Somogyi Néplap, 1971. június (27. évfolyam, 126-151. szám)

1971-06-15 / 138. szám

Mozgalmi hagyományok, tudományos előadások, kiadványok MÚLTAT ÉS JELENT - A MÁÉRT Interjú dr. Nagy Lajossal, az Oktatási Igazgatóság vezetőjével Füstoszlop a város felett Az MSZMP Somogy megyei Bizottsága Oktatási Igazgató­sága 1967-ben alakult a párt­iskola és az esti egyetem ösz- szevonásával. Feladata a mar­xizmus—leninizmus különbö­ző szintű oktatása, propagan­disták, párttagok és pártonkí- vüliek ideológiai képzése. Tan­folyamaikon évenként több százan vesznek részt. Főhiva­tású és mellékállású tanárai­nak elsődleges feladata a marxizmus minél magasabb szintű oktatása. Emellett azon­ban az igazgatóság tanárai sokrétű elméleti munkát . is folytatnak, kutatásokat végez­nek, tanulmányokat készíte­nek, tudományos előadásokat tartanak. E tevékenység tartal­máról, módszeréről, eredmé­nyeiről és terveiről beszélget­tünk dr. Nagy Lajos igazgató­val. — Mi szabja meg az elmé­leti munkásság tartalmát? — Kutatómunkánk fő iránya az intézmény jellegéből adó­dik: a megye munkásmozgal­mának történetével, illetve kü­lönböző társadalompolitikai és ideológiai kérdésekkel foglal­kozunk. Természetesen annak szem előtt tartósával, hogy a kutatásnak csak akkor van ér­telme és célja, ha kevésbé is­mert vagy a feledés veszélyé­nek kitett, jelentős mozzanatot kell átmenteni a mának, illet­ve a jövőnek. Továbbá, ha úgy vizsgáljuk napjaink tár­sadalmi-ideológiai kérdéseit, hogy az összegezésből követ­keztetéseket vonhassunk le, melyeket aztán a gyakorlati politikai életben is felhasznál­hatunk. A témák megválasztá­sához teret engedünk az egyé­ni érdéklődésnek, de a kutató­munka meghatározott terv sze­rint folyik. •— Milyen fontosabb mun­különböző nagy jelentőségű évfordulók. Így a Tanácsköz­társaság jubileumán igazgató­ságunk tudományos ülést szer­vezett, amelynek anyagából a témát átfogó, reprezentatív ta­nulmánygyűjteményt adtunk, ki. Ezzel — úgy érzem — nagy adósságot törlesztettünk, hi­szen most már tudományos igénnyel és alapossággal dol­goztuk fel 1919 somogyi esemé­nyeit. Ugyancsak tudományos ülést tartottunk Lenin születé­sének 100. évfordulóján. Ebből az alkalomból kilenc tanul­mányt jelentettünk meg egy kötetben. Szintén tudományos ülésszakon emlékeztünk meg a Somogy megyei munkásmoz­galom száz évéről is. A fentieken túl az elmúlt években több tanulmányt is készítettünk, főként mai kér­dések vizsgálata, elemzése alapján. Csak néhányat emlí­tek: A szocialista hazafiság és a proletár nemzetköziség kér­dései a fonyódi járásban; A falusi értelmiség szerepe a köz­ségek politikai, gazdasági ar­culatának formálásában; Az anyagi és erkölcsi ösztönzés gyakorlata, hatékonysága a Mechanikai Művek Marcali Gyárában és a kéthelyi Arany­kalász Tsz-ben; A munkaidő­csökkentés feltételeinek megte­remtése Somogy megye ipará­ban és építőiparában; Az egy­séges paraszti osztály kialaku­lásának folyamata és jelenlegi helyzete a marcali járásban stb. Itt szeretném megje­gyezni, hogy mellékállású tanáraink nagy áldozattal, de elmélyülten, alapos ideológiai felkészültséggel vesznek részt e feladatban. Közülük többen nálunk kedvelték meg a kuta­tatómunkát. — Ügy tudom, az anyagok