Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)

1971-07-14 / 163. szám

Ellenőrzik az árak alakulását Ha a kereskedelem többet kínál Csökkent a meg nem enge­dett haszonra való törekvés a vállalatoknál. A megye fo­gyasztói árszínvonala — ten­denciáját tekintve — beillesz­kedik az országos árszínvonal­ba: növekedése nem korlátoz­za a lakosság életszínvonalá­nak emelkedését. Ezt tegna­pi ülésén állapította meg a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága. A fogyasztói árak alakulását vizsgálva arra is rámutatott a végrehajtó bi­zottság, hogy a vállalatoknak ezzel kapcsolatos tevékenysé­gét továbbra is ellenőrizni kell. A megyei tanács ipari osz­tálya által készített jelentés jellemzőként említi, hogy a gazdasági egységek nem ala­kítottak ki hosszú távra szóló árpolitikát. A vállalatok és szövetkezetek nagy része már csak kevés olyan terméket gyárt, amelyiknek rögzített vagy maximált ára van, s a szolgáltató tevékenység — az árbevételt tekintve — az el­múlt három évben nem fejlő­dött. A termelők és az ár A vállalatok és szövetkeze­tek árpolitikai magatartását az jellemzi, hogy a felhasznált anyagok árnövekedését a fo­gyasztókra hárítják. A taná­csi és szövetkezeti bútoripar­ban azonban ennék ellenkező­jével lehet találkozni. Az ipari osztály tapasztalatai szerint a bútor-, textil- és a faipar ter­melői árai kedvezően hatnak a fogyasztói árakra. A Kaposvá­ri Bútoripari Vállalat például a Velence fantázianevet viselő garnitúrát ugyanolyan minő­ségben, de olcsóbban kínálta a kereskedelemnek, mint a Budapesti Bútoripari Vállalat. Azzal az indokkal, hogy az alacsonyabb termelői ár aka­dályozza az egységes fogyasz­tói ár kialakítását, a Bútorér­tékesítő Vállalat a kért árnál drágábban vásárolta meg a kaposvári bútorokat. A múlt évben több kedvező jelenséget is lehetett már ta­pasztalni: a bútor- és a tex­tilruházati iparban a verseny fokozódása ellenére is töre­kedtek a viszonylag állandó termelői árakra. A monopol­helyzet ellenére is megfelelő árpolitikát' képvisel a Patyo­lat Vállalat és a Kaposvári Bőripari Ktsz. A somogyi helyi iparban na­gyobb mértékű termelői ár­színvonalnövekedés nem kö­vetkezett be. A szolgáltató- iparban az árnövelés mértéke nagyobb a késztermékeket gyártó iparágak árnövekedésé­nél. Ez azzal magyarázható, hogy kicsi a kapacitás, és emiatt a kereslethez képest alacsony a kínálat. Hatékony az ellenőrzés A fogyasztói árszínvonal ala­kulásáról a kereskedelmi osz­ • tály számolt be a vb-ülésen. A beszámoló szerint: a szak­mai nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek az árstabilitásra törekedtek. (So­mogy egyébként — mint a Belkereskedelmi Minisztéri­um képviselője a vb-ülésen elmondta — országosan is az elsők között kezdte meg a fo­gyasztási szövetkezetek árai­nak rendszeres ellenőrzését.) Az árellenőrzési munka haté­konyságát jól bizonyítja, hogy a vállalatok a hatóság jelzé­sére korrigálták hibás árpoli­tikájukat. Az osztály irányí­tása alatt működő kereskedel­mi felügyelőség általában fo­gyasztói érdekvédelmi vizsgá­latokat végez, a kereskedelem­politikai csoport pedig főként a vállalatok árpolitikáját vizs­gálja. Tavaly például összesen 3328-szor tartottak árellenőr­zést. Az ellenőrzések 17 