Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)
1971-04-25 / 96. szám
Nagyatádi tavasz Hú§z év mmlva Ha visszatekintünk Nagyatád fejlődésének, néhány fontos eseményére, tapasztaljuk, hogy nem pusztán státusbeli »előléptetését« jelenti a cím: Nagyatád város. Az első lépéseket bizonyos területi összpontosítás jellemezte: Nagy- és Kisatádot, Bodvicát, később Henészt, Si- mongátot közigazgatásilag is egyesítették, melyet csak a Ri- nya és a Malomárok völgye tagol. 1955-ben készült az első bizonyos távlati fejlődést meghatározó, általános jellegű rendezési terv. Ennek előirányzatait igazolta, sőt csakhamar túl is lépte a tömeges lakásépítés:», amely a program bővítését is szükségessé tette. A hatvanas évek elején megkezdődött lakásépítésekkel a település megindult az urbani- zálódás> útján. Az új rendezési terv megbízható alapja lett annak a célkitűzésnek, amely Nagyatád teljesen elmaradt viszonyait kívánta fejleszteni. A központ rekonstrukciós terve 1965-ben készült el. Ennek alapján jó néhány lakóház, közintézmény, útvonal azóta már megépült, és a tanácsi vezetők újabb területeket készítenek elő a terv megvalósítására. Most új, általános rendezési terv készül. Ez Nagyatádot mintegy 15—20 éves távlatban mutatja be. A városközpont magja a Széchenyi téri neves gyógyfürdőt övező gyönyörű park. Az oda nem illő strandfürdő — áthelyezés után — idillikus környezetet biztosít a csendre, a ki- kapcsolódásra vágyóknak. A park körül összpontosul a sokrétű városi funkciót betöltő közintézményközpont. Az északi oldalon áll a városi tanács r-zékháza, a posta épülete, a Lábodi Állami Gazdaság központi irodaháza, a bevásárló- és szolgáltatóközpont, amely új szállodájával a vendéglátás megkívánt szintjét biztosítja. A tőlük északra csatlakozó tömb területén megépülő 500 ágyas kórház magadba törő főépülete a városközpont építészeti látványossága lesz. Húsz év múlva a tér körül eltűnnek a kis földszintes és avult emeletes épületek. Helyükbe korszerű, többszintes beépítést találunk majd, amely ízléses mértéktartással keretezi a város egyetlen barokk műemlék ; jellegű épületegyüttesét A főtér nyugati oldalán látjuk a művelődési házat a városi könyvtárral. Az ezekhez csatlakozó klubépületek, iskoFonyódi beszélgetés Megtervezik a diákok nyári foglalkoztatását Csak felügyelettel — Üdülőben és riem bárban Még bolondos az áprilisi szél, de a vizsgák közelsége nem egy diákban kelt már szorongást. Az igazgató azonban már a nyári foglalkoztatásukat tervezi. Mert tervezni kell, a Balaton-parti iskolákban különösen. Mi lehet a gebines szemlélet s boy-kar- rier, a liftesfiú-romantika legjobb ellenszere. Erről beszélgettünk Horváth Lászlóval, a fonyódi Karikás Gimnázium igazgatójával. — Nemsokára kezdődik az idény. És ezt úgy kell eltölteni valamennyi diáknak, hogy jusson idő a pihenésre, és az sem mindegy, hogy hol dolgoznak. — Mit tehet ezért a gimnázium? — A járás vezetőivel együtt úgy véltük, mindenképpen meg kell akadályozni, hogy gyerekeink a vendégáradat kiszolgálóivá, borravaló-vadászokká váljanak a nyáron. Összehívtuk az illetékes és érdekelt vállalatok képviselőit, és elmondtuk, milyen munkára, hova alkalmazhatják tanulóinkat. Például az üdülőkben. Természetes, ez nekik is könnyebbség és számunkra is megnyugtató. — Hol nem alkalmazhatják a tanulókat? — Például a presszóba felszolgálónak vagy