesik órák hosszat a vendégek, várva az ivóvizet. Tegnap a délutáni órákban Böhm József, a megyei tanács elnöke azonnali hatállyal víz­korlátozó intézkedéseket lép­tetett életbe. Elrendelte, hogy a Balaton déli partján min­denféle locsolás, öntözés, víz­pazarlás tilos! A vízműveknek — a taná­csokkal együttműködve — szükség esetén szakaszos üze­meltetéssel kell biztosítaniuk a települések és üdülőterüle­tek vízellátását. Az elnöki uta­sítás arra is kitér, hogy a helyzet további romlása ese­tén az egészséges ivóvízű ma- gánkutakat közkutakká kell minősíteni. A lakosságtól és üdülőktől elvárják, a legtakarékosabban bánjanak a forró napokon kincset jelentő ivóvízzel, hogy a tanácsoknak ne kelljen a rendelkezés megsértőivel szemben szabálysértési eljá­rást indítani. Burgundia hírnökei Somogybán Negyvenhat táncos, énekes Önzetlenül? Ismerősöm meséli: — A napokban Budapest­ről érkeztem haza az expresszel. Három csoma­gom volt, így nem csoda, ha a taxikat mások »szip- kázták« el előlem. Ott áll­tam a járdán. Vártam, mert messze lakom a pályaudvar­tól. Már éppen hosszasabb várakozásra akartam beren­dezkedni, amikor valahon­nan autó surrant elém. Ha­bozás nélkül beszálltam. Csak félúton tűnt fel, hogy a jólismert taxióra hiányzik a kocsiból. S akkor már abban is bizonyos voltam, hogy a személyautón nem láttam a beszállás előtt a bérkocsi megkülönböztető jeleit. Kérdésemre a »rejté­lyes« vezető közölte, hogy »önzetlenül« végzi a fuvart. Azaz: annyit kér, amennyit a taxiért szokott fizetni az utas. Simán hazaérkeztem. De azóta többször is eszem­be jut: nincs-e ennek a ket­tőnk között létrejött tízper­ces »üzletnek« valami koz­mája? ... No, nem nagy lelki vál­ságra utalok én, ezt gon­dolhatod. Csak egy kis két­ségre, amit azután éreztem. Szabad-e kocsit ilyen célok­ra használni, s helyes-e ilyen kocsiba beülni? L. V. Egy, számunkra ismeretlen vidék üdvözletét és népi ha­gyományait hozza Somogyba negyvenhat francia fiatal. A Morván ének, zene- és tánc- együttes a burgundiai Dijon- ból érkezik, és tizenkét napot tölt hazánkban. Kaposváron a Latinca me­gyei Művelődési Központban július 17-én mutatkoznak be. Somogy útjuk során Nagyatá­don is adnak műsort. Prog­ramjukban szerepel városné­zés, Kaposvár és a környék néprajzi érdekességeinek meg­tekintése. A jövő héten bú­csúznak a megyeszékhelytől, és néhány napig a balatonsze- mesi ifjúsági tábor vendégei lesznek. Innen túrára indul­nak a Balaton északi partjá­ra, Tihanyba, Badácsonyba, Keszthelyre, később a Bala- tonboglári Állami Gazdaság­ba. Az együttes július 24-én és 25-én részt vesz a balatonföld- vári néptánctalálkozón is. Először a sínek mentén arassanak! Ég a gabona! Ez a kiáltás harangfélreveréssel szinte na­ponta felhangzik valamelyik somogyi faluban, pusztán, te­lepülésen. A szárazság nagy veszélyt jelent főképpen azok­ra a táblákra, amelyek vasút­vonal mellett húzódnak.. A legfrissebb adatok szerint több mint kétszázezer forint érté­kű gabona lett a tűz martalé­ka. S hiába térül is meg fo­rintban a kár — á biztosító révén, — az elparázslott búza­szemeket nem lehet pótolni. Eddig tíz helyen okozott tü­zet a