Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-12 / 136. szám
TUD ERROL A PART? A változtatáshoz feltételek is szükségesek A TERMÉSZET ÍGÉRETE Jó termést várnak a szövetkezetek Határszemle és figyelés a A legtöbbször elvtársi, baráti beszélgetés közben, de olykor gyűléseken is elhangzik a felkiáltásszerű kérdés: tud erről a párt? Szakemberek vagy kívülállók egyaránt sűrűn vélik úgy, hogy a népgazdaságban fellelhető, szélesebb vagy szőkébb körre kiterjedő feszültségek, gondok azonnali, halasztást nem tűrő intézkedést követelnek, shaez késik, oka csak az lehet, hogy a feszültségekről, a gondokról nem tud vagy nem úgy tud a párt, ahogyan azt ők látják. Maga az, hogy a népgazdaság gondjairól, felszültségeiről, az ellentmondásokról a legkülönbözőbb fórumokon nyíltan szé esik, becsülendő. Ez a demokratizmus erősödésének bizonyítékai A társadalom egyetlen szervezete, egyetlen intézménye sem nélkülözheti hosz- szabb időn át a bírálatot, mert a kritika az az es2köz, amely a jobb, a tökéletesebb, a célszerűbb meglelését erőteljesen serkenti, tehát a haladást szolgálja. A baj ott van, hogy míg egyik oldalon a bírálat túl sok dolognak egyszerre történő — és azonnali — megoldását követeli, a másik oldalon abban is lassú és tétova a cselekvés, amiben határozottan tenni lehetne. E helyzet szüli azután a kifaka- dást: tud erről a párf? A beruházási piac tartós feszültsége, az építőipari kapacitás elmaradása az igények mögött, illetve az építőipari árak gyors emelkedése — há(Tudósítónktól.) A nagyüzemi mezőgazdaság tábláinak kialakítását a 2— 300 éves dűlőutak határozták meg az elmúlt évtizedben. Az így kialakult területek talaj- szerkezet szempontjából nem voltak egységesek, és ez nem vált hasznára a termelési eredményeknek. Jelentős állami támogatással készíttette el a sávoíyi Űj Élet Tsz az agronómiái rendezés tervét — az Agrártudományi Egyetem Termelésfejlesztési Intézetének segítségével —, s adta át kivitelezésre a Zalakomári Vízgazdálkodási Társulatnak. A társulat a munka jelentős részét már elvégezte, ezért vált lehetővé az eddigiek értékelése. A maralí járás ez- ideig nem rendelkezett megfelelő tapasztalatokkal az agronómiái előfeltételeket megteremtő tervek kivitelezésében. A tapasztalatcsere fő célja: megállapítani, hogy milyen eredménnyel használta fel a tsz az állam pénzbeli segítségét. A jelenlévő mintegy 80 szakember Szendrei Andrásnak, a sávolyt tsz íőagronó- musának kalauzolásával járta be a határt. A részvevők meggyőződhettek a kezdeményezés, a tervezés és a kivitelezés eredményeiről, s elismeréssel nyilatkoztak a Zala- komári Vízgazdálkodási Társulat által végzett munkájáról. A bogárhátú földúton még az Opel Kadett is könnyedén gördült, pedig a tsz sokféle módon igyekezett meggyőződni — a garanciális időn belül — az utak teherbírásáról. A határjárás után a szakemberek megvitatták a látottakat. Az elhangzottak alapján megállapítható, hogy ez a forma helyes és legalább 30— 40 évre — természetesen megfelelő karbantartás mellett — biztosítja a tsz zavartalan mezei forgalmát és a nagyüzemi tervezés, növénytermesztés intenzívebb megvalósítását. Ezen túlmenően rom év alatt mintegy húsz százalék —, a külkereskedelemben az import gyors és az export lassú növekedése, a gépek és berendezések jelentős hányadának elavultsága, hogy csak néhány példát említsünk, könnyen kimondatják a véleményt: nem látszunk ki a bajból, esőstől szakad nyakunkba a gond. A baj, a gond azonban sűrűn nem több, mint a változás — végső soron éppen a párt ösztönözte változás — teremtette feszültség, tehát természetes jelenség. Korábban a gazdaságirányítás jelenlegi rendszerét megelőzően nem okozott gondot például az exportra termelt áruk gazdaságossága. Ma igen. Nem volt probléma, hogy a belföldre termelt árukat vajon átveszik-e a forgalmazó vállalatok — kötelesek voltak ugyanis átvenni —, ma viszont ez is fejtörést okoz Nem számított akkoriban a beruházások megtérülési ideje, mert hisz állami juttatásként kapták a pénzt a vállalatok, most viszont hitelkérelmük elbírálásának döntő szempontja az amortizáció időbeni és pénzben kifejezhető mértéke. A változás teremtette feszültségeket tehát nem lehet bajként fölfogni, és azonosan elbírálni azokkal a gondokkal, amelyek a változás vadhajtásaiként jelennek meg. Vannak ilyenek is szép számmal. A nyereségterv teljesítése érdekében alkalmazott ármanipulációk, a dránemesak a^ megrendelő., tsz, hanem a tervező és a kivitelező is értékes megfigyelésekre tett szert, melyeket további munkájuk során hasznosítaná tudnak. Ezek után Gyergyák László, a nagykanizsai járási hivatal élekniszergazdasági és kereskedelmi osztályának vezetője méltatta a két járás eddigi értékesítési és kialakulóban lévő egyéb munkakapcsolatait. Annak a reményének adott kifejezést, hogy az a jó szomszédság a két járás között a következő években tovább erősödik. A közelmúltban hazánk nagy, össztársadalmi eseményének »előestéjén« egy egész estét Lengyeltótiban töltöttem: a választásokat megelőzően tanácstagi jelölő gyűlésen vettem részt, ahol a helyi Somogy Népe Termelőszövetkezet főagronó- musát jelölték tanácstagjuknak a körzet lakói. Ezen az összejövetelen és a községben még több helyütt a hasonló rendezvényeken, Benczes István tanácselnök mondott rövid ismertetőt egyebek között a község fejlődéséről, a közelebbi és a távolabbi tervekről. Arról, hogyan gondoskodott a tanács — a lakosság kívánságának megfelelően — a közelmúltban új foglalkoztatási lehetőségről, és a helyi munka- és pénzkereseti alkalmakról. Az akkor körvonalazott iparosodásról hosszan beszélgettünk most Benczes Istvánnál. fl gépállomással kezdődött... — Lengyeltóti sokáig szegény volt munkaiehetőségben, jóllehet az ötvenes évekig járási székhely volt — mondja a tanácselnök. — Annakidején a gépállomás foglalkoztatta az ittenieket és a környékbelieket, aztán pedig, hogy a gépállomásból gépjavító állomás lett (sőt, most már nem is javítanák, hanem nyílászáró gább termékek előnyben részesítése, a dolgozókkal való törődés elhanygdása — hogy megint csak példákat említsünk — a változásnak nem természetes kísérői. Tud-e a vadhajtásokról a párt? A világos, a félreérthetetlen választ a X. kongresszus adta meg, a tanácskozáson elhangzottakkal éppúgy, mint a határozatba foglaltakkal. Míg következetes és kemény harcot hirdetett az ügyeskedés, az élősdiség mindenféle formája és fajtája ellen, küzdelmet a csoportérdekek rossz értelmezésével szemben, a türelmet lenkedőket is józanságra in tette. A feszültség föloldása, p gondok enyhítése ugyanis nem mehet végbe gyors folyamatként, mert az intézkedésekhez, a változtatásokhoz feltételek is szükségesek. Példákkal élve: a lakásgond enyhítése nem pusztán az új lakások számától függ, hanem attól is, hogy a lakások fönntartása milyen összegeket von el az államtól, és mit fizetnek a bérlők. Az ipar állóeszközeinek korszerűsítése sem csupán annak függvénye, hogy a behozatalra van-e fedezet, hanem függvénye annak is, hogy kellő anyagot és energiát biztosíthatnak-e hozzá, a megfelelően képzett munkaerőről már nem is beszélve. Fokozatosan — és minden körülmény mérlegelése után — születhetnek meg csak á döntések, a mérlegeléshez pedig sokrétű tapasztalat, gyakorlati próba kelL A negyedik ötéves terv végrehajtásának megkezdése, az új szabályozó rendszernek januárban történt bevezetése a korábbiaknál kevesebb zökkenővel ment végbe. A teendők is világosabbak, pontosabban megfogalmazottak, mint a korábbi években. Jó néhány olyan gond, amelyről két-há- rom éve még szintén azt kérdezték, tud erről a párt, a kipipálhatok, a megoldotta közé került. N em elsietve és nem késlekedve a gondok megoldásának módja csakis ez lehet. Ha az időben történő cselekvést szorgalmazza a bírálat, jő szolgálatot tesz. Ezért nem baj, ha elhangzik a kérdés: tud erről a párt? A magunk dolgaiért érzett felelősség csendül ki belőle. És ha e felelősség akkor sem vész el, amikor a párt útmutatása nyomán tenni kell, a kérdésre egyre inkább az eredmények felelnek. szerkezeteket gyártanak), egyre több embert vesznek föl. Négy évvel ezelőtt százhatva- nan, az idén már kétszáznegyvenen dolgoznak az állomáson, és további bővítés várható. A negyedik ötéves terv végén már háromszázötvenen dolgozhatnak itt. — Lengyeltóti és környéke mégiscsak mezőgazdasági terület. Azt hiszem, jogos a kérdés: a termelőszövetkezetben nem hiányoznak-e ezek az emberek? Győzik-e ott a munkákat nélkülük? — A foglalkoztatási lehetőségek keresésével éppen a fölösleges munkaerő lekötése a célunk. Azoknak igyekszünk itt kereseti lehetőséget létrehozni, akiket nélkülözhet a tsz és az állami gazdaság, ez a két nagy mezőgazdasági üzem. Hogy a hagyományos mezőgazdasági munkák nem kötnék le minden erőt a tsz- ben, ezt az is bizonyítja, hogy a Somogy Népe Tsz saját tagjainak foglalkoztatására fröccsöntő üzemet is létesített, ahol húsz ember dolgozik két műszakban. Mi igyekszünk segíteni minden olyan erőfeszítést, ami gondjaink enyhítését felkészülésre. A gabonatáblák zöld ruhájukat lassan sárgával cserélik fel. Nedvektől duzzadó száruk ropogós száraz lesz. S a kalászok egyre inkább a föld felé fordulnak, mintha a szárak tövénél fészkelő mezei madarákra figyelnének. Telnek a napok, s reménnyel a föld művelői. Lábod. Zöldmező Termelőszövetkezet. Az elnök és a csúcstitkár mostanában egyre többet járja a határt. Készülnek. Nemcsak ők, az egész tagság. Ki a közvetlen munkára, ki a közvetett nemes »kibicelésre«. — Már csak egy kombájnunkat kell megjavítani a hét közül. Három rendrearatónk közül kettő kész a munkára — mondja Kiss László elnök. — Két felvonóláncunk hiányzik. Előjegyzésbe vették ezeket az AGROKER-nél. — A repcét már a jövő hét végén kezdeni kell — veszi át a szót Balogh János csúcstitkár. — összesen 1864 hold termést kell majd vágni s betakarítani az idén. Három üzemegységünkben egyszerre végzik majd a munkákat. A géppark egy helyen van. S közösen: — Az embereink megbízható, régi kombájnosok. Nem célozza. Az ipartelepítésre szánt hárommillió forintot például a tanács kölcsön adta a gépjavító állomásnak, s ebből a pénzből gépszíneket alakítottak át műhelyekké. Munka a környékbelieknek is — Az idei megállapodás szerint kétmilliót adtak az állomásnák. Ezt az összeget az idén még nélkülözhetik, a gépjavító állomás viszont egyebek között autóbuszt vehet a dolgozók szállítására. — Az első ipari foglalkoztató helyet milyen újabbak követték Lengyeltótiban? — Egy négy-öt évvel ezelőtti fölmérés azt mutatta, hogy 350—380 embernek nincs állandó munkahelye, ezek az emberek csak idénymunkát végeztek vagy a háztartásokban dolgoztak. Nekik és a vidékre járóknak — ők is több mint százan vannak — kívántunk münkát adni. Első lépésként 1966 áprilisában a kaposvári Delta Ktsz labdavarró részleget nyitott Lengyeltótiban. Itt most hetven férfi és nő dolgozik egy műszakban. Aztán egy megüresedett állalesz baj. Tavaly is elsőnek végeztünk. Ha nem jön elemi csapás, tizennégy mázsás búzaátlagunk lesz. Többet még most nem merünk jósolni. Ez is szép lenne ezen a homokos területen. Somogyszob. Kossuth Tsz. — Milyen feladat vár aratási szezonban a gépműhely vezetőjére? — ez a kérdésünk Fülöp Sándorhoz. — A felkészülésnek kell ezt megelőzően tökéletesnek lenni, s erről nékem kell gondoskodnom. Nem könnyű feladat. Lám, most is: indulunk Háromfára. Ott van egy »öreg« kombájn. Ügy egyeztünk meg, hogy levehetjük róla a ter- ményfelhordó-láncot. Mi meg Nagyatádra adtunk kölcsön két variátorszíjat. Csak így megy ez, ha csináljuk. Mert az én véleményem szerint ismét alkatrészhiány van. Tengelykapcsolóagyat sehol sem kaptunk. Két kombájnunk »futó« javítása van hátra. Egy már a repcearatásra kész. A munkát három szerelő, két kovács, a traktorosok meg három tanulónk végzik. Az erőgépek, pótkocsik is hibátlanok már. A Eőagronómusunkkal együtt dolgoztuk ki a tervet. így aztán, amire vágni kell a gabonát, minden a legnagyobb rendben lesz. Természetesen műszaki segítséget is kapnak majd a dapesti Kézműipari Vállalatnak. Ebben a létesítményben 1969 óta konfekcióárut készítenek, részben bedolgozóként, mintegy félszázan, egy műszakban. Ezenkívül a Buda oesti Köt'nrjari S"öv ' !•• is megállapodtunk, hoev kívánságuknak megfelelő —oházat építünk részükre Lengyeltótiban. Ez a beruházás — berendezés nélkül — 7,8 millió forintba kerül, s ehhez a község saját erőből és felsőbb tanácsi hozzájárulásból 4,9 milliót biztosít. A tervek készen vannak, a kivitelező a Somogy megyei Tanácsi Építőipari Vállalat lesz. — Ügy tudom, máris folyik részleges termelés ebben az üzemben. — Igen, tavaly február óta a kultúrotthon nagytermében dolgozik a részleg: itt történik a dolgozók betanítása, de üzemszerű termelés is megy 120—140 dolgozóval, két műszakban. Most éppen jugoszláviai megrendelésre exportmunkát végeznek. Ez az üzem most is és később is sok fiatalt foglalkoztat, s mar nemcsak Lengyeltótinak, hanem a műhelytől a kombájnok. Ügyeletet szervezünk. Segesd. Űj Élet Termelőszövetkezet. Horváth József főagronőmus éppen a felkészülés számításaival, terveivel bíbelődik. — 1720 holdról kell majd betakarítani a nyáron. Nem kis feladat ez. öt kombájnunk van, négy ebből SZK—4-es. Két rendrevágónk is részt vesz a munkában. Egy héten belül a még javítandó kombájn is jó állapotban lesz. Tizenhetedikén keiül sor a gépszemlére. Alkatrész? Van. Igaz, még Pécsre is elmentünk utána... Búza 822 holdon terem. Két- három mázsával több lesz a tervezett tizenkettőnél. Vannak olyan tábláink, melyeken a gabona megdőlt, ezeknek vágását többször is ellenőrzőm majd. Kombájnosainknak gépállomási műszaknormát fizetünk. Ezenkívül ők is és a traktorosok is egy hold levágása, illetve betakarítása után egy kilogramm terményt kapnak. Meleg ételben sem lesz hiányuk. Minden délben szállítunk nekik. A felkészülés súlya még nyomja a vezetőket és a tagokat. Aztán — remélik — ennek helyét átveszi az öröm érzete. társközségeknek — Kacsnak, Kisbérén ynek, sőt a környék .más községeinek, például Bú- zsáknak — is segít a foglalkoztatási gond enyhítésében. Tervszerű rendezés Parcellázás is folyik, mert egyre többen telepszenk le a községben. A mostani száz telek kiparcellázásakor különösen a gépjavító állomás és az állami gazdaság dolgozói közül érdeklődnék sokan házhely iránt. — A fejlesztés jelentősen megváltoztatja Lengyeltóti ar: culatát és új igényeket is támaszt. Ezeket hogyan kívánják kielégíteni? — Nemrég elkészült a község távlati rendezési terve, amely a kereskedelmi, a szociális és a kulturális’ igények kielégítését is magába foglalja. Ebben számolunk azzal, hogy több óvodai, iskolai, diákotthoni helyre lesz szükség; bővíteni kell. a villany- hálózatot, javítani a vízellátást. Mindez — ismerve erőnket — megvalósítható. Tények, tervek — eredmények, kilátások. Lengyeltóti fejlődése így kötődik egy új, néhány éve kezdődött folyamathoz: az iparosodáshoz. Hcs38e®6 Szeress© Mezőgazdasági és vízgazdálkodási szakemberek tanácskozása Sávolyon 0 Leskó László Készül a pasztőrözött vegyes tojáslé m. o. A Békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat Békéscsabai Gyárában űj üzemet létesítettek pasztőrözött vegyes tojáslé előállítására. Naponta százezer tojásból ötezer kilogrammnyj pasztőrözéssel csírátlanított vegyes — azaz: együtt a sárgája és fehérje — tojáslevet készítenek. Az exportra készülő termék így megfelelő körülmények között tárolva évekig eláll. Az üzem berendezéseit a dán SON OVO cég szállította. Képünkön: A tojások tisztítása a feltörés előtt. Lengyeltóti, az iparosodó község Előbbre van, mint amikor járási székhely volt mi épületet odaadtunk a BusoNOGfi mtAr Ssombat, 1971. Jtetes IX, 3
