Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-11 / 135. szám

TÖRVÉNYSZERŰ A MÉRGEZÉS? rnr.m.nrm^ fim rh.......................■■■■ n Őszinte beszélgetések a növényvédőszer-ártalomról \ ' :• ,-v " /'•••: ., y. •;•y •• . ­\ y Az út melletti szín alatt ott áll a gépmonstrum, a borsó cséplő gép, és szüntelenül »eszi« az oda szállított borsót. A rekeszekben gyűlik a kif ejtett, üdezöld termés a bor­só, a szín mellett pedig emelkedik a szárból-levélből »épülő« silóhalom. A gép a kon­zervgyáré, a termés pedig, amit csépel, a kadarkúti és a hedrehelyi szövetkezeté, ösz- szesen százötven hold. A teljesítmény naponta 35—40 mázsa borsó beszállítása. Azt mondják', egy óra múlva a gyárban már üvegekbe kerül a borsó. Huszonkét piros bizonyítvány Ez év áprilisában történt. Két kisfiú játszadozott. A há­zigazda fiának eszébe jutott, hogy apja érdekes üveget ho­zott haza. Megmutatta kis barátjának. Az üveg csöröm­pölve esett a földre, s a benne levő növényvédő szer pillana­tok alatt tócsává nőtt. Az egyik kisfiú — a vendég — elcsúszott. Hazafelé menet már le kellett szállnia a ke­rékpárról. A méreg felszívó­dott szervezetébe. A gyors or­vosi beavatkozás és az azon­nali kórházba utalás mentette csak meg az életét A leghatásosabb — s éppen ezért legkorszerűbb — nö­vényvédelmi eszközeink a vegyszerek. Segítségükkel ked­vező időjárás esetén megsok­szorozódhat a termés. Szapo­rodó gyomféléket tesznek a növényi kultúrára ártalmat­lanná, állati kórokozókat pusztítanak el. Nélkülük már nem képzelhető el a nagyüze­mi növénytermesztés. Haszná­latuk, helytelen tárolásuk azonban ezernyi veszély for­rása lehet. Az értékmentő te­hát könnyen emberélet-pusz­títóvá válhat. Részletek Tóth Ildikó nö­vényvédelmi agronómusnő felszólalásából. (1971. április 31. Országos növényvédelmi tanácskozás Nemesdéden.) — Ügy vélem, hogy a ke- mizálás rohamos fejlődésével az egészségügyi felkészülés nem fejlődött megfelelő ütem­ben. Az esetek legnagyobb részében bizonyos vegyszerek ellenszere beszerezhetetlen. Például: a Gramoxone (para­quat diklordd hatóanyagé gyomirtó szer) mérgezés el­lensúlyozására beszerezhetet­len a nátrium bentonit. A nö­vényvédő szerekkel foglalko­zók — főként a háztájiban — nem tartják be a munkavé­delmi előírásokat. De á ter­melőszövetkezetekben is gon­dot okoz ez. Az engedélykivonat < sem mindig tünteti fel a ható­anyag kereskedelmi neve mel­lett a kémiait, s a termelőszö­vetkezetekben sem egyforma a hozzáállás. A mérgezés nem egyszer felelőtlenség következ­ménye. A megfelelő növény­védelmi szemlélet kialakulása tehát még korántsem teljes. A növényvédelemnek nemcsak a porozásokból és permetezé­sekből kell állnia, hanem fi­gyelembe kell vennie a vetü- leteket is. A kemizálás nem jelenti az emberiség megmér- gezését. Kellő körültekintéssel elkerülhető a baj. A szelle­mi beruházásban előre kell lépnünk: szakmunkásokat keil nevelni a növényvédelemhez is. Fülöp Mihályt, a Somogy megyei Növényvédő Állomás igazgatóját is megkerestük. — Sajnos, vannak olyan tapasztalataink, hogy a mér­gezést részben eltitkolják a szövetkezetek, rosszul értel­mezve az érdekvédelmet. Mi is úgy látjuk: a mérgezések nagy része felelőtlenség kö­vetkezménye. Minden évben kenézünk alsó fokon növény­védő munkásokat. De nem egyszer adódik olyan eset, hogy panaszra jön hozzánk a kiképzett dolgozó. Nem fog­lalkoztatják. Helyette szakkép­zetlen embert állítanak oda. (Legutóbb Memyéről érkezeit egy panaszos.) Több helyen a szakmunkást nem dotálják megfelelően anyagilag. Hogy tartanák be a szakképzetlen tsz-tagok az előírásokat, ami­kor nem ismerik azokat? A mérgezésnél nem egyszer a gyerekes kíváncsiság a mo­tiváció. Tavaly előtt olyan mérgezetteket kezeltek, akik bár tudták, hogy a gyümöl­csöst permetezték, mégis meg­kóstolták a mosatlan gyümöl­csöt. Tavaly a Balatonboglári Állami Gazdaság területén a tinoxos tartályba kimosás nél­kül atka elleni mérget töltöt­tek, permetezéskor a szomszéd táblán dolgozó asszonyok szenvedték mérgezést A szél rájuk hordta a permetlét. Üzemszervezési feladat is az ilyen esetek megelőzése. A lábodi kisfiú esetében is csak a gyors beavatkozás segített Sok ilyen orvos kellene a fal­vakban! Elmondhatjuk: jó az együttműködésünk a kórház gyermek- és belosztályával. Mérgezési tünetekkel beszál­lított beteg esetében kérik a véleményünket. A lábodi kis­fiúnál is egyezett a diagnózis a mi vizsgálati eredményünk­kel. Az elmúlt években több szakmai előadást tartottam én is a KÖJÁL rendezésében. Az orvosi és növényvédő mérnöki munka több ponton érintke­zik. Az együttműködés tehát közérdek! Tudunk arról is, hogy a KÖJÁL laborkocsijá­val sok termelőszövetkezetben végez vizsgálatokat. A vegy­szerekkel vigyázni kell! Még az ártatlannak hitt Chemotox is okozhat bajt, ha például nem szellőztetjük ki haszná­lata után a személykocsit. Mi is úgy véljük: a növényvédő szerek használati utasításán kívül fel kellene tüntetni a csomagoláson a benne levő hatóanyagok nevét. A nö­vényvédelemnek pedig min­den gazdaságban embervéde­lemmel kell párosulnia! Hoz­zá kell tennem: a felszerelé­sek még eléggé nehézkesek, igénybe veszik a szervezetet. Az utóbbi években már for­galomba került — sajnos, csak kis mennyiségben — néhány külföldi munkavédelmi fel­szerelés. Somogybán is szüle­tett egy jó védőöltözet, a Ter- tyánski-féle. A további fel­adatok közé tartozik az em­beri szervezetre veszélyes vegyszerek fokozatos felváltá­sa olyanokkal, amelyek gyen­gébbek, de a növény kóroko­zóira ugyanolyan hatásúak. Mi a véleménye az orvos­nak? Dr. Nemes Tihamért, a megyei kórház igazgatóhelyet­tes főorvosát kérdeztük meg. — Ha egy új vegyszert elő­állítanak, bizonyos hatásait már ismerik á kémikusok. Az emberre való hatás felmérése azonban csak ezután követ­kezhet. Az állatkísérleteket természetesen minden eset­ben elvégzik a vegyszer for­galomba hozása előtt. A ké­miai összetétel is ismert. Az esetlegesen jelentkező tünetek ellátására tehát megvan a le­hetőség. Nemcsak a kórház, de a mentősök és a körzeti orvosok is felkészültek erre, s a megelőzésre is. A vegyszerek sokaságát természetesen az orvos sem tudja fejben tar­tani. Minden forgalomba ke­rülő vegyszert megkapunk a KÖJÁL-tól, s így adott eset­ben megfelelően tudunk cse­lekedni. A KÖJÁL-értesíté- sekben ugyanis az is benne folgaltatik. mit kell tenni s mérgezettel. A probléma ab­ból adódhat, hogy sem a mér­gezett, sem munkaterületének felelőse nem tudja, milyen szerrel dolgozott a beteg. Ezekben az esetekben leg­alább a címkét magukkal kell hozniuk. Nagyban elősegítheti ez a mi munkánkat is. Hi­szen a mentőautók is el van­nak látva a leggyakrabban előforduló mérgezések ellen­szereivel! Nagyon fontos a korai beavatkozás. A beszál­lított mérgezetteknél sokszor az okozza a bajt, hogy nem használják a védőfelszerelé­seket. A táplálkozás során a szervezetbe jutott növényvé­dő méreg problémájával pe­dig már több helyen foglal­koznak, vizsgálják. Azt leszö­gezhetem, hogy egyelőre ezzel a gonddal a gyakorló orvos még nem találkozik. Halállal járó növényvédőszer-mérge- zés sem fordult elő megyénk­ben. 1968-ban hat, 1969-ben ti­zenhat, 1970-ben tizenhárom embert kezeltek növényvédő - szer-mérgezés tüneteivel. Fi­gyelmeztető számok! Három vélemény növény- védőszer-ügyben. Sok hasznos javaslatot rejtenek, s közös vonásuk is van. A megelőzés fontosságát mindhárman hang­súlyozták. Az előírások betar­tásával elkerülhetők a mér­gezések. Leskő László DECEMBER tizienegyedikén új elnököt választottak a ná- gocsiak. Az addigi elnökhe­lyettesre szavaztak. Fulmer Antal huszonhét éves. Koráb­ban mint mérlegképes köny­velő dolgozott a termelőszö­vetkezetben. Becsülettel elvé­gezte a munkáját, s az em­berek bíztaik benne. Vastag falú, régi épület az Űj Hajnal Tsz irodaháza. A hajdani intéző lakott itt. Bú­torait — mint a bárói kas­tély berendezését is — régen széthordták már, csupán két szék őrzi a múltat. Mindkettő a fiatal elnök igénytelenül berendezett irodájában van. Ö egyébként nem ad a külső­ségekre. Egy kicsit várnom is kellett rá, mert a javító- műhelyben járt. Aztán szinte berobbant a szobába; hatá­rozottan nyújtott kezet. — Szeretek az emberek kö­zött lenni — mondja. — A munkahelyen közvetlenebb a hangulat, sokkal őszintébben beszélnek a gondokról is. Az pedig van elég. Az irodák még üresek, a gyár emeleti folyosóján, a párt­irodán még egy lélek sincs. A tanácsteremben azonban há­rom nő a tankönyvet, a jegy­zeteit bújja. — Hat óra óta készülünk a vizsgára, pedig ez a Mari éj­szakai műszakban dolgozott — mondja az egyik asszony. — Annyira izgulunk — só­hajt a fiatal fonónő, aki mun­kából jött ide. — Mi ezt a gyakorlatban is csináltuk, amit tanultunk — jegyzi meg a harmadik. Odakintről ajtócsapódás za­ja szűrődik be. Most jönnek az irodások. Sorban érkeznek azok is, akik a vizsgabizottságban lesz­nek. Herke Miklós, aki tíz évig dolgozott itt, a textil-művek­ben, s most az Oktatási Igaz­gatóságon tanít, Szabó Sándor, a gyári pártbizottság szervező titkára, Szakály Endre, a marxizmus—leninizmus esti középiskola kihelyezett osz­tályának vezető tanára. Nyolc óra után meg­kezdődik a vizsga, hörincz Mária, Kemenczei Imréné, Ha- buczky Józsefné a második kérdéscsoportból készül fel. Iz­zad a homlok, a tiszta fehér papír megtelik jegyzettel. — No, akkor ki kezdi? Az éjszakás fonónő jelentke­zik, aki egyébként szocialista brigádvezető. Hiába mondta fél órával előbb, hogy izgul, most határozottan beszél a szo­cializmus termelési viszonyai­ról. A közben feladott kérdé­Mikor a múltról kérdezem, megfontoltan beszél. A majd háromezer holdon gazdálkodó tsz súlyos gondokkal kezdte az évet. Érezhető volt az elő­ző év sikertelensége is. Ta­valy félmillió forintos vesz­teséggel zártak. Másfél évig nem volt elnök. Az egymást követő választások, a gazda­sági nehézségek és a tagság kedvetlensége jelezte, hogy baj van; az induláskor nem volt főagronómus, lemondott a főkönyvelő, a banktól nem kaptak hitelt. — Ilyen körülmények kö­zött mit tartott legfontosabb feladatnak? — Időben elvégezni a tava­szi munkákat. Ez az alap. Az elért eredményekkel már vissza lehet nyerni a tagság bizalmát. És ez a második legfontosabb teendő. Lelkesen beszél. Határozot­tan építi fél a gondolatme­netet, teljes keresztmetszetet adva a szövetkezet jelenlegi helyzetéről. A pénzügyi terv elkészítése után kaptak hitelt sekre is szépen válaszok Utá­na sorban a két asszony vizs­gázik. Mindegyik pártvezető­ségi tag, s húsz éve kommunis­ta. Kemenczeiné iparitanuló­oktató, Habuczkyné pedig munkamódszerátadó. Az ő té­telük a gazdasági érdek a szo­cializmusban, illetve a szocia­lizmus gazdasági törvényei. Miközben összefoglalják az erről tanultakat, bejön a má­sik három hallgató, s megkezdi a felkészülést a felelésre. Kilencen levizsgáznak, utá­na szünet következik. A párt­titkár szobájában a tapasztala­tokról beszélgetünk. — öt éve tanulnák nálunk az esti kihelyezett osztályban — mondja a szervező titkár. — Eddig hányán végérték? — Százhúszan. — Hányafi jelentkeztek utá­na esti egyetemre? — Heten már el is végezték, négyen még járnak, ketten pe­dig az ősszel kezdik. — Hányán jelentkeztek esti középiskolába az őszre? — Sokan ... harminchétén. — Ha mindent összeszámo­lunk, legkevesebb ötszázan vé­geznek társadalmi munkát kü­lönféle választott tisztségekben a pártbizalmitól a KlSZ-Veze- tőségi tagig, a szakszerveze­tiektől a vöröskeresztesekig. Csak úgy láthatják el megfele­lően a munkájukat, ha fölké­szülnek rá, megalapozzák a politikai tudásukat. Nézegetjükaz osztálynap­lót. öt név mellett a rubrikák­ban nagyon sok az áthúzott a banktól, s így az első ne­gyedévi munkabér kifizetésé­re mái- vöt száznyolcvanezer forintjuk. A határban dolgozók közel vannak már a nyugdíjhoz. A fiatalokat vonzza a város. Aki. ott marad a faluban, az is inkább a javítóműhelyben és traktoron vállal munkát. De még ez is kevés. — A közeljövőben csupán öt fiatalra számíthatunk. Most végeznek az Ádándi Mezőgadasági Gépészképző Szakiskolában. NAGY SZÜKSÉG VAN a gépesítésre. A termelőszövet­kezet tevékenységének másik fontos területe az állatte­nyésztés. — A sertés- és juhtenyész­tés fejlesztését tervezzük, és a szarvasmarha-állományt a jelenlegi száztízről százhar­mincra bővítjük. Űj sertés­fajtával is próbálkozunk. Ilyen jelentős tervekkel és ennyi energiával talán egye­nesbe jut a tsz. A. M. kör, ami a hiányzást jelzi, őket kizárták. Ahogy az osz­tályvezető tanár megjegyzi, három hiányzása még elfogad­ható, kettőé semmi esetre sem. Az okok között a három mű­szak, betegség, tanfolyam, s az önbizalom hiánya szerepek Folytatódik a vizsga, jönnek egymás utón a csoportok. Az izgalom mindenkinél elmúlik, amikor Herke Miklós néhány szót vált a régi ismerősökkel. Forgatom az osztálynaplót. Arra vagyok kíváncsi, hogy ki, milyen beosztásban dolgozik, milyen az iskolai, s a politikai végzettsége, milyen társadalmi munkát végez. Fónőnőtől mű­vezetőig, meóstól műszaki raj­zolóig. gondnoktól osztályveze­tőig, igazgatósági titkártól mű­szaki rajzolóig mindenki kép­viselve van itt, szinte kereszt­metszete ez az üzemnek. Nyol­cán általánost; négyen gimná­ziumot, heten textiltechniku­mot, ketten felsőiparit végez; tek, egyikük gépiparit. Mind a huszonketten részt Vettek már párt- vagy tömegszervezeti ok­tatáson. Az osztály fele párt­tag. Társadalmi megbízatása mind a huszonkettejüknek van. A feleletükből is érződik, amit az adatok mutatnak: s nemcsak a tananyagot ismerik, hanem a gyakorlati munkát, az összefüggéseket is, ha rákér­deznek, általában tudják, hogy milyen példával érveljenek. Vannak, akik szabályos kiselő­adásokat rögtönöznek, mint Vörös Sándor, Fábián Zoltán­ná, Háhóti János, Kemény La­jos és felesége (együtt végez- *ték az iskolát, s a férj esti egyetemen szeretne továbbta­nulni), Vizeli Istvánná, Negye- des Lajos, Varga Istvánná, Kőműves Sándor. Egy órakor már terített asz­taloknál ül az osztály, virág kerül a vázákba, poharak az asztalokra. Sokan átöltöztek, hiszen bankett kezdődik az eredményhirdetés után. Ott so­rakozik a huszonkét piros bo­rítójú bizonyítvány: tizenötben jól megfelelt, hétben pedig megfelelt minősítést írt az osz­tályvezető tanár. Értékelés, bi­zonyítványosztás, majd Szab» Sándor, a textilművek pártbi zottságának nevében art kéri huszonkét hallgatótól: mind­azt, amit itt tanultak egy év alatt, jól hasznosítsák, hirdes­sék a párt politikáját a mun­kahelyükön. — Azt hiszem, hogy az itt ülők fele néhány éven belül aV esti egyetemen tanul tovább — mondja Vörös Sándor, aki az osztály bizalmija volt. A többiek helyeslése igazolta: sokan szeretnének még magasabb politikai mű­veltségre szert tenni. S ez a legnagyobb eredménye a tex- tilművekben öt éve megkezdett következetes munkának. Lajaa Géza Szeged határában gyorsított ihcmben épfii az új házgyár, amely Csongrád megyén kív ül a Dél-Alföldet látja el majd építőelemekkel. A terv ek szerint az év második fe­lében már megkezdődik a próbagyártás. Képünkön: Az épülő — hétezer köbméter kavics tárolására alkalmas — silók. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. jfaritn VL 3

Next

/
Thumbnails
Contents