Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-22 / 144. szám
Megnyílt az Afrikai Egységszervezet csúcsértekezlete Mailé Szelasszié beszéde Hétfőn — magyar idő szerint 14.50-kor — megnyílt az Afrikai Egységszervezet 41 tagállamának 8. értekezlete. Az elnöki tisztséget Kuanda zambiai elnök töltötte be. Mint egy AESZ-szóvivő közölte, a konferencián 11 állam-, illetve kormányfő — eggyel kevesebb, mint 1965- ben Accrában — jelent meg, mégpedig Szomália, Szenegál, Etiópia, Kamerun, Zambia. Nigéria, Botswana, Szudán, Csád, Mauritánia és Gambia képviseletében. Három ország — Sierra Leone, Tanzánia és Brazzaville-i Kongó — alel- nököt küldött a konferenciára;' két tagállam — Uganda és al Közép-afrikai Köztársaság — egyáltalán nem menesztett küldöttséget; a többi tagállam pedig állam-, illetve kormányfőnél alacsonyabb szinten képviseltette magát. Kaunda zambiai elnök kéSztrájk két izraeli kikötőben Az izraeli tengerészeti vámőrök sztrájkja miatt vasárnap megbénult Asdod és Eilat kikötőjének forgalma. A rendőrök az asdodi kikötőben erőszakkal próbálták a sztrájko- lókat a munka felvételére kényszeríteni, de sikertelenül. Korábban 20 izraeli kórház 6500 ápolója és orvosa szüntette be a munkát. Az országos egészségügyi szolgálat alkalmazottai az autógyárak dolgozói és repülőtéri ellenőrök, valamint az äJiEilat és Askelon között húzó- loÜó olajvezeték karbantartó munkásai szintén jelezték, hogy hamarosan sztrájkba lépnek. A sztrájkok kiváltó oka az adók és a létfenntartási költségek gyors emelkedése. résére a csúcsértekezlet részvevői egyperces , felállással adóztak a néhai Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök emlékének. A megnyitó beszédet Haüé Szelasszié etiópiai császár mondta. A többi között kijelentette, hogy önámítás és felesleges időtöltés lenne, ha párbeszédet folytatnának a Dél-afrikai Köztársasággal, mivel nyilvánvaló, hogy milliók szabadsága nem lehet alkudozás tárgya. A jelenlegi körülmények között semmiféle «•párbeszédről« sem lehet szó Dél-Afrika és a független afrikai országok között. Párbeszéd csak a felszabadítási mozgalmak vezetői és a pretoriai kormány között lehetséges — mondotta. Az etiópiai uralkodó végű! síkra szállt azért, hogy az AESZ továbbra is támogassa a dél-afrikai felszabadítási rrozgalmakat. Mint ismeretes, a csúcsértekezlet egyik napirendi pontja az AESZ miniszteri tanács által szombaton jóváhagyott nyilatkozattervezet, amely kimondja, hogy a jelenlegi körülmények között nincs értelme a ‘párbeszédnek a független afrikai államok és a Dél- afrikai Köztársaság között. Hotel-alkalmazottak sztrájkja Olaszországban Csaknem negyedmillió hotel-alkalmazott lépett sztrájkba Itáliában az idegenforgalmi főszezon kezdetén. Képünkön: A szállodavendégek a sztrájk miatt maguk viszik csomagjaikat Firenzében. (Tefefotó: AP—MTI—KS) Folyik a bírósági cscTa a New York Times Ügyében Elnapolták a tárgyalást A 2. számú amerikai körzeti fellebbviteli bíróság hétfőn elnapolta a tárgyalást a vietnami háború titkos dokumentumait közlő New York Times ügyében. A tanácselnök közölte a kormány és a lap ügyvédeivel, hogy — tekintettel az ügy fontosságára — a bírói testület mind a hét tagjának együttesen kell eldöntenie, joga van-e az Egyesült Államok kormányának betiltani az okmányok publikálását. Mindazonáltal — ideiglenes' betiltó végzés alapján — további rendelkezésig a lap nem folytathatja az indokínai háború kirobbanásának hátterét leleplező dokumentumok közlését. Miközben a bíróság előtt jogi, sajtóetikai és »neipzetbiz- tonsági« vonatkozásokról fosárnapi beszédében kijelentette: az amerikai nép most megtudta, hogy «a demokrata párti Johnson-adminisztráció amelynek tisztségviselői nein átallják a háború befejezésére törekvő Nixon-kormánj vietnamizálási politikáját tá madni, a nép és a kongresszus háta mögött szőtt összeesküvést, hogy belevigye az USA-c ebbe a tragikus háborúba«. Edmund Muskie szenátor, u Demokrata Párt vezető elnök- helyettese, megbélyegezte a A Pravda tokiói tudósítója Republikánus Párt elnökének azt a kísérletét, hogy korteselőnyök szerzésére aknázza ki a »tragikus háborút«, amelyért mindkét vezető amerikai párt felelős, amelyet a jelenlegi republikánus kormány vezetői mindvégig támogattak, s jelenleg is folytatnak. I..n,ivrence O’Brien, a Demokrata Párt elnöke, Joseph McCarthy szenátor hírhedt boszorkányüldöző taktikájához hasonlította Dole szenátor vádaskodását. dik. Más szóval, Japán területe az ország kormányköreinek beleegyezésével fontos támaszponttá válik az amerikai imperialistáknak a szocialista államokkal szemben folytatott aknamunkájában PEKING A Zsenmin Zsibao vasárnap .»Piszkos alku, hitvány csalás« címmel kommentárt fűz az Okinawáról kötött japán- amerikai egyezményhez. A lap rámutat, hogy az amerikai imperialisták és a japán reakciósok a közelmúltban titokban folytatott hosszú alkudozás után piszkos alkut kötöttek az okinawai támaszpont ügyében. A június 17-én aláírt egyezmény hivatalosan »visz- szaadja« Okinawát Japánnak, a valóságban azonban csak az Okinawa feletti »közigazgatási jogát« adják vissza Japánnak, az Egyesült Államok továbbra is fenntartja ottani támaszpontjait, amelyeket az ázsiai népek forradalmi harcának elfojtására és az indokínai agresszív háború céljaira kíván felhasználni. Befejezésül a lap hangsúlyozza, hazugság az az állítás is, hogy Okinawát »atommentesítik«. Köztudott, hogy sok atomfegyvert tárolnak az Egyesült Államok legnagyobb lyik a szócsaata, az 1972-es elnökválasztási esélyeket latolgató politikusok a CBS televízió szavai szerint — »egymás torkának esve« vitatják, kit igazolnak és kit diszkredi- tálnak a titkos okiratok. Robert Dole szenátor, a Re- publiánus Párt elnöke egy vaaz Okinawa szigetének visszaadására vonatkozólag június 17-én aláírt amerikai—japán egyezménnyel foglalkozva megállapítja, hogy a sziget Japánhoz való visszacsatolásával a japán területen lévő amerikai katonai támaszpontok száma majdnem megkétszerezőIndira Gandhi beszéde Kijárási tilalom a pakisztáni határszélen Indira Gandhi indiai miniszterelnök szombaton 60 000 főnyi tömeg előtt mondott beszédében kijelentette, hogy kormánya szeretné, ha a menekültek visszatérhetnének Kelet-Pakisztánba, de nem kívánja, hogy a pakisztáni hadsereg áldozatául essenek. Gandhi azzal vádolta a pakisztáni vezetéket, hogy elhanyagolják a lakosság alapvető szükségleteit, és energiájukat egy illuzórikus ellenség — India ellen fordítják. A pakisztáni kormány három napon belül immár másodízben is azzal vádolta Indiát, hogy a hadsereg egységei megsértik a két ország határát, és aknavetőkkel, ágyúkkal lőnek pakisztáni területeket. A pakisztáni kormány vasárnap hatálytalanította azt a korábbi rendelkezését, hogy külföldi újságírók nem utazhatnak Kelet-Pakisztánba. A kormány szerint az országrészben »helyreállt a rend és a nyugalom«. ŰJ-DEJÓHI Meghalaya indiai állam Pakisztánnal szomszédos, 500 kilométeres határvidékének öt kilométeres sávján vasárnaptól kezdve egy hónapon át teljes éjszakai kijárási tilalom lesz. A rendeletet Shillongban az állami székhelyen hirdették ki. A körzetben, ahol indiai és pakisztáni csapatok között több összecsapás zajlott le, a lakosság este nyolctól hajnali négyig nem léphet utcára. Hivatalos közlemény szerint a kijárási tilalom célja az élet- és vagyonbiztonság, a közlekedés védelme és a Pakisztán Az okinawai szerződés visszhangja A leghosszabb nap A legutóbbi órák különböző földrajzi pontokról keltezett jelentései ismét érzékletesen illusztrálják azt a tételt, hogy az amerikaiak vietnami agressziójával szemben újra gyorsan növekszik a morális ellenállás. Ez az ellenállás természetesen soha, egyetlen pillanatra nem szűnt meg. Volt azonban egy olyan időszak Nixon tnegválasztása után, amikor mind Amerikában, mind a nagyvilágban mintegy helyt adtak az akkor új elnök kérésének, hogy adjanak neki időt választási jelszavai, ígéretei teljesítésére. Ez az időszak immár véglegesen és visszavonhatatlanul a múlté. Nixon nemcsak, hogy nem teljesítette Indokínávat kapcsolatos ígéreteit, hanem a sokat szenvedett délkeletázsiai térségben éppen az ellenkezője történt annak, mint amit kortes kőrútjain megfogadott. Az emiatti felháborodást jól tükrözik a legutóbbi órák hírei. Oslóban, tehát egy NA- TO-ország fővárosában ülésezik — méghozzá széles körű nemzetközi érdeklődés középpontjában — az amerikaiak indokínai háborús bűneit kivizsgáló bizottság. Phcm Van Bach. a VVDK-delegáció vezetője ezen a világforumon nagy beszédben leplezte le, mit is jelent a valóságban a »vietna- mizálás«: a háború folytatását és kiterjesztését. A demokratikus Vietnam fődelegátusa az elemi logika jegyében bizonyította be, milyen tarthatatlan az amerikai álláspont az általuk egyik leginkább feszegetett hadifogolyprobléma ügyében. Nixon demagóg módon arról a pillanatról beszél, amikor »az utolsó amerikai katona is szabad Lesz«. De amíg folyik a háború, addig elkerülhetetlenül újabb amerikaiak esnek fogságba — hangsúlyozta a vietnami küldött. Magában az Egyesült Államokban is ugrásszerűen megnőtt a vietnami háború elleni tiltakozások száma. A Kentucky állambeli Fort Knoxban katonaorvosok tiltakoztak Washington indokínai politikája ellen, egy Douglas Smith nevű tiszteletes felment a háborította kaliforniai Shasta-hegy- csúcsra és megfogadta, addig nem jön le, amíg hazája ki nem vonul Vietnamból. Michigan államban pedig az amerikai nőmozgalom aktivistái olyan határozatot hoztak, hogy az esztendő csillagászatilag leghosszabb napján — vagyis hétfőn — egyetlen centet sem adnak ki és ezzel tiltakoznak a háborúra épített konjunktúra ellen. Nixon számára nem közömbös a tiltakozások száma, hiszen közelegnek a választások. Biztos, hogy a megmozdulásokat olvasva a hétfő az elnök számára nemcsak csillagászati értelemben volt az esztendő leghosszabb, vagy legalábbis egyik leghosszabb napja. Néger tüntetések Floridában Folytatódnak a néger lakosság megmozdulásai az amerikai Florida-államban levő tős rendőri erőket és ötszáz nemzeti gárdistát vezényeltek a városba. A városban több felőli »beszivárgás« megszüntetése. (MTI) távol-keleti nukleáris támaszpontján. (MTI) Eljárás Sartre ellen Kaeksonville városában. A forrongások június 16-án kezdődtek, amikor a rendőrség megölt egy néger fiút. A felháborodott lakosság követelte, hogy a rendőrség hagyjon fel a megtorlásokkal, és váltsák le a fajgyűlölő rendőrtisztviselő- ket, többek között a város serif-helyettesét. Miután a hatóságok visszautasították e követeléseket, a város lakossága tüntetni kezdett. A hatóságok a néger megmozdulások elfojtására jelenU Ihant megbetegedett Az ENSZ szóvivője hétfőn bejelentette: U Thant szombaton ágynak dőlt és orvosai teljes pihenést tanácsoltak neki. Hétfőn alapos orvosi vizsgálatnak vetették alá a főtitkárt, aki ezek után lemondta a tervezett látogatásait a Szovjetunióban, Mongóliában és Lengyelországban. U Thant- nak kedden kellett volna elutaznia. (MTI) helyen tüzek keletkeztek. Jacksonville felháborodott lakossága folytatja a harcot. (MTI) Jean-Paul Sartre francia író és filozófus ellen eljárást indítottak a rendőrség és a büntetésvégrehajtási szervek rágalmazása címén a Cause du Peuple című ultrabalos lapban — amelynek Sartre a főszerkesztője — megjelent cikkekmiatt. A vádpontok alapján börtönbüntetést és súlyos pénzbírságot róhatnak ki a francia filozófusra, aki az elmúlt hónapokban személyesen is több ízben részt vett az ultrabalos csoportok tüntetéseiben. Párizsban azonban általában nem tartják valószínűnek, hogy az ügyben bírósági tárgyalásra is sor kerüljön. A Combat kommentárjában azt írja, hogy az eljárás megindítása inkább csak »fenyegető figyelmeztetés«, mert Sartre elítélése »nemzetközi méretű botrány« lenne. Az Humanité vezércikkében rámutat, hogy Sartre már évek óta kampányt folytat r kommunista pártok ellen, s ez zel voltaképpen a reakció; erőket támogatja. A Sartre elleni eljárás megindításával a kormányhatalom valószínűleg kettős célt követ: egyrészt ismét rá akarja irányítani a figyelmet az utóbbi időben halványulni kezdő ultrabalos mozgalomra, másrészt fellépésével azt akarja bizonyítani, hogy »a rend védelme szilárd kezekben van«: Az Humanité hangsúlyozza, mindez már az 1973-ban esedékes parlamenti választásokat megelőző manőverek keretébe tartozik, akárcsak azok a merényleteké, amelyeket a múlt héten Ivryben követtek el a kommunista vezetés alatt álló városháza, valamint Nan- terre-ben egy kommunát a lap szerkesztősége ellen. (MTI) Tiltakozás a hegyen Különös módját választotta a vietnami háború elleni tiltakozásnak Douglas Smith kaliforniai lelkész, aki 11 nappal ezelőtt felmászott az ör ök hó borította Shasta-hegy tetejére, ott beásta magát a hóba és kijelentette, hogy ott marad egy évig, illetve csak akkor jön le, ha véget vetnek a vietnami háborúnak. Képünkön: Douglas Smith. (Telefotó: AP-iMTI—KS) 2 SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 197L június 22.