mozdonyszikra. A sze­relvényeket vontató gépeken csak szikratörő van, s ilyen száraz időben a legkisebb szikra is lángra lobbantja a sínek menti kalászokat. Első­sorban a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok tehetné­nek nagyon sokat a tüzek megelőzéséért. A tűzoltóság azt „kéri tőlük, hogy minél előbb arassák le a vagányok melletti táblákat, vagy leg­alább egy sávot, s húzzanak védőszántást a többi gabona megóvása végett. Mivel egye­lőre se felügyelet nincs, se intézkedés — a hatósági fel­hívás ellenére — tovább sza­porodnak a gabonatüzek. Ne engedjük ezt! Magyar—amerikai kapcsolatok, 1945—1948 Dr. Várkonyi Péter könyve A Magyarország című heti­lapban a műből közölt részle­tek nagy érdeklődést keltet­tek, és sikert arattak. Az ér­deklődés és a siker magyará­zata kettős. Egyrészt közel­múlt történelmünk olyan te­rületét és témakörét dolgozta fel a szerző, amelyet eddig csak töredékeiben ismert a szélesebb közvélemény, más­részt a feldolgozás módja tö­mör, mégsem száraz, hanem világos és olvasmányos. Most, hogy a Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent köte­tet vehetjük kézbe, még in­kább megerősíthetjük a heti­lapban közölt részletek alap­ján kialakult véleményünket. A szó jó értelmében vett tör­téneti munkát nyújt át a szerző az olvasónak: tudo­mányos igénnyel készített, amelyet azonban a szakmán túl az érdeklődő is élvezettel tanulmányozhat. A nyolc fejezetre, valamint bevezetésre és összefoglalásra tagolt mű a felszabadulás utá­ni három esztendő magyar— amerikai kapcsolatainak tel­jes képét adja. Ezen túlmenő­en azonban foglalkozik azok­kal a bel- és külpolitikai ese­ményekkel is, amelyek e vi­szonyra erőteljes hatást gya­koroltak. Rendkívül érd­nyomon követni, hogyan b takozott ki egyre világosabi az amerikai kormányzat 1: szat-előzékenységet és tényle­ges beavatkozást jelentő, majd később már csak beavatkozá­si kísérleteket célzó politiká­ja. Kisebb (mint például az amerikai követ és Révai Jó­zsef levélváltása az amerikai gépek engedélynélküli berepü­lése ügyében) és nagyobb je­lentőségű kérdések (mint a Nyugatra hurcolt javak visz- szaadása) logikus csoportosí­tásával éri el a szerző, hogy az olvasó fokról fokra megis­meri az események alkotta folyamatokat, s azok összefüg­géseit. Ennek köszönhető, hogy bár a mű nem túl terjedelmes — alig több kétszázötven ol­dalnál —, az adott kép tel­jesnek tekinthető. A bővebb tájékoztatást, ü- letve a további részletek fel­lelését elősegítő lábjegyzetek­kel, valamint a forrásmunkák jegyzékével kiegészített köte­tet’ nemcsak a történelmi kér­dések iránt érdeklődők forgat­hatják haszonnal, hanem a széles olvasóközönség is, mert történelmünk egyik fontos részletét ismerhetik meg se­gítségével. JA RICA <0 i|l ! |n ROIC A jó termés a háztájit is erősíti ÍSemesviden A nemesvidi Alkotmány Termelőszövetkezetben négy kombájn aratja a búzát — tájékoztatta szerkesztőségün­ket Szabó József tsz-elnök. — Jó termés lesz, az eddigi át­lagok ezt mutatják. Köszönet jár a Somogy megyei AGRO- KER-nék is a jó gép- és al­katrészellátásért, mert csak így dolgozhatnak folyamato­san a gépek. Az elmúlt