Somogyi Néplap, 1971. július (27. évfolyam, 152-178. szám)
1971-07-14 / 163. szám
Ellenőrzik az árak alakulását Ha a kereskedelem többet kínál Csökkent a meg nem engedett haszonra való törekvés a vállalatoknál. A megye fogyasztói árszínvonala — tendenciáját tekintve — beilleszkedik az országos árszínvonalba: növekedése nem korlátozza a lakosság életszínvonalának emelkedését. Ezt tegnapi ülésén állapította meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A fogyasztói árak alakulását vizsgálva arra is rámutatott a végrehajtó bizottság, hogy a vállalatoknak ezzel kapcsolatos tevékenységét továbbra is ellenőrizni kell. A megyei tanács ipari osztálya által készített jelentés jellemzőként említi, hogy a gazdasági egységek nem alakítottak ki hosszú távra szóló árpolitikát. A vállalatok és szövetkezetek nagy része már csak kevés olyan terméket gyárt, amelyiknek rögzített vagy maximált ára van, s a szolgáltató tevékenység — az árbevételt tekintve — az elmúlt három évben nem fejlődött. A termelők és az ár A vállalatok és szövetkezetek árpolitikai magatartását az jellemzi, hogy a felhasznált anyagok árnövekedését a fogyasztókra hárítják. A tanácsi és szövetkezeti bútoriparban azonban ennék ellenkezőjével lehet találkozni. Az ipari osztály tapasztalatai szerint a bútor-, textil- és a faipar termelői árai kedvezően hatnak a fogyasztói árakra. A Kaposvári Bútoripari Vállalat például a Velence fantázianevet viselő garnitúrát ugyanolyan minőségben, de olcsóbban kínálta a kereskedelemnek, mint a Budapesti Bútoripari Vállalat. Azzal az indokkal, hogy az alacsonyabb termelői ár akadályozza az egységes fogyasztói ár kialakítását, a Bútorértékesítő Vállalat a kért árnál drágábban vásárolta meg a kaposvári bútorokat. A múlt évben több kedvező jelenséget is lehetett már tapasztalni: a bútor- és a textilruházati iparban a verseny fokozódása ellenére is törekedtek a viszonylag állandó termelői árakra. A monopolhelyzet ellenére is megfelelő árpolitikát' képvisel a Patyolat Vállalat és a Kaposvári Bőripari Ktsz. A somogyi helyi iparban nagyobb mértékű termelői árszínvonalnövekedés nem következett be. A szolgáltató- iparban az árnövelés mértéke nagyobb a késztermékeket gyártó iparágak árnövekedésénél. Ez azzal magyarázható, hogy kicsi a kapacitás, és emiatt a kereslethez képest alacsony a kínálat. Hatékony az ellenőrzés A fogyasztói árszínvonal alakulásáról a kereskedelmi osz • tály számolt be a vb-ülésen. A beszámoló szerint: a szakmai nagy- és kiskereskedelmi vállalatok, szövetkezetek az árstabilitásra törekedtek. (Somogy egyébként — mint a Belkereskedelmi Minisztérium képviselője a vb-ülésen elmondta — országosan is az elsők között kezdte meg a fogyasztási szövetkezetek árainak rendszeres ellenőrzését.) Az árellenőrzési munka hatékonyságát jól bizonyítja, hogy a vállalatok a hatóság jelzésére korrigálták hibás árpolitikájukat. Az osztály irányítása alatt működő kereskedelmi felügyelőség általában fogyasztói érdekvédelmi vizsgálatokat végez, a kereskedelempolitikai csoport pedig főként a vállalatok árpolitikáját vizsgálja. Tavaly például összesen 3328-szor tartottak árellenőrzést. Az ellenőrzések 17 százaléka vetett fel olyan hiányosságokat, amelyek intézkedést vontak maguk után. Az első félévben 498 ellenőrzést végzett a kereskedelmi felügyelőség, a fogyasztók megkárosítása miatt 82 ezer forint pénzbírságot szabtak ki, s 280 ezer forint jogtalan árbevétel elvonását rendelték el. A balatoni előszezon idején a kereskedelmi felügyelőség 169 árellenőrzést végzett, s 28 ezer forint pénzbírságot rótt ki. Törekedni a versenyre A fogyasztói érdekvédelemben magasra emelték a mércét, s a vb arra ösztönözte az osztályt, hogy ezután is határozottan lépjen fel a vásárlók megkárosítóival szemben. A gazdálkodó szervek ugyanis nem a fogyasztói árak emelésével, hanem a forgalom növelésével fokozhatják eredményeiket. A végrehajtó bizottságnak az az álláspontja, hogy az ár színvonal túlzott növelésének