Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-03 / 79. szám

Megkezdődött a felszabadulási ünnepségsorozat NÉGY ÉV ALATT TÖRTÉNT A barátság hullámhosszán Hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából pénteken a hála és a kegye­let virágait helyezték el azok­nak a katonahősöknek a sír­jánál, emlékművénél, akik a második világháború idején életüket áldozták hazánk sza­badságáért. A rákosligeti temetőben a román hősök síremlékénél rendezett koszorúzási ünnep­ségen a román és a magyar Himnusz elhangzása után a Népköztársaság Elnöki Taná­csa nevében Barcs Sándor és dr. Pongrácz Kálmán az El­nöki Tanács tagjai helyeztek el koszorút. A forradalmi munkás-paraszt kormány kép­viseletében dr. Horgos Gyula kohó- és gépipari miniszter, Vályi Péter pénzügyminiszter és Gyenes András külügymi­niszter-helyettes kaszorúzott. A Román Szocialista Köz­társaság budapesti nagykö­vetségének koszorúját Du- mitru Turcus nagykövet, Emi­Kállai Gyula elnök yezeté-1 sével pénteken ülést tartott a Hazafias Népfront Országos* Elnöksége. Meghallgatta és megvitatta az elnökség Bencsik István főtitkár beszámolóját a vá­lasztási munka tapasztalatai­ról A jelölő gyűlések — ál­lapították meg — kedvező politikai légkörben zajlottak le. A választópolgárok meg­felelően éltek azokkal a le­hetőségekkel, amelyeket * a Szovjet lián Birlea ezredes, katonai és légügyi attasé, valamint Ion Bochis nagykövetségi taná­csos helyezte el. A solymári angol . katonai temetőben és a budaörsi úton a fedszabdító harcok során el­esett angol^ lengyel és kana­dai, illetve amerikai katonák emlékművénél volt koszorúzás. A Népköztársaság Elnöki Ta- csának nevében Úszta Gyula altábornagy és dr. Bar '-1 Ti­bor, az Elnöki Tanács i'gjai helyeztek el koszorút. A for­radalmi munkás-parasct kor­mány képviseletében dr. Csa­nádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, Lázár György munkaügyi miniszter és Marjai József külügymi­niszter-helyettes koszorúzott. Pénteken koszorúzás! ünnep­séget rendeztek a harkányi bolgár hősi emlékműnél és a pécsi központi temetőben nyugvó jugoszláv hősök sírjá­nál is. módosított választási törvény biztosít számukra. Az or­szággyűlési képviselőjelöltek valamennyien elfogadták, vál­lalták a Hazafias Népfront programját. A Hazaf'as Népfront el­nöksége áttekintette az or­szággyűlési képviselőjelöltek névsorát, s azt megküldte az Országos Választási Elnök­ségnek. A tanácskozáson az országgyűlési és tanácstagi választásokat előkészítő mun­ka tapasztalatait elemző vi­tában többen' felszólaltak. (MTI) : A választást elnökség megerősítette a jelöléseket Pénteken ülést tartott az Országos Választási Elnökség: megvizsgálta, törvényességi szempontból megfelelőnek ta­lálta és elfogadta a képvise­lőjelöltek névsorát, amelyet a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöksége nyújtott be. A választási elnökség meg- íllaoította, hogy a jelölő gyű­lések a törvényes rendelkezé­sek betartásával zajlottak le, a jelöltek mindegyike válasz­tójoggal rendelkező magyar állampolgár, megkapta a jelö- 'ő gyűlésen részvevők szavaza­tainak egyharmadát. Jelölésü­ket elfogadta, és ezt aláírásá­val megerősítette. t\z országgyűlési képvise-.' lőjelöltek nevét az illetékes választási elnökségek április 15-én falragaszokon hozzák a választók