évek munkája, az új technológia bevezetése meghozza gyümölcsét. Bátran szerződhetnek a tsz tagjai hí­zóállatokra a jövőben is. Az idén több mint ezer hízóser­tésnek a szövetkezet közve­títésével történő értékesítésé­re kötöttek szerződést a gaz­dák. Az átadás feltételei biz­tosítva vannak, hiszen elegen­dő termény-jut a háztájiba is: a learatott 255 hold árpa 19,47 mázsát adott holdanként, a 20 hold Lfberulla takarmánybú­za pedig 35 mázsás átlaggal fizetett. A jövőre nézve is biz­tató az új fajták alkalmazása és az új technológia beveze­tése, így a rossz talajon is jó eredményt érnek el. Tavaly négymillió forint ér­tékű árut — hízósertést, szar­vasmarhát, tejet és málnát — adtak el a szövetkezeti gaz­dák a termelőszövetkezet köz­vetítésével. Ez a munka az idén is jól halad. A feltétele­ket takarmánnyal, az állatok szállításával, valamint felárral a tsz biztosítja, s így minden­ki jól jár. Tizenkét raj az élen A textiles lányok képviselik Símgyit az országos tiizoitóversenyen Tizenkilenc tűzoltóraj vett részt a Baranya megyei Eger- ágon megrendezett területi versenyen Somogy képvisele­tében. Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Tolna, Zala, Baranya és megyénk önkén tes tűzoltói versengtek az első helyekért. A nagy kánikulában nem volt könnyű dolguk a férfiaknak, a nőknek, a fiúknak es a lá­nyoknak. A felnőtt es az ifjú­sági rajok kemény küzdelmet vívtak. A hét megye versenyén a somogyiak szép eredményt ér­tek el, mert tizenkét raj az első négy hely egyikén vég- mtt. Egy csapat, a Pamutfo­nó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárának leányai olyan ügye­sen szerelték a 400-as kismo­torfecskendőt, hogy sikerült felküzdeniük magukat az első helyre, s ezzel bejutottak az országos ‘ versenyre, amelyet augusztus 6-a és 8-a között a fővárosban rendeznek meg. A textiles lányok — akik Szalai József tűzoltóparancsnok ye- zetésével készültek az egerági vetélkedőre — most harmad­szor jutották el az országos versenyre. Reméljük, hogy eredményesen versenyeznek megyénk színeiben Budapes­ten Még mindig drága a paradicsom Van már sárgadinnye is A kereslet és a kínálat igen nagy volt tegnap délelőtt a kaposvári vásárcsarnokban. Igazi piaci naphoz ha­sonlított. Sok primőrárut hoz­tak eladásra: még a sárga­dinnyét is, melynek kilóját 5 forintért adták. Igaz még csak egy helyen juthattak hozzá a vásárlók. Emellett sok ring­lószilva volt 6 forintos egy­ségáron. A nyári almát 4—5, a körte kilóját 4—8, a cigánymégy- gyét 5—6, a pándi meggyét 10 forintért árulták. Sok sárgaba­rack került az asztalokra, A kajszibarack ára 6, a rózsa­baracké 8—10, a franciaba­rack kilója 6—14 forint volt. A málna literjét 10, a ribizli kilóját 7 forintért kínálták. Sok fejteni való bab volt a piacon: 16 forintért adták. A zöldhagyma csomója 1,10— 1,50, a fokhagyma kilója 20 forint volt. A csemegkukorica darabja 3 forintról 2,50-re csökkent. Szembetűnően kevés volt a felhozatal gombából, csak egy helyen árultak nyulgom- bát, 40 forintért. Csirke, tyúk volt elég, s az áruk is változatlan. Üjburgo- nyából is sokat hoztak el­adásra, kilóját 4—4,50-ért. A zöldség csomója 