étterembe, szórakozóhelyekre. Mivel nem ezt a munkát választották életcélul, úgy véljük, semmiképp sem válik hasznukra az ilyen »tapasztalat«-szerzés. A vendégforgalommal együtt a nagyvárosi »hordalék" is lelátogat a Balatonhoz, és éppen ezért sok más intézkedést is foganatosítunk a szórakozással kapcsolatban. — Például? — A muzsika, a társaság, a tánc nyilvánvalóan összetartozik a nyárral. Elmehetnek tanulóink nyilvános szórakozóhelyekre is, de csak kísérettel. Nem fontos, hogy szülő legyen a kísérő.. Én is lányos apa vagyok, de elég, ha a bátyja elkíséri a gyereket. Nem mintha fiataljaink nem vigyáznának magukra, de az ilyen szórakozóhelyen vegyes a társaság, és adódhat ' egy fiatal lány számára olyan szituáció is. hogy egy felnőtt jelenléte és támogatása elengedhetetlen. — A múlt nyári tapasztalatok? — Az ifjúságvédelmi bizottság tagjaként sokszor jártam ellenőrizni. Mindössze kétszer fordult elő, hogy haza kellett küldeni gyerekeket azért, mert felügyelet nélkül szóra- kozgattak. — Különös helyzetben vannak azok, akik elvégezték a nyolcadik osztályt. Fölvették őket a gimnáziumba, de még nem gimnazisták. Egy fiatal ezt úgy fogalmazta egyszer, hogy »légüres tér«. — Nos, ezt a légüres teret igyekszünk hasznosan kitölteni. Egy bizonyos, hogy szülőnek, tanulónak egyaránt figyelmébe ajánljuk: a gimnázium rendszabályai már rájuk is vonatkoznak. Ennélfogva úgy kell viselkedniük, hogy az méltó legyen az iskolához. Számukra egyébként — a tavalyihoz hasonlóan — kéthetes gyümölcsszedést szervezünk. Ennek nemcsak gazdasági, hanem pedagógiai jelentősége is van. összekovácsoló- dott osztály ül le szeptemberben a padokba, és az osztályfőnök, aki végig velük van, már megismerheti őket. így hát ők sem maradnak ki a »tervezett" nyári programból. T. T. Véget ért a magyar—szovjet színházművészeti szimpozion Szóljatok szép szavak A területi elődöntő győztese a Fonómunkás Kisszínpad Szombaton Moszkvában véget ért a magyar drámafesztivált követő magyar—szovjet színházművészeti szimpozion. Az erről kiadott közlemény mindenekelőtt méltatja a szovjetunióbeli magyar drámafesztivál jelentőségét és sikerét Rámutat arra, hogy a művészeti seregszemle napjaiban 72 szovjet színházban 24 magyar művet mutattak be. A Szovjetunió számos zenei színházában magyar zeneszerzők alkotásait adták elő. Az ország sok koncerttermében a szimfonikus és kamaramuzsika szovjet kedvelői magyar zene- művészeti alkotásokkal ismerkedhettek meg. A drámafesztivál záróeseményére vasárnap kerül sor, amikor Mihail darjov, a fesztivál zsűrijének elnöke átadja a díjakat a legkiválóbb rendezői, színészi és díszlettervezői teljesítményekért (MTI) Iák és kollégiumok sorával kiegészülve a város és vonzás- körzetének művelődési központját alkotja. A város mentesül a zavaró átmenő forgalomtól az Ausztriát és Jugoszláviát a Balatonnal összekötő, M—68 jelű autóút megépítésével. Az új út a várost kelet felől mintegy 7 km-re kerüli el. Bekötő útján bonyolódik a megyeszékhely- lyel való forgalmi kapcsolata is. A vasútállomás személyforgalma jelentéktelenné válik, de 2 közelében kialakítandó autóbusz-pályaudvaron át érkezők a fő gyalogúton, néhány perces sétával a központba jutunk. Ez a gyalogos tengely a forgalmi utaktól független nyomvonalú sétaút, amely a városközpont fontos gyalogos célpontjait fűz' fel, és új szerkezeti kapcsolatot teremt a központtal. A meglévő