Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-30 / 100. szám

Zászlók és makettek a kiállításon Hitét nem vesztette el Es év június másodikén ju­bileumi ünnepség lesz az or­szág valamennyi iskolájában, a pajtások a Magyar Útitörök Szövetsége megalakulásának 25. évfordulóját ünnepük. A kiemelkedő eseményre nagy szorgalommal készülnek a pajtások a Berzsenyi Dániel Általános Iskolában is. Min­dent megtettek azért, hogy a föllelhető emlékeket össze- gyűjtsék, és megszólaltassák azokat a régi úttörőket, akik valamikor az ő iskolájukban tanultak. — A tanév elején a Magyar Úttörők Országos Szövetsége jubileumi riadót rendelt el va­lamennyi pajtás részére — mondta dr. Várkonyi Imréné, az iskola úttörőcsapatának ve­zetője. A legelső az őrsi riadólánc megszervezése volt, majd az őrsi zászló kicsinyített mását készítették el a fiatalok. Ez­után megválasztották az őrsi futárt, ö kapta a parancso­kat és hirdette ki a gyerme­keknek a jubileumi feladato­kat Az iskola úttörőszobájában tódkor is szorgoskodtak a paj­tásak. Díszítették a helyisége­ket, készültek a jubileum mél­tó megünneplésére. Száznyolcvan kisdobos és háromszázhúsz úttörő munká­ját, ügyességét reprezentálja az a soijs oklevél, amely egy egész falfelületet megtölt. Sportrendezvényeken és kultu­rális seregszemléken kapták. A kiállítás érdekességei kö­zé tartoznak az élethű kis ma­kettek — a pártházét és a Szabadság parki hősi emlék­művet láthatják majd a láto­gatók —, valamint a régi csa­patzászlók. Köztük táUáhatjuk az 1948. március 15. tisztele­tére készített zászlót és 1949- ből egy másikat, amelyen Ság- vári Endre neve olvasható. Mindez az iskola első út­törőinek jó munkáját, s ered­ményeit dicséri. A falakra föl­kerültek már a jubileumi jel­vények másolatai is (az isko­la dekorációs szakkörének fia­taljai készítették). Megtalál­hatók a tizedik, tizenötödik és huszadik jubileumi évforduló jelvényei is. — Itt, az iskolában 1947-ben alakult meg az úttörőszervezet — folytatta a csapatvezető. — A fiatalok most már össze­gyűjtötték a föllelhető emlé­keiket, s ezekből az adatokból készítették el a csapatkróni­kát, amelyben ott vannak az iskola volt igazgatóinak, csa­patvezetőinek és tanárainak visszaemlékezései is. Az évi feladatok összegezé­se március 15-én történt, ami­kor a gyerekek konkrét fel­adatokat kaptak. Ekkor már megismerkedtek, a huszonöt év történetévegs erről számot is kellett adniuk. Ismerniük kellett például a Pajtás újság legelső számának megjelenési idejét., vagy azt, hogy mikor avatták fel az úttörővasút első szakaszát. Ju­bileumi dalokat tanultak, és az év folyamán gyűjtött tár­gyakat kellett bemutatniuk. Régi okleveleket, jubileumi jelvényeket gyűjtöttek össze az »Csinosítják-« a maketteket. Gyűlik az anyag a csapat történetéről. SZAMOS RUDOLF K A IN SZÍ GE ÍE 27. — ördögöt! Várd ki a vé­gét — intette kollégáját és barátját türelemre Luigi, mi­közben szédületes tempóval hajtott keresztül az Aniene hídján, az Ada-laki park irá­nyába. — A lány pedig nem más, mint annak a dr. Berti- nek a magántitkámője, aki a Hotel Európa személyzete sze­rint circa öt hónapja közleke­dik azzal a KZ 181700 Milano rendszámú fekete Lanciával, amit állítólag ti olyan, nagyon kerestek. — A Krisztusát! — és Marc izgalmában dobott egyet ma­gán. — Hé! Ne bornálj! Nem szeretnék a mellvédről a Te- verébe ugrani... — mordult Luigi, miközben majdnem nekiszaladt a második sávon vele párhuzamosain haladó autóbusznak. — Óriási pajtás, óriási! — lelkendezett Marc. — De ki ez a Berti, hogy a titkár­nőjét ilyen jelentős fickó fuva­rozza, mint ez a Coppola? — töprengett el, és közben hü­velykujját rágicsálta. — Ezt mi sem tudjuk. Egy­előre nem' találtunk semmi nyomot. A bűnügyi nyilván­tartó nem ismeri dr. Bertit. Legalább is ezen a néven is­meretlen. A szálló portása sze­rint komoly megjelenésű, jól szituált, .zömök, jó ötvenes fér­fi. Nagyiparos. Hogy hol? Azt a portás sem tudta megmon­dani, holott hat éve ismeri már. Azóta lakik ez a doktor Berti a Hotel Európában. El­lenben nagy kujon lehet, mert állandóan öt-hat csinos barát­nőt tart. A jelek szerint Ma­ria Belloni az első számú ba­rátnő, ugyanis évek óta egye­dül ez a lány lakik állandóan dr. Berti közelében. A töb­biek csak váltakozva bukkan­tak fel a gyáros társaságá­ban az Európa Szállóban. — Ez a Berti — tette még hozzá — információink sze­rint egy hete elutazott. A por­tás szerint Szicíliában. Ezt on­nan tudja, mert vele rendel­tette meg a Nápoly—Palermo között közlekedő Civita Vecc- hia nevű gőzösre a hajójegyet. Ebben nem látnak semmi kü­lönöset a szálléLan, hiszen a hotelszemélyzet szerint Berti meglehetősen gyakran utazga­tott. — Bravo, Luigi! Ezt neve­zem gyors és alapos munká­nak. — Ja, pajtás, az Interpol­nak könnyű dolgozni, köny­úttörők. Ott van a gyűjte­ményben például a II. és a IV. országos úttörőtalálkozó igazolványa és emlékkendője is. Sajnos, az iskola csapatkró- ndkája csak 1959-től van meg, s így sok adatét kellett fel­kutatniuk, hogy nagyjából föl­eleveníthessék az akkori Idő­ket Az úttörőszoba kialakítása íb az iskola pajtásainak szor­galmát dicséri. A telezíviótól kezdve a bútorokig mindent a gyerekek vásároltak. Hulladé­kot gyűjtöttek a MÉH-nek, segítettek a mezőgazdasági munkában, s az így keresett pénzből megvásárolták a be­rendezést Ebben a szobában kapott helyet az összegyűjtött jubileumi anyag, hogy méltóan reprezentálja az úttörmozga- lom negyedszázadát. Gyertyás László nyebb, mint sajátmagunknak. De van még valami. Utasítá­sod szerint tegnap óta figyel­jük a szálloda telefonjait. A lány alig egy órával ezelőtt, nyomban megérkezése után, felhívta egyik barát- vagy kolléganőjét, ezt pillanatnyi­lag még nem tudom, ezekben a percekben derítik ki embe­reim a hívott szám alapján. Szóval, egy telefon és két távirat. Az egyik távirat Hongkongba ment, bizonyos Liang Yolhoz, az Evans Street 5-be. Egy Buddha-szobor vá­sárlást jelentett be a lány, és közölte, hogy reggel szemé­lyesen megy érte. Nektek ta­lán jobban kellene tudni, ki ez a Liang Yol. A másik táv­irat dr. Bertinek szólt, Paler- móba, poste Restante a Mod- rano Hotelbe.. A lány ebben értesíti Bertit, hogy várjon rá holnap este a palermói re­pülőtéren. — Ez aztán a szervezés! Mi is tanulhatnánk tőlük". Győr» és alapos munka. Este indu­lás Hongkongba, reggel az ügylet lebonyolítása, késő dél­után már újra a római re­pülőtér és este Palermo. Szép,; Azt hiszem, Fleurot, utazhat Hongkongba. Látja, mégse hiába biflázta be a három kínai ópiumháború történetét. — Csak az kérdés, kapok-e helyet azon a gépen. Luigi elégedetten mosoly­gott. S mintha nem is lenne lényeges, csak mellékesen je­gyezné meg, közölte: — Utólagos engedelmetekkel már folgáltattam egy helyet Amíg beszél, nem tudom levenni szememet a kezéről, s egyre aíz a szörnyű nap ötlik az eszembe, az, ami tíz évvel ezelőtt történt. Gyakorlatot folytattak a fo- nyódi járás munikásőrei. Az egyik robbanótest dobás köz ben — műszaki hiba miatt — éppen akikor robbant, ami­kor Tóth Istvánnak még a ke­zében volt. Szirénázó mentő­autó szállította kórházba, hó­napokat töltött ott, s aztán hónapokat betegállományban. Bal karját azóta műkéz he­lyettesíti. — Erről senki nem tehet... Első utam felgyógyulásom után a járási parancsnokhoz vezetett, azt kértem, tekintse­nek éppen olyan teljes értékű munkásőmek. mint azelőtt. Bíztam abban, ho^y egy kis igyekezettel kifogástalanul el­láthatom majd feladatomat. Kaposváron a MIR-malom- ban kezdte — még valamikor múltban — a munkát Tóth István. Hordta a nehéz zsáko­kat, aztán kitanulta a molnár szakmát. S mikor a felszaba­dulás után államosították a malmokat, előbb ellenőr lett, aztán őt bízták meg a somogy- vári malom vezetésével. — Ebben a községben let-, tem kommunista, majd először a községi, később a termelő­szövetkezeti pártszervezetnek a titkára. Sokat kellett dol­gozná, beszélni az emberekkel, megértetni velük a közös gaz­dálkodós jövőjét... S talán soha nem gondolt aiTa„ hogy valaha is el kell majd szakadni a megszokott munkától, és gyermekfelügye­lő lesz belőle. — Leérettségiztem, s most gyermekfelügyelői munkát végzek a somogyvári gyógy­pedagógiád intézetben. Igaz, már 48 éves vagyok, de még úgy érzem, szükségem van a tanulásra, mert jelenleg csak képesítés nélküli nevelői be­osztásban dolgozom. Azt ter­vezem: levelező úton tovább tanulok, hogy nevelői, fel­ügyelői munkámat minél job­ban elláthassam. Az egykori malomgyari munkásnak új beosztásában ilyen gondokkal kell megküz­denie. De amilyen szeretettel idézi fel a malmokhoz, a mol- nársághoz fűződő emlékeit, éppen olyan szeretettel és lelkesedéssel beszél jelenlegi feladatairól is. Meg arról, hogy ! a Londonból ma este érkező BEA-gépre. Nem mondom, némi szerencsém volt. Rómá­ban négyen kiszállnak, és így még maradt két szabad he­lyük. Jim Pendergást névre | szól a repülő- és helyjegyed. Parancsoljatok! A jegyek és a hamis útlevél. Csak Fleurot barátunk fényképét Ítéli be­ragasztani, és minden oké ... Meg vagy elégedve? — S a felügyelő, miközben a Hotel Európa parkírozóhélyén a kö­rözött milánói rendszámú Lancia autó mellé kormányoz­ta félkézzel a gépkocsiját, jobbjával a belső zsebéből előhúzott borítékot Marc ölé­be tette. — Hánykor indul a gép? —♦ kérdezte Fleurot. i Luigi a karórájára pillan-1 tott: ’ — Egy óra múlva. Pontosan» tízkor. I — És a lányt miről isme-♦ rém fel? Sok idő a megfi-» gyelésre már nincs. ■ — Apropos, majdnem elíe- ^ léjtettem! íme a hölgy képe,? amint Coppola úr karján a| hotelba lép. Nem a legélesebb,! de hát megértitek: már este» volt, és vakut mégsem hasz-j r-ü hátiunk. De ha szerencsénk | lesz, amíg Marc a hallban! megissza a kávéját, és kivesz? magának egy második emeleti! lakosztályt, talán személyesen! is szemügyre vehetjük a ki-j csikét ! az intézet hatalmasat fejlődött, s több minit háromszáz lakó­jának korszerű körülményeket tud biztosítani. Gyakran kell éjszakáznia Tóth Istvánnak, vasárnapjait és az ünnepeket pedig az in­tézet gondozottjaival, nevelői! ügyelettel kell eltölteni. De emellett is talál lehetőséget közéleti, társadalmi munkára. Az intézet szakszervezeti bi­zottságának titkára, és tagja a községi pártszervezet csúcsve­zetőségének, tömegszervezeti felelős. Tóth István 1957 óta — az alakulástól — munkásőr. He­tedik éve szakaszparancsnok. Kifogástalanul ellátja felada­tát, s ezt az is jelzi, hogy kitüntették már a kiváló mun­kásőri és a kiváló parancs­noki jelvénnyel is. — El sem tudom képzelni, hogy otthagyjam a munkás­őrséget — mondja. — Közös céljaink, s a hatalmas felelős­ség az, ami elválaszthatatla­nul összeforraszt bennünket. A sajnálatos baleset ellené­re sem vesztette ed a hitét Tóth István; ezt jelzik sza­vai, s ezt bizonyítják a mun­kásőrségben azóta eltöltött évek is. Nagy Frigyes járási parancsnok szerint Tóth Ist­ván egyike a legjobb szakasz- parancsnokoknak, s feladatát mindenkor megbízhatóan, lel­kiismeretesen látja el. S ezt a munkát ismerték el nemrégen, amikor Tóth Ist­ván egyike a legjobb szakasz- paráncsnokokmak, s feladatát mindenkor megbízhatóan, lel­kiismeretesen látja el. Szalai László A szabad szombat ans óvodásoknak is orom Amilyen örömmel fogadták dolgozóink a szabad szombat hírét, ugyanolyan örömmel vették tudomásul kis óvodá­saink is, hogy minden máso­dik szombaton hosszabb ideig lustálkodhatnak az ágyban, és még sók olyan dolog történik velük ezen a napon, ami szo­katlan, és mégis nagyon jó. Kezdetben csak egy-két szü­lő tartotta otthon a gyerme­két, és vitte sétálni, kirándul­ni, bevásárolni, és amikor hét­főn jöttek a gyerekek óvodá­ba, elmesélték szombati élmé­nyeiket. így jutottunk el odáig, hogy több szülő jött azzal a kéréssel: nem vesz- tenek-e a gyerekek sokat az oktatásból, ha szabad szomba­tokon esetleg otthon maradná­nak. Megnyugtattuk az aggo­dalmaskodókat, hogy szomba­ton nincs kötelező foglalkozás, és a gyermekek kedvükre játszhatnak, mesét hallgathat­nak, filmet nézhetnék, és csak a tanultakat ismételgetik. Szerintünk ezek a gyerekek közelebb kerültek a szüleik­hez. Mert eddig az édesanya reggel 7 órakor bevitte gyer­mekét az óvodába, és este 5— 6 óra között jött érte. Mennyi ideje maradt így foglalkozni a gyermekével? Nagyon kevés. Mert várta a főzés és a taka­rítás, és hamar eljött a für­detés ideje, és már ment is az ágyba a gyerek. A szombat délutánja a bevásárlásra, a nagyobb takarításra és esetleg a fodrászra kellett. Maradt volna a vasárnap. De az sem teljesen, mert ven­dégek jötték vagy a család ment látogatóba ismerősökhöz, rokonokhoz. A szabad szombatokon meg­változott a család élete. Az anyukák igyekeznek úgy vé­gezni a munkát, gyermekük­kel együtt lehessenek. Sokan kirándulni mennek. Egyik al­kalommal örömmel hallgattuk a sokat mozgó, nyugtalan Zo­likát, aki egy szép tavaszi szam­bád szombaton szalonnát sü­tött nagyobb testvérével és szüleivel együtt a közeli er­dőben. ^.rsai önfeledten hall­gatták, és nekem is könny szökött a szemembe, amikor előkerült a nekem szedett kis jbolyacsokor. Ennek a gyermeknek két­szeres volt az öröme. Uj volt a családi együttesben eltöltött kirándulás, a szalonnasütés, é« az, hogy sokat lehetett együtt az édesapjával, aki. ezen a napon csak neki mesélt, csak vele foglalkozott, és egyedül csak az övék volt. Mert igaz, hogy jó az ovi­ban, szépeket mesél az óvó- néni, és itt is van csoportos kirándulás... De sok a gyerek, és nem mindenki foghatja az óvó néni kezét. Ám akkor, azon a kiránduláson, amikor a szüleivel volt, az volt az igazi. S ilyenkor, a kétnapi teljes kikapcsolódás után, még na­gyobb öröm az óvoda, mert az a kis közösség, a barátok örülnek egymás élményeinek is. Báli Györgyné óvónő Megjelent az 1970. évi népszámlálás második kötete fFolytatjuk.) Az 1970. évi népszámlálás ^eredményeit a Központi Sta­tisztikai Hivatal kiadványso­rozatban teszi közzé. Az 1. és az 1/A. számú kötetek a számlálókörzeti gyűjtőívek- ből készült községi (városi) összesítő ívek alapján az ösz- szeírás előzetes adatait tartal­mazták. A most megjelent 2. számú kötet egyszázalékos képviseleti minta alapján kö­zöl részletes adatokat. A kép­viseleti minta a népszámlálá­son összeírt minden századik magánháztartásról és az inté­zeti háztartások minden szá­zadik személyről készült, s az adatok e feldolgozás ered­ményei. A kötet adatokat ismertető része a népességfejlődést (te­rületi megoszlás, nemek ará­nya, kormegoszlás, családi ál­lapot, házas nők termékeny­sége, iskolai végzettség), a gazdasági aktivitás szerinti összetételt (kor szerint, isko­lai végzettség alapján, nép- gazdasági áganként, foglalko­zási viszony szerint) és a ház­tartások helyzetét (családok, lakások) elemzi. Az összefoglaló adatok, az országos adatok és a megyei adatok táblázatai a demográ­fia, a foglalkozás, a háztar­tás—család és a lakás tárgy­körök szerint csoportosulnak. Végezetül egy-két Somogyra vonatkozó érdekesebb adat. A megye népessége 363 500, hét és fél ezerrel kevesebb az 1960-ban számlábnál. A csalá­dok száma 104 500, a háztar­tásoké 114 400, s ebből család­háztartás 93 500. Megyénkben 119 500 lakás van; tulajdonosi lakás: 83100. Száz lakásra 289 ember jut. 21600 az érettségizettek, 7800 az oklevéllel rendelkezők száma. A mezőgazdaságban a népesség negyvenhat százalé­ka, az iparban huszonhét szá­zaléka dolgozik. Férfinak Somogybán a leg­érdemesebb lenni: ezer férfi­ra 1136 nő jut! 80MOGYI NÉPLAP Péntek, 1971. április 30. 5

Next

/
Thumbnails
Contents