1,50—2 fo­rint. A vöröshagyma kilója 6, a kelkáposztáé 3.50. a fejes­káposztáé 3, a karalábéé 4, a karfiolé pedig 6 forint. Salátát csak egy helyen árultak. Paradicsomból elegendő mennyiséget hoztak eladásra, ám kilója még mindig 16—20 forint között mozgott. Válto­zatlanul -►darabos« áru — és meglehetősen drága — a pap­rika, a hegyes zöld fajta da­rabja 80 fillér, a sárgapapri­káé 1—2 forint volt. A cukor­borsó kilóját 8—10, a zöldba­bét 4 forintért, a főzőtök ki­lóját pedig 1,20-ért adták. Igen sok uborkát adtak el. A salátának valót 4, a csemege- uborkát 7, a koVaszolni valót 6 forintért kínálták. Csak a nevük hasonló Az angliai Lymington város kórházában két be­teg fekszik egymás mel­lett, az egyiknek a neve Edward Heat, a másiké Harold Wilson. De még vé­letlenül sem a volt és a mostani miniszterelnökről van szó, hanem két tüdő- gyulladásban szenvedő autómechanikusról. Heath szenvedélyes szo­cialista, Wilson pedig kon­zervatív párti, de — egy ápolónő kijelentése szerint — nagyon jól megférnek egymással. Búcsúlevél Masagi Miva, a tokiói Mitaka külváros lakója nemrég öngyilkosságot kö­vetett el: a közeli mester­séges tóba vetette magát. Búcsúlevelében mélysé­ges sajnálatát fejezte ki, amiért nem várhatta meg azt az időt, amikor a föld, víz és a levegő olyannyira szennyezett és fertőzött lesz, hogy egykettőre végez az emberrel. Soha nem furdött Ellen Haworth angol asszonyt halva találták biackburni lakásán. A rendőrség megállapította, hogy nagy piszokban élt, sohasem fürdött. A vizs­gálóbíró is így foglalta jegyzőkönyvbe halálesetét: »belefulladt a saját szeny- nyébe«. Ennek ellenére 92 évet élt. Ejtőernyővel — esküvőre Különös szállítási eszkö­zön jelent meg az esküvő­jén Jean Martin angol fia­talember: ejtőernyővel szállt alá egy repülőgépből a templom elé, ahol meny­asszonya — halálra izgul­va magát >— már várt rá: Persze, reklámról volt szó: a vőlegény az ugrás előtt életbiztosítást kötött a biztosítóintézettel, amely­ben dolgozik. Jó tanács Vanna Busoni panaszko­dik egy társaságban: bor­zasztó, mennyien zaklat­nak naponta mindenféle ostobasággal. A saját la­kásomon nincs félóra nyugtom. — Ezen könnyű segíte­ni — szólalt meg a társa­ság egy másik tagja. — Amikor nálam csöngetnek, felkapom a kabátom, fo­gok egy táskát és csak ez­után nyitom ki az ajtót. Az érkezőhöz pedig így szólok: Ö, de sajnálom, épp most el kell mennem. — És ha netán olyasva­laki csönget, akit szívesen fogad ? — Egyszerű. A szöveg így változik: Micsoda sze­rencséje van, épp most ér­tem haza. Somogyi Néplap Az MSZMP Somogy megye! Bizottságának lapja. Főszerkesztő: JÁVORI BÉLA Szerkesztőség: Kaposvár* Latinca Sándor u. 2. Telefos? 11-510, 11-511, 11-512. Kiadja a Somogy megye! Lapkiadó Vállalat, Kaposvár, Latinca S. u. 2. Telefon: 11-516. Felelős kiadó: Dómján Sándor. Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Terjeszti: a Magyar Posta. Elő­fizethető a helyi postahivataloknál és postáskézbesítőknél. Előfizetést díj egy hónapra 20 Fő­index : 25 067. Készüli a öuinugy megyei Nyomda­ipari Vállalat kaposvári üzemében Kaposvár, Latinca S. u. 6.

Next

/
Thumbnails
Contents