Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-01 / 77. szám

NÉGY ÉV ALATT TÖRTÉNT ' S«ni»<ni „Hz egész véres lángokban áll” Ellentmondó jelentések Kelet-Pakisztánból A somogyi közművelődés­nek van egy karakte­risztikus oldala, s ez a folklór ápolása, a népi hagyo­mányok újjáterémtése. Nyil­vánvalóan objetiktív adottsá­gokból táplálkozik, csak ott lehet tevékenykedni így, ahol vannak ilyen hagyományok, és Somogy gazdag mindezek­ben. Éppen ezért szinte kö­telező tehát, hogy ezeket élő­vé tegyük, ebben az “élesztős­ben« az utóbbi négy év is sóikat jelentett Ami a legfontosabb, ennek a folklórájpöló mozgalomnak az »életterülete« éppen a falusi közművelődés lett Nagyon sók helyen a sokáig divatozó, rossz hírű népszínművek, a néha évenként ismétlődő, sem­mitmondó kultúrházi kabarék helyére lépett * Külön listát érdemelnének a népdaléneklő csoportjaink, hiszen ami külön erény, a Röpülj páva vetélkedő is ilyen — Somogybán is meglevő — kezdeményezésekre épült, és a későbbiekben hasonlókhoz adott ihletést. Gölle, Karád, Szenna, Vörs, Buzsák példája — és lehetne sorolni sokáig y- ékes cáfolata annak a bo­rúlátásnak. amely eldugulás­ról, megállásról beszél, és azt hirdeti^ hogy nincs továbblé­pés, ha a hagyományokat fel- gyűjtöttük már. Hiszen ezek­ben a nópdalkörökben valósá­gos kórusmozgalom erjed. Mondhatjuk nyugodtan azt is, és a négy év alatt nagyon szé­pen észrevehető, hogy éppen a- népdaltól indul, a közös fa­lusi éneklésből sarjad egy nagyszerű kórusmozgalom ná­lunk. Ha nem is ver ilyen nagy hullámokat, de a néptáncmoz­galomban is hasonló a pezs­gés, és a kevesebb együttes is szép eredményeket produ­kál, hogy csak a Somogy és a Balaton műkedvelő együttes nevét említsük, — az elmútt négy év során lett kiváló mindkettő. A termékenyítő táncfolklórt alkalmazza na­gyon korszerű és ígéretes mó­don, tiszteletreméltó igényes­séggel a FÉK moderntánccso- portja is. Országos hírű már a balatonföldvári folklórfeszti­vál, hasonlóképpen a szövet­kezeti néptáncosok találkozó­ja is. Sok somogyi képzőművész vallja ihletőj énék az országnyi megye népművészetét. És hogy kiapadhatatűanná legyen a forrás, nagyon sok idős em­bert megszólaltatták az elmúlt négy év, és természetesen a korábbi évek során. Sok ilyen ősi »-gyökeret« hallhattunk színpadokról, akiknek még anyányelve a népművészet Óriási jelentőségű ez az érték­őrző tevékenység és még to­vábbi tettekre ösztökél, hogy minéí több magnószalag, film- szalág, képes kiadvány tegye halhatatlanná a népművészet anonymusainak alkotásait. A népi iparművészet leg­jobbjait válogatja a Kapoli-pályázat. Kivá­ló bemutatkozási lehetőség az endrédi .csipkevásár és a bu- zsáki búcsú, összefoglalva te­hát a somogyi napok nyári rendezvényei. A négy év alatt már itt is »mutatta magát« a termékenyítő folklór. Utat keres a modem lakásba a mai emberhez — gondóljunk csak a buzsáki térítőkre, a ru­hagallérokra »ültetett« bu- zsálki mintákra. A Kapoli-am- lékkiállításon még szerényen a perifériára húzódott, de már nagyon sokat ígér a bú­torokat díszítő népi iparművé­szet. A cikk elején a kiszorított, rosszízű népszínművekről esett, szó. De tegyük hozzá, a fol­klór nem szorította le a szín­padról a játékot, sőt mond­hatjuk úgy is, hogy a tavaszi szemléket teikintve évről évre érik egy ilyen játékigény, és az idei termés már egészen gazdag. Népszokások, drama­tizált játékok jelennek meg, nagy a vonzási körük az iro­dalmi színpadok felé is, a Fo­nómunkás Kisszínpad is balla­dákat dolgoz fel már. Üjjá- elevenednék tehát a falusi hétköznapok, ünnepnapok hangulatai, és előkerül a nép- költészet néhány remekbe si­került darabja is. Tegyük hoz­zá, hogy nemcsak magyar nép­művészetről van szó, hanem aki, a Dráva menti “három­szögbe« tekint, láthatja, hogy a délszláv folklórápoló moz­galom legalább olyan példa­szerű, mint másutt a megyé­ben. Mindez azonban nemcsak szórakoztat, gyönyörködtet, és ami lényegesebb, a műkedvelő művészeti mozgalom része/ s k n megújulást kereső művészetek számára fontos, hanem a folklórral, pontosab­ban a népélettel foglalkozó tudományok, szaktudományok számára is. Itt említhetjük meg a Vi­kar-emlékünnep séget, mint je­lentős kultúrtörténeti ese­ményt, és a néprajzi és nyelv- járásgyüjtök országos találko­zóját és konferenciáját, me­lyet 1968-ban tartottak Ka­posváron. Ha rövid időre is. de centrummá lett a megye- székhely, házigazdája egy tu­dományos tapasztalatcserének, ahol az elméleti problémák mellett a gyakorlati tevékeny­ségről, a konkrét gyűjtőmun­káról is nagyon sok szó esett. S ajátos összefonódása a sokágú folklórápoló mozgalomnak me­gyénkben a tavalyi I. dél-du­nántúli népművészeti hét. Az életre hívó gondolat Somogy- ból intdult el, és a környező megyékben meghallgatásra, követőkre talált. Fóruma lett a folklórápoló műkedvelő mű­vészeti mozgalomnak, innen indult országos hódító útjára a fővárosban látható Somogyi hímzés című kiállítás is, itt rendezték a Röpülj páva ta­nácskozást, és itt kaptak he­lyet a néprajzkutatók tapasz­talatcseréi. Elméletekről hal­lottunk, vitáknak lehettünk tanúi. És mindez a négy esz­tendő, s természetésen a ko­rábbi évek folklórápoló tevé­kenységének nagyszerű össze­foglalása is. Tröszt Tibor A központi kormánycsapatok rán több ezer tüntető elesett. Dzsia Khan őrnagy, a kelet­pakisztáni felszabadító hadse­reg parancsnoka, az ideiglenes kormány vezetője az egyik titkos bengáliai rádióban mon­dott beszédében leszögezte: fegyveres erői a keleti ország­rész javarészét ellenőrzésük alatt tartják. Felszólította “az egész világot«, hogy jöjjenek Kelet-Pakisztánba, és szemé­lyesen győződjenek meg a helyzetről. és a kelet-pakisztáni tüntetők közötti véres összetűzések so- A képen: Daccai lakosok, szétlőtt otthonuk romjai között. i (Rádiótelefotó: AP—MTI—KS) Allendét támogatja a hadsereg Salvador Allende, a Chilei Köztársaság elnöke kedden mondott beszédében hangoz­tatta, hogy »a nép ellenségei megpróbálták rávenni a fegy­veres erőket: döntsék meg a baloldali kormányt«. A kísérlet nem sikerült, a hadsereg ugyanis tiszteletben tartja a törvényességet és a népnek a szavazáson kinyil­vánított akaratát — hangsú­lyozta beszédében Allende (MTI) Végleg elnyerték a KISZ kb vándorzászlaját A gyárak közti versenyben is kiváló eredmény született A magyar és a szovjet Him­nusszal kezdődött meg tegnap délután a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárában a hazánk felszabadulása 26. év­fordulójának tiszteletére ren­dezett ünnepi nagygyűlés. Az ünnepségen részt vett Stier Sándor, a megyei KISZ- bizottság első titkára, Balázs Nándor, a városi KlSZ-bizott- ság titkára, Deák Ferenc, a megyei tanács ipari osztályá­nak vezetője, Csepreghy Győ­ző, a Pamutfonó-ipari Vállalat vezérigazgató-helyettese, a pat­ronáló honvédségi alakulatok képviselői, a gyár párt- és KISZ-, szakszervezeti, illetve gazdasági vezetői. Szabó Sándor, az üzemi pártbizottság megbízott titkára üdvözlő, szavai után Stier Sán­dor mondott ünnepi beszédet, majd az eddig végzett kivaló munka eredményeképpen át­nyújtotta Vizeli Istvánnénak, az üzemi KISZ-bizottság tit­kárának a KISZ kb vörös se­lyemzászlaját. Mivel harmad­szor is sikerült megszerezniük e kitüntető jelképet, most már véglegesen tulajdonukba ke­rült. A gyár KISZ-fiataljainak munkája igen sokrétű volt. Se­gítették üzemüket a termelési feladatok megoldásában, hasz­nosan töltötték szabad idejü­ket, és a politikai munkából is tevékenyen kivették részüket. Több ünnepséget, - kiállítást is szerveztek a fiatalok.az ösz- szegyűjtött dokumentumokból, melyek méltóan reprezentálták életüket, munkájukat. Sikeres ifjúsági nagygyűléseket és munkás— paraszt ifjúsági ta­lálkozókat rendeztek. Az üzemi KISZ-bizottság a társadalmi szer vekkel és gaz­dasági vezetés­sel közösen munkaver- seny-mozgal- makat hirde­tett. s ezeken huszonhét ifjú­sági brigád vett részt. A múlt évi jó munkáért ek­kor hatvanhét KISZ-fiatal kapta meg a kiváló dolgozó kitüntetést. A termelést segítő tevé­kenységben nem lehet megfeledkez­ni a Fiatal Mű­szakiak és Közgazdászok Tanácsáról sem. Tevékenységét a gazda­sági vezetés elismeri, er­kölcsileg és anyagilag is tá­mogatja. Az üzem biztosítja fiataljai számára a szabad idő tervsze­rű eltöltésének lehetőségét is. Klubnapokat szervez számuk­ra, élménybeszámolókkal, film­vetítésekkel egybekötne. A hagyományoknak megfelelően családi ünnepeket — köztük névadókat is — rendeztek. Igen népszerű a fiatalok köré­ben az író—olvasó találkozó és ! az ismeretterjesztő előadás, i A fiatal lányok is igen lelke­sen vettek részt a műit évben az MHSZ es a honvédség segít­ségével rendezett játékos ve­télkedőkön, honvédelmi foglal­kozásokon. A Pamutfono-ipari Vállalat Kaposvári Gyára sokat foglal­kozik fiataljaival. Jelentősen hozzásegítették őket áhhoz, hogy immár harmadszor is megszerezték a KISZ kb ván­dorzászlaját. A zászlóátadás után a'KISZ- fiatalok fogadalomtétele kö­vetkezett, majd Róna Imre, a gyár igazgatója kitüntetéseket és jutalmakat átlőtt át Gora Lászlóné, Fajcsí Jó- zsefné, Kálmán Ferenc, Kom- pa Jánosné és Horváth János- ne a könnyűipar kiváló dolgo­zója kitüntetést kapta. Vikidül Teréz KISZ-érdemérmet, Csíki Antalné pedig aranykoszorús KISZ-jelvényt kapott A gyár Dózsa B műszakos brigádja el­nyerte a kiváló brigád címet. A gyárak közötti versenyben is kiváló eredmény született A Pamutfonó-ipari Vállalat Ka­posvári Gyára pedig a munka- versenyben a második helyet i szerezte meg. Gfc. Lb A pakisztáni légierő kedden bombázta a daccai egyetemet. Az egyetemnek mintegy ötven professzora és hallgatója meg­halt. A szerda reggeli hírügynök­ségi jelentések szerint a ke­let-pakisztáni polgárháború leginkább Dacca és Chitta­gong városát sújtotta. Különö­sen Chittagong kikötővárosá­ban folytak véres harcok. “Az egész város lángokban áll« — jelentette a bengáliai titkos rádiókra hivatkozva az indiai hírügynökség. A nyugat-pakisztáni rádió változatlanul azt állítja, hogy »az egész országban nyuga­lom van«. * * « Az indiai parlament alsóhá­za szerdán reggel egyhangúlag elfogadott határozatban köve­telte, hogy a pakisztáni kor­mány szüntesse be az erő­szak alkalmazását és a védte­len kelet-bengáliai nép lemé­szárlását. m nyereség Megtartotta megyei kü'döttértekezletét a MÉSZÖV Mind'g jelentős esemény egy év munkájának összege­zése, de az átlagosnál is fon­tosabb évet záró számvetés volt a MÉSZÖV tegnapi kül­döttgyűlése. Nemcsak azért, mert Somogy szövetkezeti mozgalmának történetében rangos hely illeti meg 1970 gazdálkodását, hanem azért is, mert ez az időszak már mó­dot adott arra, hogy a MÉ­SZÖV elnöksége, a küldöttek, illetve az egész szövetkezeti tagság értékelje: hogyan való­sulnak meg az új szövetkezet­politikai elvek. Beszámolójának első részé­ben azért fordított megkülön­böztetett figyelmet dr. Kiss József, a MÉSZÖV elnöke a korszerű szövetkezeti elvek gyakorlati megvalósulásának elemzésére. Hangsúlyozta, hogy a tapasztalatok kedvezőek, az új körülmények között mesz- szemenően biztosított a szö­vetkezeti tevékenység tovább­fejlesztése, a szövetkezeti de­mokrácia erősítése. Ezek a gyakorlat igazolta tények hí­ven tükröződnek az 1970-es gazdálkodás számszerű ered­ményeiben; másrészt abban is, hogy olyan új kapcsolatok, együttműködési formák ala­kultak és alakulnak ki, me­lyek a szövetkezeti mozgalom további erősödését szolgálják. Mindez kedvező, jó alapot te­remt a negyedik ötéves terv­időszak nagyobb célkitűzései­nek eléréséhez. Biztató az is, amit ehhez a gondolathoz kapcsolódva dr. Zimonyi Béla, a SZÖVOSZ osztályvezetője hangsúlyozott: a fejlődést számos új, a jövő­be mutató vonás is jellemzi. Közülük említést érdemel, hogy a szövetkezeti mozgalom kezd meghonosodni a váro­sokban is, egyre javul, bővül a szolgáltató tevékenység. Mindezzel lényegében azt a célt szolgálják szövetkeze­teink, ami a tervidőszakban is alapvető követelmény tőlük- sokoldalúan járuljanak hozzá a tagság, a lakosság életszín­vonalának javításához, szük­ségleteinek kielégítéséhez. A megyei küldöttértekezle­tet megelőző részközgyűlése­ken kifejezésre juttatta a fo­gyasztási, a takarék- és la­kásszövetkezeti tagság, hogy bízik a rpozgalom további di­namikus fejlődésében. Az el­ismerésre rászolgáltak szövet­kezeteink, hiszen a hetvenes esztendő — de az egész har­madik ötéves terv időszaka is — sikeres volt. A múlt évben már a megye kereskedelmi forgalmának csaknem á felét a szövetkezetek bonyolították le, s a forgalom mintegy 7,5 százalékkal gyorsabb ütemben nőtt, mint az állami kereske- délemnél. Az országos átlagot is meghaladja a fejlődés üte­me. Ebben az eredményben közrejátszott a javuló árukí­nálat, és a kereskedelmi háló­zat céltudatos fejlesztése. Egy év alatt több mint hatezer négyzetméter nagyságú keres­kedelmi egység készült el, köztük például olyan létesít­mény, mint a Sió Áruház. Sok tényt, sok részadatot lehetne sorolni, de ezek volta­képpen a gazdálkodási ered­ményben összegeződnek: a korábbinál csaknem húszmil­lióval több, 84 494 000 forint nyereséggel zárták az évet a megye fogyasztási szövetkeze­tei. Ahogy Pápa János, a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályvezetője hangsúlyozta, bi­zonyíték volt a múl év arra is. hogv a lakosság, a tagság érdekeit figyelembe véve jó úton járnak szövetkezeteink, ha olyan szemlélettel folytat­ják tevékenységüket, amelynek alapja a minél nagyobb for­galomból származó nyereség Természetesen — szóba került ez a beszámolóban is, a vitá­ban is — nem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy az eredmények mellett Vannak fogyatékosságok. Elsősorban a vagyonvédelem, a belső ellen­őrzés nem megfelelő még. A küldöttgyűlés külön érté­kelte a takarék- és lakásszö­vetkezetek fejlődését, kiemel­ve azok egyre növekvő szere­pét Délután a fogyasztási, a takarék- és a lakásszövetkeze­tek küldöttei szekcióüléseken folytatták tanácskozásukat; el­sősorban ez évi és a negyedik ötéves tervi feladataikat ele­mezték­V. M. folklór SOMOGYI NÉPLAP Cl Csütörtök, 1971 április 1. Ki

Next

/
Thumbnails
Contents