Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-12 / 109. szám
Tita a Bundestagban „Brandt a felelős“? A bonni Bundestag kedden rendkívüli ülésen vitatta meg a kormány által tett deviza- politikai és belső gazdasági intéskedéseket. A vita elején Kari Schiller gazdaságügyi miniszter a kormány nevében megindokolta a lépéseket Beismerte, hogy Brüsszelben, nem sikerült . a közös piaci társáilamok teljes hozzájárulását kivívnia, — de mint mondotta — elérte, hogy eltűrjék a bonni intézkedéseket. A nyugatnémet gazdaság ugyanis nem tudna ellenállni a dollárbeözönlésnek a márkaárfolyam szabaddá tétele nélkül. A miniszter nagyon erőteljesen igyekezett bizonygatni, hogy a nyugatnémet lépések végső soron az egész Közös Piacnak hasznára lesznek. Végül felszólította az ellenzéket, járuljon hozzá a kormány gazdaságpolitikájához. Az ellenzéki CDU—CSU rendkívül élesen támadta a kormányt. Azt állította, hogy frakció nevében Müller-Hermann képviselő szólalt fel, s a nyugati devizaválságot Brandt kancellár váltotta ki, s hogy a kormány csaknem két éven át nem törődött az NSZK gazdaságának stabilitásával. A kormányt tette felelőssé a bér- és áremelésekért is. A vitába békapcsolódott Brandt kancellár is. Rendkívül nyomatékosan felszólította a munkáltató szervezeteket és a szakszervezeteket: legyenek mértéktartóak bér- és árpolitikájukban, mert ellenkező esetben a teljes foglalkoztatottságot komoly veszély fenyegeti. A kancellár szemére vetette az ellenzéknek, hogy devizaválságról szónokol, közben azonban elhallgatja, hogy a dollárválságáról van szó és nem a márka válságáról. ' Brandt cáfolta, hogy Franciaország beszüntette részvételét a közös piaci gazdasági és valutaunió előkészítésének munkálataiban és a francia pénzügyminiszter szavait úgy értelmezte, hogy csupán átmeneti megtorpanás következik be az előkészületekben. Gerhard Schrödert, a Bundestag külügyi bizottságának elnökét, a CDU egyik elnök- helyettesét, a CDU országos bizottságának ülésén éles támadások érték. Hibáztatták azt a kijelentését, hogy a nehéz devizapolitikai helyzetben az ellenzéknek a kormány segítségére kellene sietnie. A Schröder elleni támadás fő szószólója Heck, a párt főtitkára és Windelen egykori miniszter volt. (MTI) Mosolyszünet: új politika? Csou En-laj, a kínai államtanács elnöke, a közelmúltban arab újságíróknak azt fejtegette, hogy Kína és az Egyesült Államok viszonyában a feszültség nem csökkent, csak *>a két nép közötti kapcsolatokat újították fel-«. A világ számára meghökkentő volt az amerikai—kínai úgynevezett pingpongdiplomácia látványos kibontakozása s az a hirtelen olvadás, ami ezt követte. A Kína-szakértők azonban több mint két évtizedes tapasztalataikból okulva már akkor sem osztották egyes amerikai körök s a harsány Kína-lobby kincstári optimizmusát. A két állam között ugyanis olyan mély törésvonal húzódik, amelyet nem lehet megszüntetni, áthidalni még oly reményt keltő nyilatkozatokkal s az üzleti körök lázas kapcsolatteremtési törekvéseivel sem. 3 a derűre hamarosan ború következett. A Zsenmin Zsipao szerkesztőségi cikke egyértelműen körülhatárolta azokat a lényegbevágó ellentéteket, amelyeket egy magára valamit is adó szuverén állam sem rejt véka alá. A világ legnépesebb országának változatlanul elképzelhetetlen a »két Kína« koncepció, igényt tart a Csang Kaj-sek rezsim átal bitorolt Tajvanra — mint ősrégi kínai területre —, s az Egyesült Államok sem hagyhatja magára a 22 éve minden eszközzel támogatott öreg diktátor-tábornokot. Gsang Kaj-seket anélkül, hogy politikájának, nyilvánvaló . csődjét be ne ismerje. Az ellentét tehát olyan nyilvánvaló, hogy önmagától adódik a kérdés: miért indította útjára a »kaucsuk- labdát« a kínai kormány, s miért éppen ekkora elánnal? A válasz a Kína-dosszié bonyolult problémahalmazában található. Ismeretes, hogy a hatalmas ázsiáí ország a hatvanas évektől a kibontakozó egységbontástól kezdve fokozatosan szigetelő- dött el. Maóék úgy képzelték, hogy