Somogyi Néplap, 1971. május (27. évfolyam, 101-125. szám)

1971-05-26 / 121. szám

Ankét Kaposvár közlekedéséről / i Újítás — HARC HEVES PÉNZZEL - NAGY EREDMENYEKERT hétmilliós megrendelés Nyugtalanítóan sok a parlagon hagyott lehetőség Lapunk szerkesztősége ankétot rendezett Kpposvár közlekedéséről. A beszélgetésen részt vett dr. Ormosy Viktor, a Kaposvári Vá­rosi Tanács elnökhelyettese, Orosz Ottó, a vá­rosi tanács építési, közlekedési és vízügyi osz­tályának vezetője, Kiss István alezredes, a Somogy megyei Rendőr-főkapitányság közle­kedésrendészeti osztályának vezetője, Széler Péter, a KPM Közúti Igazgatóságának igazga­tója, Karoliny Márton, az igazgatóság főmérnö­ke. Hoffmann Sándor, a Magyar Autóklub megyei szervezetének elnöke, valamint lapunk képviseletében Jávori Béla főszerkesztő és La­jos Géza rovatvezető­1971. április 22-i számunkban Kútbaesett tervek, várható intézkedések címmel cikket közöltünk a megyeszékhely' közlekedéséről, s gbben az írásunkban kaptak helyet javasla­tiaink is. Az ankéton a beszélgetés egyik in­dulópontja áprilisi cikkünk volt. Csakhamar kiderült, a részvevők nem csu­pán kérdéseink megválaszolására gyűltek ösz- sze. Se szeri, se száma nem volt a bajoknak amelyeket vendégeink már régóta szerettek volna — a nyilvánosság előtt is — szóvá tenni. Hogy a nehézségeket nem mindegyikük tartja súlyosnak? Hogy egy-egy javaslat megítélésé­nél egymástól szögesen eltérő véleményeket i~ hallottunk? Ha másképp lett volna, most szakmai általánosságokról, meg jól hangzé féligazságokról számolhatnánk be. Lapunk azonban úgy határozott, hogy olvasóink bevo násával az eddiginél erősebb reflektorfénybe állítja Kaposvár közlekedését. A reflektorfény nem alszik ki a kezdeti eredmények születése­kor, eszközeinkkel magunk is tovább folytat­juk a küzdelmet. DR. ORMOSY VIKTOR: — Amikor Kaposvár közle­kedéséért tenni akarunk, rijem csupán a ma, hanem a holnap gondjaival is számolnunk kell. Nem akarok a valóságnál söté- tebb képet festeni, de a javu­láshoz még sok időre van szük­ség. A közlekedés fejlesztése rendkívül nagy beruházásokat követel — s meg kell mondjuk, nincs elég pénzünk rá. Termé­szetesen vannak elképzelé­seink. Az általános rendezési terv például emeletes garázso­kat emleget,, amelynek meg­épüléséig megvárni kell egy­két ötéves tervet- Miért mond­tam el ezt? Hogy válasszuk szét álmainkat a lehetőségek­től. Kár ábrándozni arról: mi lenne, ha új utakat építenénk, ha ennyi meg annyi millió fo­rintot kapnánk stb. Közlekedé­si gondjainkat túlnyomórészt magunknak, saját erőnkből kell megoldanunk. KAROLINY MARTON: — Ha már a rangsorolásnál tart, húzzuk meg erőteljeseb­ben a határokat. Vannak ter­vek, amelyek kivitelezéséhez sok idő és rengeteg pénz szük­séges. Akadnak, amelyek ugyancsak nagy összegű beru­házást igényelnek, de rövide­sen elkészülnek. Az eddig em­lített kategóriákkal nekünk most nem sok a dolgunk, leg­följebb, beszélhetünk róluk. Ha cselekedni is akarunk, azokat a lehetőségeket vizsgáljuk felül, amelyeknél kevés pénz igény- bevételével, intézkedésekkel, kisebb-nagyobb változtatások­kal is eredményekre számítha­tunk. Említek példát is. A vá­ros égető parkolási nehézségein segíthetnénk, ha jobban ki­nyitnánk a szemünket. A gép­járműveknek udvarokat bérel­hetnénk, ahol csak egy kerítés van, lebontanánk és értékes négyzetmétereket nyernénk az autósoknak. Mindez nem pénz­kérdés. Ahogy nem kerül sú­lyos ezrekbe annak a lehetet­len helyzetnek a felülbírálása sem, mely a Május 1. utcában és az Ady Endre utcában ural­kodik- A csúcsidőben a fél ut­cát elfoglalják az áruszállító teherkocsik. Meggyőződésem, hogy a kereskedelem egy-két kivétellel, pusztán kényelmi szempontból fogad árut az em­lített időpontokban. Ha már az Ady Endre utcánál tartunk: látom, mennyi gondot okoz a rendőrségnek a gyalogosok irá­nyítása. Kérjük meg önkéntes rendőreinket, segítsenek, útba­igazításukban. OROSZ OTTÖ: — Egyszerűen képtelenség, hogy egy hatvanezres várösnak egyetlen főutcája van a forga­lom lebonyolítására. Ez is oka, hogy a volán mögött eseten­ként életveszélyben erzem ma­gam. Tizenhárom éve vezetek, de kevés városban jártam, amelynek a közlekedése a ka­posvárinál veszélyesebb volt. Felméréseink szerint az átme­nő forgalom okozza a nehézsé­geket. Nem az észak—déli, ha­nem a kelet—nyugati forgalom a jelentősebb. Hogy gondjaink enyhüljenek, még kell épülnie a donneri felüljárónak. Mikor avathatjuk fel? A hozzá kap­csolódó útrekonstrukciókkal együtt talán 1976—77-ben. Ha lesz hitel és kivitelező is, A tüskevári közlekedési csomó­pont előreláthatóan 1978-ban készül el. SOMOGYI NÉPLAP: — A lap változtatásokat jar vasólt Kaposvár közlekedésé­ben- Ezek a javaslatok nem az' általános rendezést, sokkal in­kább a jelen nehézségeit vet­ték célba. OROSZ OTTÓ: • — A városi tanács és a megyei rendőr-főkapitányság Május 1. utcában. Az intéz­kedés kidolgozásával máris foglalkozik a tanács, a rend­őrség és a közúti igazgatóság. Egyébként osztjuk vélemé­nyüket: a lovas koósiknak nincs helyük a belvárosban. Végezetül a parkolásról ' pár szót. A vasútállor+is előtt a parkolás csak a Budai Nagy Antal utcai bazársor meg­szüntetésével lesz lehetséges, közlekedésrendészeti osztálya * Ez az ötödik ötéves tervben tanulmányozta a javaslatokat és kidolgozta a válaszokat is. Kiss alezredessel egyetértés­ben ismertetem ezeket. A Május 1. utca tehermentesí­tésével messzemenően egyet­értünk, de ehhez a műszaki feltételeket is biztosítani kell. Az elterelés a Hársfa utcán, a Zalka Máté utcán, a Budai Nagy Antal utcán és az Áchim András utcán lehetsé­ges. A Május 1. utcától észak­ra,. a 61-es út elkészüléséig az elterelés a Virág utcán, a Beloiannisz utcán és a Már­tírok terén oldható meg. Mindehhez fölkeli újítani az Áchim utca, a Zalka utca, a Hársfa utca, a Virág utca, a Beloiannisz utca burkolatát. Ráadásul a Beloiannisz utcá­ban ötven százalékban ki is kell szélesíteni. És a felada­tok sora még nem is teljes. Összegezve: a Somogyi Nép­lap javaslata több mint hu­szonötmillió forintot venne igénybe. így azt azzal fogad­hatjuk el, hogy a megvalósí­tásához legalább ötéves táv­lat szükséges. A továbbiak­ban szóltak arról, hogy vizs­gáljuk felül, nem lenne-e he­lyes záróvonalat festeni a Május 1. utcára a Hársfa ut­cától a Corsóig. Ezt csak ak­kor valósíthatnánk meg, ha az utcának négy mozgósáv ja és egy-egy leállósávja lenne, így nem érthetünk egyet a javaslattal. A Dimitrov utca, a Május 1. utca és a Tóth Lajos utca kereszteződésénél az út keresztmetszéte miatt nem lehet járműosztályozót kialakítani. Viszont egyetér­tünk a parkolás, a rakodás és bizonyos időpontokban a megállás korlátozásával a várható, amikor a színház előtt az Irányi Dániel utca és a Dózsa György utca között aránylag nagy befogadóké­pességű parkolóhelyet épí­tünk. Addig az Irányi Dániel utcában, a Dózsa György ut­cában, a Tóth Lajos utcában és esetleg a Rákóczi tér észa­ki oldalán a zöldsáv helyén lehet parkolni. SZÉLES PÉTER: — Örülök, hogy sok szó esik a parkolásról, a jelenle­gi helyzetet ugyanis nem fo­gadhatjuk éh Jó lenne meg­nézni,’ hogy a belvárosban néhány tömbbelsőben nem építhetnénk-e parkolóhelyet? A belváros túlzsúfoltságáról annyit: bármennyit javul is a jövőben a helyzet, a teher­szállító gépjárműveket min­denképpen ki kell tiltani. KISS ISTVÁN: — Kaposváron lemaradtunk a közlekedés fejlesztésével. 1964-től különféle tervek van­nak a birtokunkban, amelyek tartalmazzák a most szóba került javaslatok többségét. Ahogyan azonban ezt min­denki érzi a bőrén, ezek a tervek nagy százalékban csak elképzelések maradtak. Első­sorban a Május 1. utca és az Ady Endre utca zsúfoltságá­ról szeretnék szólni. Említet­ték a csúcsidőben rakodó te­hergépkocsikat. Pécsen, egyes utcákban Pesten is régi gya­korlat: csak a kijelölt idő­pontokban szállítanak árut. Például reggel öt és hét kö­zött. Biztos vagyok benne, hogy rengeteg ellenvélemény­nyel találkozunk, ám gond­jaink nem teszik lehetővé, hogy letegyünk teryünkről. A Kossuth tér tehermentesítése érdekében szóba jöhet, hogy onnan csak kifelé lehet a 67-esre hajtani, a 67-esről pedig csak a Berzsenyi utcán keresztül juthatnak majd a városba a gépjárművek. Min­denki látja, hogy a reggeli és a délutáni csúcsban rendőrök irányítják a forgalmat a Kos­suth téren. Kedvezőek a ta­pasztalataink, az a vélemé­nyünk, ha a gépjárművezetők megszokják az új rendet, kö­zöttük sem akadanak tamás- kodók. HOFFMANN SÁNDOR: — Megesik, hogy — leg­alábbis a véleményem szerint — a városban indokolatlanul is lejárnak utcákat. Ha amúg is gcnd a közlekedés, inká ,b közlekedjünk az utcákon, minthogy tiltsuk ki a jármű veket. Égy idegen még a k:r- látozott számú parkolóhelye­inkről sem tud. Ezért javas­lom, hogy a városban helyez­zenek el tájékoztató táblákat. OROSZ OTTÖ: — Még nem szóltunk arról, hogy a városnak gondot okoz egy-egy közlekedési létesít­mény megterVeztetése. A ter­vezési kapacitás hián' a miatt például az UVATERV csak 1973—74-es határidőket vállal. Mindez természetesen további akadályokat gördít a közleke­dés rendezésének meggyorsí­tása elé. Kaptunk olyan tip­pet, hogy próbálkozzunk meg »kisebb« tervezőirodák tervei­vel is, ez azonban nagy koc­kázattal jár. A tervezők szak­ismeretének legkisebb hiánya is fölös anyagi terheket ró a költségvetésre. Egyelőre ke­ressük á kiutat. DR. ORMOSY VIKTOR: — Mai ankétunknak e^yik nagy tanulsága, hogy végső soron mindenki tisztában van a tennivalókkal A g akorlat azonban azt bizonyílja, ‘hogy adott lehetőségeinkkel sem élünk az elvárható mérték­ben. Hogy ennek minél előbb véget vessünk. illetékes he­lyen javaslom, tariácsü'ésen vitassuk meg Kaposvár közle­kedésének gondjait. Dr. Ormosy Viktor a mi ál­láspontunkat is megfogalmaz­ta. Az ankéton az eddigieknél jobban meggyőződtünk róla, hogy Kaposvár közlekedésé­nek vannak felelős gazdái. Érdeklődéssel várjuk az újabb intézkedéseket és — ha lesz belőle valami — a tanácsülést is. Addig is teret adunk la­punkban minden figyelemre­méltó javaslatnak. Pintér Dezső műanyag rétegre ráhelyezik az üvegpaplant. Újdonság az ornament min­tás üvegvázas poliészter sfk- lemez. Tavaly novemberben kezdődtek a kísérletek, de­cemberben és januárban tért át a gyártásra a Balatonlellei Vegyesiparcikk Ktsz. A termék Krizsanovics István vegyész­mérnök újítása alapján ké­szül. Az Építőipari -Minőség- vizsgáló Intézet véleménye szerint külső homlokzat bur­kolására, belső burkolásra csempehelyettesítő anyagként, térelválasztó elemként, be­ton-, vasbeton pilléreik, osz­lopok, falak burkolására használható. Fedett és át­tetsző változatban készül. Nyomószilárdsága 1000—1500 kg/cm1, hiúzószilárdséga 600— 1300 kg/cirr, hőállósága 150 C°, gyulladási hőfoka 400 C°, alkalmazási hő —40-től +100 fokig. Ellenáll mosóol­datok, benzin, olaj, füstgá­zok, gyenge savak és lúgok hatásának. 1700X1500-as mé­retben készül, több színben^ Az új termékből a Vegy­ipari Invest Vállalat kétmil­lió forint értékben rendelt. A megyei tanács vb napirendjén Fogyasztási szövetkezeteink negyedik ötéves terve Üzletsor épül a Ságrári Endre lakótelepen 7 777^' vtmJmM A két és fél millió forintos épületben posta, tejbolt, presszó, ABC-áruház, és ségesbolt kap helyet. Az építkezést a Kaposvári Városi Tanács költségvetési végzi. Az új létesítményt au gusztusban adják át. zöld­üzeme A negyedik ötéves terv­ben Somogy fogyasztási szövetkezeteinek alapvető célja a lakosság jobb ellá­tása, a kereskedelmi háló­zat, az ipari szolgáltatások fejlesztése. Különös gondot fordítanak — közös össze­fogással — az ellátatlan területek csökkentésére, va­lamint a kölcsönös előnyö­kön alapuló társulások lét­rehozására, A megyei tanács megalaku­lása után tegnap tartotta meg első ülését a végrehajtó bi­zottság. Az újjáalakult, újjá­választott testület — melynek tanácskozásán részt vett és felszólalt Patay János, a SZÖVOSZ elnökhelyettese is —, olyan fontos témáról ta­nácskozott, mely a megye la­kosságának túlnyomó többsé­gét közvetlenül érinti. Hiszen a kiterjedt szövetkezeti keres­kedelem, vendéglátó tevé­kenység, a takarékszövetke­zetek és a lakásszövetkezetek révén nemcsak a falvak, ha­nem a városok lakóinak több­sége is kapcsolatban áll a szövetkezeti mozgalommal. Bár a fogyasztási szövetke­zetek helyzetéről, negyedik ötéves tervéről, fejlesztési el­képzeléséről szóló jelentés tá­jékoztató jelleggel került a testület elé, rendkívül élénk, elmélyült vita bontakozott ki. "A hálózatfejlesztési elképze­lésekhez szükséges fedezet egy része hiányzik, milyen el­képzelések vannak ezek biz­tosítására; milyen tapasztala­tokat szerzett a MÉSZÖV a megyei könyvelő gépállomás működéséről; hogyan ítélik ■meg a külső és belső ellenőr­zés helyzetét; hogy alakult a szövetség tevékenysége a szö­vetkezetpolitikai aktíva óta« — ilyen és ehhez hasonló ti­zenegy kérdéssel fordult a testület a MÉSZÖV elnöké­hez, dr. Kiss Józsefhez. S a kapott válaszok, valamint az előterjesztés alapján felelős­ségteljes vita bontakozott ki. A végrehajtó bizottság azon túl, hogy elismeréssel nyug­tázta azt a dinamikus fejlő­dést, amely minden vonatko­zásban jellemezte a szövetke­zetek tevékenységét az elmúlt években, és egyetértését fe­jezte ki a további fejlesztési célkitűzésekkel kapcsolatban, néhány fontos témakörre megkülönböztetett figyelmet fordított. Többen is hangsú­lyozták, hogy közös ügy, tár­sadalmi, politikai érdek a pe­remtelepülések ellátásának javítása. Éppen ezért ez nem kizárólagosan szövetkezeti fel­adat, s bár a tanácsok anyagi lehetőségei is korlátozottak, feltétlenül fontos, hogy több segítséget nyújtsanak ennék a gondnak a megszüntetéséhez. Sási János, a megyei tanács vb-elnökhelyettese úgy mond­ta összefoglalójában: »Több segítséget kell nyújtani a me­gye kereskedelmi ellátásának fejlesztéséhez,' ezen belül is megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a »fehér foltok­ra-«. a peremrészek jobb ellá­tására.« Tulajdonképpen eh­hez a gondolatkörhöz kapcso­lódik az is, amit ugyancsak többen fölvetettek: számtalan, még kihasználatlan lehetőség van a társulásokban. Az anyagi erők koncentrálása, a növekvő igények kielégítése érdekében jobban kellene él­ni a kölcsönös előnyökön ala­puló kooperációk módszerével. Ilyen együttműködésre első­sorban a termelőszövetkeze­tekkel kínálkozik ésszerű al­kalom. A negyedik ötéves terv, a tételes részletes fejlesztési el­gondolások most öltenek vég­leges formát a szövetkezetek­nél. Az általános, alapvető célok ismertek: a tagsájgi ér­dekek messzemenő figyelem- bevételével, hatékonyabb gaz­dálkodással, korszerűbb ke­reskedelmi hálózattal jól és még jobban szolgálni a me­gye lakosságának érdekét. t. m SOMOGYINfiFLAP Szerda, 1971. májas 26. I

Next

/
Thumbnails
Contents