Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)
1971-06-02 / 127. szám
Tudományos intézetek a budai várban Egy est Berzsenyi emlékére Kicsinyek — nagy színpadon Sorjában a tizennegyedik irodalmi-zenei Berzsenyiemlékestet rendezte meg hétfőn a költő nevét viselő kaposvári iskola. Nemcsak a hagyomány gondos ápolásáról győződhettünk meg a mintegy kétórás műsor láttán, hanem magasabb szinten történő továbbfejlesztéséről is. Ez volt az első alkalom arra is, hogy kiléptek az iskola falai közül, s Berzsenyi-emlékestjüket a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központban rendezték meg. Pedig reménytelen estnek indult ez a tizennegyedik. Bőséges eső zúdult Kaposvárra a műsorkezdés idejére, és az első szám után kialudt a villany is a nézőtéren meg a színpadon ... A hagyományos ünnepség egyben nem tér el sohasem az előzőektől: a névadóról minden alkalommal megemlékeznek a tanulók. így történt most is. Kirándulás Niklára A narrátor bevezetőjéből megtudtuk, hogy a szereplők, az irodalmi szakkör tagjai a tanévben ellátogattak Niklára, ahol Berzsenyi Dániel élt és alkotott. Később minden elhangzó versben ott éreztük ezt a közvetlen élményt, amely akkumulátorként erősítette a szép összeállítás érzelmi áramköreit. Legfőbb erénye az volt, hogy az általános iskolások hangján tudott szólni a tanulóknak az ódaköltőről, s ez Berzsenyi esetében nem is olyan könnyű dolog. Az est gondolati magvát tulajdonképpen az irodalmi csz- széállítás adta. Egy gondolat — a hazaíiság — köré fonták a szép verskoszorút. »Nem sokaság, hanem lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat« — idézték Berzsenyi Magyarokhoz című verséből. Az összeállítást dicsérhetnértk még azért is, hogy a szakkör közös munkájának eredménye, s kifejezésre jutott benne Berzsenyi költészetének ismerete, elemzése. Jó volt a színpadi megjelenítés is, és ügyes a zenei aláfestés. Kertész lstván- né tanárnő irányító munkája nyomán lett az emlékezés élmény is. A kézfogás melege Látványban sem volt hiány. A kisdobosok Zöldágjárás című népi játéka bővelkedett színekben és táncformákban, legnagyobb hatása azonban bájában rejlett. Újdonság volt a műsorközlőnek összeállított szöveg is. Ezúttal nemcsak »műsorszámot-' hallottunk, láttunk, hanem be is mutatták egy-két mondatban azokat, akik kiálltak a színpadra zongorázni, hegedülni, verset mondani — szerepelni. A hangszeres szólisták is kitettek magukért, közülük a nyolcadikos Püspök Lívia — Muszorgszkij Könnycsepp című művét adta elő — egyéni, lírai játékával teremtett atmoszférát. Az esten meghívott együttesként részt vett a Hámán Kató Általános Iskola kórusa — Schuszter Gyuláné vezényletével. A kézfogás melegét sugározta a vendégkórus szereplése, és ezt akkor éreztük legjobban, amikor az egyesített kórus megszólalt: a színpadon a kék-fehér ruhás vendégek, a karzaton a Berzsenyi iskola tanulói. Fülöp László tanár a karzatról dirigálta az úttörő- mozgalom huszonöt éves jubileumára összeállított műveket. Bravúr volt? Élményekben gazdag este. Horányl Barna A magyar hanglemezgyártás sikerei Hugz éve jelent meg a nép- gazdasági tanács határozata, amely az állami li&nglemez- gyartas meggzervezesét rendelte el. Az évforduló alkalmából Bors Jenő, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat igazgatója, tagnap a Gellert- szállóban sajtóértekezleten összegezte két évtized tevékenységét. Elmondotta, hogy a magyar hanglemezgyártés elsősorban Li8Zt> Bartók és Kodály művei, valamint zenetörténeti ritkaságok kiadására összpontosította munkáját. Ezzel sikerült a nemzetközi közvélemény figyelmet, érdeklődését felhívni a magygr hanglemezmárkára, és ez jelentősen fellendítette exportunkat, így az elmúlt öt esztendő alatt lemezeink kilenc nemzetközi ‘díjat nyertek el, s csupán két év leforgása alatt mintegy 300 kritika jelent meg a külföldi sajtóban, méltatva a magyar hanglemezgyártés eredményeit. (MTI) Tudományi» és művészeti életünk leendő (központjába, a budai vármegyédbe költöztek a Magyar Tudományos Akadémia kutaitóimtözetei, A budavári palota helyreállításával egy időben a vármegyéd épületeit is eredeti stílusban rekonslrulták. A régi Ország- ház patinás barokk stílusú palotájában most tudósok dolgoznak a korszerűen berendezett laboratóriumokban, kutatószobákban, könyvtárakban. Felső kép: A régi Országház Úri utcai frontja. Alsó kép: A szép, barokk di- szű kongresszusi terem. Új városunk lakóina Emelkedett bérük, javult a hely (Tudósítónktól.) A Nagyatádi Városi Pártbizottság legutóbbi ülésén megtárgyalta a nőpolitikái határozat végrehajtásának tapasztalatait. A jelentést összeállító munkabizottság a város kilenc — legjelentősebb — munkahelyén folytatott vizsgálatot. Ezekén a munkahelyeken csaknem kétezer nő dolgozik. Nagyatád lakóinak több mint a fale nő, s a munkaképes korú nők nagyobb része munkát vállal. Több nő a testületekben A tavaly alakított nőbizott- iágok zömében olyanok tevékenykednek, akik már előzőleg a nő tanácsok munkájában is Honismereti szakkörök vetélkedője A népművészet kincseit őrzik a legifjabbak is Üj kezdeményezést köszönthettünk Somogybán (hasonlóról az országban sem tudunk): tegnap délután az általános iskolai honismereti szakkörök járási vetélkedőjét rendezte meg a kaposvári járási hivatal művelődésügyi osztálya, valamint a járási úttörőelnökség az ifjúsági házban. Hat községből — Nagyberki, Somogyszil, Hetes, Magyaratád, Felsőmocso- lád, Kaposmérő — jelentkeztek a gyerekek, hogy szakkörük életének keresztmetszetét és gyűjtésük legérdekesebb anyagát bemutassák. Meigyénkben nem dicsekedhettünk eddig sok iskolai honismereti szakkörrel, de a versenykiírás több iskola figyelmét fölkeltette a népi hagyományok megőrzésére, ápolására. Csak a kaposvári járásban hét, rendszeresen működő honismereti szakkört tarthatunk újabban számon, s több mint hetven gyerek készülődött a vetélkedőre. Az volt a cél, hogy a gyerekek közel kerüljenek a honismereti mozgalomhoz; tanári irányítással elkezdjenek kutatni, megismerjék a gyűjtőmunka szépségeit, s nehézségeit. Olyan területekre kellett őket Irányítani, amely megfelel életkori sajátosságaiknak, leköti érdeklődésüket, s ahol saját ötleteiket és elképzeléseiket is hasznosítani tudják. Mint a tegnapi verseny bizonyította ez nagyrészt sikerült.. A bemutatott összeállítások tükrözték: a gyerekek örömmel indultak lakóhelyükön felfedező útra, s igyekeztek alapos munkát végezni. Népi használati eszközöket készítettek, népviseletes babákat csináltak; számtalan értékes tárgyat el is hoztak magukkal. A vetélkedő első díját dr. Király Lajos, a zsűri elnöke a nagyberki honismereti szakkörnek nyújtotta át. Jól szerkesztett műsoruk érdekessége az volt, hogy a gyerekek végigjárták a nagyszülőket és a régi gyermeknevelésről, csecsemőgondozásról faggatták őket. El tudták velünk hitetni, hogy ismerik a Kapos menti falvak életét, történetét. A második helyezett hetesiek vidám légkört teremtettek: játszottak, énekeltek, ötletes volt a földrajzi névmagyarázatuk és szépen énekelt a kórusuk. A harmadik / helyet a somogyszili szakkör változatos, sokszínű összeállítása kapta. Értékes volt a cigányokról gyűjtött anyaguk. Kár, hogy a szerkesztés egy kissé erőltetettre, az összekötő szöveg pedig ér- zelgősre sikerült. A verseny egyúttal tapasztalatszerzés is volt. Útmutatót kaptak a szakkörök a további munkálkodáshoz is. Hasznos az is. hogy a részletes elemzésre később a honismereti továbbképzésen visszatérnek a szakemberek. A vendégek körében örömmel láttunk néhány iskolaigazgatót és tanárt. Reméljük, a példa követőkre talál. B. Zs. részt vettek, s vari tapasztalatuk a mozgalomban — állapítja meg a jelentés. Mellettük azonban szép számmal találhatók új aktivisták is: lányok és fiatalasszonyok. A nők részvétele a KISZ- és a szakszervezeti politikai munkában kielégítő. A szakszervezeti választások alkalmával több nőt választottak be a vezetőségekbe, bizottságokba (a cérnagyárban például az szb-nek 64 százaléka, a szakszervezeti tanácsnak pedig 67 százaléka nő). Sok nő dolgozik a konzervgyár, a dohánybeváltó, a Danuvia és az ÁFÉSZ szakszervezeti bizottságában is. A pár talapszervezetek tagjainak 27 százaléka nő. Képviselethez jutottak a pártvezető- ségekben, a városi pártbizottságban és a járási KlSZ-bizott- ságban is. Az újonnan megválasztott hetven tagú városi tanácsnak 18 nő tagja van. A férjhezmenés után a fiatalasszonyok egy része azonban abbahagyja a KISZ-munkát, és nem vállal egyéb tömegszerveze'.i feladatot sem. Különösen kiesnek a politikai munkából a bejárók, Fejleszteni kell tehát a nők közéleti készségét, i bátrabban kell a tehetséges, arra érdemes, rátermett nőket politikai feladatokkal megbízni, vezető tisztségre választani. A gazdásági, hivatali vezetésben a nők nem vesznek részt számarányuknak megfelelően. Énnek egyik oka, hogy lemaradás van a nők szakmai, politikai képzésében. Ezt néhány üzemben — pl. a cérnagyárban és a konzervgyárban — most igyekeznek pójolni. Szép eredményeket értek el a női szocialista brigádok a Éaz- dasági és a művelődési feladatok megoldásában, s a közösségi együvétartozásban. A cérnagyárban húsz. a konzervgyárban tíz, a Danuviában pedig két női szocialista brigád működik. A fölmérés során mindenütt vizsgálták a bérek alakulását is. A legtöbb helyen érvényesül »az egyenlő munkáért egyenlő bért* elve. A cérnagyárban a fizikai munkát végző nők keresete 9,3 százalékkal volt nagyobb tavaly, mint 1968-ban. Növekedett azoknak a száma, akik 1501—2300 forint között keresnek, és csökkent az alacsonyabb fizetési kategóriába tartozóké. Az üzemekben csökkentik az éjszakai műszakban dolgozó nők számát is. Hűtőszekrények a műhelyekben A nők szociális helyzetében figyelemre méltó javulás tapasztalható, bár nem egy helyen még hiányzik a fürdő, az öltöző. A cémagyárban erőteljesen törekednek a munkahelyi ártalmak kiküszöbölésére: mintegy hatmillió forintnyi értékű gépet cseréltek ki, hogy a zajártalmat megszüntessék. Szellőztető és klímaberendezést szereltek föl, az üzemrészekben pedig hűtőszekrényeket helyeztek el. Gondoskodtak a megfelelő hűsítő s védőitalokról, valamint tisztálkodószerekről is. A konzervgyárban korszerű mosdók-, öltözők és étterem áll a dolgozók rendelkezésére. A Búzakalász Tsz-ben viszont nem mindenütt tartják megfelelőnek a munkahelyi körülményeket, és az ÁFÉSZ 1 munkahelyein — elsősorban a kisebb boltokban — sincsenek szociális helyiségek. ■ A cérnagyárban a belgyógyászati rendelő mellé nőgyógyászati és fogászati rendelőt is építenek, s a terhes anyák részére kvarckezelést biztosítanak. A határozat megjelenése óta épített orvosi rendelőt a Komfort Ktsz, és rövidesen náluk is megkezdődik a rendelés. Gémesi Sándor, a pártbizottság titkára összefoglalójában hangoztatta: több olyan feladat van, amelynek valóra váltásához nem kellenek központi beruházások és intézkedések, csupán a helyi vezetők nagyobb megértésére, támogatására van szükség. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a gazdasági vezetők teremtsenek nagyobb lehetőséget a nők szakmai képzé- zére, és bátrabban állítsanak nőket vezető posztokra is. 4 nap ma reggel úgy tett, mint a magabiztos magasugró. Kihagyta a 180-at, illetve a 20 fokoU és korán reggel egyből 25 fokkal kezdett. Meg kell mondani, könnyedén vette az akadályt. Tizenegy órakor az emberek legnagyobb ámulatára már árnyékban a 34 fokot is könnyedén »vitte*. Bár a búzatáblákon fáradó emberek megesküdtek, hogy délre 40 fok is elképzelhető. Az árnyékos hivatalban, persze, könnyebb volt a helyzet, Délig mindenki jól bírta a strapát, többen hajlandók voltak ebédelni is. Csak délután kettőkor kezdtek ájuldozni a hivatalnokok. Kovács kolléga ledobta az ingét, a hölgyek ezt biztatásnak vették, és bikinibe öltöztek. Eredménytelenül. Julika, a főnök kedvence letusolt, azután csak úgy, vizes bikiniben feküdt az íróasztalra, és azt mondta a szájtáti kolléganőknek: »En most lelki jógázom. Bebeszélem magamnak> hogy el vagyok ernyedve... És akkor el vagyok. Csak be kell hunynom a szemem.-» Lefeküdt mindenki az íróasztalra, az egyik cinikus lélek meg is jegyezte, hogy ezzel tulajdonképpen jót tesznek, mert nem szívják el főnökük elől az oxigént. A szolganépség közt egy stréber azért akadt. Igaz, azt is kirúgta a főnök. Péntek délelőttre volt hivatalos valamilyen kis butaságból kifolyólag az öreg elé. De a meleg miatt — vagy ki tudja miért — elfelejtette a randevút, és most hétfőn délután háromkor nyitott be a Phű, de meleg van! főnöki rezidenciára. Ezt még kibírta volna az igazgató, de hogy a kolléga zakóban, nyakkendőben tisztelgett ebben a melegben, nos, ettől egy másodpercre elájult. Am ahogy kizavarta a strébert, ö maga is levetette az ingéi, de a vezető tekintélyét megőrizendő: atlétatrikóban igazgatta a nap hátralevő óráiban a céget. És itt volt Józsi bácsi, a hivatalsegéd. Ahogy a diri észrevette az öreget, azonnal szalasztotta: hozzon egy fazék fagylaltot. Vagy megeszik, vagy beleülnek, teljesen mindegy ebben az időben. Az altiszt értette a dörgést, elindult. A fele utat visszafelé is becsülettel megtette. Csak akkor vette észre, hogy olvad a fagylalt, öreg, ráncos kezével belemart a jó illatú, hideg málnába, és bekapott egy fél marikkal. A megolvadt maradék jólesően, hűsen becsurgott az inge alá, végigfolyt a hasán; le egészen a gatyakorcig. — Nincs fagylalt, főnök. Nem árulnak. Elolvad az ilyen melegben, azt mondta a boltos. — Akkor, Józsi bátyáim hozzon hideg sört azon a pénzen. — Mátjen pénzén, igazgató elvtárs? — Hát... — Az ám, * hová is tettem azt a pénzt? Az igazgató bágyadt pillantást vetett Józsi bácsi halványrózsaszín, ragacsos ingmellére, és ismét a farzsebébe nyúlt. Az öregúr megtért a mélyen hűtött Kinizsivel. Nyitotta volna azonnal a főnök ajtaját, hogy jóvá tegye előbbi bűnét• de az előszobában lebzselő sofőr megfogta a kezét. Szorítása acélbilincs volt. — Ne szórakozz, Jenő, ez a sör a... — Hagyja csak, Józsi bátyám — o sofőr az ajtó kilincsén leütötte az üveg nyakát és igen jót húzott a habos sörből. — Most már eriggy be tel — szólt az öreg• duzzogva, A sofőr a maradék sörrel teleöntött egy poharat, és be- vigyorgott az ajtón. — Megjött a jó kis pincehideg söröcske. Visszanyúlt hátra, a pohárért. Keze a semmit marka- lászta. Vésztjóslóan ránézett a gépírólányra, aki úgy tett, mintha ott sem lenne. — Hozza, Jenőkém! Hiába, maga az én vércsoportom, maga tudja, mi kell a férfiembernek ilyenkor, júliusban — szólt az igazgató eltikkadt nyelvvel. A sofőr ott állt bambán az ajtóban> kezében a törött nyakú, üres sörösüveggel. Arca vigyorra torzult. — Nincs benne, valaki kiitta — motyogta. — Az igazgató elvtárs is megpróbálkozhatna a lelki jógával, azt mondják, az ilyen melegben jót tesz. — Ki? — hörgőit az igazgató, — Jucika. Neki sikerült. Nála bevált. Csak fel kell feküdni az íróasztalra. E szónál Józsi bácsi is bedugta fejét az ajtón. — Az én régi főnököm azon bukott le, hogy az ilyen kánikulában számolatlanul hordotta fel az irodájába a. sert. Mondtam is neki: igazgató kartárs, ne ilyen pucéran. Hordjuk inkább aktatáskában az üvegeket. Akkor a népék nem szólnak egy szót sem. Azt hiszik, az aktákat hordozgatjuk. De nem hallgatott rám, meg is fúrták. Igaz-e, Jenő? — fordult a gépkocsivezetőhöz. Az igazgató kirohant. Megnézte Jucikat, mit csinál az íróasztalon. Jucika aludt. Az igazgató agya elborult, bele-, harapott a nő térdébe. — Te vagy az, Jenőkém? — lihegte Jucika. Ez mélyütés volt. Az igazgató továbbrohant. Mégis> a sofőrrel... Bement a fürdőszobába, behajtotta a fejét a hideg csap alá, és hogy felfrissült, otthagyta az egész kócerájt. Kint az utcán a rendőr irányító pálcájával Liszt Ferenc II. magyar rapszódiáját vezényelte. — Stokowsky — gondolta. Útközben néhány hőhullám nyakszirten vágta, aztán hazatért. — Szervusz, édes Jucikám! Borzalmas pofont kapott, és csak másnap döbbent rá, hogy a feleségét Amáliának hívják. Sah» Andor SOMOGYI NÉPLAP Swrda, 19TL június 25