tudomására. Ugyan­csak falragaszokon teszik közzé április 15-én a városi, fővárosi, kerületi, községi ta­nácsi választókerületek jelölt­jének, illetve jelöltjeinek ne­vét és foglalkozsát. Az Orszá­gos Választási Elnökség meg­állapította, hogy a 352 ország- gyűlési választókerületben 48 ketős és egy hármas jelölés történt, így a 352 képviselői mandátumért 402 képviselő­jelölt indul. A választási elnökség érté­kelte a választásók előkészí­tését, összegezte a jelölő gyű­lések tapasztalatait. Nem vég­leges adatok szerint a jelölő gyűléseken többi mint két és fél millió választópolgár — a választójogosultaknak 35,2 szá­zaléka — vett részt. A jelö­lő gyűlések aktivitására utal egyebek között az is, hogy több mint negyedmillióan kér­tek és kaptak szót ezeken a fórumokon. L ent a csarnokban vado­natújak a berendezé­sek : szürkére festett esztergák, bonyolult, rejtelme­sen mozgó mutatókkal a be­mérőpadok. Nagy értékű a műszerpark. Az igazgató — Horváth László — azt mondja, mégsem ez a legnagyobb értéke a Bu­dapesti Finommechanikai Vál­lalat Kaposvári Gyárának, ha­nem az a szellemi kapacitás, amely a híradástechnikai ipar­hoz nélkülözhetetlen. Minden negyedik munkás legalább érettségivel rendelkezik. A négyszázhatvan embert foglal­koztató gyárat tizennyolc mér­nök,- és tizennégy, főiskolát vagy felsőfokú technikumot végzett szakember irányítja. A bemérőpadokon többségé­ben érettségizett műszerészek vagy technikusok dolgoznak. — Nálunk a munka rendkí­vül bonyolult. Itt tényleg nem elég csak a szakképzettség: kell a rutin, a begyakorlottság is. A múlt évben avatott gyár valamennyi munkása új, s ugyanakkor tagja is a törzs­gárdának. Akkor kezdték, ami­kor megérkeztek az első gé­nek. Az esztergapadokat ők ■szerelték be mostani helyükre, először ők látták forogni a gépeket, s az igazgató és az esztergályos együtt figyelte, hogyan formálódik a termék, megfelel-e az előírt paramé­tereknek. A csarnokban karácsony előtt már embernagyságú vas- Vázakat — különböző vastag­ságú és színű szigetelt vezeté­kekkel körülfogva — szereltek tele kapcsolókkal a munkások. A berendezések azóta átlép­ték az országhatárt: a Szovjet­unióba szállították, -mint a Bu­dapesti Finorrttnechanikai Vál­lalat által gyártott nagy tel­jesítményű mikrohullámú átvi­teltechnikai berendezések rész- ság) nevet viselő berendezések epvségeit. A Druzsba (Barát­A szovjet posta vásárolta azóta már működésbe léptek, meg ezeket. A z anyagyár régóta ké­szít ilyeneket. A ka­posvárinak ezek voltak a vizsgamunkái, s hogy a nem túl nagy tapasztalattal rendel­kező gyár munkásai hogyan egy döntés: ennek a rendkívül dolgoztak, azt jól bizonyítja bonyolult szerkezetnek egyre több részegységét csináltatják Kaposváron, s egyszer átveszi a berendezések gyártását az itteni gyár. — Addig azonban még sokat kell tanulni — mondják. Ehhez minden feltételt biz­tosítanak. A múlt évben indult gyáxrnak az idén már végez­nek az első ipari tanulói. A kétszázból huszonötén kapják meg a szakmunkás-bizonyít­ványt. Jövőre azonban újobb ványt. Jövőre azonban újabb százötvennel kötnek szerződést. — Azokat a termékeket, amelyeket mi gyártunk, csak akkor lehet eladni a piacon, ha korszerűek. Ahhoz, hogy megfeleljenek a nemzetközi követelményeknek, olyan szak­embergárdára van szükség, amelyik