Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-08 / 83. szám

äészt vettek at országos jubileumi pályázaton Kiváló könyvtár lelt a Palmin Togliatti Megyei Könyvtár Tegnap adta át dr. Garamvölgyi József mthiseterhe- lyettes a Kiváló könyvtár címet és a vele járó 50 000 forint jutalmat a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár igaz­gatójának, Kellner Bernátnak, a Művelődésügyi Miniszté­rium Petőfi-termében. Tíz vagon krémtojás Húsvét előtti tizem ez orsnág legnagyobb cöo kólódéivá rá ban MÁR AZ UTCA elején tö­mény kakaó-, csokoládémat — Húsvéti édesség — minden mennyiségben. A múlt év elején jelent meg a Művelődési Közlönyben a pályázati kiírás a Kiváló könyvtár cím elnyerésére. A feltételek elsősorban azt állí­tották mércéül, hogy a közmű­velődési intézmények megfele­lőképpen és méltóan ünnepel­jék meg hazánk negyedszáza­dos felszabadulásának évfor­dulóját és Lenin születésének centenáriumát. Az volt a céi, hogy a korszerű könyvtári kö­rülmények között új módsze­rekkel minél több olvasót tájé­koztassanak, minél több olva­sót vonzzanak a polcok, a könyvek világába. Váljanak <vek az intézmények fórum­má! A pályázatot az jellemez­te, hogy az intézmények nem egymás között versengtek a cí­mért, hanem egy illetékes bi­zottság azt vizsgálta, hogy sa­ját feltételeik köZött mennyire képesek munkájukban kifejez­ni az intézmény küldetését. A pályázatot a SZOT. a KISZ és a Művelődésügyi Minisztérium illetékes osztályai közösen ír­ták ki. A kitüntető cím bizonyítja, hogy a Somogy megyei könyv­tár megfelelt a feltételeknek. A több mint százharmincezer kölcsönzés, a több mint nyolc­ezer olvasó igazolja ezt. A két szám azt jelenti, hogy a város lakosságának több mint hu­szonkét százaléka könyvtár! tag, s ez egyben az ország egyik legjobb könyvtári átlaga a lakosság lélekszámához vi­szonyítva. Az itt dolgozók úgy is jellemzik az intézményt, hogy a tanulók könyvtára, mi­vel az olvasók fele és néni csak a fiatalok, 'hanem a felnőttek nagy része is tanul. Ehhez a képzéshez igyekszik segítséget adni a könyvtár. A könyvtári tevékenység másik sajátos területe a kiad­ványok megjelentetése. Em­lékbibliográfiák látnak napvi­lágot, és szoros a kapcsolat a város és a megye gazdasági, műszáléi Szakembereivel. Szá­mukra is készít a könyvtár ajáhló szakirodalmi jegyzéket. A szakmunkásképző intézetek oktatásához nagy segítséget nyújtó bibliográfiai kiadvá­nyokat már országos érdeklő­dés övezi. A megyei könyvtár előádó terme egyben kiváló fórum is A somogyi olvasók itt találkoz­hatnak írókkal, költőkkel, és jó néhány megyei műkedvelő irodalmi színpad is itt talál be­Hely alig Vali, ahol szabadon megfordulhatok. A műterem azért szűk csupán, mert a fia­tal házaspár. Monty Márta iparművész és Bors István szobrászművész rendkívül so­kat dolgozik. A közeli ismerős sem érkezhet hpzzájuk egyik napról a másikra úgy, hogy ne találna valami újat a rajzasz­talon, a korongon, az állvá­nyon. Bors István nemrégiben köl­tözött ide a Dózsa György ut­cai műterem udvarába. A 6. számú körzet tanácstagjának Jelölték. Somogy történetében először került tanácstag-jelöl­tek közé képzőművész. Beszél­getésünk elején a közeli vá­lasztásokról esett szó. Kérdés nélkül adott feleletet a legfontosabbra: — Hallatla­nul hasznos és érdekes szá­momra ez a megtiszteltetés, bi­zalom, mert nagyon sok em­berrel megismerkedhetem.------------------------------------——“~ m utatkózási. szereplési lehető­séget. A széles ismeretterjesztő és propagandatevékenység is hozzájárult ahhoz, hogy táflS óta a könyvtár olvasóinak szá­ma megkétszereződött.­A könyvbeszerzést tevékeny­ség folyamatos, az országban megjelenő valamennyi könyv­ből lehetőleg több példányt vá­sárolnak. Az irodalmi ismeret- terjesztéshez kapcsolódik a ze­ne is M.ég szerényebb körül­mények között, de már műkö­dik a megyei könyvtárban öz úgynevezett fonotéka. Kellner Bernét Állami-díjas igazgató elmondta, hogy a ka­pott 50 000 forinttal a raktár- helyzeten kívánnak javítani. A Kiváló könyvtár címet a megyei könyvi* "ek közül meg­kapta még a Veszprém és Komárom megyei könytár is. T. T. A jelölő gyűlés hangulatáról faggatom: máris sok élménye van. Sajnos, ez a Városrész régi házakból áll, érthetően a la­káspanasz volt túlsúlyban. Egyet fölelevenít példaként, de a történetben is az ember kap nagyobb szerepet. Az asszony, aki betegen, nehéz körülmé­nyek között lakik ... A művész minden alkotásá­val a közéletben vesz részt, Mégis más az afféle, mint köz­vetlenül, tanácstagként. — összeegyeztet íietó-e a két­féle feladat? — Nem hiszek olyan mű vé­szeiben, amelyben valamiféle formában ne jelentkezne . a társadalmi közéletiség. Tanácstagként nemcsak a kaposvári «. számú körzetet képviselheti, városunk képző- művészeti életének további fölvirágoztatásához is hozzá­járulhat a következő négy év­ben. H.B. csap meg. A gyárban fehér köpenyt öltök, hogy megnéz­hessem: hogyan készül a cu­korka, a csokoládé1. Valahogy úgy képzeltem, hogy a selyemcukrot meg a savanyút könhyű készíteni. Míg ropogtatom a még meleg­friss töltött savanyút, s nézétn a több tíz kilós tömbökét emelgető munkásokat, hamar rájövök, mekkorát tévedtem. Hiába selytnesítik, adagolják a gépek a masszát; lányok gyúr­ják. hajtogatják, cipelik gépre gépről. Mindnek izmos a kar­ja, kemény szorítású az ökle. Préselve, csavarva, forgatva árad a cukor. Egyik helyén automata csomagolja, másutt óriási edényekbe szórják, s kézzel adagolják, mérik, majd műanyag tasakba zárják. Csaknem másfél vagoh a két műszakban dolgozó cukorosz­tály termelése. — A mintázott selyemcu- kőrnak nagyon szépnek kell lennie. A külföldi vevő fölöt­tébb igényes — möhdjék á lá­nyok, s mutatják: nincs közte hibás, törött egy se. Az egvík géo automata ada­golóval működik, a másiknál idős asszony ül, húzza, nyújt­ja, figyelmesen adagolja a gép­be a cukorfolyamot, Régen dolgozik itt. Vagy húsz éve. De azért nem veszi lé Szemét egy pillanatra sem a munká­járól. Aztán a csokoládé. Őrlik a kakaóbabot, kisajtolják a ka- kaóVajat. s marad a kakaópo- gácse. Hatalmas üsötkben fő­zik. 48 óráig keverik, majd gé­bekre kerül. Melegítik, formá­ba öntik, fényesítik, Csoma­golják. Az Olasz Cavem'l-Béb- sopnak 40 perc a fordulati de- ie: óráéiként 300—400 kiló csokoládé.,. Januártól ez a gépsor eso- knládétöjást gyárt. Krémmel töltik, színes sztanioloapírba csomagolják. Húsvét előtt tíz vagon krémtojás kerül a gyár­ból áz üzletekbe. Kartonpapír* Kísértet Pécsen ból nyuszikosarat formáznak, azt édességgel, csokoládéval töltik meg. A díszdobozokra alkalmi — nyuszit, tojást áb­rázoló képek — kerülnek, A Budapest Csökoládégyáí a Magyar Édesipar 1, számú — legnagyobb — üzeme. Alig kétezer emberrel 1700 vagon árut — cukorkát, táblás cso­koládét, nugátot, kakaóport, desszertét készít. Legnépsze­rűbb árúja évek óta a Tibi, az Arany és Ezüst desszert, a kókuszkocka; a cukrok közül a furák, a szép csomagolású desszertek, díszdobozok: a »100 éves« és társai, összesen több mint 200 féle cukor, cso­koládé készül itt hazai és külföldi fogyasztásra. Expor­tálnak a Szovjetunióba, Fran­ciaországba, Angliába, Hollan­diába, Svédországba, Dániába, a környező szocialista orszá­gokba, de a tengerentúlra, az Egyesült Államokba, Kanadá­ba is. SZEZONBAN' mindig kevés a csokoládégyárban a dolgozó. Munkaerőgondjukon a Siófo­kon alkalmazott nyolcvan be­dolgozóval segítenek, akik hyáfon á SZOT-üdülőkben vállalnak munkát. A gyár tizennyolcszoros él- üzem. Nyertek diját Zágráb­ban, a szocialista országok édesipari versenyén, a mező- gazdasági vásáron, csomagoló­ipari kiállításokon. De a leg­nagyobb elismerés áz, amikor gyerekek, felnőttek veszik, és élvezettel, jó étvággyal fo­gyasztják, K. M. Művészet és közélet Egész évben nyaralhatnak a somogyi tsz CSER-tagok Évi ezer áegélykérelem — Tanulmányutak JNIovi Sadra és Zágrábba Két művész alkotó együttműködése A CSÉB-biztosítások díjai­nak egyhatoda Valamilyen for­mában visszakerül a biztosítot­takhoz. Ez az összeg Somogy megyében évente több mint egymillió forint. Felhasználá­sáról a tsz-tagok Somogy me­gyei önsegélyező Csoportjai­nak intéző bizottsága dönt. ; Az elmúlt évekről beszélget­tünk Sási Jánossal, a megyei tanács vb-elnökhelyettesével. a bizottság elnökével és df. Há- ai Istvánnal, az Állami Biz- }sító megyei igazgatójával, a izottság tagjával. Tevékeny­egük három fő részből áll. A* .zociálls alap egy részét se­gélyként utalják ki a rászoruló tagoknak, gondoskodnak a ter­melőszövetkezetben dolgozók üdültetéséről, ezen belül bel- . 's külföldi társasutazásokat szerveznek, valamint kulturá- • iis célokra biztosítanak az ősz- szegből. Ebben az évben már három- százharmlnckilenc kérelem ér­kezett a bizottsághoz. 1967-ben háromszáznegyvennyolc eset­ben utaltak ki szociális segélyt, ez a szám három év alatt meg­háromszoroz'1 Ht. 1970-ben ugyanis V' ''met találtak jogosnav —/ '1 mere­ved lsében, íj aki ' .o .fást, fi /en est. na .. J- írül­ményei indokolja- ' ;szete- sen megkapja. Miv«.. minden kérelmet egyedileg bírálunk el a havonta rendezett bizottsági ülésen, ennél a kategóriánál nemtudjuk figyelembe venni az eeves területi szövetségek­ben a CSÉB-tagok arányát. Minden más szolgáltatásnál ezt messzemenően figyelembe vesszük. Ez azt jelenti, hogy ha teszem azt, az egyik szövetség területén a biztosítottak fele élne, akkor onnan kerülne ki az üdülőkbe Küldöttek fele is — mondja Sási János, Legtöbben pillanatnyilag a harkányi üdültetést ‘ veszik igénybe. Erre a célra négyszáz- ezer forint van az alapból.« Ja­nuár 1-től december 20-ig a bizottság kibérelte a Napsu­gár Szálló négy szobája*, ösz- SZesen tíz helyet. A termelő­szövetkezeti tagok nem kérhet­nek szakszervezeti beutalót. A tagok ^gy része idősebb és be­teges, az ő számukra a har­kányi gyógyfürdő a legmegfe­lelőbb pihenő és gyógyhely. Az intéző bizottság a bizto­sítottak szakmai továbbképzé­séről -is gondoskodik. Minden második évben külföldi tanul­mányutat szerveznek. Az* idén négy ven-negyven embert kül­denek a Novi-Sad-i, illetve a zágrábi nemzetközi vásárra. Vannak kisebb rendezvé­nyek vagy aktuális események, amelyekre szintén utaztat a bi­zottság termelőszövetkezeti biztosítottakat. Az idén , pél­dául negyven vadász utazik Budapestre a világkiállításra. Előre nem látható kiadásokra minden év költségvetésében szerepel tartalékalap, mert á szolgáltatások nem csökken­hetnek. I, I. JNem könnyű a középü­letek, az új lakóházak harmo­nikus díszítése képzőművészeti alkotásokkal. Legtöbbször az a gyakorlat, hogy a már kész irodaház, emeletes épület elé odavitetnek egy szobrot a fő­városban lévő »készletből«. 3 hiába keresi az összhangot a városlakó, a turista, sehogyan sem találja meg. Ritka és példamutató kap­csolat alakult ki egy építési és egy képzőművész között Pécseh. S ennek gyümölcse­ként olyan művészi díszítéssel adták át a DÉDÁSZ székházát, hogy büszke rá mindkét alkotó A könnyűszerkezetes épület homlokzatán körben hatalmas zománctáblák sorakoznak. A szabályosan váltakozó, színes mértani ábrák különös hangu­latot teremtenek, A napfény és az árnyék olyan hatást vált ki a táblasoron, mint a Bala­ton hullámzása. Nemcsak az épületnek van köze Somogy megyéhez, hanem a két alkotónak is, hiszen aZ építész Erdélyi Zoltán, aki töb­bek között a Kippl-Róhal Szak­munkásképző Intézet impozáns épületét tervezte, a képzőmű­vész pedig Lantos Ferene, aki rendszeresen bemutatkozik al­kotásaival a kaposvári tárlato­kon is. Közös munkájuk ered­ményét kiállításon mutatták be a Janus Pannónius Múzeum Modern Képtárában. A jobbá­ra szakembereknek szóló tárla­— A munkaközvetitőtól jön, ugye? kérdezte Semmel­weis professzor. — A taka­rítónői állás ügyében? — Pontosan így van — mondta Schmidtkéné. — Van ajánló levele? — Egész csomó — felelte az asszony. Belenyúlt a tás­kájába, és egy köteg papírt tett az asztalra, — Nagyon jó — szólt a professzor. — Foglaljon he- helyetl Schmidtkéné leült, a pro­fesszor pedig nézegetni kezd­te az iratokat. — Hm. Tehát fogorvosnál dolgozott? — Igen, igen — mondta az asszony. — Nagyon rendes ember volt. Itt, ni — és ki­nyitotta a száját —, minden fogamat rendbe tette,. Ingyen, persze .., A professzor eközben már a második papírt nézte. — Nyolc hetet pedig a Pfef­ferkorn ügyvédi irodában. tAz új takarítónő — Úgy van, professzor úr. Ez volt az egyik legjobb he­lyem. A Pfefferkorn úr min­dig kihajtotta a nyugdíja- ■ mat. 5‘ A matematikaprofesszor már a harmadik papírt né­zegette. — Dr. Schőlermann — ol­vasta, — »Sefimidtkéné be­csületesen végezte a mun­káját, nagyon meg voltam vele elégedve.' Saját kíván­ságára lépett ki.« , — Tökéletes ember ez a dr. Schőlermann — jegyezte meg az asszony —, teljesen ingyen kigyógyított a reu­mából. — Ügy... — felelte a. pro­fesszor, és a negyedik pa­pírt nézte. — Maga egy uta­zási irodánál is dolgozott? — Bizony, pompás év volt. A jutalom egy kedvezményes olaszországi út... A professzor már az ötö­dik állásnál tartott. — Gőzemann, dzsúdó- és helyes légzéstechnika. Nála hat hétig volt. — Pontosan elég ahhoz — mondta Schmidtkéné, hogy a helyes légzés technikáját el­sajátítsam. — Kozmetikában is dolgo­zott? kérdezte a pro­fesszor. * — Kozmetika a Tökéletes Szépségért. Park Halle 12. — Mit csinált ott? — Hát takarítottam. Ez a munkám, nem? Természete­sen ingyen kezelték az ar­comat, és hajamat is befes­tettem. . Nagyon ügyes — mormogta a matematikaprofesszor ■—, valóban nagyon ügyes. •Egy­általán nem buta dolog. Ü és itt van még egy papír. Tánciskola Berthold Som- merlatte. —Igen ez volt az utolsó állomásom — felete Schmidt­kéné. — Egyáltalán nem volt könnyű munkám. Két nagy helyiség, mindenütt parkett, de az sem volt baj, estén­ként ingyen részt vehettem a modern táncok tanfolyamán. Amint látom — mondta a professzor —, maga nagyon okos asszony. Csupán azt nem tudom, hogy milyen elő­nye lesz abból, ha én ta­karítónőként foglalkoztatom, — Ügy gondoltam — mondta Schmidtkéné —, hogy a munka mellett adna ne­kem egy pár számtanórái, természetesen ingyen. Willi Wegner -> ordította: ton a vázlatok, a kész Zomáftc- táblák, a DÉDÁSZ-székház makettje mutatta a kezdetet és az elért szintet. Ehhez kapcso­lódott egy szakmai beszélgetés Tóth Zoltán pécsi főépítész vi­taindítója Után. A távolság ellenére bennün­ket, somogyiakat is érdekel a murális Zomáhctáblák alkal­mazásának jövője,' hiszen a Pécsi Tervező Vállalat mér­nökei sok kaposvári épületet alkották, á ha a két művész együttműködése továbbfejlő­dik, ftagyoh elképzelhető, hogy valahol Somogybán is építenek, derűs színű, tekinte­tünket vonzó zománctáblákkal díszített középületeket. A két művészen kívül a bonyhádi zománcüzem vezetőinek és munkásainak 'megértése, kísér­letező kedve és kitartása já­rult hozzá ahhoz, hogy a sok tervezés, álmodozás iftán való­di épületen láthassák viszont a nálunk még újnak számító zo- mánctábla-díszítést. Sok érv és ellenérv el­hangzott a pécsi vitán, a vég­következtetés azonban az volt, hogy föltétien folytatni kell a próbálkozásokat. Panelépülete­ken azonban semmiképpen sem alkalmazható a murális zománctábla, mert túlságosan rulettnek hathat. Legjobban e könnyűszerkezetes épületekre való, ahol a díszítésen kívül egyéb funkciója is van. Érdemes figyelni Somogyból is a pécál kísérletre, hiszen ml is szívesen avatnánk föl egy­szer murális zománctáblákkal díszített épületet. MÖGT* R8FC1F "Utrtök, 1ITL éprtUs a

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents