Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-04 / 129. szám

Tovább dühöng a kolerajárvány Indiaiakra lőttek a pakisztáni egységek A pakisztáni hadsereg szer­dán heves tüzérségi tüzet zú­dított Assam indiai állam határa mentén az indiai meg­erősített állásokra — közölte csütörtökön a PTI indiai hír- ügynökségre hivatkozva az AFP. A tüzérségi támadások sorozata reggeltől a késő/ dél­utáni órákig tartott. Az indiai határőség viszonozta a tüzet. Tadzsuddin Ahmed, a ma­gát függetlennek nyilvánított Kelet-Pakisztán (Bangla Desh) illegalitásban levő miniszter­elnöke, a Statesman című Cal­cuttái lapnak adott interjújá­ban határozottan elutasította A nagykövet Sisco-nál Rabin, Izrael washingtoni nagykövete szerdán felkereste Joseph Siscot, az amerikai külügyminisztérium közel-ke­leti ügyekben illetékes állam­titkárát, akivel — a hivatalos szóvivők tájékoztatása szerint — a két ország közötti rend­szeres konzultációk keretében rutinjellegű kérdésekről tár­gyalt. Diplomáciai körökben azon­ban úgy tudják, hogy Rabin a további amerikai fegyverszállí­tások folytatására kért biztosí­tékokat. Az izraeli nagykövet fenti körök szerint, kérését a szovjet—egyiptomi barátsági és együttműködési szerződés nyo­mán előállt »új helyzetre« való hivatkozással terjesztette elő. H! EREK A iÜGÍÍ IÁDBÓL Szerdán Párizsba érkezett Rainer Barzel,^ a nyugatné­met CDU parlamenti csoport­jának elnöke, hogy megbe­széléseket folytasson francia politikai vezetőikkel. a pakisztáni hatóságokkal folytatandó tárgyalások gon­dolatát. Ugyanakkor hangsú­lyozta: a Bangla Deshnek az a kívánsága, hogy békében éljen minden nemzettel és így a szomszédos országokkal is. A PTI egy csütörtöki hír­adásában arról számol be, hogy a nyugat-bengáliai me­nekülttáborokban kirobbant kolerajárványnak legalább ezer halálos áldozata van, több, mint amennyit az elő ző napokban közöltek. A UPI tudomása szerint nem hivata­los helyen a halálos áldozatok számát ötezerre becsülik. A járvány a leghevesebb pusz­títást Calcuttától északkeletre végezte, ahol egyetlen város­ban, a kelet-pakisztáni határ­tól körülbelül hat kilométer­nyire fekvő Karimpurban, kétszázan vesztették életülcel. Abedin, Nyugat-Bengália egészségügyi minisztere, új­ságíróknak kijelentette, hogy külföldi országoktól egészség- ügyi segítséget kértek és o menekültek soraiból száz or­vost munkába állítottak a jár­vány leküzdésére. A vietnami népritás jHnríwi tüztondg - enápii iiri « _ a kormánypolitika következménye SS nyugat-berlini Sajtóértekezletet tartott szer- hogy saját szemével látta, mi­dán Washingtonban az »Egye­sült Államok vietnami háborús bűneit kivizsgáló polgári bi­zottság«. A bizottság képviselői szerint Vietnamban elkövetett háborús bűnök nem »elszigetelt incidensek«, hanem a kor­mánypolitika logikus következ­ményei. A sajtókonferencián ismertették azt a levelet, ame­lyet D. Natley őrmester, a viet­nami háború egyik veteránja intézett Nixon amerikai elnök­höz. Natley levelében elmondotta, lyen brutális kegyetlenséggel bánnak el Vietnam polgári la­kosaival az amerikai katonák. Javasolta az elnöknek, hogy hozzanak létre különleges bi­zottságot, az indokínai hábo­rús bűnök kivizsgálására. A sajtóértekezleten részt vett A. Herbert alezredes is. El­mondotta, hogy amikor a Pen­tagon elé tárta a Bong Son faluban elkövetett vérengzések tényeit, kísérletet tettek arra, hogy megfélemlítsék és hallga­tásra bírják. Afrika Lisszabon ellen Készülőben a dél-atlanti paktum? Amilcar Cabral, Portugal- Guinea és a Zöldföki-szigetek függetlenségi pártjának főtit­kára, táviratot intézett a gyarmati kérdés megoldására alakított különleges ENSZ-bi- zottsághoz és követelte: Ítél­jék el a NATO lisszaboni ülés­szakát. A bizottság határozatá­ban leszögezi: számos ENSZ­A VILÁGSAJTÓ ÍRJA Az Ausztrál kormány tilta­kozott a francia kormánynál a Csendes-óceán déli térségé­ben tervezett francia nukleá­ris kísérletek ellen. Leslie Bury külügyminiszter ezzel kapcsolatban a közeljövőben nyilatkozatot tesz. Nyikolaj Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter május 31-e és június 2-a között a francia kormány meghívására látogatást tett Franciaországban. Pieter Botha hadügyminisz­ter vezetésével csütörtökön magas rangú dél-afriikai ka­tonai küldöttség utazott Franciaországba. A pretóriai delegáció Michel Defbré had­ügyi államminiszter vendége lesz a párizsi légi-sizaíonon. Szerdán 15 tagú perui ke­reskedelmi delegáció kelt út­ra a Kínai Népköztársaság­ba. A küldöttség a 'kereske­delmi kérdésein kívül a diplomáciai kapcsolatok meg­teremtésének lehetőségét is felveti Pekingbem. Finnországi hivatalos láto­gatásának második napján Jedrychowski lengyel kül­ügyminiszter rövid látogatást tett Kefckonen finn köztársa­sági elnöknél. Ezt követően Kekkonen ebédet adott a kül­ügyminiszter tiszteletére, ame­lyen megjelent Kanalaimén finn kormányfő is. Szovjet társadalmi szerve­zetek elhatározták, hogy meg­alakítják az európai bizton­ságért küzdő szovjet bizott­ságot. Az alapítók legfonto­sabb feladatnak tartják a kontinens biztonságának meg­szilárdítását, és az európai államok konferenciájának összehívását A L, Figaro lisszaboni kü- löntudósítója a NATO tanács­üléssel kapcsolatban hangsú­lyozza : megfigyelők általában egyetértenek abban, hogy a mostani ülésszak érdekesnek ígérkezik. Látványos döntések azonban nem várhatók, mert e tanácskozásokra olyan időpont­ban kerül sor, amikor a kelet— nyugati kapcsolatok átmeneti időszakban vannak. Az észak­atlanti tanács 15 tagjának meg kell egyeznie abban, hogy pon­tosan mit is értsenek a »berli­ni előfeltételen«. Vajon meg lehet-e kezdeni az európai fegyveres erők kiegyensúlyo­zott csökkentéséről a tárgyalá­sokat, valamint az európai biz­tonsági értekezlet előkészítését, amíg lényeges előrehaladás nem történik a Nyugat-Bérlin státusáról folyó tárgyalásokon? írja a tudósító. Párizsban úgy vélik, hogy nem jogi érte­lemben vett merev előfeltétel­ről van szó, de kétségtelenül látnak »ténybeli összefüggést«, mint azt Pompidou elnök ja­nuári sajtóértekezletén világo­san kifejtette. Fekve tette le a hivatali esküt Juan Quilláci, Argen­tína új pénzügyminisztere. Quillici néhány nappal ez­előtt lábát törte és ezért kór­házba szállították. A Les Echos arról ír, hogy a konferencia két legfontosabb kérdése a következő: hogyan erősítsék meg a »közös' védel­met« és hogyan osszák fel új­ból egymás között a 'terheket, és milyen választ adjanak Brezsnyevnek, a katonai erők kölcsönös csökkentésére irá­nyuló javaslatára. Az utóbbi kérdéssel kapcsolatban élénk vita várható, ami valószínűleg késleltetni fogja a Brezsnyev felhívására adandó választ. Mindazonáltal erősödni látszik az az irányzat, hogy párbeszé­det kell folytatni a Kelettel. A Komuni szt szerint Mirko Tepavac ' jövö kedden kezdődő egyhetes hivatalos kí­nai látogatása »nyilvánvalóvá teszi, hogy állandóan javulnak a két ország szélesebb együtt­működéséhek a feltételei. A JKSZ belgrádi hetilapja szerint a kínai—jugoszláv kapcsolatok normalizálódásának időszaka túlságosan rövid, mélyebb és alaposabb felmérések elkészí­téséhez, de bizonyos, hogy eb­ben az időszakban az. (előreha­ladás világos jeléi kerültek az- előtérbe, akár az általános kapcsolatokra, akár az erőtel­jesebb érintkezésekre, vagy a gazdasági és egyéb szálak ki­építésére gondolunk« — írja a Komuniszt. A Szovjetszkaja Rosszija írja, hogy a Mars felé tartó két szovjet automatikus űrállo­más missziója lehetővé teszi, hogy a tudósok további adato­kat nyerjenek a vörös bolygó felé vezető pálya meteorit ára­mainak jellegéről és elosztásá­ról. Ez igen nagy jelentőségű az ember szempontjából is, hisz a jelenlegi kozmikus rakétatech­nika szintjét figyelembe véve egy Mars-utazás két évet is igénybe vesz. Eljön az idő, amikor valósággá válik a fan­tasztikus regények íróinak ál­ma, ember száguld a Mars fe- lés, s a jelenlegi kutatások le­hetővé teszik a jövő űrhajó­saira váró veszélyek kiküszö­bölését. Makariosz Moszkvában Elég egy pillantást vetni a térképre ahhoz, hogy világos­sá váljék, milyen kényes hely­zetben van a brit korona egy­kori drága ékszere, a függet­len Ciprusi Köztársaság. A Földközi-tenger keleti me­dencéjében terül el a sziget, eléggé közel a közel-keleti konfliktus helyszínéhez, s nem kevésbé közel a NATO-tá- maszpontokhoz. Talán jelképes jelentősége is van annak — noha a dip­lomáciai látogatások időpont­ját jó előre kijelölik a nap­tárban —, hogy Ciprus veze­tője éppen akkor érkezik Moszkvába, amikor a NATO miniszteri tanácsa Lisszabon­ban gyűlt össze értekezletre. Még jobban aláhúzza ugyan­is az azonos időpont, s ez a két helyszín azt a tényt, hogy Ciprus, ez a kicsiny földközi­tengeri szigetország, továbbra sem óhajt a NATO-hatalmai, játékszere lenni, ezután is megőrzi függetlenségét, mely nek egyik biztosítéka éppen a Szovjetunió. A Szovjetunió is fontos po­litikai eseménynek tekinti Ma­kariosz érsek háromnapos moszkvai látogatását. Bizo­nyosra veszik Moszkvában és Nicosiában egyaránt, hogy a találkozó tovább szilárdítja majd a két ország kapcsola­tát, előmozdítja egyetértésüket egy sereg kétoldalú problé­mában, de jó néhány nagy horderejű nemzetközi kérdés­ben is. Ciprusban vannak még kül­földi katonai támaszpontok, amelyektől a szigetország sze­retne megszabadulni. Ciprus másik, fő célja: továbbra is megmaradni önálló államnak, szemben azokkal a törekvé­sekkel, amelyek a szigetet Gö­rögországba szeretnék beol­vasztani. Bizonyos, hogy a Szovjetunió Ciprus mindkét fő törekvését támogatja, s mint eddig, úgy a jövőben is a szabadságszerető, független ciprusi nép igaz barátja lesz. tagállam részvétele a NATO tanácsának lisszaboni üléssza­kán politikai és erkölcsi támo­gatást nyújt Portugáliának gyarmati politikájának foly­tatásához. Iszraeljan szovjet delegátus az ülésen elhangzott felszóla­lásában kijelentette, hogy . a gazdaságilag elmaradott, a nagyobb imperialista hatal­maktól félgyarmati függőség­ben levő Portugália nem foly­tathatna ilyen Afrika-politikát és több mint tíz esztendeje nem tudna ellenállni a nem­zeti felszabadító mozgalom nyomásának, ha nem kapna az Egyesült Államoktól, Angliá­tól, a Német Szövetségi Köz­társaságtól és más országok­tól pénzügvi, katonai, politi­kai és ideológiai támogatást. A bizottság határozata, me­lyet 16 szavazattal három tartózkodás mellett (tartózko­dott a Fidzsi-szigetek, Ele­fántcsontpart és a Maiga; Köztársaság) fogadtak el, megállapítja: a különleges bi­zottság a Portugáliával való együttműködés demonstrálá­sának tekinti, hogy Lisszabon­ban tartják a NATO-tanács ülésszakát. Az Angolai Népi Felszaba­dító Mozgalom belgrádi tájé­koztató irodája szerdán ki­adott közleménye megállapít­ja: Lisszabont azt követően jelölték ki az atlanti tanács legközelebbi, ülésének színhe­lyéül, hogy Portugália fel­ajánlotta Angola területét NATO-támaszpontok létesíté­sére. A közlemény szerint ez lenne az első lppés /az Észak- atlanti Szerződés mintájára alakítandó dél-atlanti, szerző­déshez, amelynek tagja len­ne Dél-Afrika, Portugália, Ausztrália, Űj-Zélarid, Argen­tína és néhány máSj ország. fórrá pontok A frcntak E/rópa szívében húzódna*-., a második világ­háború utáni Európa megol­datlan problémáit szemléltet­ve. Ismeretes, hogy máig sincs érvényes békeszerződés a haj­dani légy őzöttel, Németor­szággal, s elmúltak azok az idők is, amikor bármelyik, a legcsekélyebb politikai reali­tásérzékkel rendelkező ember Németország újraegyesítéséről beszélhetne, anélkül, hogy ne vállalná a nevetségesség koc­kázatát. Az NDK és áz NSZK léte tény. Aligha merné ezt bárki is kétségbe vonni. Nap­jainkban 28 állam tart fenn diplomáciai viszonyt az NDK- val és 53 nem szocialista or­szágban működik olyan szer­vezet, amely a Német-Demok­ratikus Köztársasággal való normális diplomáciai viszony létrehozását sürgeti. A Hall­stein-doktrína, amelyet azzal a céllal iktattak törvénybe; hogy ezt megakadályozza, szép csöndben a jelentékte­lenségbe hullt. S az NDK szé­leskörű elismerése, ma is tar­tó folyamat, lényegében csak idő kérdése. Sokkal súlyosabb, összetet­tebb probléma Nyugat-Berli- né. A több mint kétmilliós vá­ros körül ugyan elült már az ötvenes években hangos csa­tazaj, amikor frontvárosként emlegették — az amerikai külügyminiszter Dulles egye­nesen azt mondta,'hogy ez a »legolcsóbb atombomba« — a város rendezetlen státusza mégis gyújtópontja lehet egy esetleges európai összeütkö­zésnek. Ezért üléseznek rend­szeresen a várost megszálló nagyhatalmak képviselői. Va­lamilyen kölcsönös megegye­zésen alapuló, biztos és ga­rantált szerződést, megállapo­dást szeretnének »tető alá« hozni, olyat, amely az esetle­ges .tisztázatlan, bizalmatlan­ságot és konfliktusokat szülő érdekellentéteket feloldja. Melyek Nyugat-Berlihbén ma ezek a »forró pontok?« Talán a iegíontosalili az, hog>­a város helyzete szorosan ösz- szefügg a világháború ered­ményeivel. Berlint teljes egé­szében a szovjet csapatok fog­lalták el, de a Szovjetunió be­leegyezett, hogy a német fővá­rost megszállják a szövetsé­gesek is, hogy az »antifasiszta koalíciót békeidőben is fenn­tartsák«. Később aztán, ami­kor az önkényes nyugati pénz­reform miatt ténylegesen ket­tészakadt Németország és Berlin, merőben új helyzet állt elő. Különösen akkor mérgesedett el a helyzet, ami­kor a volt Kelet-Németország területén megalakult az önál­ló, szuverén NDK, s fővárosá­vá Kelet-Berlint tette. Ezután a város másik felének léte egyet jelentett a szűnni néni akaró provokációkkal, s az ál­landó diverziós és szc botázs- cselekményekkel. Világos, hogy az NDK ezt követő lé­pése jogos és logikus*volt: fel­építette a berlini falat, amely megpróbált gátat vetni az alapvető érdekeit csorbító el­lenséges tevékenységnek. Az ellentétek még bonyolultabbá váltak, amikor az NSZK be­jelentette igényét: politikailag az ország szerves részének te­kinti a várost és a szövetségi állam. tizenegyedik land-já- nak (államának) tartja. Nyugat-Berlinben először is tehát a város politikai hova­tartozását, illetve semlegessé­gét kell megoldani, s azután a további bonyolult kérdéshal­mazok rendezése is a tárgya­ló felek előtt áll. Mi legyen a Nyugat-Berlint az NSZK-val összekötő átme­nő utak forgalmával? Hogyan és miiven feltételek között kapjanak a nyugat-berliniek útlevelet a város keleti felé­be? Ezekről tárgyalnak majd június 7-én, immár huszon­egyedik alkalommal a négy hatalom képviselői. A négyhatalmi megbeszélé­sekről rendszerint csak rövid kommünikék jelennek meg. Azonban mégis tapasztalható egy kevés, óvatos derűlátás. A Lengyelországban megjele­nő Zycie Warszawa körvona­lazta azokat az elképzeléseket, és ismertette lazt a szovjet egyezménytervezetet, amely­nek alapján a tárgyalások folynak. Eszerint a Szovjet­unió. mint a város négyha­talmi státusának egyik őrző­je, beleegyezik abba, hogy »ne korlátozzák a Német Szö­vetségi Köztársaság és Nyu- gat-Berlin között fennálló szé­leskörű kapcsolatokat, kivéve a politikai kapcsolatokat«. Az NSZK tehát — ha ennek alap­ján születik meg a megegye­zés — nem tekintheti saját, integráns részének a várost, mert az továbbra, is megőriz­né semleges, négyhatalmi stá­tusát. Viszont Nyugat-Bérlin lakosainak konzuli védnöksé­gét az NSZK látná el külföl­dön, azzal a feltétellel, hogy a város lakói nem válhatnak az NSZK állampolgáraivá. Ha az alapvető kérdésben megszületik a megegyezés — ehhez természetesen arra is szükség van, hogy a másik három tárgyaló fél is a Szov­jetunióhoz hasonló rugalmas magatartást tanúsítson, a többi részletkérdésben már könnyebb lesz közös nevezőre jutni. S akkor Nyugat-Bérlin is beleilleszkedik a háború utáni Európába, s a város ne­ve nem fonódik össze egyér­telműen a rosszízű, hideghá­borús fogalmakkal. Csupor Tibor Kínai-amerikai—tajvaii ítámszöi Az amerikai kormány esz-I Ság ENSZ-jogainak helyreáll!- mecserét folytat. Tajvan képvi- | tásával kapcsolatos kérdéscso­selőivel a Kínai Népköztársa- I Hiszékeny emberrabiók Valószínű emberrablás! kí­sérletet hiúsított meg szerdán Uruguay cordobai tiszteletbeli konzulja. A ' harminchárom éves Raul Guerra konzul a rendőrségnek elmondotta, hogy a konzuli hivatalba két fegyveres fiatal hatolt be, akik a szélsőséges népi for­radalmi hadsereg tagjainak adták ki magukat. Öt és fe­leségét arra kényszerítették, . hogy nyissák ki a szobában levő ajtót, azt gondolva, hogy az egy másik szobába vezet. Az ajtón át azonban az utcá­ra lehetett kijutni. — Kituszkoltam a felesé­gem, majd az ajtót becsaptam magam mögött. Utána a leg­közelebbi vendéglőből telefo­náltam a rendőrségnek — mondotta a konzul. Mire azonban a rendőrség a helyszínre érkezett, a két fegyveresnék már nyoma ve­szett portról és konzultál más szö­vetséges kormányokkal is — írja a Reuter iroda szerdai hír- magyarázatában. Egyelőre még nem lehet tud­ni: elíogadja-e az amerikai kormány a Henry Cabot Lodge vezette elnöki különbizottság­nak azt az indítványát, hogy az Egyesült Államok támogas­sa Peking ENSZ-felvételét, vi­szont biztosítsa a tajvani ENSZ-tagság fennmaradását. A kérdésről — mint ez Nixon el­nök keddi sajtóértekezletén nyilvánvalóvá vált — hat hé­ten belül döntenek. ENSZ- diplomaták máris felkészültek a különböző lehetőségek »fel- térképezésére«, jóllehet abban a legtöbben egyetértenek, hogy Peking csak akkor csatlakozik a világszervezethez, ha onnan Tajvant kirekesztik. A szenátus külügyi bizottsá­ga június 24—29 között kihall­gatásokat tart a Kína-politiká­Száz éves az Internacionálé Június 3-án volt a 100 éves vfordulója annak, hogy Euge­ne Pottier, a Párizsi Kommün barikádjainak egyik utolsó vé­dője megírta az Internacioná- lét, a proletariátus himnuszát. A Montmartre egy régi házá­nak szobájában, amikor vérbe- fojtották a kommünt, Pottier, a kiváló költő, a kommün kül­dötte, a nemzeti gárda tagja, az ellenség elől rejtőzve raga­dott tollat és írta meg halha­tatlan alkotását. Eugene Pottier a kommün leverése után Angliába, majd az Egyesült Államokba mene­kült, ahonnan 1879-ben térhe­tett vissza Franciaországba, ahol ismét bekapcsolódott a politikai harcokba. Egy évvel halála után, 1888-ban Pierre Degeyter, egy lille-i munkás zenésítette meg Pottier szöve­gét. Koppenhágában 1910 szep­temberében az Internacionálé nemzetközi kongresszusán a világ proletariátusának himnu­szává nyilvánították Pottier 4»szerzeményét. SOMOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. Június i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents