Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-15 / 112. szám
Gustav fiúsak beszédei és nyilatkozatai A pozsonyi Pravda Kiadó magyar nyelvem 460 oldalas kötetben közzétette Gustáv Húsaiknak, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának 1969 áprilisa és 1970 áprilisa között elhangzott beszédeit és nyilatkozatait. A kötet rendkívül érdekfeszítő olvasmányokat, tanulmányokat kínál azoknak, akik figyelemmel kísérték a csehszlovákiai eseményeket; szánté sűrített történelem. A válogatás időpontja nyilván valóan nem véletlen. A kötetben közölt első és második beszéd 1969. április 17-én hangzott el, azon a napon, amelyen a CSKP Központi Bizottsága fölmentette tisztségéből Alexander Dub- ceket, és a párt első titkárává Gustáv Husákot választotta. Az ettől számított egy év fejlődése tükröződik a kötetben. Mi volt a pillanatnyi helyzet 1969 áprilisában Csehszlovákiában? Csaknem nyolc hónap telt már el a Varsói Szerződés öt országának katonai akciójától, tehát attól az időponttól, amikor a csehszlovák párt- és állami vezetés hatékony baráti segítséget kapott szövetségeseitől ahhoz, hogy visszaverje a jobboldal támadásait, elhárítsa a szocialista fejlődés ellen szőtt összeesküvéseket. A szocializmus csehszlovákiai hívei a pártban és a párton kívül is fölismerték és leleplezték a jobboldal taktikáját. Egy idő után világossá vált, hogy mával a dubceki pártvezetés nem kíván határozott intézkedéseket tenni, alapvető szervezeti és személyi változásokra van szükség a párt élén. Ezt köv»++e a központi bizottság áj r'lis' plénuma, amely új eln^u^og.t és új első titkárt választott. A kötetben olvasható beszédek és nyilatkozatok egyik legfőbb jellemzője, hogy kendőzetlenül, nyíltan és őszintén szólnak minden problémáról. Gustáv Husák egy helyütt így jellemezte az 1988 előtti éveket: »Nálunk személyileg és káderszempontból is megmerevedett a helyzet. Azok az emberek, akik 15 éven keresztül feleltek az ország fejlődéséért, legyen ez a fejlődés jó vagy negatív, nem tudták önmagukat túlnőni. Akadállyá váltak". Ez az értékelés félreérthetetlenné teszi, hogy a régi, lejáratott, szektás, dogmatikus vezetésnek szükségszerűen távoznia kellett a csehszlovák párt- és állami élet csúcsairól 1968 januárjában. Mégis, hogyan történhetett, hogy 1968 januárja után a Központi Bizottság helyes határozatait nem hajtották végre, és a közvéleményre rá- szabalult a jobboldali propaganda, a demagógia, a szocialistaellenes uszítás szinte feltartóztathatatlan áradata ? »Én azt hiszem — hangzik Husák nyilatkozata —, hogy az 1968 január előtti és 1968 január utáni fejlődéssel kapcsolatban senki sem feltételezte, hogy élére olyan gyenge vagy éppen tehetetlen vezetőség kerül, amely' lehetővé teszi a destrukciót.. Csak egy nagy adag politikai naivitás — ha nem akarok más kifejezést használni — okozta, hogy olyan helyzetbe kerültünk«. A kötet megismerteti azokat r.z erőfeszítéseket, amelyeket 1969 áprilisa után az új pártvezetés a Csehszlovákia és a többi szocialista ország közti kapcsolatok normalizálására, a bizalom teljes helyreállítása érdekében tett. C. T. B. Felkészülés a nyári szezonra Kereskedelem vendéglátás idegenforgalom Még nehány hét, és megkezdődik a balatoni szezon. Megtelnek az üdülők, a szállodák, benépesedik a Balatonpart. Mindez több munkát ró a vendéglátókra és a kereskedelemre. A felkészülésről és az ellátás zavartalan lebonyolításáról tanácskoztak csütörtökön Siófokon a Balatonpart vendéglátó és kereskedelmi egységeiben dolgozó fiatalok. A fiatalokat Boa József, a városi KISZ-bizottság titkára köszöntötte. — Évről évre nő haEllátás. kiszolgálás zánkban az idegenforgalom, s ennek huszonöt százalékát a Bala- ton-part bonyolítja le — hangoztatta Szönyi Ferenc, a megyei tanács kereskedelmi osztályának munkatársa. — A fogyasztás a nyolcszorosára emelkedik. Más országokban a szezon hat-nyolc hónap, Magyarországon ez csak néhány hónapfa korlátozódik. Ez idő alatt kell a nyaralni vágyó embereket a kereskedelemben és a vendéglátásban kifogástalanul kiszolgálni. A nyári szezonban élelemből körülbelül egy hatszázezer lakosú városnak megfelelő mennyiséget kell biztosítania nap mint nap a kereskedelemnek a Balaton-part ellátásához. Ehhez szükséges, hogy a kooperáló szervekkel jó kapcsolat alakuljon ki, s az ellátás zavartalan legyen. A szezonban a Balaton-par- ton mindössze hatezer-kétszáz kereskedelmi és vendéglátóipari dolgozó szolgál ki. Ebből négyezer azonban olyan eladó vagy kiszolgáló, aki az ország különböző területéről jön ide dolgozni, a többség szakképzetlen. Tervük: néhány hónap alatt sok pénzt szerezni. Nagy feladat hárul a fiatalokra, hogy segítségükkel megfékezzék az ilyeneket, nehog’- a fogyasztok megkárosításával rontsák az eladók becsületét. Ebben a szezonban 935 millió foríntos forgalmat szeretne elérni a kereskedelem és a vendéglátás. Ezért több új egységet nyitottak a Balaton mellett Az idegenforgalom alakulásáról és a hazánkba látogató külföldiekről beszélt Bende Ferenc, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság politikai munkatársa. Felhívta a fiatalok figyelmét arra, hogy sajnos nem minden külföldi állampolgár látogat hazánkba azzal a céllal, hogy a pihenést, a szórakozást keresse. A fiatalok mindezt nem veszik észre; s nagyon sokszor áldozatául esnek ezeknek az embereknek. Az ilyen veszélynek a Balaton-parton dolgozó fiatalok vannak legjobban kitéve, akik közvetlen kapcsolatban állnak a külföldi vendégekkel. Az előadások után élénk vita alakult ki. Többen felvetették Széttépett jelenléti ívek munkaköri nehézségeiket. Elmondták, hogy mint tanulóknak napi hét óra a munkaidejük, ugyanakkor napi nyolc vagy még annál is több időt dolgoztatnak velük. Amikor ráírják a napi nyolc órát a jelenléti ívre, akkor a boltvezető széttépi azt, s kötelezi őket, hogy kevesebb munkaidőt tüntessenek föL A továbbtanulás gondját, a szabadságolást is fölvetették. A problémák hátterében minden esetben a munkahelyi vezetők voltak, ákik többlet- munkára kényszerítették a tanulókat, megakadályozták legtöbbjük számára a továbbtanulást. A tanácskozás jól sikerült, csupán egy szépséghibája volt. Sok fiatalt nem engedtek el munkahelyéről erre az igen fontos összejövetelre. Pedig számukra is hasznos lett volna! Gy. L. ÜLTETIK A DINNYEPALÁNTÁKAT A balatonendrédi Zöldmező Tsz-ben húsz holdon görög-, öt holdon melnck. Húsz vagon dinnyét szállítanak a MÉK-nek. sárgadinnyét terSOK ÖTLET ÉS VÁLTOZÁS Vállalati alkotmányok - késésben Minden vállalatnál most készülnek az öt évre megkötendő kollektív szerződések. Az építő ipari vállalatok — a szak- szervezet megyei bizottságénak megállapítása szerint — eléggé lemaradtak az előkészítő munkával. Nagyon fontos, hogy sokkal több figyelmet Eordítsanak a fontos vállalati alkotmány kidolgozására, hiszen az okiig hiányzó jogszabályi rendelkezések többsége most már rendelkezésre áll. Sok volt a túlóra Széles körű vizsgálat és alapos vita alapján összegezte az építőik szakszervezetiének megyei bizottsága a kollektív szerződésekkel kapcsolatos tapasztalatokat. Az 1969—70 évi kollektív szerződés végrehajtásáról írásban számoltak be az igazgatók, s ezt a szakszervezeti tanácsok ülésein vitatták meg. Megállapították, hogy a kollektív szerződések rendelkezéseit a lényeges és általános kérdésekben mindenhol megtartották. A dolgozók a telepeken, a munkahelyeken vitatták meg a beszámolókat. Előfordult olyan a téglagyárakban, hogy sokan az új szerződés megvitatásának vélték a tanácskozást, s elsősorban a bérről, a szociális juttatásokról beszéltek; például olyanokat kértek, hogy hosszabítsák meg a munkaruha idejét, pacsker helyett cipőt adjanak, összességében azonban a nagyobb vállalatoknál több mint száz észrevétel, javaslat érkezett be, s ezekre egyes vállalatók már választ is adtak. A megvalósítható javaslatokat figyelembe veszik az új szerződések összeállításakor. A túlmunkát korlátozó rendelkezéseket — elsősorban az árvízkárok helyre állítása miatt — nem tartották meg a vállalatoknál. A szakszervezet véleménye szerint ebben az évben csökkenjen a túlóra, az új szerződésekben pedig szabályozzák, mennyit végezhet egy nap egy dolgozó. Az egészségre ártalmas munkakörökben dolgozókat semmiképpen se engedjék túlórázhatni. TükrözSd'e iák ipari vállalatnál szóban válaszoltak, a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál pedig írásban. Jobb koszt az építőknek az ágazati elképzelések Párttag lesz a kiváló úttörő Négy év hosszú idő egy diák életében. De ha eljut ahhoz a pillanathoz, amikor búcsút mond az iskolának, a tantermeknek, egy kis nosztalgiát érez. Megpróbálja föleleveníteni a négy év emlékeit — jót, rosszat egyaránt. A napokban ballagott Popp László, a marcali Lady János Gimnázium KlSZ-bizottságá- nak titkára, aki nem kis büszkeséggel vallhatja magáénak r KISZ kb kitüntetését — a KISZ-érdemrendet —, melyet a négy év alatt végzett kiváló mozgalmi munkájáért kapott. : - Hosszú volt az út idáig — tele buktatókkal, kudarcokkal. S mégis hasznos volt ez a négy Épf év, hiszen nemcsak a tantár- ||, gyakból vizsgázott jól, hanem V a mozgalmi munkából is. ||i Tulajdonképpen már az általános iskolában elkezdődött, ff amikor megkapta a kiváló út- ' törőmunkáért járó kitüntetést, fig Ez szárnyakat adbtt a továbbiul akban. A gimnáziumban az fii osztálybeli mindössze heten lettek a KISZ-szervezet tagjai, s mindjárt öt választották meg osztálytitkárnak. Sok nehézséget kellett eleinte leküzdenie, míg kialakult a jó osztályközösség. Eleinte sportrendezvényeket, kirándulásokat, klubdélutánokat szervezett, hadd ismerjék meg egymást a fiatalok hibáikkal, erényeikkel együtt. Ekkor volt a járási diákparlament. Mivel vidékről járt be a gimnáziumba, a bejáró di- ikok problémáit mondta . el: ízt, hogy azokban a vasúti kocsikban, amelyeket külön diákok részére tartanak fenn, mások is utaznak. Ugyanakkor nincs megfelelő váróterem a diákok számára. A felszólalás eredményeként elintéződött a buszváró és a diákkocsi problémája. Sokszor a késő délutánokig foglalkozott a fiatalok ügyeivel. Mivel Balatonújlakon lakik, többnyire késő este érkezett haza. A megyei diákparlamenten hozta szóba, hogy a marcali járás fiataljainak nincs megfelelő szórakozási lehetőségük. Igaz több kísérlet is volt, mint például az ifjúsági park és a magnósklub, de más semmi. Ahogy teltek az évek, úgy lépett ő is egyik fokról a másikra: az osztály KlSZ-titkár- ság után az iskola szervezőtitkára lett, s nagy energiával látott neki az építőtáborok szervezésének. A szép eredményekről azok a zászlók tanúskodnak, melyeket a falakon láttam a beszélgetésünkkor. S ahogy az osztályban, úgy az iskola KISZ-bizottságában is kialakította az eredményesen dolgozó közösséget. Olyat, hogy nemcsak a KISZ-titkár dolgozik — mondta nevetve. Másodikban megválasztották a gimnázium KlSZ-bizott- ságának titkárává. Ekkor kezdett el azzal foglalkozni, hogy miért csak a jó tanulók tölthetnek be tisztséget a KISZ- ben, amikor sokszor nem tesznek annyit a mozgalom érdekéért, mint az »egyszerű" tagok. Miért ne lehetne egy közepes tanulóból is alapszervi vezető? Tanulással, KISZ-munkával tel el a négv év. Munkáját nemcsak tanárai, osztálytársai ismerték el. Harmadikos gimnazista korában megkapta a KISZ kb dicsérő oklevelét, s most április 4-én pedig a KISZ-érdemrendet Ö az egyetlen középiskolás az országban aki ennek a magas kitütetés- nek a birtokosa. Nemsokára vizsgázik, s fölvételizik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem gépészmérnöki karán. A napokban még egy öröm érte, elfogadták a fölvételét a pártba, s amint b“ tölti a tizennyolcadik évét, megkapja tagkönyvét. Gyertyás László Az új kollektív szerződés alapja a vállalatok készülő ötéves terve. A megyei bizottság felhívta a szakszervezeti bizottságok figyelmét e kettő összhangjának megteremtésére. Először készítenek középtávú tervet a vállalatok, így érthető a gyakorlatlanság, a kezdeti nehézség. Arra azonban ügyelni kell, hogy a köznyelvre lefordítva ismertessék a dolgozókkal a legfontosabb elgondolásokat. Ebben még mindenhol van adósság, hiszen a tapaszta- kihordásának latok szerint nem alulról fölfe- 1 lé, hanem fordítva terveznek, s a tervek nem jutnak le a munkahelyekig. Például a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalatnál az építés- és művezetők szintjéig jutottak el. A szak- szervezeti tanácsok, bizottságok a tervet véleményezik. Már most kísérjék figyelemmel, hogy a középtávú tervber^ tükröződnek-e azok az ágazati elképzelések, amelyeket a termelés, a termelékenység emelésére, az eredmény javulására és a beruházások növekedésére kidolgoztak. Csak akkor helyeseljenek a véleményezéskor, ha a terv a központi elképzeléseket tartalmazza. Néhány telep is dolgozik a megyében, ezeket arra bátorították a megyebizottságok ülésén, hogy az ő helyi érdeküket is tükrözze a terv, ha ken; akkor harcoljanak önáUóságuk érvényesüléséért. Az idei tervek készítésekor általában az anyagellátással, a munkaszervezéssel, a gépellátottsággal, az anyagi ösztönzéssel és a szociális ellátottság- gal kapcsolatban hangzottak el javaslatok. Ezekre a két építőA kollektív szerződésekben most lehetőség van olyan bérpolitikát és -struktúrát rögzíteni, mely a legjobban ösztönöz a feladatok ellátására. Nagyon bevált a gyakorlatban az agy összegű utalványozás, mert előreviszi a munkát az építkezéseken. A megyebizottság azt ajánlotta, hogy minél szélesebb körben aükalmazzák ezt a rendszert. A részesedési alap felosztásának szabályait a munka szerinti elosztás elvének megfelelően rögzítsék a vállalati alkotmányok. Mar most számtalan jele van annak, hogy pontosabban kívánják szabályozni a törzsgárda tagjainak erkölcsi és anyagi megbecsülését. Például a Tégla- és Cserépipari Vállalatnál — ahol egyébként 1250 törzs- gárda tag dolgozik — azt javasolják, hogy négyszáz, hatszáz, illetve ezer forint jutalmat adjanak az 5—10, 10—15 éve, illetve annál régebben ott dolgozóknak. A Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat most először jutalomszabadságot is előírt a törzsgárdatagoknak. Nem értett viszont egyet a megyebizottság azzal a tervvel, hogy az Állami Építőipari Vállalat a bérfejlesztés terhére akar bizonyos összegeket juttatni a régi dolgozóknak. Á kemény munkát végző építők ragaszkodnak a jó koszthoz. Ezt már most figyelembe veszik, s például a cserépiparban növelik a vállalati hozzájárulást az étkeztetéshez. Az Állami Építőipari Vállalatnál még az étkezési nyersanvag normáját is fölemelik tíz száza- ' ékkai, hogy jobb minőségű kosztot adhassanak; természetesen a térítés és a hozzájárulás is nagyobb lesz. A fejlesztési alap terhére harmincezer forint kamatmentes kölcsönt, a részesedési alapból tízezer forint vissza nem térítendő támogatást ad a.cserépipari vállalat a lakást építő dolgozóinak. A két építőipari vállalat úgy támogatja a lakást vagy családi házat építőket, hogy bontási anyagot ad kedvezményesen, fuvarral és géppel segít. Ez tíz- és húszezer forint közötti támogatást jelent A Közúti Építő Vállalat tízezer forint kamatmentes kölcsönt ad, elsősorban a törzsgárdatagoknak. Az elképzelések, kérések, javaslatok most kerülnek papírra, a jogszabályokat most tanulmányozzák a vállalatoknál. Még másfél hónap áll rendelkezésre a kollektív szerződések kihirdetéséig, a megyebizottságok ülésén részt vevő szakszervezeti titkárok biztosan felhasználják e munkában a kapott útmutatást. Lajos Géza SOMOGVINÉPLAP Szombat, 1971. májas 15. 3