és a város fejlődésében fontos szerepet játszó ipari üzemek mellett nagy jelentőségű lesz a házgyár telepítése, amely a rendezési tervek szerint átépülő és megújuló város lakásépítési programjának megbízható bázisa. A több szintes lakóépületekkel beépített terület határa egyre tágul, és lassan eléri a Beregszászi utca, a kórház, a Rinya-völgy, a sportpálya, a fonalgyár és vasútállomás vonala által határolt területet. Ez az egészségtelen és zsúfolt beépítés megszüntetését, valamint keretszerűen beépített lakótömbök feltárását jelenti. Földszinté?, szabadon álló — családi házas, ikerházas, illetve sorházas — beépítéssel elsősorban a kórháztól északra lévő területen, délen a Petőfi ér Gyár utcák tömbjében, majd az úgynevezett Kiszeli utcai tömb belső területén találkozunk. A város egyéb területein a lassú építés és korszerűsítés^ folyamat inkább az egyéni kezdeményezésre hárul. A bodvicai területen található lesz néhány ritka építéstörténeti értékű »talpas« ház. A várost tagoló Rinya-völgy zöldterületi rendszeréhez' kapcsolódik majd az új, megfelelő környezetbe helyezett városi strandfürdő és kisebb terület- igényű hétvégi házas pihenőtelep. A város fejlődésének 15—20 éves keretei így vázolhatok. Ehhez az anyagi erőforrásokon túl a tervező-kivitelező és végrehajtó szervek, valamint a jól tájékozott közvélemény teljes összhangjára és munkálkodására van szük:-ég. Most én játszottam a sorssal. Nagyatádon megkerestem Tóth Imre asztalost. Csodálkozott. Először márciusban találkoztunk. Marcalitól So- mogyszobig utaztunk együtt. A társalgást az időjárással kezdtük — túl csípősre sikerült a tavasz. Aztán a fákról beszélgettünk. Ausztriában látott egy virágzó fát. 1945 kora tavaszán. Dacolt a fagy- gyal... Az előszobában ülünk. Jól esik a hűvös. Szemüveges, kedves mosoiyú ember. Halk szavú, szerény. Szeret társalogni. — Miért ezt a szakmát választotta? — Apám erdész volt. Együtt éltem a fákkal. Az erdő ma is vonz. 1921-ben lett asztaiostanuló. Kitanulta a malomasztalossá- got is. — Teljesen külön szakma. Nehezebb. Üj malmot is csináltunk, Szentmihályfa-pusz- tán, gróf Andrássynak, íisza- dobon javítottunk is. Láttam egy vízikereket. Vasból volt, a lapátjai gyertyáméból. A vas hamarabb ment tönkre. Tudni kell, mikor kell a fát kitermelni. A régiek nagyon értettek hozzá. Szinte napra tudták. Télen szokták, amikor A Szóljatok szép szavak rádiósvetélkedő területi elődöntőjét Kaposváron rendezték péntek délután, a Latinca Sándor Megyei Művelődési Központban. Fejér, Tolna, Baranya, Zala és Somogy műkedvelő színjátszóinak jelenéből adott ízelítőt a műsor, s a rangos zsűrinek nem volt könnyű dolga. Bertold Brecht: Öceánrepü- lés című tanjátéka jutott tovább, a kaposvári Fonómunkás Kisszínpad előadásában. Kevés számú érdeklődő a nézőtéren, lelkesen szurkoló csoportok a függöny mögött — tulajdonképpen ez jellemezte a nyilvános rádiófelvételt. Mindenesetre nem ártana, ha megszívlelné néhány kaposvári csoport, hogy azért lehetett volna egyet és mást tanulni, tapasztalni nézőként is ilyen területi elődöntő megtekintésekor. Dr. Várkonyi Imre, a Somogy megyei Tanács vb-el- nökhelyettese köszöntötte a csoportokat, jó szereplést kívánt és méltatta a színjátszómozgalom jelenét, jelentőségét. A zenés szignál után elsőként a székesfehérváriakat konferálta be Kertész Zsuzsa műsorvezető. A Vasvári gimnázium irodalmi színpada a a hindu Pancsatantra egy részletét, a Varjak és a baglyok háborúját mutatta be — sok mai utalással. Nem kevés tanulságot rejt magában ez a feldolgozás, s hogy élményszerű és meggyőző legyen, ahhoz eszközökben gazdag és beszédtechnikában is tisztább előadás kell. A csoport korántsem tehetségtelen, csak a választásban lehettek volna körültekintőbbek. (Ami a beszédtechnikát illeti, jellemzően dunántúli volt a területi vetélkedő, a jellegzetes mély e magánhangzókat nem minden szereplőnek sikerült a magasabb ejtésű köznyelvi változatra csiszolni.) A Szekszárdi Rózsa Ferenc Műszaki Szak- középiskola irodalmi színpada Tolnáról vallott. Színpadképük patriarkálisan egyszerű volt, népviselettel adtak keretet a Tolnai tájakon című lírai vallomásokhoz. A válogatás igényes volt, Garai Jánostól egészen Illyésig idézték a megye alkotó szülötteit, s nem kevés tisztelettel adóztak a »vörös bornak" sem. A szép együttesmunka kiteljesedését néhány szavalatízű versmondás csökkentette csupán. Tulajdonképpen a három utolsó produkció vívott ki maa fák nyugalomban vannak. Azt a gyertyánfát 1906-ban vágták ki, Í926-ban dolgozták fel. Addig tárolták. Kiszáradt. Teljesen rovarmentes lett. Manapság nem nagyon törődnek a kitermeléssel. Tavasszal is végzik. A szú bennmarad. Aztán baleset. Felhagyott a rnalomépítéssel. Bútorokat készített. Tízévi segédkedés után lett önálló. 1952-ben került a ktsz-hez. — Gyorsabb ütemű a termelés. Többfajta gép van. A bútorokat ketten-hárman csináltuk. Kezdettől befejezésig. A többség épületmunkákkal foglalkozott. — Hogyan készül a bútor? — Darabolás, gyalulás, rajzolás, fúrás, vésés, furnérozás, összeépítés, fényezés. Akkor még nem volt Nagyatádon bútorbolt, megrendelésre dolgoztak. —- A munka hétkor kezdődött, délután ötig tartott 1963 körül alakult meg az új ktsz. Itt két műszakban dolgoztunk, hattól kettőig és kettőtől tízig. Már exportra is termel tünk. Elsősorban fotelvázakat. — Milyen a mesterség nyelve? — Sok volt a német szakszó. Az idősebbek egymásközt ma is ezeket használják, a fiatalok már a magyart A mágocsl irodalmi színpad gának egyértelmű elsőséget és elismerést is. A Fonómunkás Kisszínpad Öceánrepüléséről már írtunk lapunkban. Igaz, a mostani produkció jobban sikerült, mint az első bemutató. Rádiósnyelven szólva a legjobban »■mikrofonra komponált« előadást hallottunk, hangjátékot, amely nem szűkölködött jól megválasztott színpadi eszközökben sem. Egyszerűsítették a tan játékot. Ami az együttes érdeme és a jó csoportmunka szép bizonyítéka: egészen kiváló egyéni teljesítményeket is hallhattunk. (Mucsi Sándor. Tolnai Mária, Péczeli István.) A másik szép meglepetés a baranyai Mágocs község irodalmi színpada volt. Peter Weiss: Mockinpott úr kínjai és...?! című abszurd játékát adták elő. Bagossy László irodalmi színpada kitűnő produkciót hozott, a komédia ősi, groteszknek tűnő játékelemeit alkalmazta, sok abszurd eszközzel mutatta be a kisember tragikomédiáját, és vitriolosan A KISZ kb, a Népi Ipar- művészeti Tanács, a Művelődésügyi Minisztérium és a Népművelési Intézet a KISZ VIII. kongresszusának tiszteletére pályázatot hirdet az Ifiú népművész cím elnyerésére. A pályázat célja, hogy elősegítse a népművészeti alNyugdíjazásáig hat ifjúból nevelt asztalost. — A tanulókkal helytelenül foglalkoznak. A gyerekekkel bánni tudni kell. Gorombáskodásra semmi szükség. Egy- egy munkafázisra állítják őket — ez nem lelkesít. Tudjanak kézzel is dolgozni. Az egyik tanulóval fényezett kerek asztalt csináltattam. Én csak irányítottam. Hogy örült, amikor elkészült saját alkotásával. Akinek kis kedve var- nem kényszerből jöt, abból lesz valami. — Mikor ment nyugdíjba? — 1966-ban. — Hogyan telnek a napok? — Fél hatkor kelek. A szállítás közben megsérült bútorokat javítom a bútorboltnak. Fényezéshiba, váztörés, lábtörés. Ha úgy adódik, lakásra is elmegyek. A mai bútorok sérülékenyebbek, alapanyaguk pazdorja vagy forgácslap. A forgácslap műgyantával összeragasztott faőrlemény. Régen tömör fából készültek. Tölgyből, bükkből, kőrisből, szilből, festett fenyőből. A javítómun ka nem jelent kötött munkaidőt. Van egy kis szőlőm, meg tizenegy méhcsalád. Most metszeni megyek... Sipos Ferenc előadásának egyik részlete, gúnyos görbe tükörben a társadalmi ellentmondásokat is. A zalaegerszegi Reflex együttes összeállításában a színpadkép, a mozgás és a versek összhangja elismerésre méltó. A mondanivaló aktuális, az újgörög költészetből állították össze műsorukat, Jan- nisz Ritszosz líráját szépen interpretálva. A zsűri — miután értékelte a produkciókat — a Kaposvári Fonómunkás Kisszínpad együttesét ítélte legjobbnak, ők kerülnek tovább a Madách Színház-beli országos döntőbe, melyet június 14-én rendeznek. Somogy megye ötezer forintos különdíját a Fonómunkás Kisszínpad, Baranya megye ötezer forintos különdíját pedig a mágocsi irodalmi színpad kapta. Az országos rendező szervek különdíját a zalaegerszegi Reflex együttesnek ítélték. A péntek délutáni műsort Asperján György és Zala Zsuzsa szerkesztésében ma reggel 9 órától közvetíti a Petőfi rádió. Tröszt Tibor kotó tevékenységet, a nemzeti hagyományok ápolását, továbbfejlesztését, a népművészeti tájegységek, a nemzetiségek kultúrájának megőrzését, felkutatását, megismertetését. A pályázaton harmincéves korig vehetnek részi a fiatalok egyéni alkotásokkal a népzene (hangszeres, nénekes), néptánc, népi játékok, hímzés, szövés, csomózott vagy szövött technikájú szőnyeg, fafaragás, textilfestés, kékfestés, fonottas, fazekasság, kerámia, tojásfestés, kovácsoltvas népművészeti ágakban. Az If’ú népművész cím csak annak adományozható, aki önálló népművészeti alkotással és az azt kiegészítő dolgozattal pályázik. A népi díszítőművészetben és egyéb népművészeti ágakban öt-öt önálló alkotással — kivéve a csomózott és szövött technikájú szőnyegek »kategóriáját", ahol három önálló alkotással — indulhatnak. A tanulmánynak vagy dolgozat* nak arról kell tanúskodnia, hogy a pályázó saját népművészeti tevékenysége miként kapcsolódik lakóhelyének, illetve népművészeti tájegységének hagyományaihoz. A dolgozat elkészítéséhez használt forrásmunkákat a végén jelezni kell, koreográfiát, zenei betéteket, rajzvázlatdkat ugyancsak mellékelhetnek. A pályázóknak alkotásaikat május 31-ig kell eljuttatniuk a megyei KISZ-bizotIságnak. Az Ifiú népművész címet augusztus 20 án adják ki Budapesten A címmel oklevél, plakett és hár omezer forint énzjulalom jár. A címet több alkalommal is meg le- he* pályázni. A díjazott anyagokat a KISZ VIII. kongresz- szusa alkalmából rendezendő kiállításon bemutatják. Peregi Tamás oki. építészmérnök, VÄTI műteremvezető Együtt éltem a fákkal Pályázat az Ifjú népművész cím elérésére SOMOGYI NKPLAP fteiám&gb litt áscöí* St 5