kák jelzik az elmúlt éveket? — Széles körű kutató- és ideológiai munkát igényeltek a többsége szűkebb vagy szé- lesebb körű publikálásra kerül. Hogyan lektorálják e dolgozatokat? — Az anyagot az illetékes tanszék valamennyi tanára Felkészülten várják az új termést AZ ARATASI, betakarítási idényre való felkészülésről beszélgettünk Tárkányi Lász­lóval, a Somogy megyei Ga­bonái elv ásár ló és Feldolgo­zó Vállalat igazgatóhelyettesé­vel. Mint minden évben, a vállalat az idén is szerződést kötött a termelőszövetkezetek­kel, gazdaságokkal. Ezekben a napokban a pótszerződése­ket írják alá a mezőgazdasági üzemek vezetői. A becslés ugyanis mindenhol megtör­tént; jó közepes termés ígér­kezik. Így nem egy gazdaság­nak lehetősége nyílik arra, hogy a tervezett mennyiségű gabonánál többet adhasson el. A Gabonafelvásárló Vállalat és a szövetkezetek között a szállítás ütemére vonatkozóan is megállapodások születtek. A takarmánykeverékek for­galmazása szintén erre az idő­szakra esik. A vállalat arra kérte partnereit, hogy üzem­terveikkel egyeztessék kon- centrátumigényüket. S az ehhez beszállítandó szemesta­karmány mennyiségét is elő­re kell jelezniük a tsz-eknek, gazdaságoknak. Tárkányi László szavaival: »A vállalat együtt sír, együtt nevet a mezőgazdasági üze­mekkel.« Csak a jól szerve­zett, közös munka vezethet eredményre. S ehhez jelenleg minden feltétel adott. A ki­ürített raktárakat már a ta­vasz elején takarítani, fertőt­leníteni kezdték. A gépek karbantartó javítását is vég­zik. A munkát néhány nap múlva befejezik. Az idei »sze­zonban« hat Cellman típusú szárítóval több várja a ned­ves gabonát. Ma már sok gaz­daság saját szárítóval is ren­delkezik. így esős időszak közbejötté sem okoz gondot a megye mezőgazdasági üzemei­nek, s a vállalatnak, amely­nek szárítókapacitása napi 220 vagon termés. Két új, nagy befogadóké­pességű raktár is várja az új gabonát. A kaposvári ezerva- gonos síló napi ötven-hatvan vagon termést »nyel el«. A barcsi fémsiló az új létesít­mények közé tartozik. Nagy fokú gépesítettség jellemző a régebbi tárolóhelyekre is. Tavalyelőtt még 5000 va- gonnyi terméssel voltak táro­lási gondok. Az idén már csak 2500 vagonnyiról kell gondoskodniuk. A vállalat dolgozói tárgyalásokat folytat­nak azokkal a termelőszövet­kezetekkel, amelyeknek van erre a célra alkalmas helyisé­gük. Ezek a gazdaságok táro­lási díjat kapnak. Módosított a vállalat a kalodás rendsze­rű tárolásokon is a múlt évi tapasztalatok alapján. így ez a fajta tárolási mód is biz­tonságosabb lesz az idén. A Somogy megyei Gabona­felvásárló és Feldolgozó Vál­lalat tisztított és »natúr« ál­lapotú gabonát is elfogad ke­reskedőpartner-gazdaságaitól. Egyre több tsz szállítja tisz­tított állapotban gabonáját — ez az általános tapasztalat. AZ ÁTVÉTEL zavartalan lebonyolítása érdekében elő­adásokon képezték ki a dol­gozóikat a 'vállalatnál. S ha igény lesz rá, a minőségi és mennyiségi átadás központilag meghatározott szabályait is­mertetik a tsz-ek átadási megbízottaival is. kézhez kapja, majd vitára bi- csátjuk. Ennek alapján kapják meg a tanulmányok végleges formájukat. A lektorálás fel­adatát tehát a tanszéki ülések hivatottak ellátni. — Mi lesz a dolgozatok sorsa