Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-07 / 105. szám
y ¥+L A G PROLETÁRJAI. EG Y E S 0 L J ET EK I Ára: 80 fiitér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOM © G Y M EGYET BIZOTTSÁGÁNAK!. APJA XXVII. évfolyam, 105. szám 1971. május 7., péntek Folytatódott a szakszervezetek kongresszosa Csütörtök reggel 9 órakor, a három napirendi pont együttes vitájával folytatta munkáját a szakszervezetek XXXI. kongresszusa. A tanácskozáson megjelent Losonczi Pál, ó Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a budapesti párt- bizottság első titkára, és Pul- lai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Mielőtt az elnök megadta a szót az első felszólalónak, Takács Imre és Juhász Ilona, a Beton és Vasbetonipari Művek Budapesti Betonárugyárá vállalatuk 24 szocialista brigádja és valamennyi dolgozója nevében köszöntötte a kongresszust. Takács Imre elmondta, hogy vállalatuk kollektívája újabb sikereket akar elérni, még hatékonyabban segítve a lakásépítési program végrehajtását. A kongresszus elnökségének átnyújtották a vállalat szocialista brigádjainak ajándékát, a lakásépítkezésekhez gyártott betonelemek kicsinyített mását, és kérték, hogy valamennyi érintett dolgozó segítse a negyedik ötéves terv nagyszabású lakás- építési programjának végrenak szocialista brigádvezetői hajtását. Félmilliónál több szakszervezeti tag Somoskői Gábor, a SZOT titkára volt az első felszólaló. Elöljáróban a szakszervezetek bővülő szerepköréről beszélt, arról, hogy sokféle formában segítik a szakszervezetek a munkáshatalom alapjainak erősítését. Munkájuk egyik fontos területe a ma már több mint egymillió tagot számláló szocialista brigádmozgalom szervezése. A munkások a kibontakozó, erősödő üzemi demokrácia elsőrendű letéteményesének tekintik a szakszervezeti bizottságokat. Ez a dolog egyik oldala. A másik oldalról viszont elvárják, igénylik: a tagság soraiból is minél több embert vohjanak be a szakszervezetekre váró feladatok megoldásába. Ha a kollektívák érdeke, a közakarat ilyenformán is érvényre jut, az eddiginél is nagyobb tekintélyre, vonzerőre tesznek szert a szakszervezetek, amelyeknek különben a legutóbbi kongresszus óta csaknem félmillióval növekedett a taglétszáma. ' Somoskői Gábor kitért arra is, hogy szocialista társadalmunkban ihár nincs szükség sem üzemi tanácsra, sem valamilyen másféle munkás-érdekvédelmi szervre az üzemekben, munkahelyeken, mert ezt a szerepkört ma már teljes egészében a szakszervezetek látják el. Elláthatják, mert működésükkel, a dolgozók véleményét képviselik. Pozitív tapasztalat — a párt-kongreszszus, a legutóbbi választások is tanúsították —, hogy a társadalom nagy dolgaiban azonos vélekedéssel vannak a vezetők és a dolgozóit. Somoskői Gábor a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szakszervezetek alapszabály- módosításának lényege: a szakszervezeti választásoknál is — üzemi szinten — térjenek át a négyéves ciklusra. A különböző szakszervezeti szervek növekvő felelősségével foglalkozva, a szónok megállapította: ma az egyes iparági szakszervezetek vezető testületéi, a központi vezetőségek teljes felelősséggel és önállósággal végzik munkájukat, serénykednek a szakmai problémáinak megoldásán. Segítőik is vannak ebben a munkában. Például a tanácsok, amelyeknek szintén lényegesen bővült a jogkörük. A Hazafias Népfront helyi szervei is jó partnerek. A szakszervezetek káderhelyzetével is foglalkozott a felszólaló. Kifejtette azt a véleményét, hogy a káderutánpótlásban is biztosítani kell a tagság részvételét például amikor egy-egy tehetséges fiatal iskolára küldéséről van szó. Ugyanakkor a holnap szakszervezeti funkcionáriusainak nevelésében részt kell vállalniuk a mozgalomban évtizedek óta munkálkodó, gazdag tapasztalatokkal rendelkező idősebb aktivistáknak. Növekedett a szocialista munkaverseny szerepe Dr. Johanna Töpfer, a Szabad Német Szakszervezeti Szövetség elnökhelyettese beszámolt arról, hogy a Német Szocialista Egységpárt VIII. kongresszusának tiszteletére széles körű szocialista munka- verseny bontakozott ki az NDK-ban, majd hangsúlyozta: rendkívül fontosnak tartják a szocialista országok szakszervezeteinek állandó együttműködését és tapasztalatcseréjét. Dr. Ránódy László Kossuth- díjas filmrendező, a Filmművészek és Filmalkalmazottak Szakszervezetének elnöke a művészet és a közönség kapcsolatát elemezve rámutatott: mindenfajta szellemi termék, művészi alkotás értelmetlenné, hatástalanná válik, ha nincs olyan publikum, amely képes befogadni. Hogy ez a kapcsolat létrejöjjön, ahhoz egyfelől valóban felfogható, megérthető művekre van szükség, más' nevelni kell. Ebből a nevelőmunkából nagy részt vállalhatnak a szakszervezetek. Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára szembe szállt azoknak a szociológusoknak a nézeteivel, akik az utóbbi időben úgy nyilatkoztak, hogy a szocialista brigádmozgalom kezd elsekélyesedni. A Borsod megyei tapasztalatok azt mutatják, hogy a szocialista munkaverseny szerepe a gazdálkodás módosult viszonyai között sem csökkent, sőt, növekedett. Végül kifejtette, hogy egyetért a határozati javaslatnak azzal a pontjával, amely a vállalati kitüntetések korszerűsítését sürgeti. Nyilvánvaló, hogy nem lehet fenntartani azt a módszert, amely szerint a kiváló* vállalat címért pénzjutalom, a szocialista munka vállalata címért pedig csupán felől viszont a közönséget is »meleg kézszorííás-« jár. Üdvözlő táviratok a kongresszusnak Dr. Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára beszélt az államélet új vonásai közül az önállóságukban megerősödött tanácsokról, s munkájuk kapcsán elmondta, hogy a tanácsok tömegkapcsolatai erősítésének alapvető bázisát jelenti a szakszervezeti mozgalom. Az államapparátus és a lakosság közötti közvetlen kapcsolat erősítését is az államélet legfontosabb feladatai között említette meg dr. Prieszol Olga. Nyomatékkai felhívta a figyelmet, hogy a köztisztviselő az állam képviselője, a köz szolgálója, nem mindegy tehát, hogyan történik az ügyintéz«, nem szabad csupán jogi, állam- igazgatási aktusnak felfogni, hiszen a köztisztviselők magatartása fontos tényezője a társadalmi közérzet alakulásának. Az emberek becsülik azokat a tisztviselőket, akik olyan újtípusú — jó légkörű — hivatalokat teremtettek, ahova az ügyfelek bizalommal térhetnek be. Erre. a bizalomra mindkét oldalról szükség van. Van még bőven tennivaló azért, hogy a lakossággal kellőképpen megismertessük jogait, kötelezettségeit. Az ilyen irányú felvilágosító, nevelő munkából részt vállalhatnak a szakszervezetek például népszerű jogi kiadványok publikálásával, jogismereti ankétek, előadások szervezésével. A délelőtt elhangzott felszólalások után az elnöklő Gyöngyösi István bejelentette, hogy folyamatosan érkezett táviratok sokasága jelzi: országszerte és külföldön is nagy érdeklődés kíséri a kongresszus munkáját. Csütörtökön délig 106 üdvözlő távirat érkezett valamennyi iparág területéről, vállalatoktól, üzemektől, intézményektől, hivataloktól, párt- és tömegszervezetektől, munkahelyek gazdasági vezetőitől és dolgozó kollektíváitól. Őszinte légkör, tartalmas felszólalások A SZOT elnöksége a déli szünetben fogadást adott a szellemi élet' ismert személyiségei tiszteletére. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára megköszönte neves tudósainknak, íróinknak, művészeinknek, hogy részvételükkel is segítik a kongresz- szus sikerét. — Kongresszusunknak még nem értünk a végére — mondotta —, azonban már most elmondhatjuk, hogy munkája sikeres. Légköre őszinte, a felszólalások tartalmasak. Az ebédszünet után Pálfalvi Andrásnak, a Fejér megyei SZMT titkárának elnökletével folytatódott a tanácskozás. A hozzászólások közül kettőt emelünk ki. Korács István, a MEDOSZ főtitkára hangsúlyozta egyebek között, hogy a mezőgazdaság állami szektorában dolgozó munkások egyre több vonatkozásban rendelkeznek az ipari munkásokra jellemző tulajdonságokkal, a szakszervezet nagy gondot fordít arra, hogy továbbra is kedvezően befolyásolja gondolkodásukat, cselekvésüket. Christiane Gilles, a francia általános munkásszövetség, a CGT titkára, a francia munkások helyzetéről, szakszervezeti mozgalmuk harcairól beszélt. Kiemelte egyebek közt, hogy Franciaországban egyre nagyobb gondot jelent a jelenleg több mint 500 ezer embert sújtó munkanélküliség, továbbá a növekvő árak és adók. A kongresszus ma folytatja munkáját. ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Ä kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Miniszter- tanács csütörtökön ülést tartott. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese tájékoz-, tatást adott a- KGST Végrehajtó Bizottsága 52. ülésének munkájáról. A tanácskozás részvevői elsősorban az integráció programjával kapcsolatos okmányok kidolgozásával foglalkoztak, valamint megvizsgálták a nemzetközi együttműködés időszerű kérdéseit. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a francia államférfiakkal folytatott tárgyalásai ról. A kormány a két ország gazdasági és politikai kapcsolatainak további fejlesztéséi szolgáló megbeszéléseket hasznosnak ítélte és a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A külügyminiszter jelentést tett Jan Marko csehszlovák külügyminiszterrel május 2-án és 3-án tartott találkozójáról, amelyen szívélyes légkörben megbeszélték a két ország között eredményesen fejlődő kapcsolatok és együttműködés további lehetőségeit, valamint a nemzetközi élet időszerű kérdéseit, ezek keretében elsősorban az európai biztonság ügyét A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke jelentésben tájékoztatta a kormányt az 1971. évi általános választások tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette, Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke beszámolt, a termelői es fogyasztói árak 1970. évi és az idei várható alakulásáról. A jelentés szerint az áralakulás 1970-ben általában [kiegyensúlyozott volt. A fogyasztási cikkek: és szolgáltatások árszínvonala összességében 1,3 százalékkal — a számítottnál valamivel mérsékeltebben — emelkedett. A termelői árak a tervezettnél valamivel nagyobb mértékben, 2,3 százalékkal nőttek. Jelentősebben, mintegy 3—4 százalékkal emelkedtek az építési árak. Az áraik viszonylag kedvező alakulásához hozzájárult a központi intézkedések hatására javuló áruellátás, valamint a vállalatok megfontoltabb ár-' politikája. Az árstabilitás biztosítása több esetben csak a költségvetést terhelő intézkedésekkel, a forgalmi adó csökkentésével. a költségvetési támogatás növelésével volt lehetséges. 1971-ben várhatóan a fogyasztói árak a népgazdaság tervben előirányzottak szerint alakulnak. A- kormány a jelentést elfogadta. A külügyminiszter előterjesztésére a kormány határozatot hozott, hogy az irodalmi és művészeti alkotások védelmének kérdéseiről Párizsban összehívott nemzetközi konferencián hazánk küldöttséggel képviseltesse magát. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Egyliam az iáddal csökkent apparátus Tájékoztatás a járási tanácsi hivatalokról Az április 25-i választásokat követően országszerte megkezdték működésüket az államigazgatás új helyi szervei, a járási tanácsi hivatalok. A járási tanácsok helyébe lépett hivatalok szervezetéről, feladatköréről kért tájékoztatást a Minisztertanács Tanácsi Hivatalában Fehér Péter az MTI munkatársa. Az új tanácstörvény rendelkezései szerint — mondották — a járásban ezentúl a tanácsi hatáskörbe tartozó államigazgatási feladatokat a járási hivatal látja el, mint a megyei tanács végrehajtó bizottságának egységes, önálló hatáskörű szerve. A járás továbbra is állami területi egység marad, s nem változik a nem tanácsi szervek járási egységeinek rendszere sem. Le kell szögeznünk: a járási tanácsok megszüntetése nem azért történt, mert az ott dolgozók rossz munkát végeztek. Éppen ellenkezőleg: a járási tanácsi szint bevált, egészében eredményesen működött, es az itteni tanácsoknak jelentős részük volt számos kiemelkedő feladat megoldásában. Az eltelt két évtized során azonban változtak a járási szintű feladatok, s ez magával hozta az apparátus szervezeti korszerűsítését is. A községi tanácsok megerősödtek, nőtt az SERTÉSKOMBINÁT ÉPÜL HÁROMFÁN Készül a sertéskonibinát Három fan. A 480 anyakoca és ezek szaporulatai részére, mintegy tízezer sertés részére a hizlalda. A létesítmény egy részét júniusban adták át» m többi épületei a* év végére készíti cl a nagyatádi TÖVAU ott dolgozók szakértelme, közéleti aktivitása, hozzáértése. A községi tanácshálózat lényegében kialakultnak tekinthető: a kezdeti több mint 3000 helyett már csupán 1375 községi tanács működik az országban. Egyre erőteljesebben bontakozik ki a helyi önállóság, a gazdasági, pénzügyi források nagyrészt a községekben keletkeznek, s az állam kiegészítő hozzájárulását is végső soron helyben, a községekben használják fel. Általános törekvésünk, hogy a lakosságot megkíméljük az ügyintézéssel járó fáradtságtól. Indokolt, hogy a különösebb szakképzettséget nem igénylő teendőket helyben, első fokon, a községi tanács végezze el ’így a járás másodfokú fórummá válhat. A járási szintre természetesen továbbra is szükség van, hiszen a tanácsi testületek megszűnése után is el kell látni olyan feladatokat, amelyek — a lakosság érdekeit szem előtt tartva — sem a községekben, sem a megyénél nem végezhetők el gazdaságosan, hatékonyan. Ezért hívták életre a járási tanácsi hivatalokat, az egész ország területén kilencvehet’et. A járási hivatalok a megyei tanács szervei és a végrehajtó bizottságok közvetlen irányítása alatt állnak. Intézik a nagyobb szakértelmet, speciális ismereteket igénylő hatósági ügyeket — például az építési, vagy kisajátítási teendőket — sokat közülük ma még első fokon. A járási tanácsi hivatalok kialakítását alapos elméleti és gyakorlati elemzés, kutatómunka előzte meg. Korábban például a járási tanácsoknál tíz osztály végezte a hatósági ügyeket, a hivatalokban már csupán hatot’szerveznek, (pénzügyi, terv- és munkaügyi, élelmiszergazdasági és kereskedelmi, műszaki. igazgatási, művelődésügyi, valamint egészségügyi osztály.) Jó egyharma- dával csökkent az apparátusok létszáma is, a járási tanácsok ‘lag 75 főt foglalkoztattak, a hivatalok létszáma ötven körül * alakul. (MTI). 1