a nemzetközi munkásmozgalom fő vonalával való szakításuk s külön útra térésük után különleges helyet tölthetnek be a világban. Mint a harmadik világ forradalmának és nemzeti felszabadító küzdelmeinek legkövetkezetesebb támogatói — sőt vezetői — próbálták növelni befolyásukat. A kínai vezetők számítása azonban csúfos kudarcba fulladt. Latin-Amerikában egyáltalán nem tudták megvetni lábukat, fekete Afrikában csak néhány ország tart fenn Kínával — elsősorban kereskedelmi — kapcsolatokat (Tanzánia, Zambia, Brazzaville-Koingó), az egyoldalúan Kína-barát, nagy létszámú Indonéz Kommunista Pártot pedig főként megalapozatlan, minden realitást nélkülöző felkelési kísérlete miatt gyakorlatilag likvidá- ták. Csakúgy, mint a ceyloni felkelést. S az országban lezajló »-kulturális forradalom«, a hirhedt hujvejpingisták anarchista tevékenysége elszigetelte Kínát, s még a politikájukkal korábban szimpatizáló csoportokat is elbátortalanította. Jellemző, hogy az SZKP XXIV. kongresszusán éppen a harmadik világ képviselői bírálták a legélesebben Kínát és a KKP-t. Az országnak ki kellett lépnie az elszigeteltségből, ezt kívánták mindenekelőtt létfontosságú gazdasági érdekei és csődöj mondó koncepciója. S 1970-ben megtört a jég: a kínai nagykövetek ismét .mégjelenték elhagyott állomáshelyeiken. A nyugati tőkés országok — tekintve, hogy érdekeik egybeestek az új vonalvezetéssel: Kína óriási, alig felfedezett piac — is egyre inkább hajlandók voltak elismerni »de jure« az országot. így került sor a pingpongdiplomácia eseményeire, melyek az érdekellentétek között mutatkozó réseket próbálták a normalizálás színeivel átmázolni. De a rövid, ; derűs időszakra következő mosolyszünet azt is bebizonyította, hogy igen kicsi ez a rés, és a mázolok feladata szinte megoldhatatlan. Mindenesetre a kínai— amerikai viszonyt nem szabad csak önmagában vizsgálni. A kapcsolatfelvétel — a többivel együtt — ugyanis Kína eddigi koncepciójának és politikai vonalvezetésének lényeges módosulását rejti, mint j ahogy a nyugati országok részéről megindult általános olvadás is új elképzeléseket foglal magába. S hogy az Egyesüt Államok is megtalálja-e Kanadához, s Olaszországhoz hasonlóan a maga formuláját, ezt csali a következő hónapok, sőt évek eseményei döntik majd eL Csupor Tibor SOMOGYI NÉPLAP Szerda, I97L május 12, 2 MARX DÉDUNOKÁJA PRÁGÁBAN Az 50 éves a Csehszlovák Kommunista Párt című prágai kiállításon ünnepélyesen foga Iták Robert Jean Longuet-t, Marx Károly dédunokáját (jobboldalt), aki a kiállítás harmincezredik látogatója volt. Képtávírón érk. — CTK—MTI—KS) Kelet-Pakisztán iüli©!§g a harcok * Erdei Ferenc Kossuth-díj-S akadémikus, országgyűlési képviselő, a Népköztársaság Elröki Tanácsának tagja, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a Magyar Népköztársaság zász- lórendje I. fokozatának és több magas hazai és külföldi kitüntetés tulajdonosa éle' én ok 61. évében — súlyos betegség után — kedden, május • 11-én elhunyt. Egy pakisztáni rádióadás, amelyet Uj-Delhiben hallgattak le, arrpl tájékoztat, hogy pakisztáni csapategvségek Chittagongot »megtisztították a szabotőröktől és államellenes elemektől«, azaz a központi kormány hadseregével szembeszálló erőktől. Hosszú idő óta első ízben járt külföldi újságíró ismét Chittagongban. A Reuter- iroda tudósítója részletes jelentésekben számol be a látottakról: a kikötőváros — írja — e£y hónappal a kelet-pakisztáni polgárháború leghevesebb ütközete után még mihdig csak kezd élet dezni. Az utcák kihaltak, s a Ausztrália harc hevességéről kifejezően beszélnek a felfordított gépkocsik. A kikötő nem szenvedett károsodást, bér amikor a tudósító a rakpartod járt, egy , tucatnál nem több rakodómunkást Látott csak tevékenykedni. Calcuttában dr. Zainal Abe- din nyugat-bengáliai egészségügy miniszter kedden újságírók előtt már két és fél millióra becsülte azoknak a kelet-pakisztániaknak a számát, akik a hadsereg elől indiai területre menekültek. A PTI indiai hírügynökség viszont jelentésében arról számol be, hogy Kelet-Pakisztán- ban folytatódnak a harcok, s hogy kedden a nyugat-pakisztáni csapategységek kétszer is átlőtték indiai területre. Ezt az indiai határőrök tűzzed viszonozták. A hír fájdalmasan rövid, hogy meghalt Erdei Ferenc akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, a »Futóhomok«, a »Parasztok«, a »Magyar város«, a »Magyar falu« és megszámlálhatatlanul sok más tanulmány szerzője, akiben 1934-től a felszabadulásig a honi falukutatás egyik legsokoldalúbb ifjú tudósát, az 1944- ben megalakult ideiglenes kormányban vállalt tisztségétől napjainkig a magyar közélet bölcs, nyíltszívű és egyenes vezető személyiségét tiszteltük. Embernek, politikusnak, szociológusnak és — ahogy ő mondta — agráriusnak egyaránt kiváló volt. Egy emberöltőn át őrizte a szülőföld rajongó szeretetét, szolgálta áldozatos buzgalommal, tántoríthatatlan erővel népét. Akik — akár csak rövid ideig is — körötte élhettek, tapasztalhatták, mennyi energiával küzd az elavult, a kigyomlálandó ellen, milyen szevedéllyel csatázik a pallérozottdbb közgondolkodásért, a tudomány és a társadalom friss hajtásaiért. A felszabadulás után több ízben volt miniszter, s volt a Minisztertanács elnökének he- heyettese is. Haláláig a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagjaként is tevékenykedett. Vezető szerepet töltött be a népfrontmozgalomban: 1963—1969 között a Hazafias Népfront főtitkáraként dolgozott. Politikai pályája mindvégig összekapcsolódott a parasztság politikai, gazdasági, kulturális felemelkedéséért, a korszerű mezőgazdaságért vívott harccal, amelynek sikerét sokoldalú kutatómunkájával is szolgálta. 1957 óta tevékenyen részt vett a Magyar Tudományos Alcadémia munkájában, amelynek 1957—1963 között főtitkára, majd alelnöke volt. Közreműködött az Akadémia szervezeti reformjának előkészítésében és 1970-től az újjászervezett Akadémián a főtitkári tisztet töltötte be. Sokszor mondogatta: politika és tudomány együvé tartozik, nem választható szét. Ez volt éltető közege. Sokan, tíz- és tízezren őrzik beszélgetések, eszmecserék és magas színvonalú tanácskozások, beszédek emlékét. Azokból is fényesen kirajzolódik, a »homo politicus«, a politizáló ember arcéle, aki soha nem tagadta meg, honnan érkezett a magyar közéletbe, és soha nem fordított hátat azoknak, akikhez oly sűrűn visszavisszatért: övéihez a makói földeken, a dunántúli szőlőkben, azAlföld tanyavilágában. M rm titkolta: szívvel-lé- lekkel a népi állam eszméjét hordozza. Akik ezt valaha is kétségbevonták, azoknak haraggal hátat fordított. Tévedéseit szívesen kiigazította, de a »fundamentális kérdésekben« — így mondta — nem ismerte még a tévedés jogát sem. Akik körötte voltak, ismerték lázas munkatempóját. Roppant erejét még a súlyos betegség is csak nehezen őrölte fel. Halálát az egész nemzet gyászolja. Emlékét a néphez hű államférfinak, a népünk javát szolgáló politikusnak kijáró tisztelettel, a nagy tudósokat megillető kegyelettel őrzi. Harmincnyolc ezer építőipari munkás sztrájkol Tovább folytatja három nappal ezelőtt megkezdett sztrájkját béremelési követeléséért az ausztráliai Üj-Dél- wales 38 ezer építőipari munkása. AusztráUa ipari szak- szervezeteinek főtitkára bejelentette, hogy az ország 120 ezer építőmunkása egységesen támogatja az Üj-Dél- walesi munkások követelését. Űj törvény Törökországban A török parlament új törvényt fogadott el a ^katonai hatóságok jogkörének és funkcióinak szabályozásáról, a rendkívüli állapot idejére. Az új törvény szerint a letartóztatott személyeket 30 napig lehet őrizetben tartani. A katonaság szükség esetén fegyvert használhat. A katonai parancsnokságok ellenőrizhetik a tájékoztató szervek tevékenységt, cenzúrázhatják s betilthatják a lapckat, a folyóiratokat és más sajtószerveket. (MTI) Mit hozott Sisco Izraelből? Szádat tájékoztatója az eszmecseréről Anvar Szadat egyiptomi elnök az Arab Szocialista Unió parlamenti bizottságának tagjai előtt hangoztatta: Rogers- szel folytatott eszmecseréjén azt kívánta elérni, hogy végre komoly tárgyalások kezdődjenek az izraeli kivonulásról, s a megbeszélések ne korlátozódjanak, a tűzszünetre. »Megmondtuk Rogersnek — mondotta —, hogy az izraeli csapatoknak az első szakaszban a Szuezi-csatorna keleti partjától mintegy 115 mérföldre El-Aris vonala mögé kell visszavonulniuk, s ezt követően hathónapos tűzszünet lép életbe a megszállt területek teljes kiürítésére vonatkozó Jarring-terv részleteinek kidolgozására.« Rogers ennek tudatában ment Izraelbe. A továbbiakban az elnök arról tájékoztatta a képviselőket, 'milyen kérdéseket hozott magával Sisco államtitkár Izraelből: — Milyen bizosítékokat adna Egyiptom arra vonatkozóan, hogy az izraeli hajók használhatják-a Szuezi-csatornát? — Izrael belemenne a részleges kivonulásba, ha Egyiptom nem küldené át csapatait a Szuezi-csatorna keleti partjára; — Izrael nem hajlandó feladni bizonyos kulcsfontosságú pontokat, de tárgyalna róluk az egyiptomiakkal; — Bármilyen megegyezést — közbeesőt vagy átfogót — elsőként az izraeli parlamentnek kell jóváhagynia. Az Izrael által közöltekre Szadat a következőket válaszolta: — Egyiptotn ragaszkodik ahhoz, hogy csapatai átkeljenek a keleti partra; — Egyelőre nem adhat választ arra a kérdésre, használhatják-^ az izraeli hajók a Szuezi-csatornát, mivél ezt először az egyiptomi politikai szervezeteknek kell tanulmányozniuk. A találkozó végén az Arab Szocialista Unió parlamenti bizottságának 360 tagja nyilatkozatban biztosította teljes támogatásáról Szadat politikáját. (MTI) KIS BiKERA NAGYVILÁGBÓL Megkezdsdölt Leningrádban a hazaárulók pere A szovjet állam ellen. Irányuló ellenséges tevékenység vádjával Ben ing rád ban tegnap megkezdődött egy kilenc tagból álló csoport nyilvános bírósági tárgyalása. Az előeztes vizsgálat bebizonyította: a kilenc vádlott közül nyolc cinkosa volt Mark Dimsicnek, Eduard Kuznye- covnak és más bűnözőknek, akiket tavaly decemberben ítéltek el egy szovjet utasszállító repülőgép elrablásának kísérletéért A vádlottak mérnökök és tudományos dolgozók, köztük kettő orvos. A vádiratból kitűnik, hogy mind a kilenc vádlott bűnös összeesküvésben vett részt és számos köztörvényes bűncselekményt követtek el. A vádlottak rendszeresén készítettek és terjesztettek a szovjet társadalmi és államrendet rágalmazó, anyagokat, illegálisan külföldre juttattak rágalmazó in formációkat. Ezek továbbításéi <oz felhasználtak olyan külföldi állampolgárokat, akik turistákként, a kulturális csereprogram keretében vagy más utakon érkeztek a Szovjetunióba. A csoport az ellenséges akciók lebonyolításához jelentős ösz- szegeket kapott külföldről. A vádlottak bűnös céljaikra másoló és sokszorosító berendezést loptak egy kisinyo- vi állami intézményből. Gilja Butman és Mihail Ko- renblit, más vádlottakkal együtt, aktívan részt vett az utasszállító gép elrablásának előkészítésében, hogy azon külföldre szökjenek. (MTI) ' Föld körüli pályára bocsátották a Szovjetunióban a Kozmosz—119-es mesterséges holdat. t Törvényjavaslatot nyújtott be kedden Mike Mansfield, az amerikai szenátus demokrata párti többségének vezetője. Az Európában állomásozó amerikai- haderő létszámának legalább 50 százalékos csökkentését javasolja. Rendkívüli biztonsági intézkedéseket vezettek be a keddre virradó éjjel Buenos Airesban és Cordobában. J ugoszláv—nyugatnémet tárgyalások kezdődtek Bonn. ban a nácik jugoszláviai áldozatainak kártalanításáról. Nem hivatalos értesülések szerint 950 ezer az .igényjogosult. A bonni helyzetről éá általános német vonatkozású problémákról tárgyalt tegnap •.Brüsszelben az úgynevezett »négyek csoportja«—a Nyu- gat-Berlint megszállva tartó három nyugati hatalom, az NSZK kü’ügymiinisztériumi képviselője és az Atlanti Tanács megbízottai. Megszüntették Ceylon három köreztében a zendülések miatt bevezetett katonai köz- igazgatást. Az ügyék intézését ismét átadták a polgári hatóságoknak.