elfogadásuk után? — Eljuttatjuk felhasználás végett, informálódás céljából a megyei, városi és járási párt-, állami és tömegszervezeti ve­zetőknek, s a téma jellegétől függően az adott területen dol­gozó állami vagy gazdasági ve­zetők is megkapják. Arra is volt példa, hogy az illető já­rásban vagy üzemben feldol­gozták a pártoktatásban vagy szélesebb körben ismertették, megvitatták. Néhány tanul­mány vagy teljes egészében vagy rövidített formában je­lent meg újságban, kiadvá­nyokban, folyóiratokban. (So­mogyi Néplap, Somogy, Útköz­ben.) i— További terveik? — A legjelentősebbnek a So­mogy megyei munkásmozga­lom történetének tudományos igényű feldolgozását tartjuk. Részletes tervét, elkészítettük, az anyag gyűjtését már meg­kezdték a kutatók. Ügy tervez­zük, hogy e helytörténeti fel­dolgozást négy kötetben adjuk ki. Az elsőt, amely az 1870— 1918 közötti időszakot tárgyal­ja, 1972-ben szeretnénk megje­lentetni, s ezt minden évben követné egy-egy újabb kötét. Az anyag 1962-vel zárul. Mind­ezzel nagy adósságot is törlesz- tünk. Elkészültével a megye általános története mellett» (Kanyar József: Harminc nem­zedék vallomása Somogyról) a munkásmozgalom története is rendelkezésünkre áH. E jelentős, több évre terjedő munka mellett a közeljövőben készítjük el a rövidebb anya­gok feldolgozását célzó, nap­jaink társadalompolitikai és ideológiai kérdéseivel foglal­kozó kutatási tématervünket. Célunk, hogy — lehetőségeink­hez mérten — választ adjunk a szocialista építés időszerű kér­déseire, különös tekintettel megyénk sajátosságaira — fe­jezte be nyilatkozatát Nagy Lajos. P. L. Megálltak helyüket az önkéntes tűzoltók Sütött a nap vasárnap dél­előtt Kaposváron, mikor ka­tonás rendben hatvanegy ön­kéntes tűzoltóraj sorakozott fel a cseri vidámparkban fel­állított tribün előtt, amelyen a megyei, városi, járási veze­tők foglaltak helyet, köztük Török László őrnagy, a BM Tűzrendészet Országos Pa­rancsnokságának képviseleté­ben. Oldalt piros tűzoltóautók, s a bemutatóra kész állami tűzoltók, előttük a fecsken­dők, az összehajtogatott töm­lők a dombokon pedig a né­zők karéja. A fonyódi tflzoltózenekar eljátszotta a Himnuszt, majd dr. Balogh János, a Kapos­vári Városi Tanács titkára megnyitotta a megyei ver­senyt Dr. Kassai János, a megyei tanács titkára méltat­ta az önkéntes tűzoltótestüle- tek munkáját, kiemelte, mi­lyen felbecsülhetetlen értéket mentettek meg eddig is gyors és szakszerű beavatkozásuk­kal. Arra kérte őket, hogy a nyári betakarítás idején ugyanígy védjek jövő évi ke­nyerünket Az ünnepség utáni pillana­tokban szürke tányérsapkás tűzoltók lepték el a dombokat, csak azok maradtak a fecs­kendők mellett, akik elsőnek mutatták be ügyességüket és felkészültségüket. Azok is iz­gultak, akik éppen szereltek, s azok is — tanácselnökök, igazgatók, párttitkárok — akik elkísérték őket. Végig jóízű bemondások, lelkes biztatás fűszerezte a vetélkedést, So­kan fényképeztek, olyan is akadt, aki stopperórával sza­ladt a raja mellett, s lihegve mérte az időt. Szinte megbolydult a‘néző­sereg, amikor vijjogva megin­dult két tűzoltóautó, egyiken a marcali, a másikon pedig a kaposvári járási állami tűz­oltókkal. A sisakos tűzoltók fegyelmezetten, gyorsan, ösz- szeszokottan szereltek. Valaki odakiabált, hogy hajrá marca­liak, a vízsugár azonban a kaposváriak tömlőjéből indult meg elsőnek, s ők oltották el előbb a tüzet. — Látjátok, így kell szerel­ni! — szól oda egy »profi« tűzoltó a körülötte álló »ama­tőröknek«. Minden megyei tűzoltóver­seny fő attrakciója a tűzoltási gyakorlat. Amikor lángra loo- ban az olaj a fóliával bélelt gödörben, mindenfelől össze­futnak az emberek. Magasra csap a láng, a koromfekete füst, perzsel a levegő. Az ezüst színű hővédő köpenyben dolgozó kaposvári járási tűz­oltók habsugárral »bombáz­zák« a tűz fészkét, s két perc alatt eloltják az égő olajat, majd elégedetten hátratolják sisakjukon a plexi szemellen­zőt. Eredményhirdetés. A tribün előtt ott sorakoznak a pa­rancsnokok. Dr. Egyed Dezső alezredes, a tűzrendészet me­gyei parancsnoka kihirdette a helyezéseket, átadta az okle­veleket és pénzjutalmakat. Közben az önkéntes tűzoltók, akik nagyon sok idejüket fel­áldozzák a gyakorlásra, örö­mükben sapkájukat dobálták a magasba és újjongtak. A verseny hamarosan a Pécs melletti Egerág község­ben folytatódik. A kocsifecs- kendő-szerelésben a szentba- lázsiák férfi-, a felsőmocso- ládiák fiú-, a véseiek női, a gyékényesiek lányraja; a gép- járműfecskendő-szerelésben a siófokiak, a 800-as kismotor- fecskendő-szerelésben a felsö- mocsoládiak férfi-, a gyéké­nyesiek női, a Siófoki Kőolaj- vezeték Vállalat férfi-, a tex­tilművek női raja; a 400-as kismotorfecskendő-szerelésben a kaposfőiek férfi-, a za- márdiak fiú-, a taranyiak női, az ádándiak leány-, a Nagyatádi Fonalgyár férfi-, a Volán fiú-, a Nagyatádi Fonal- gyár női, s a textilművek leányraja; az osztottsugár-sze- relésben pedig az Óbudai Gépipari Ktsz marcali telepé­nek férfi- és a húskombinát női raja végzett az első he­lyeken, s ők képviselik Somo- gyot a július 11-i területi ve­télkedőn. Sok sikert a felké­szülésükhöz! Lajos Géza Az érvényesülés bölcsőjénél Sokat töprengtem rajta, hogy milyen szó, fogalom az érvényesülés. Természetes, az emberi társadalom életével együtt járó, vagy annak egyik káros kinövése, kedvezőtlen velejárója? Ha elfogadjuk, hogy az érvényesülés természe­tes, akkor áldásunkat kell ad­nunk a gátlástalan karrieriz­musra is, ha viszont tagadjuk, akkor valami nem kívánatos egyenlősdire kényszerülhetünk. Valahol meg kell húzni a ha­tárt, keresni a választóvizet. Talán úgy fogalmazhatnánk — vállalva a leegyszerűsítés ve­szélyét — is: ha az érvényesü­lés a tehetség szabad kibonta­koztatása. hangyaszorgalmú felkészülés, hosszú tépelődés és világos alkotó munka alapján következik be, akkor minden­képp támogatást és elismerést érdemel. Ezekre gondoltam, amikor a VBKM1 Kaposvári Villamossági Gyárának fiatal mérnökével, Györkő Máriával egy év tapasztalatairól beszél­gettünk. Néhány hét híján egy évet töltött el a gyárban, diplomá­ján a tintának alig voilt ideje megszáradni. Ez a korszak többnyire még a tapasztalás ideje: megismerni, megszokni az egyetemitől gyökeresen el­térő gyári légkört, a fiatal, egyivású közösségből beillesz­kedni egy egészen más céllal szervezett, állandóan a gya- karlati-termelesi problémáikkal megszerzésével van baj. Olyan területen dolgozom, ahol a friss ismeretek aranyat érnek. Egyszer ki fogom számítani, milyen veszteséget jelent, ha két-három évvel később jut el hozzám valami új és fontos felfedezés, technológiai válto­zás. Mert sajnos ez időbe ke­rül. Amíg, mondjuk, külföldön megjelenik, nálunk lefordítják, kiadják, s hozzánk kerül. Ér­tékes hónapok, évek telnek el közben. — Ezért tanul akkor csak­nem minden műszaki kép­zettségű ember valamilyen nyelvet? — Igen, és sajnos, én egyet­len idegen nyelvet sem beszé­lek tökéletesen. Németül, oro­szul valamit tudok, de az nem elég. Aztán angolt is kéne... Erős elhatározásom, hogy. az ősszel intézményesen fogok nyelvet tanulni. Angolt vagy németet. . — Mivel foglalkozott a szakdolgozaté ban? — Nem tudom, mennyit ért belőle, ha a címét mondom: »Sárgarézmenetes hüvely- és középérintkezők menetes csappal való egyesítése hegesz­tés útján.« — Hát... nem sokat. — Általában igen. Csak az — Talán jobb, ha annyit új eredmények, információk' mondok: ez az egyesítés ke­foglalkozó közösségbe. Ezer­nyi új konfliktus lehetősége, ezernyi új sikerélmény forrása ez. S Györkő Mária — mint azt előző beszélgetésünkön a gyár vezetői elmondották — jelesre vizsgázott az eltelt év folya­mán. A fiatal mérnöknő meg­győző bizonyítékokat is fel tud sorakoztatni e vélemények igazolására. Megnyerte a me­gyei munkavédelmi vetélkedőt; két hétre a Szovjetunióba küldték jutalomüdülésre. Most pedig országosan első díjazott szakdolgozata révén a kiváló ifjú mérnök kitüntető címet kapta meg. — Amikor leülök az íróasz­tal mellé, minden kismillió »miért«-tel kezdődik. Ezekre keresem a választ. A munkám­mal jár, s már az egyetemen megszoktam, hogy mindent, amit az ember elgondol, s sze­retne kidolgozni, bizonyítani kell. Pontos, hosszadalmas szá­mításokkal, kísérletekkel. S emellett nélkülözhetetlen a szakirodalom ismerete is. A szakkönyv egy-egy újabb ötle­tet ad, kiküszöbölheti az egyes számítási szakaszokat, és a szerző eredményeit beépítve könnyebben, hamarabb jut el az ember a megoldáshoz. — Hozzá tud jutni a leg­fontosabb szakkönyvekhez? ményfolvasztással történt ed­dig. Több kísérlettel és hosszú számítások segítségével bizo­nyítottam, hogy nagy teljesít­ményű ponthegesztővel meny­nyivel könnyebb a munka. Gazdaságossági számításaim szerint a teljesítmény lényege­sen növekszik, a költségek vi­szont jóval csökkennek az új technológia bevezetése után. Ritkaság egy fiatal mérnök életében, hogy mindjárt az el­ső évben ilyen sikereket érjen el. Vajon mit jelent ez Györkő Mária életében, s a sikernek milyen kihatásai lesznek a jö­vőben? .— Van-e újabb terve, újabb elképzelése, amelyen most dolgozik? — Engem ez a gyár alkal­maz, innen kapom a fizetést. Természetesnek érzem, és min­denki más így érezné, hogy ? gyár gondjaival, fejlesztés irányával foglalkozzam. A Fiatal Műszakiak és Közg&r dászok Tanácsának gyári cso­portja kérte a gyári ve­zetőket, hogy jelöljenek meg néhány olyan feladatot, amely­nek a megoldása, kidolgo­zása számunkra és a terme­lés, a gyártás, a gyártmányok fejlesztése szempontjából fon­tos. Ezek közül a legfontosab­bakat szeretnénk megvalósíta­ni. Most, és a közelövőben is. ezen dolgozom a többiekkel együtt Cs. V. 8omo«5?! inertA?

Next

/
Thumbnails
Contents