Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-30 / 100. szám

Közmű-, út- és lakásépítés Nyugdíjba mennek a kutak Somogy me­gy® Dráva -í menti fővárosa Barcs. Erre sok helybeli eskü­szik, és nem is mindéi). alap nélkül. A me­gye legdélibb fekvésű nagy­községe min­demképpen megérdemli e jelzőt Négy helyről futnak össze a vasút­vonalak a he­lyi csomópont­ban, s a közös magyar—jugo­szláv bizottság a Dráva-hajó- aás megindí­tásának lehe­tőségeit kutat­ja. A kormány területfejlesz­tési program­jából is komoly szerep jut Barcsnak. Egy település fejlődését nagymértékben meghatározza az ottani közutak, a közmű­vesítés és más egyéb — nem közvetlenül termelő jellegű — beruházások állapota. Nos, Barcs esetében a helyzet nem a legkedvezőbb. Bár a sta­tisztikai fölmérések szerint a nagyközség lehetőségek tekin­tetében — kedvező fekvése miatt — közvetlenül a me­gye három városa után követ­kezik, kommunális ellátottság szempontjából a járási szék­helyek közül (Csurgót is ide számítva) az utolsó helyen áll. Így aztán a negyedik ötéves terv összes beruházásainak fe­lét út- és közműépítésre stb fordítják. S ez szinte az utol­só órában történik: a terv­időszak barcsi feladatai énei­kül megoldhatatlan ok lenné­nek. Ezekről a gondokról beszél­gettünk Németh Jenővel, a nagyközség vb-elnökével. Az elnök még fiatal ember. S először nem is tudtam meg­állapítani, hogy a szenvedélyt, ami egyéniségéből a számok, adatok felsorolása közben áradt, az ifjabb kor hevülete vagy a nagyközség gondjai- nak-bajainak megoldásán fá- radó-töprengő vezető jobbat akarása táplálja-e. De azt hi­szem mindkettő, szerencsésen párosulva egymással. A negyedik ötéves tervben Barcs költségvetése 80 millió forint. Ebből kell a sokasodó problémákat megoldani, úgy, hogy a szinte minden oldal­ról szorító cipő nyomását a tervidőszak végére nagymér­tékben sikerüljön mérsékelni. Az 1975-ig kiépülő szenny- vízlevezető- és ivóvízhálózat kiépítésére 13 millió forintot szánnak. Az eddigi 2,3 kilomé­teres szennyvízhálózat hét ki­lométerre növekszik, s Barcs területének mintegy 30 szá­zalékát érinti majd. E háló­zat építésével párhuzamosan halad a vízvezeíéképítés is: a kész vezeték hossza jelenleg 21,5 kilométer. Az újtelep há­zait június végére bekötik a ■hálózatha, s nyáron már fo­lyik a víz a vadonatúj csapók­ból. Az összes fejlesztés tár­sulati formában és tanácsi hozzájárulással készül. Az er­re szánt összeg 8,5 millió fo­rint. Ebből épül fel a vízmű, a Kapospula ismét bizonyított A TemelŐszövetkezetek Közép- somogyi Területi Szövetségének munkaverseny bizottsága a tsz- ek múlt évi gazdálkodási verse­nyét értékelte. A kedvező köz- gazdasági körülmények között gazdálkodó szövetkezetek közül az első három helyen a kapos- pulai Ezüstkalász, a magyareg- resi Kossuth és a göllei Béke Tsz végzett. A kedvezőtlen adottságú gazdaságok versenyé­ben első a hajmási Üj Mecha­nizmus, a második a tabi Egyet­értés, harmadik a tengődi Üj Élet Tsz. Ünnepi alkalomhoz illő ko­molysággal — s ezen is áttö­rő derűvel érkeztek szerdán este Kapospulán a kultúrház- ba az emberek. Ezen az estén az öröm érzésével csak a fele­lősségérzet volt - egyenlő. Or" n a múlt év eredményei ív att, felelősség a jövőért — ez volt az arcokra írva. Az összegyűlteket Illés János el­nök köszöntötte. Ezután Fäh­rt István, az MSZMP Somogy megyei Bizottsága gazdaság- politikai osztályának vezetője emelkedett szólásra. — Megtisztelő, hogy osztoz­hatunk a kapospulaiak örö­mében — mondta Fábri Ist­ván. — Az Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet nagy küzde­lemben szerezte meg az első helyet. Megyei szinten is elő­kelő helyezést értek el: har­madikak lettek. A Somogy me­gyei Tanács Végrehajtó Bizott­sága elismerő oklevéllel, a te­rületi szövetség pedig 10 000 forinttal jutalmazza a szövet­kezetét (A megyei harmadik helyezésért a megyei tanács és az SZMT oklevéllel tünte­ti ki a gazdaságot. Mi a siker titka? Olyan emberek a szövetkezeti tagok ebben a mezőgazdasági üzem­ben, akik értik a párt gazda­ságpolitikáját, s a célokért odaadóan küzdeni is tudnak. Munkaszerető emberek a ka­pospulaiak és a hetényiek. A vezetés pedig a tagság érde­keit szolgálja. Gazdasági eredményeik nemcsak megyei szinten ki- emelkedőek, hanem országo­san is jók. Az 1970-es, árvizet, belvizet, kedvezőtlen időjárást hozó év országos átlaga búzá­ból 12 mázsa volt, Kapospu­lán holdanként 17 mázsa ter­mett. S a korábbi évek ered­ményei is messze megelőzték az országos átlagot a kukori­cánál is. A fnezőgazdaság- ban technikai, műszaki forra­dalom zajlik ezekben az évek­ben. S ez tulajdonképpen jel­zi a nagy feladatot ebben a gazdaságban is. A közös va­gyon növelése a cél, s ebben nagy segítséget adnak a gé­pek. Áldozatot is 'kell hozni ezért, de a tőkebefektetés többszörösen kamatozik majd. A termelés szakosítása felé még bátrabban kell haladni a kapospulai gazdaságban is. Ez a szakvezetés korszerűsítését is jelenti. Ebben a termelőszö­vetkezetben is »elférne« még néhány szakember. Az állat- tenyésztésben a produktivitást kell emelni. A 3000 literes tej­hozam az országos átlagnál magasabb. De még tovább. A munkahelyi körülményeken is van még javítanivaló. A szo­ciális, kulturális igények ki­elégítésében is nagyott kell előre lépni. a kitüntetéseket Illés János elnök vette át. Az MSZMP kaposvári járási bizottsága ne­vében Dombóvári László első titkár, az SZMT nevében dr. Sári Ferencné elnökségi tag, a Termelőszövetkezetek Kö­zép-somogyi Területi Szövetsé­gének nevében Pefeiffer Ele­mér titkár köszöntötte az első helyezést elért gazdaságot. L L. torony, ebből fúrják a két kutat, ebből készül az iparte­lep felé az előközművesítés. Nagy lendülettel folyik a járdaépítés is a Bajcsy-Zsi- linszky és a Széchenyi utcá­ban. A munkálatok befejezés előtt állnak; a járdák július 31-ig készülnek el. A közuta­kon elsősorban felújítás folyik, de az újtelepen, ahol eddig a sarat dagasztották, burkola­tot kap a Gagarin és a Ba­rátság utca Ugyancsak új út épül az ipartelep felé. A ta­nács vezetőinek nagy gondja a parkosítás hiánya, illetve elmaradottsága. Pedig a min­dennapos közrézetet nem kis mértékben befolyásolják a megnyugtató zöldövezetek és a gondosan ápolt virágoaker- tek. Legyen virágos Barcs! Ezt a jelszót adták ki a vezetők, s itt elsősorban a lakosság munkájára számítanak. Alap­elvük ugyanis, hogy mindenki a saját portáján csináljon elő­ször rendet. Ezenkívül 1500 facsemetét ültetnek el mintegy 4000 négyzetméter területen a középiigóci erdészeti szakis­kola és a gimnázium tanulói­nak segítségével. Barcs történetének egyetlen ötéves periódusa alatt sem épült még annyi lakás, mint ebben az ötéves tervben fog épülni. Száztíz állami lakást adnak majd át, 256 OTP-la- kást (az elnök optimistán fo­galmazott: ennél biztosan több lesz!). Két tömbben 32- — KISZ-akció keretében készülő — lakás és legalább 300 egyé­ni és egyéb szervezésben épü­lő ház ad otthont a barcsiak­nak. De szükség is van erre: a nagyközség lakossága a kül­területekkel együtt megköze­líti a kilencezret. Ami a lakosság jobb keres­kedelmi, szociális ellátását és a »harmadik ágazatot«, a szol­gáltatásokat illeti, erre is gon­doltak a községben, okulva a tömeges lakásépítkezések más helyeken jelentkező hibáin. Az óvodák száma ötre emelkedik, iparitanuló-intézet épül, és — főként társadalmi munkában — elkészül a gimnázium kol­légiuma is. Két ABC- és egy iparcikkáruház is épül, a ré­gen várt barcsi szállodával együtt. S amit talán a legjob­ban akarnak a barcsiak, ami gyökeresen megváltoztatná az eddigi feszültségek forrását je­lentő szolgáltatások helyzetét; az a szolgáltatóház építése. A Dráva Ktsz is beadta pályá­zatát a megyei kiírás alapján A támogatás nagyon elkelne' Hiszen Barcs is szeretne múlt­beli szerepéhez méltóan, s lehetőségeinek megfelelően továbblépni. Cs. T. Mitől kiváló a „Kiváló vállalat“? Kétszeres ünnep a Kaposvári Húskombinátnál Hangulatos ünnepség színhelye volt tegnap este Kaposváron az ÉDOSZ Mű­velődési Otthon: a megyei vezetők itt adták át a múlt évi gazdasági eredmények jutalmaként a Kaposvári Húskombinátnak a mező- gazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, valamint az Elelmezésipari Dolgozók Szakszervezete központi ve­zetőségének vándorzászla­ját és az ezzel járó kiváló vállalat címről szóló okira­tot. És ugyancsak a teg­napi ünnepélyen vették át — a megye iparvállalatai között a tavalyi kongresz- szusi munkaversenyben el­ső helyre jutva — a ván- dorzíszlót. Ebből az alka­lomból hatvanan a vállalat kiváló dolgozója, Férc nézi Albert csoportvezető és Ku­tas Gyulánó szocialista bri­gádvezető az Élelmiszer­ipar kiváló dolgozója jel­vényt kapta, Boór Emil fő­osztályvezető miniszteri di­cséretben részesült. Ezenkí­vül 162 dolgozó kapott 400— 500 forint jutalmat. Össze­sen mintegy 150 000 forin­tot osztottak ki a dolgozók között. A vállalat 1969 óta dolgo­zik ebben a formában. Osto­ros István igazgatóval folyta­tott beszélgetésünkből kiraj­zolódott, hogyan gyűjtötték a »jó pontokat« eredmé­nyeikkel itthon és külföldön, s rakták le a mostani magas, elismerés alapjait. (Ostoros István igazgató tevékenysége elismeréséül az idén, a fel­szabadulási évforduló alkal­mából magas kormánykitün­tetést kapott.) Kétéves mindössze a hús­kombinát, ez, a mintegy 1800 embert foglalkoztató vállalat. S ez csak növeli a siker ér­tékét A törzsgárdatagokat méltó megbecsülésben része sitik, és ez is hozzájárul ah­hoz, hogy: — A húsipari és a barom­fiipari részben alig van moz­gás, az emberek megbecsülik, szeretik a munkahelyüket — hallom a tájékoztatást, majd azt is megtudom, miképpen teljesítette a vállalat a kivá­ló cím elnyerésének feltéte­leit A múlt évben a tröszt vál­lalatai közül itt volt a leg­kevesebb a baleset. A mun­kavédelemre és általában a dolgozók jó munkakörülmé­nyére, az egészségügyi ellá­tás javítására sok gondot é? pénzt fordítottak: 15 millió forintot költöttek erre ta­valy (1969-ben csak 6 mil­liót). A belkereskedelmi áruértékesítésben a válasz­ték bővítésével, olcsóbb árukkal segítették az ellátást, e így 15 ^százalékkal — 122 millió forint értékű áruval — haladták túl az eilőző évi tényleges teljesítést: ezzel a növekedési aránnyal a tröszt 22 vállalata között a máso­dik helyre kerülték. A szakmai feltételek között szerepelt a sertésfelvásárlás, amiben ugyancsak a második helyet szereztek meg orszá­gosan. Exportértékesítésben — élőállatot és feldolgozott terméket tekintve — mint­egy 18 százalékkal túlteljesí­tették tervüket. Hogy milyen mértékben küldtek külföldre szállítmányokat, erre érde­mes példaként' felsorolni a főbb tételeket: 15 ezer szarvasmarhát, 53 millió to­jást, 357 vagon baromfit, 32 vagon élő és 88 vagon vágott nyulat, 125 vagon feldoigo, zott marha-, illetve 51 vagon sertéshúst exportáltak. Az exportértékesítés 578 millió forintot tesz ki, ez a tröszt összes exportjának a 10 száza­léka. Ezzel 1969. évi export­jukat 34 százalékkal túltelje­sítették, és a Budapesti Hús­ipari Vállalat mögött országo­sam a második helyre kerül­tek; ez azért is nagy teljesít­mény, mert csupán az ország kiemelkedő mammutvállalata. amely a kaposvárinál ötszörié több dolgozót foglalkoztat, előzte meg őket. — Miben, gyökereznek a szép eredmények? — Egy év alatt huszonket­tőről harmincegyre nőtt a szocialista címért küzdő brigá­dok száma, s ezekben a közös­ségekben ma már több minit félezren dolgoznak. Ök is so­kat lendítettek a vállalat mun­káján, csakúgy, mint a múlt évi kongresszusi mu-nkaver- seny, és az, hogy a termeltetés­ben javultak a kapcsolatok. A kongresszusi munkavállaláso­kat is, amelyek aranyérmet anyagtakarékosságra és a ter­melés növelésére tett felaján­lást 150 százalékra teljesítet­ték dolgozóink — mondta az igazgató. — Üj termékeket készítettünk, köztük olyano­kat, Is, amelyek aranyérmet nyertek a legutóbbi mezőgaz­dasági kiállításon. A tröszt ál­tal iridított országos iparági minőségi * versenyt megnyer­tük. Kétségtelen, hogy haté­konyak voltak az any agi ösz­tönzők, az új bérezési formák is vállalatunknál... így haladt tehát a Kapos­vári Húskombinát — lépésről lépésre — előre, így gyűjtötte az eredményeket, az elisme­réseket, s érte el azt a sikert, amelyet most már a kiváló vállalat cím és rang fémjelez. És ez kötelezettséget is jelent. A jövőre nézve. V __ H ernesz Ferenc Az első tavasz traktoron Vetik a kukoricát a horvátkúti üzemegységben Kötényes, fejkendős asszony, áll a traktor mellett Kukori­cát tört a vetőgépbe. Felbuf- fog a gép, indulni kívánna. A marcali Egyesült Vörös Hajnal Termelőszövetkezet horvátkú­ti üzemegységében járunk. ±— Annak is a legkívülebb eső részén — mondja a piros kendős asszqpy Bájhober Er- nőné. — Négy kilométerre a falutól. Ügy hívják ezt a részt, hogy Cserhát Szakavatott mozdulatokkal végzi a munkáját A traktor ülésén a férje. — Jó ez az idei tavasz. Kü­lönösképpen jókor érkezett az eső. Már szinte a porba kel­lett vetnünk — mondja a fér­fi. Egy éve lett traktoros, az iskola elvégzése után. Azelőtt a Somogy megyei Kertészeti és Parképítő Vállalat foglal­koztatta segédmunkásként MUNKÁBAN A BURGpNYAÜLTETŐK — Mégiscsak jobb, ha, az embernek szakma van a kezé­ben. És nincs a különélés. Mert dolgoztunk mi minden­felé a megyében, és csak szom­batonként keveredtem haza. Reggel hattól kinn vannak a területen. A gyerekekre nincs gond, otthon a nagy­mama »regulázza« őket. Lesz este hét is mire a szüleik ha­zakerülnek. Kérték, hogy együtt dolgozhassanak. A traktorosnak meg kell érte­nie magát a »kiszolgáló sze­mélyzettel«, az összhang na­gyon fontos. Errefelé fognak dolgozni a nyáron is: — Jó lesz látni a munkánk eredményét, a megerősödött kukoricát. A mérgeszöldből sárgára váltó szárat. Aztán a termést. Apró fejű, sűrű sze­mű kukorica lesz ez. Ilyen a fajtája. Indul a gép. Egyszeri »tan­kolás« hatvan kilogramm ku­korica: nyolc-tíz holdra is elég . lesz. (Leskó) Negyven holdon ültetik az elárehajtatott kisvárdal burgonyát a mernyel Űj Barázda Tsz-ben; húsz asszony egy hét alatt a földbe rakja. A tsz a korai burgonyát a ka­posvári piacra szállítja majd eladásra. Növekszik a zöldség-gyümölcs lorgaima A Zöldség-gyümölcs Keres­kedelmi Egyesülés igazgató ta­nácsa csütörtökön ülést tartott. Páriák László elnök üdvözlő szavai után került sor az ér­demi megbeszélésekre. Az egyesülés tagvállalatai 1971. évi előirányzataikat a IV. ötéves terv céljaival össz­hangban készítették el. Az idén 132 ezer vagon — a ta­valyinál 26 százalékkal több — áru felvásárlását és beszer­zését tervezik. A termékértékesítési szer­ződések rendszere bevált. A termelő gazdaságok és a MÉK-ek között az együttmű­ködés jó. Az idén például az április 15-i állapotnak megfe­lelően 128 ezer vagon árura (az előirányzatnak több mint 97 százalékára) kötöttek már szerződést. Az egyesülés tagvállalatai a lakosság részére mintegy 47 ezer vagon áru forgalmát ter­vezik, s ez 6 százalékos növe­kedést jelent. SOMOGYI NÉPLAP Pestek., 1971. április 39. 1

Next

/
Thumbnails
Contents