szá­zaléka vetett fel olyan hiá­nyosságokat, amelyek intézke­dést vontak maguk után. Az első félévben 498 ellenőrzést végzett a kereskedelmi fel­ügyelőség, a fogyasztók meg­károsítása miatt 82 ezer fo­rint pénzbírságot szabtak ki, s 280 ezer forint jogtalan ár­bevétel elvonását rendelték el. A balatoni előszezon idején a kereskedelmi felügyelőség 169 árellenőrzést végzett, s 28 ezer forint pénzbírságot rótt ki. Törekedni a versenyre A fogyasztói érdekvédelem­ben magasra emelték a mér­cét, s a vb arra ösztönözte az osztályt, hogy ezután is hatá­rozottan lépjen fel a vásárlók megkárosítóival szemben. A gazdálkodó szervek ugyanis nem a fogyasztói árak emelé­sével, hanem a forgalom nö­velésével fokozhatják eredmé­nyeiket. A végrehajtó bizottságnak az az álláspontja, hogy az ár színvonal túlzott növelésének megakadályozására — a ter­melés növelése mellett — a gyártó és kereskedelmi válla­latok monopolhelyzetének megtörésére kell törekedni. Emellett természetesen tovább erősítik az árellenőrzési tevé­kenységet főleg az alsóbb fo­kú tanácsoknál. Annak érde­kében pedig, hogy a zöldség és gyümölcs árszínvonalának további növekedését megaka­dályozzák, bővíteni kell a tsz- ek kiskereskedelmi tevékeny­ségét. K. J. A veszteségtől az 5,6 milliós eredményig Bálássák a ssalmát ■ mm EGY KIMUTATÁS fekszik előttem. A Lábodi Állami Gaz­daságban vállalati és ezen belül a sertéstenyésztő-hizlaló ágazat termelési értékét s eredményét mutatja, évekre visszamenően. Ha ezeket az adatokat grafikonon ábrázol­nám, 1968-tól (összgazdasági szinten) emelkedő teljesít­ményt tükröznék. S ezt követ­né, szorosan, a sertéságazat. 1967-ben az eredményt muta­tó adatnál mínusz, aztán az elmúlt három évben mindig plusz előjel található, még­pedig így: 1968-ban' 1,9, 1969- ben 2,6, 1970-ben 5,6 millió fo­rint. Mindebből két dolog tű­nik ki: egyrészt a sertésága­zat eredményeinek jelentős befolyása az egész gazdaság eredményeire, másrészt ennek az ágazatnak figyelemre méltó fejlődése... Közel Somogytamócához ta­lálható a gazdaság alsógyör- gyösi kerülete. Itt koncentrál­ták a gazdaság sertéstenyész­tését és hizlalását. A telep munkájáért Iberpakker István kerületvezető felel, s ez egy­úttal azt is jelenti, hogy min­den, ami itt történik, össze­kapcsolódik az ő személyével. A gazdaság központjából, a főállattenyésztői beosztásból akkor került Alsógyörgyösre, amikor itt a legnagyobb ba­jok voltak. És ezért került ide, hogy segítsen a gyógyításban, hiszen az orvosság receptjét már az előző beosztásában, látva a tüneteket, elkészítette. — Megkérdezték tőlem, mi­ben látom én mint főállatte­nyésztő a bajok gyökerét eb­ben a kerületben. Elmondtam. Pankász Ferenc élvtárs, a gaz­daság igazgatója megadta a hatáskört, az önállóságot a bajok megoldására. Így jöttem ki ide. Ez 1968-ban történt, s az első félév volt a legnehe­zebb időszak. Elhullás ritkí­totta az állományt, s elég nagy volt a rendetlenség az állat­egészségügyi - rendszabályok megtartásában. Nemcsak sze­mélyi okait láttam én itt a hibáknak. Elégtelen volt a ta­karmánybázis, és alacsony a vezetés színvonala. Amit leg­fontosabb teendőmnek tartot­tam, az a technológiai előírá­sok szigorú betartatása volt. Tenyésztési,- hízlalási, állat­egészségügyi vonatkozásban az állatorvossal összefogva sike­rült előbbre lépnünk, és sokat lendített a dolgozók jelentős keresetnövekedése, a vezetők premizálása is. Lényegében ugyanazokkal az emberekkel oldottuk meg a problémákat, akik korábban is itt voltak. A gazdaság vezetői rajta tartot­ták a szemüket a kerületen; segítettek bennünket például abban, hogy a szükséges ta­karmánybázis a rendelkezé­sünkre álljon, s ezenkívül új tárolóépületekkel, szárítóbe­rendezéssel gazdagodtunk,' "és most folyik a telep rekonst­rukciója ... Amiről viszont nem beszél a kerületvezető, azt másoktól tu­dom. Mindig ott Vein a reggeli munkakezdésnél, jóllehet Nagyatádon lakik, s ezzel a lelkiismeretességgel a többi szakembert is magával ragad­ta. Támaszkodhat a társadal­mi szervekre is. Tavaly ala­kult meg a szakszervezet és a KISZ-alapszervezet, ez utóbbi 17 taggal. Az idén 11 taggal létrejött a pártalapszervezet, s most vettek föl három új ta­got, köztük Kuczkó Erzsébetet, a KISZ ajánlására ... Átalakítással, felújítással — 36 millió forintos költséggel — 1973 végére úgy bővítik és korszerűsítik ezt a telepet, hogy 1080 kocát helyezhesse­nek el itt, és évi 22 000 mázsa hízott sertést értékesíthesse­nek. A termelési érték ekkor­ra eléri a 156 millió forintot. NAGYON SZÉP előrelépés lesz ez — most kezdődtek a munkák — az indulás 340 és az 1964. év végi 880 (ekkor »tetőzött« az állomány) kocá­hoz képest. És arra mutat, hogy a Lábodi Állami Gazda­ságban továbbra is jelentős hatással lesz az eredményes­ség alakulására az alsógyör- gyösi kerület. Az a telep, ahol Iberpakker István vezetésével nap mint nap újra kezdődik a munka: következetesen, szak­mai—állategészségügyi pon­tossággal . — Hernesz Ferenc Összehangolni a tervezést, a beruházást és a kivitelezést A learatott hatalmas búzatáblán bálázzák a szalmát a tap- sonyi Rákóczi Termelőszövetkezet szenyéri üzemegységében. Június utolsó hetében Zala­egerszegen tanácskoztak az ország beruházási vállalatai. Szóba kerülték mindazok a gondok, amelyek a vállalatok munkáját befolyásolják a kö­vetkező öt évben. Ugyanakkor több részvevő — érintve a beruházótevékenység fejlődé­sét — arról beszélt, hogy szo­rosabbra kell fűzni a terve­zési, beruházási és kivitelezői munkát. Lesz-e változás a negyedik ötéves terv időszakában a So­mogy megyei Beruházási Vál­lalat munkájában, profiljá­ban? — ezzel a kérdéssel ke­restük fel Stadler József fő­mérnököt. — Munkánk összképét te­kintve nem sok változás lesz. A megye ötéves terve alapján felmértük a várható igénye­ket, azt, hogy hol, s mekkora kapacitásra lesz szükség. Ezek szerint a jövőben is a tanácsi beruházások zömét mi bo­nyolítjuk le, s kiemelkedő fel­adatnak tekintjük a lakásépí­tést. A somogyi lakásépítési program mintegy 70—30 szá­zalékának megvalósításában közreműködünk, de ki akar­juk venni részünket a Bala- ton-part fejlesztéséből is. A mezőgazdaságtól évről évre kevesebb megrendelést ka­punk. Három évvel ezelőtt még 150 millió forint értékben foglalkoztunk mezőgazdasági létesítményekkel, az idén azonban már a feleannyival sem. (Ha igény lesz rá, ter­mészetesen ezután sem utasít­juk vissza.) Így aztán az idén éves tevékenységünk értéke 400—450 millió forint körül lesz, s ennek csak körülbelül egyhatoda mezőgazdasági jel­legű. A SOMBER egyre jobban kiszélesíti tevékenységének kö­rét, s — a módszereket te­kintve — bizonyos korszerű­södés is megindult. Szóró­• 1968 élet, a tanács­szervezet kor­szerűsítésében egyre több in­tézkedés született. Megszűnt a tanácsi testületek tevékenysé­gének egész sor formális vo­nása. Ezzel és az önállóság, a hatáskörök növelésével pedig szabadabb útja nyílt a szo­cialista demokrácia érvényesü­lésének. Az intézkedések azonban, bármennyire is fon­tos lépéseknek tekinthetők az államigazgatás korszerűsítésé­nek útján, mégiscsak részin­tézkedések voltak. Inkább csak irányjelzők a továbbiakat ille­tően. Az állami élet, a szo­cialista demokrácia, illetve a tanácsok tevékenysége tovább­fejlesztésének egységes — és minden részletre kiterjedő — koncepcióját a párt X. kong­resszusa dolgozta ki és fogad­ta el. Az állami élet — amelynek egyik legfontosabb része a ta­nácsok munkája —, valamint a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik köz­ponti feladata hazánkban. Ezt azonban úgy kell megoldani, feogy erősödjön a központi ha­Önállóan, a település igazi gazdájaként talom, fokozódjon a kormány­zati szervek munkájának ha­tékonysága és ugyanakkor nö­vekedjen a helyi szervek ön­állósága, a tanácsok önkor­mányzati tevékenysége, és miiid aktívabb legyen a la­kosság részvétele is a taná­csok munkájában. Ezért azt kell elérni, hogy a tanácsok hatáskörébe kerüljön a dön­tés minden kérdésben, amely az adott terület, illetve település lakosságát érinti. En­nek előfeltételeként a taná­csokat — a munkát illetően — oly módon kell fejleszteni, hogy erősödjön mind népkép­viseleti, önkormányzati, mind államigazgatási funkciójuk. Az új tanácstörvény alapté­tele így hangzik: a tanácsok a szocialista államszervezetnek a demokratikus centralizmus alapján működő népképvise­leti-önkormányzati és állam- igazgatási szervei. A három jellemvonás közül kétségtelenül a népképviseleti jelleg hangsúlyozása a leg­fontosabb, ami nagy léptekkel előre haladó szocialista társa­dalmunkban egyrészt termé­szetes, másrészt könnyen ki is mutatható. A tanácsokban a választók valamennyi rétege képviseletet kap, s a népkép­viseleti jelleget erősíti az is, hogy a tanácstagok évente legalább egyszer munkájukról kötelesek beszámolni válasz­tóiknak, akik ha nincsenek megelégedve velük, akár visz- sza is hívhatják őket funk­ciójukból. A népképviselet teljes ér­vényesülésének leglé­nyegesebb feltétele a tanácsok önkormányzati jelle­gének következetes és folya­matos erősítése. Mik a törek­vések e téren az új tanács- törvény értelmében? Minde­nekelőtt a helyi önállóság gyorsabb növelése, kiváltképp a községi és a városi taná­csoknál a hatáskörök további bővítése, saját szervezetük sa­ját hatáskörben való létreho­zása és irányítása. Az önkor­mányzatok életképes és ered­ményes működésének döntő előfeltétele azonban az önálló helyi gazdálkodás megteremté­se. Hogy elsősorban a községi és a városi tanácsok szélesebb körű bevételi forrásokkal ren­delkezzenek, s azoknak cél­szerű felhasználásáról, vala­mint költségvetésüknek és fejlesztési terveiknek megha­tározásáról szabadabban dönt­hessenek, területükön érdemi koordinációs és kooperációs jogkörrel rendelkezzenek. Mindezt az új törvény bizto­sítja is a tanácsok számára. A törvény rendelkezésein kívül más jogszabályok is igyekeznek előmozdítani a jobb gazdálkodást: a többi kö­zött e célból fizetnek a vál­lalatok és a szövetkezetek ezentúl nyereségükből — a vállalatok és szövetkezetek nyereségük 6. a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1 száza­lékát — városi, illetve közsé- I gi hozzájárulást a tanácsok plnzalapjának javára. Az államigazgatási funkció erősítése, további tökéletesíté­se megköveteli az igazgatási, hatósági munka lehetőségei­nek és minőségének javítását, aminek fontossága azért rend­kívüli, mert emberek milliói állnak mindennapos kapcsolat­ban a tanácsapparátussal, a születéstől a halálig. Ki tagad­hatná, hogy a törvények és rendeletek pontos végrehajtá­sának, lakossági ügyek hely­ben való, gyorsabb, szaksze­rűbb és eredményesebb elin­tézésének hatalmas a politikai, gazdasági és társadalmi jelen­tősége? Márpedig mindez a hivatalra, az egyre képzettebb köztisztviselői karra hárul. A jó igazgatási munkában azonban nagy szereke van a végrehajtó bizott­ságok irányító tevékenységé­nek is, amit az új törvény ugyancsak igyekszik sokolda­lúan elősegíteni. N. G. sabbra fűzik kapcsolataikat azokkal a vállalatokkal, ame­lyeknek nagyobb építési igé­nyük van, s kidolgozzák a be­ruházások legkedvezőbb felté­teleit, és ajánlatokat, javasla­tokat tesznek a vállalatoknak. Segítséget tudnak nyújtani 3 közműtársulások létrehozásán fáradozó tanácsoknak is. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán többen is foglal­koztak a beruházások nem ki­elégítő területi előkészítésével. A SOMBER fontos szolgálta­tással kívánja segíteni a ta­nácsi beruházásokat. Megala­pozottan, szakszerűen kiszá­mítják a több szerv által be­építendő terület legkedvezőbb beépítési feltételeit és várha­tó költségeit. Ez tulajdonkép­pen a területelőkészítés első szakasza, amelyet ha nem vé­geznek el megfelelően, akkor a beruházás már eleve kése­delmesen indul. Az építőipar nagy feladatai megkövetelik a gyorsaságot és a jól összehangolt munkát. Somogy megye negyedik öt­éves tervének egyik célkitűzé­se szerint a következő öt év­ben szükség lesz a tervezők, beruházók és a kivitelezők szorosabb együttműködésére. A vállalatnál úgy vélik, hogy minél összehangoltabb lesz a munka s a beruházási válla­latok minél jobban betöltik a vállalkozó szerepét, annál in­kább javul fokozatosan az épí­tőipari munka színvonala is. Somogybán a feladatokhoz mérten kicsi az építőipari ka­pacitás. »A hiányzó erőket kapacitás behozásával kell pótolni« — tűzi ki célul a megye negyedik ötéves terve. És a SOMBER-nél a helyi ne­hézségek megoldására olyan új technológiák után kutatnak, amelyek megyén kívüli kapa­citást vesznek igénybe. Ilyen lesz a könnyűfémszerkezetes program, továbbá az Orszá­gos Szakipari Vállalat spe­ciális habosított, kemény, de mégis könnyű — válaszfalnak és födémnek nagyon alkalmas — műanyaga, valamint a Szol­noki Betonélemgyár feszített vázszerkezete, amelyek — szerződés esetén — mind me­gyén kívüli kapacitással segí­tenék megvalósítani a terv­időszak építkezési programját Cs. T. S OMÖfiT! SffiPEAP Szerda, 1971. július 14. I

Next

/
Thumbnails
Contents