megakadályozására — a termelés növelése mellett — a gyártó és kereskedelmi vállalatok monopolhelyzetének megtörésére kell törekedni. Emellett természetesen tovább erősítik az árellenőrzési tevékenységet főleg az alsóbb fokú tanácsoknál. Annak érdekében pedig, hogy a zöldség és gyümölcs árszínvonalának további növekedését megakadályozzák, bővíteni kell a tsz- ek kiskereskedelmi tevékenységét. K. J. A veszteségtől az 5,6 milliós eredményig Bálássák a ssalmát ■ mm EGY KIMUTATÁS fekszik előttem. A Lábodi Állami Gazdaságban vállalati és ezen belül a sertéstenyésztő-hizlaló ágazat termelési értékét s eredményét mutatja, évekre visszamenően. Ha ezeket az adatokat grafikonon ábrázolnám, 1968-tól (összgazdasági szinten) emelkedő teljesítményt tükröznék. S ezt követné, szorosan, a sertéságazat. 1967-ben az eredményt mutató adatnál mínusz, aztán az elmúlt három évben mindig plusz előjel található, mégpedig így: 1968-ban' 1,9, 1969- ben 2,6, 1970-ben 5,6 millió forint. Mindebből két dolog tűnik ki: egyrészt a sertéságazat eredményeinek jelentős befolyása az egész gazdaság eredményeire, másrészt ennek az ágazatnak figyelemre méltó fejlődése... Közel Somogytamócához található a gazdaság alsógyör- gyösi kerülete. Itt koncentrálták a gazdaság sertéstenyésztését és hizlalását. A telep munkájáért Iberpakker István kerületvezető felel, s ez egyúttal azt is jelenti, hogy minden, ami itt történik, összekapcsolódik az ő személyével. A gazdaság központjából, a főállattenyésztői beosztásból akkor került Alsógyörgyösre, amikor itt a legnagyobb bajok voltak. És ezért került ide, hogy segítsen a gyógyításban, hiszen az orvosság receptjét már az előző beosztásában, látva a tüneteket, elkészítette. — Megkérdezték tőlem, miben látom én mint főállattenyésztő a bajok gyökerét ebben a kerületben. Elmondtam. Pankász Ferenc élvtárs, a gazdaság igazgatója megadta a hatáskört, az önállóságot a bajok megoldására. Így jöttem ki ide. Ez 1968-ban történt, s az első félév volt a legnehezebb időszak. Elhullás ritkította az állományt, s elég nagy volt a rendetlenség az állategészségügyi - rendszabályok megtartásában. Nemcsak személyi okait láttam én itt a hibáknak. Elégtelen volt a takarmánybázis, és alacsony a vezetés színvonala. Amit legfontosabb teendőmnek tartottam, az a technológiai előírások szigorú betartatása volt. Tenyésztési,- hízlalási, állategészségügyi vonatkozásban az állatorvossal összefogva sikerült előbbre lépnünk, és sokat lendített a dolgozók jelentős keresetnövekedése, a vezetők premizálása is. Lényegében ugyanazokkal az emberekkel oldottuk meg a problémákat, akik korábban is itt voltak. A gazdaság vezetői rajta tartották a szemüket a kerületen; segítettek bennünket például abban, hogy a szükséges takarmánybázis a rendelkezésünkre álljon, s ezenkívül új tárolóépületekkel, szárítóberendezéssel gazdagodtunk,' "és most folyik a telep rekonstrukciója ... Amiről viszont nem beszél a kerületvezető, azt másoktól tudom. Mindig ott Vein a reggeli munkakezdésnél, jóllehet Nagyatádon lakik, s ezzel a lelkiismeretességgel a többi szakembert is magával ragadta. Támaszkodhat a társadalmi szervekre is. Tavaly alakult meg a szakszervezet és a KISZ-alapszervezet, ez utóbbi 17 taggal. Az idén 11 taggal létrejött a pártalapszervezet, s most vettek föl három új tagot, köztük Kuczkó Erzsébetet, a KISZ ajánlására ... Átalakítással, felújítással — 36 millió forintos költséggel — 1973 végére úgy bővítik és korszerűsítik ezt a telepet, hogy 1080 kocát helyezhessenek el itt, és évi 22 000 mázsa hízott sertést értékesíthessenek. A termelési érték ekkorra eléri a 156 millió forintot. NAGYON SZÉP előrelépés lesz ez — most kezdődtek a munkák — az indulás 340 és az 1964. év végi 880 (ekkor »tetőzött« az állomány) kocához képest. És arra mutat, hogy a Lábodi Állami Gazdaságban továbbra is jelentős hatással lesz az eredményesség alakulására az alsógyör- gyösi kerület. Az a telep, ahol Iberpakker István vezetésével nap mint nap újra kezdődik a munka: következetesen, szakmai—állategészségügyi pontossággal . — Hernesz Ferenc Összehangolni a tervezést, a beruházást és a kivitelezést A learatott hatalmas búzatáblán bálázzák a szalmát a tap- sonyi Rákóczi Termelőszövetkezet szenyéri üzemegységében. Június utolsó hetében Zalaegerszegen tanácskoztak az ország beruházási vállalatai. Szóba kerülték mindazok a gondok, amelyek a vállalatok munkáját befolyásolják a következő öt évben. Ugyanakkor több részvevő — érintve a beruházótevékenység fejlődését — arról beszélt, hogy szorosabbra kell fűzni a tervezési, beruházási és kivitelezői munkát. Lesz-e változás a negyedik ötéves terv időszakában a Somogy megyei Beruházási Vállalat munkájában, profiljában? — ezzel a kérdéssel kerestük fel Stadler József főmérnököt. — Munkánk összképét tekintve nem sok változás lesz. A megye ötéves terve alapján felmértük a várható igényeket, azt, hogy hol, s mekkora kapacitásra lesz szükség. Ezek szerint a jövőben is a tanácsi beruházások zömét mi bonyolítjuk le, s kiemelkedő feladatnak tekintjük a lakásépítést. A somogyi lakásépítési program mintegy 70—30 százalékának megvalósításában közreműködünk, de ki akarjuk venni részünket a Bala- ton-part fejlesztéséből is. A mezőgazdaságtól évről évre kevesebb megrendelést kapunk. Három évvel ezelőtt még 150 millió forint értékben foglalkoztunk mezőgazdasági létesítményekkel, az idén azonban már a feleannyival sem. (Ha igény lesz rá, természetesen ezután sem utasítjuk vissza.) Így aztán az idén éves tevékenységünk értéke 400—450 millió forint körül lesz, s ennek csak körülbelül egyhatoda mezőgazdasági jellegű. A SOMBER egyre jobban kiszélesíti tevékenységének körét, s — a módszereket tekintve — bizonyos korszerűsödés is megindult. Szóró• 1968 élet, a tanácsszervezet korszerűsítésében egyre több intézkedés született. Megszűnt a tanácsi testületek tevékenységének egész sor formális vonása. Ezzel és az önállóság, a hatáskörök növelésével pedig szabadabb útja nyílt a szocialista demokrácia érvényesülésének. Az intézkedések azonban, bármennyire is fontos lépéseknek tekinthetők az államigazgatás korszerűsítésének útján, mégiscsak részintézkedések voltak. Inkább csak irányjelzők a továbbiakat illetően. Az állami élet, a szocialista demokrácia, illetve a tanácsok tevékenysége továbbfejlesztésének egységes — és minden részletre kiterjedő — koncepcióját a párt X. kongresszusa dolgozta ki és fogadta el. Az állami élet — amelynek egyik legfontosabb része a tanácsok munkája —, valamint a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a szocializmus teljes felépítésének egyik központi feladata hazánkban. Ezt azonban úgy kell megoldani, feogy erősödjön a központi haÖnállóan, a település igazi gazdájaként talom, fokozódjon a kormányzati szervek munkájának hatékonysága és ugyanakkor növekedjen a helyi szervek önállósága, a tanácsok önkormányzati tevékenysége, és miiid aktívabb legyen a lakosság részvétele is a tanácsok munkájában. Ezért azt kell elérni, hogy a tanácsok hatáskörébe kerüljön a döntés minden kérdésben, amely az adott terület, illetve település lakosságát érinti. Ennek előfeltételeként a tanácsokat — a munkát illetően — oly módon kell fejleszteni, hogy erősödjön mind népképviseleti, önkormányzati, mind államigazgatási funkciójuk. Az új tanácstörvény alaptétele így hangzik: a tanácsok a szocialista államszervezetnek a demokratikus centralizmus alapján működő népképviseleti-önkormányzati és állam- igazgatási szervei. A három jellemvonás közül kétségtelenül a népképviseleti jelleg hangsúlyozása a legfontosabb, ami nagy léptekkel előre haladó szocialista társadalmunkban egyrészt természetes, másrészt könnyen ki is mutatható. A tanácsokban a választók valamennyi rétege képviseletet kap, s a népképviseleti jelleget erősíti az is, hogy a tanácstagok évente legalább egyszer munkájukról kötelesek beszámolni választóiknak, akik ha nincsenek megelégedve velük, akár visz- sza is hívhatják őket funkciójukból. A népképviselet teljes érvényesülésének leglényegesebb feltétele a tanácsok önkormányzati jellegének következetes és folyamatos erősítése. Mik a törekvések e téren az új tanács- törvény értelmében? Mindenekelőtt a helyi önállóság gyorsabb növelése, kiváltképp a községi és a városi tanácsoknál a hatáskörök további bővítése, saját szervezetük saját hatáskörben való létrehozása és irányítása. Az önkormányzatok életképes és eredményes működésének döntő előfeltétele azonban az önálló helyi gazdálkodás megteremtése. Hogy elsősorban a községi és a városi tanácsok szélesebb körű bevételi forrásokkal rendelkezzenek, s azoknak célszerű felhasználásáról, valamint költségvetésüknek és fejlesztési terveiknek meghatározásáról szabadabban dönthessenek, területükön érdemi koordinációs és kooperációs jogkörrel rendelkezzenek. Mindezt az új törvény biztosítja is a tanácsok számára. A törvény rendelkezésein kívül más jogszabályok is igyekeznek előmozdítani a jobb gazdálkodást: a többi között e célból fizetnek a vállalatok és a szövetkezetek ezentúl nyereségükből — a vállalatok és szövetkezetek nyereségük 6. a mezőgazdasági termelőszövetkezetek 1 százalékát — városi, illetve közsé- I gi hozzájárulást a tanácsok plnzalapjának javára. Az államigazgatási funkció erősítése, további tökéletesítése megköveteli az igazgatási, hatósági munka lehetőségeinek és minőségének javítását, aminek fontossága azért rendkívüli, mert emberek milliói állnak mindennapos kapcsolatban a tanácsapparátussal, a születéstől a halálig. Ki tagadhatná, hogy a törvények és rendeletek pontos végrehajtásának, lakossági ügyek helyben való, gyorsabb, szakszerűbb és eredményesebb elintézésének hatalmas a politikai, gazdasági és társadalmi jelentősége? Márpedig mindez a hivatalra, az egyre képzettebb köztisztviselői karra hárul. A jó igazgatási munkában azonban nagy szereke van a végrehajtó bizottságok irányító tevékenységének is, amit az új törvény ugyancsak igyekszik sokoldalúan elősegíteni. N. G. sabbra fűzik kapcsolataikat azokkal a vállalatokkal, amelyeknek nagyobb építési igényük van, s kidolgozzák a beruházások legkedvezőbb feltételeit, és ajánlatokat, javaslatokat tesznek a vállalatoknak. Segítséget tudnak nyújtani 3 közműtársulások létrehozásán fáradozó tanácsoknak is. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán többen is foglalkoztak a beruházások nem kielégítő területi előkészítésével. A SOMBER fontos szolgáltatással kívánja segíteni a tanácsi beruházásokat. Megalapozottan, szakszerűen kiszámítják a több szerv által beépítendő terület legkedvezőbb beépítési feltételeit és várható költségeit. Ez tulajdonképpen a területelőkészítés első szakasza, amelyet ha nem végeznek el megfelelően, akkor a beruházás már eleve késedelmesen indul. Az építőipar nagy feladatai megkövetelik a gyorsaságot és a jól összehangolt munkát. Somogy megye negyedik ötéves tervének egyik célkitűzése szerint a következő öt évben szükség lesz a tervezők, beruházók és a kivitelezők szorosabb együttműködésére. A vállalatnál úgy vélik, hogy minél összehangoltabb lesz a munka s a beruházási vállalatok minél jobban betöltik a vállalkozó szerepét, annál inkább javul fokozatosan az építőipari munka színvonala is. Somogybán a feladatokhoz mérten kicsi az építőipari kapacitás. »A hiányzó erőket kapacitás behozásával kell pótolni« — tűzi ki célul a megye negyedik ötéves terve. És a SOMBER-nél a helyi nehézségek megoldására olyan új technológiák után kutatnak, amelyek megyén kívüli kapacitást vesznek igénybe. Ilyen lesz a könnyűfémszerkezetes program, továbbá az Országos Szakipari Vállalat speciális habosított, kemény, de mégis könnyű — válaszfalnak és födémnek nagyon alkalmas — műanyaga, valamint a Szolnoki Betonélemgyár feszített vázszerkezete, amelyek — szerződés esetén — mind megyén kívüli kapacitással segítenék megvalósítani a tervidőszak építkezési programját Cs. T. S OMÖfiT! SffiPEAP Szerda, 1971. július 14. I