megtanulta a mester­ségét. A jövőben csak olyan szakmunkásokra támaszkodha­tunk, akik nálunk sajátították el a szakmát, s ezért törek­szünk minél több fiatal beisko­lázására a szakmunkáskép­zőkben, a főiskolákon és az egyetemeken. Ezek már a jövő gondjai. A gyártelepítéssel kapcsola­tos gond a múlté. A munka ak­kor kezdődött, amikor a Fi­A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott. Megvitatta és jóváhagyta a szakszervezetek XXII. kong­resszusa elé terjesztendő do­kumentumokat, valamint a ta­nommechanikai Vállalatnak a bővítésére vonatkozó elképze­lései találkoztak a megye ipar- fejlesztési törekvéseivel. So­mogy az iparfejlesztésre szánt pénzéből is átmogatta az épít­kezést, a több mint ötvenmil­lió forintos beruházást. Az épületeket somogyi ter­vezők álmodták pauszra, s amikor a jelen gondjainak megoldásán töprengtek, gon­doltak a jövőre is: a szociá­lis létesítményeket úgy tervez­ték és építették meg, hogy a mostaninál jóval nagyobb lét­szám esetén se legyen zsúfolt­ság. A konyha hatszáz ember­nek tud főzni, a korszerűen fölszerelt üzemorvosi rendelő már kész. A klubot most ren­dezik be. S ez az első vállalat Somogybán, ahol külön műsza­ki könyvtárat is létesítettek. A könyvtáros három nyelvet be­szélő mérnök. Beosztása: mű­szaki fordító. Ez a felkészülés már azt is mutatja, hogy a gyár nemcsak a jelen felada­tainak megoldásán fáradozik, hanem gondol a jövőre is. — Szeretnéifk elérni — mondja az igazgató -p*, hogy a külföldi folyóiratokban megje­lenő szakmai cikkeket minél előbb olvassák azok, akiknek a munkáját ez segíti. ■így válik valóra az elv: a korszerű gyárat nem elég csak megépíteni, hanem naponta fáradozni kell azon, hogy termékei is mindig technikai iparban különösen megfeleljenek a — híradás- magas — követelményeknek. Kercza Imre nács szóbeli beszámolójának téziseit, majd úgy határozott, hogy a szakszervezetek soron következő kongresszusát 1971. május 4-re összehívja. A Hazafias Népfront Országos Elnökségének ülése Május 4-re összehívják a szakszervezetek kongresszusát Átadták az idei művészeti díjakat iparműveszeti kiállítás Pénteken ünnepélyesen meg­nyílt a szovjet iparművészeti seregszemle a Műcsarnok ter­meiben. A kiállításon látható mint­egy ezer iparművészeti alko­tás bemutatja a nemzeti isko­lák, stílustörekvések és irány­zatok sokszínű gazdagságát. Mikó Sándor, a Magyar Képzőművészek Szövetségének főtitkára megnyitó beszédének elhangzása után Lid\a Zaloto- vá, a tárlat szovjet igazgatója meleg szavakkal köszönte meg a Művelődésügyi Miniszté­riumnak, a Kulturális Kapcso­latok Intézetének és a kiállí­tás rendezésében részvevő ma­gyar kollégáknak az együttmű­ködését és segítségét. A kiállítás ünnepi megnyi­tóján részt vett Gyenes András külügyminiszter-helyettes, dr. Simó Jenő művelődésügyi mi­niszter-helyettes és dr. Rosta Endre, a KKI elnöke. (MTI) Magyar országi népművészet a Vármúzeumban A magyarországi népművé­szet történetét mutatja be az a nagyszabású kiállítás, amely pénteken nyílti meg a Vármú­zeum galériájában. A tárlat anyaga — ezernél több tárgyi emlék — a XI. századtól vo­nultatja fel népművészetünk gazdag tárát egészen a szá­zadfordulóig. A kiállítást — sok érdeklődő jelenlétében — dr. Ortutay Gyula akadémikus nyitotta meg. (MTI) Hazánk felszabadulásának 26. évfordulója alkalmából mű­vészeti díjakat adtak át pénte­ken a Fészek klubban. Az ün­nepségen megjelent Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság tit­kára is. Az ez évi József Attila-, Já­szai Mari-, Balázs Béla-, Erkel Ferenc-, Liszt Ferenc- és Mun­kácsy Mihály-díjasokat dr. Si­mó Jenő művelődésügyi mi-» niszterhelyettes üdvözölte, majd átadta a megtisztelő ki­tüntetéseket. A JÓZSEF ATTILA-DlJ I. FOKOZATÁT kapta: Goda Gábor író, Pilinszky János költő, Sipos Gypla és ' Urban Ernő író. II. FOKOZATÁBAN Bertha Bulcsu, Gerő János és Hars László író, III. FOKOZATÁBAN Kalász Márton költő és Thiery Árpád író részesült. JÁSZAI MARI-DIJASOK I. FOKOZAT: Máté Erzsi, a Nemzeti Színház színművésze, 3chäffer Judit, a Nemzeti Szín­ház jelmeztervezője, Vass Károly, a Szegedi Nem­zeti Színház rendezője. II. FOKOZAT: 3®nedek Árpád, a József At­tila Színház rendezője, Főlap Zsigmond, a Nemzeti Színház színművésze, Halász Judit, a Vígszínház színművésze, Huszti Péter, a Madách Szín­ház színművésze, Kozák András, a Thália Szín­ház színművésze, Mester János, a Győri Kisfa­ludy Színház színművésze. III. FOKOZAT: Forgács Tibor, a Kecskeméti Katona József Színház színmű­vésze, Szentirmai Éva, a Békéscsabai Jókai Színház színművésze. A BALÁZS BÉLA-DlJ I. FOKOZATÁT: dr. Ncmeskürty István film­esztétának és Németh József fotóművésznek ítélték; II. FOKOZATÁT: Bodrossy Félix filmoperatőr, Gyöngyössy Imre rendező, Papp Jenő fotóművész, Szabó Sípos Tamás rajzfilm­rendező, Tóth János filmoperatőr és Zsigmondi Borbála, a Magyar Televízió rendezője kapta. III. FOKOZATÁBAN Romvári József díszlettervező és Schiffer Pál dokumentumfilm­rendező részesült. A LISZT FERENC-DIJ I. FOKOZATÁT: Palcsó Sándor, az Állami Ope­raház magánénekese és Pongrácz Péter oboaművész, az Állami Operaház tagja*'kapta. II. FOKOZATÁBAN Bogár Richárd, a Fővárosi Operettszínház koreográfusa, Kiss István, a Magyar Néphad­sereg Művészegyüttesének kar­nagya és Szabó Csilla zongoraművész, az Országos Filharmónia Szó­listája részesült. III. FOKOZATÁT Baross Gábor, az ELTE Bar­tók Béla ének- és zenekarénak karnagya, Molnár Lajos, az Állami Buda­pest Együttes szólótáncosa, dr. Szalatsy István, a Szegedi Nemzeti Színház karnagya és Varga Erzsébet, az Állami Né­pi Együttes szólótáncosa kapta. AZ ERKEL FERENC-DlJ ' I. FOKOZATÁBAN Szöllösy András zeneszerző ré­szesült. II. FOKOZATÁT • Kárpáti János zenetudós kapta. Az Erkel Ferenc-díj III. foko­zatát az idén nem osztották ki. A MUNKÁCSY MIHÁLY-DÍ,! I. FOKOZATÁT Aradi Nóra művészettörténész­nek, Diósy Antal festőművésznek, Engelsz József ötvösművésznek, Kondor Béla grafikusművész­nek é$ \ • Szántó Piroska festőművésznek ítélték. . II. FOKOZATÁT Kiss Kovács Gyula szobrász- "művésznek, A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány a szociá­lisát kultúra terén elért ered­ményeik elismeréséül a MAGYAR NÉPKÖZTÁR­SASÁG KIVÁLÓ MŰVÉSZE címmel tüntette ki Csorba Géza Kossuth-díjas szobrászművészt, a Magyar Népköztársaság ér­demes művészét, életművéért; Fülöp Viktort, a Magyar Állami Operahóz Kossuth-díjas magántáncosát, a Magyar Népköztársaság ér­demes művészét, a balettmű­vészetben nyújtott kiváló telje­sítményéért; Gács Rezsőt (Rodolfót), a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat bűvészét, a Magyar Népköztársaság érdemes mű­vészét, az artistaművészetben nyújtott több évtizedes kiemel­kedő teljesítményéért; Holló László Kossuth-díjas festőművészt, a Magyar Népköztársaság érde­mes művészét, életművéért; Kun Zsuzsát, * a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magántáncosát, a Magyar Népköztársaság érde­mes művészét, a balettművé­szetben nyújtott kiváló telje­sítményéért ; Lakatos Gabriellát, a Magyar Állami Operaház Kossuth-díjas magántáncosát, a Magyar Népköztársaság érde­Luzsicza Lajos festőművész­nek, , Németh Aladár formatervező iparművésznek és Simon Béla festőművésznek nyújtották át. A III. FOKOZATBAN . Németh Éva textiltervező ipar­művész, Somogyi János festőművész és Vasas Károly szobrászművész részesült. mes művészét, a balettművé­szetben nyújtott kiváló teljesít­ményéért ; Lukács Pált, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanárát, Kossuth-díjas brácsaművészt, a Magyar .Nép- köztársaság érdemes művésziét, előadóművészi és zenepedagó­giai munkásságáért; Ruttkai Évát, a Vígszínház Kossuth-díjas színművészét, a Magyar Nép- köztársaság érdemes művészét, kiemelkedő és magas színvona­lú művészi alakításáért. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSA­SÁG ÉRDEMES MŰVÉSZE címet kapta: Bánfíy György, . a Pécsi Nemzeti Színház Já- szai-díjas színművésze, színvo­nalas művészi alakításaiért; Bende Zsolt, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, az operairodalom főszerepeidben nyújtott művészi teljesítmé­nyeiért; Berdál Valéria, a Szegedi Nemzeti Színház Liszt-díjas magánénekese, ope­raénekesi művészi alakításai­ért; Déry Gabriella, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, színvonalas művészi teljesít­ményeiért; Farkas Aladár, Munkácsy-díjas szobrászmű­vész, szobrászművészi tevé­kenységéért, különösen a viet­nami nép szabadságharcáról készített alkotásaiért; Jancsó Adrienne, az Irodalmi Színpad Jászai-di- jas előadóművésze, előadómű­vészi munkásságáért:. Kerekes János. a Magyar Állami Operaház Erkel-díjas karmestere, több évtizedes művészi munkássá­gáért; Kokas Ignác Munkácsy-díjas festőművész, festőművészi tevékenységéért; Kurucz D. István Munkácsy-díjas festőművész, festőművészi • tevékenységéért: Lakatos Vince, a Magyar Filmgyártó Vállalat filmrendezője, a dokumentum­filmgyártásban nyújtott mű­vészi telj esítményéért; Rácz György rendező, a közművelődés cél­jait szolgáló művészeti tevé­kenységéért; Reismann János fotóművész, a fotóművészetben elért eredményeiért; Solymosi Péter Liszt-díjas zongoraművész, a • Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, előadóművé­szi és zenepedagógiai munkás­ságáért ; Szécsi Ferenc, az Állami Déryné Színház ren­dezője, több évtizedes rendezői munkásságáért; Szőnyi Olga, a Magyar Állami Operaház Liszt-díjas magánénekese, színvonalas művészi teljesít­ményeiért; Törőcsik Mari, a Nemzeti Színház Jászai-díjas és Balázs Béla-díjas színművé­sze, magas színvonalú művé­szi alakításaiért; Űjlaky László, a Madách Színház színművé­sze, több évtizedes színművészi munkásságáért; Varga Nándor Lajos grafikusművész, művészi és művészetpedagógiai munkássá­gáért Kiváló és érdemes művészek SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 197L április t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents