Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)
1971-05-05 / 103. szám
mi AC PROLETÁRJAI. EG YE SO LJ ETEK! Ara: 80 fillér Sommi Néplap AZ M S ZHP SO p O G Y HEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA -i XXVII. évfolyam, 103. szám 1971. május 5., szerda ' \ A széles körű demokrácia jegyében Megkezdődött a szakszervezetek XXII. keqresszusa Az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozóik Szak- szervezetének székházában tegnap reggel 9 órakor megkezdődött a magyar szakszervezetek XXII. kongresszusa. Három és fél millió szervezett dolgozó képviseletében mintegy 700 küldött elemzi az elmúlt négy év sikereit, gondjait, az élet- és munkakörülmények javításának módjait. A tanácskozáson részt vesznek. a termelő munkában élen ■járó dolgozók, szocialista brigádvezetők, a művészeti és tudamámyios élet neves személyiségei, a szakszervezeti mozgalom tisztségviselői, veteránjai. A kongresszuson képviselteti magát 51 külföldi szakszervezet és több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. Ä kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Ezután a kongresszus megválasztotta az elnökséget. Helyet föglalt asz elnökségben Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Focié Jenő. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke. Apró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, ' Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Püllai Árpád, az MSZMP Központi Bízott»' gámak titkára, továbbá Földvári Aladár, a SZOT elnöke, Somogyi Miklós, a SZOT . számvizsgáló bizottságának elnöke. Az elnökségben foglalt helyet Pierre Gensous, a Szak- szervezeti Világszövetség főtitkára és valamennyi külföldi szakszervezeti küldöttség vezetője. A részvevők egyperces néma. felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Földvári Aladár megnyitó beszéde után a kongresszus a napirendről döntött. Az elnök ügyrendi módosítást terjesztett elő, amelyben utalt arra, hogy az alapszabály módosításáról szóló indoklást a küldöttek megkapták, s ehhez a napirendi ponthoz nem fűznek szóbeli kiegészítést. A kongresszus a napirendi javaslatot elfogadta. A napirend a következő-: 1. A Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolója a XXI. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek soron következő |eladatairáL 2. A számvizsgáló bizottság jelentése. 3. A magyar szakszervezetek alapszabályának módosítása. 4. A Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság újjáválasztása. Ezután megválasztották a kongresszus titkárságát és munkabizottságait. A titkárságot Gáspár Sándor, a jelölő bizottságot Kimmel Emii, a mandátum vizsgáló bizottságot Besenyei Miklós, a szavazatszedő bizottságot Fabók Zoltán, a határozatszövegező bizottságot Virizlay Gyula, az alapszabály-szövegező bizottságot pedig Gál László vezeti. Az elnök ezután utalt arra, hogy az elmúlt kongresszus óta mintegy félmillióval növekedett a szervezett munkások száma. Indítványozta, hogy ez fejeződjék ki a megválasztandó vezető testület létszámában is, s az eddigi 173 helyett a SZOT-nak 195 tagja legyen, a számvizsgáló bizottságba pedig 19 tagot jelöljenek. Kérte a jelölő bizottságot: javaslatának elkészítésekor vegye figyelembe, hogy az egyes szak- szervezeteik megfelelő képviseletet kapjanak, a fizikai munkásak is, a termelő és alkotó munkában kitűnt dolgozók is, valamint a nődolgozóki és a fiatalok is. A kongresszus egyhangúlag megszavazta a javaslatot. A kongresszus egyhahfíuiag egyetértett azzal a javaslattal is. hogy a vitát az írásos és szóbeli beszámolókról, a határozati javaslat tervezetéről és az alapszabály módosításáról együttesen tartsak, meg. Ezután Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő Gáspár Sándor, az MSZMP PB tagjai a SZOT főtitkára a szónoki emelvényen. í a Szakszervezeteik Országos j munkáról és a magyar szak- Tamácsámak beszámolóját a szervezetek soron következő XXI. kongresszus óta végzett I feladatairól. Gáspár Sándor beszámolója A magyar szakszervezetek alapszabályának megfelelően befejeződtek az alap- és középszervi választások, az iparági kongresszusok. Három és fél millió szervezett dolgozó nevében minősítették a magyar szakszervezetek tevékenységét, támasztottak igényeket a szakszervezetek munkája iránt. A szakszervezeti ' vezető szervek megválasztása a széles körű demokrácia jegyében Poditikiai és társadalmi életünk, közéletünk erényeiről és gyengeségeiről elismerő és bíráló hangon szóltak. Különösen salján tették szóvá a jobb és eredményesebb termelőmiunkát gátló munkaszervezési, anyagellátási hiányosságokat és az ezekből fakadó mértéktelen túlóráztatást. A szocialista brigádok határozottan igényelték munkájukhoz a legfontosabb feltételek biztosítását. Számos helyen sürgetően vetették fel a dolgozók a szociális normák, a munkabiztonsági 1 előírások betartását és betartatásának ellenőrzését. Szinte valamennyi taggyűlésen és szakszervezeti kongresszuson kritikusan, foglalkoztak a bérek és árak alakulásával. A tagság számos olyan észrevételt és sok olyap javaslatot tett reálisam értékelve, de ugyanakkor kritizálva, is munkánkat, amelyekre kötelességünk odafigyelni és megoldásai«» fáradozni. zajlott le. A szervezett- dolgozók véleménynyilvánítása, vitákészsége főleg az üzemek, vállalatok, intézmények tevékenységére terjedt ki, de az érdeklődés túllépett a vállalati kereteken. A szakszervezeti választásokon, az országgyűlési és tanácsi választásokon, gyűlések tízezrein, mint tükörben láthatók, érezhetők voltak az elmúlt évek nagy politikai és gazdasági változásai. A Magyar Szocialista Mun- ■káspárt alig pár hónappal ezelőtt értékelte egész társadalmunk helyzetét, megjelölve továbbhaladásunk útját. A párt X. kongresszusa elismeréssel szólt a magyar szakszervezetek tevékenység gérőL Megállapította: jelentősen hozzájárultak a szocializmus építésében elért eredményeinkhez, nagy társadalmi céljaink megvalósításához Hatékonyan képviselték és ■ védték a dolgozók érdekeit. A magyar szakszervezetek hivatásának hatékonyabb betöltése szempontjából döntő jelentőségű volt az a felismerés •— és ez az MSZMP történelmi érdeme —, hogy a szakszervezeteknek. nemcsak az a feladatuk, hogy a forradalmi (munkáspárt politikáját közvetítsék a dolgozó tömegekhez, hanem az is, hogy cselekvőén részt vegyenek a politika alakításában. m Ennék a politikának az érvényesítése növelte a szak- szervezetek tekintélyét, szerepét % közéletben. A társadalom érdeke, hogy a dolgozok élet- és munka- körülményeit, az árakat és béreket érintő politikai jelentőségű döntésekre minden esetben á kormány és a SZOT vezető szerveinek egyeztetett — vagy megegyezés híján különálló — véleménye alapján kerüljön sor. A párt, a kormány és a szak- szervezetek gyakorlati együttműködése alkalmas arra, hogy a párt-, állami, gazdasági szervek és a szakszervezetek minden fokon hasonló módon -alakítsák ki együttműködésüket. Ez a feltétele annak, hogy a szocializmus építésében felmerült kérdésekben a lehető legjobb döntéseket tudjuk hozni. Feladatunk, hogy a bérből és fizetésből élők. számára, olyan jövedelemelosztást és árrendszert segítsünk kialakítani, amely maximálisan támogatja politikai céljaink megvalósítását, leginkább hozzájárul a célszerű fogyasztási szerkezet ki-aliaikitáisához, és a lehető legjobban előmozdítja a gazadságd előrehaladást is. Mindent el kell követnünk annak érdekében, hogy a reálkeresetek a tervben kitűzött mértékben növekedjenek. Mivel üzemeink adottságai nem egyformák, eltérőek a lehetőségeik, arra kell törekedni, hogy ez sehol se vezessen a reálbérek, a szociális és kulturális ellátás rosszabbodására, a vállalatok közötti indokolatlan, hátrányos megkülönböztetések kialakulására. Ügy gondoljuk, gondoskodnunk kell arról, hogy minden vállalat dolgozója részesüljön (Folytatót a 2. ridtOonji A szakszervezetek hatékonyan képviselték a dolgozók érdekeit Kádár János távirata Erich Honeckerhez NÉMET SZOCIALISTA EGYSÉGPART KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, ERICH HONECKER ELSŐ TITKÁR ELVTÁRSNAK, Berlin Tisztelt Honecker elvtárs! A Német Szocialista Egységpart Központi Bizottsága ebsó titkárává történt megválasztása alkalmából fogadja, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magam jókívánságait, elvtársi üdvözletünket. Erőt, egészséget es sikereket kívánunk a nemet munkás- osztály, a német munkás-paraszt állam dolgozó népe. a szocializmus, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, m német—magyar internacionalista kapcsolatok javára végzendő tevékenységéhez. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Dr. Ajtai Miklós Oxford ba Dr. Adtai Miklós minisz- terélhök-helyettes, az Országos Műszaki-fejlesztési Bizottság elnöke és kísérete hétfőn este és kedden délelőtt Oxfordban Frederick Dainton, a brit tudománypolitikai tanács elnökének vendégéként az angliai tudós- és mérnökképzés kérdéseit tanulmányozta. Ajtai Miklós meglátogatta a város néhány oktatási intézményét és több tudóssal, köztük a magyar származású Kürti Miklós professzorral, a viíátogatott lághírű fizikussal is találkozott. Kedden délben D. W. Houlder professzor és Michael MacGlagan, Oxford főpolgármestere ebédet adott a magyar vendég tiszteletére. Délután Kondomban a brit kormány részéről John Davies kereskedelem- ás iparügyi miniszter fogadást, majd vacsorát adott Ajtai Miklós tiszteletére. A miniszterelnök-helyettes ma kétnapos észak-angliai körútra indul. Schumann látogatása a „premier44 Sokat remélnek Schumann francia külügyminiszter tegnap reggel háromnapos látogatásra Moszkvába utazott, hogy az ősszel létrejött szovjet—francia konzultációs megállapodás keretében megbeszélést tartson Gfomiko szovjet külügyminiszterrel- A francia külügyminiszter Moszkvába indulása előtt a francia sajtónak hangsúlyozta, hogy — bár alacsonyabb szinten már volt konzultációs eszmecsere a két külügyminisztérium [képviselőd között — tulajdonképpen Schumann mostani látogatása lesz az igazi »prea tárgyalásoktól mier« a két ország diplomáciai konzultációjában, s a francia fővárosban nagy várakozással tekintenek a látogatás elé. A megbeszélések napirendjén a kétoldalú politikai és gazdasági, kapcsolatok, valamint a világpolitika nagy problémái szerepelnek. Ami a politikád kérdéseket illeti, előreláthatólag elsősorban az európai biztonsági értekezlet, > és a Közel-Kelet problémája’ szerepel a konzultációs megbeszélések napirendjén. Rogers Kairóba érkezett Nyilvánosságra hozták az EAK feltételeit Tegnap néhány órával Rogers amerikai külügyminiszter Kairóba érkezése előtt Szadat elnök fontos poítikai és katonai megbeszélést tartott az EAK állami és politikai vezetőivel. Az egyiptomi—amerikai tárgyalásokon az EAK küldöttségét Riad külügyminiszter vezeti. Az A! Gumhurija szerint az EAK az alábbiakban ösz- szefoglalt álláspontot tárja Rogers elé, mint a közel-keleti rendezés minimális feltételeit: 1- Izraelnek köteleznie kell magát a megszállt arab területek teljes kiürítésére. Ez a béke alapvető feltétele, 2. A Szuezi-csatanna megnyitására vonatkozó egyiptomi kezdeményezés nem jelent részleges vagy elkülönített megoldást, hanem szerves része, első szakasza a Biztonsági Tanács határozatán alapuló általános rendezésnek. 3. Ki äse® dolgozni a BT- határozat , végrehajtásának ineneöaendjéi, .rögzítem kedd az izraeli csapatkivonás második szakaszának határidejét. 4. Az első szakaszban, a részleges kiürítés keretében az El-Arish vonaláig kell visszavonni az izraeli csapatokat- A második szakaszban az EAK nemzetközi határáig kell terjednie a teljes kiürítésnek. Az EAK Sarm Él-sejk fölötti szuverenitása vitathatatlan. 5. Az EAK tervezete meghatározott időtartamú tűzszünet életbe léptetését irányozza elő a részleges kiürítés kezdetétől a csatorna megnyitásáig. A csapatkivonás második szakasza ezután kezdődik. Rogers amerikai külügyminiszter és kísérete tegnap magyar idő szerint 16 óra 10 perckor megérkezett Kairóba. Az amerikai, külügyminisztert a repülőtéren egyiptoma kollégája, Mahmud Riad és Donald Bergu.s, az Egyesült Államok 'kairói diplomáciai képviseletének vezetője fogadta, mm
