Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-24 / 95. szám (96. szám)

Szövetségi politika — ideológiai harc KÖZELEDÉS - AZONOS TALAJON Ötien holdon terem majd a paprika Taranjhan A szabadban gyomlálnak... ...az üvegházban permeteznek. A mikor a párt szövetsé­gi politikájáról beszé­lünk, gyakran leszűkít­jük e fogalmat a munkásosz­tály és a parasztság, valamint egyéb társadalmi rétegek gaz­dasági és politikai együttmű­ködésére, érdekeik egyezteté­sére. Arra, melyik milyen for­mában vesz részt a javak elő­állításában, és hogyan része­sedik a megtermelt értékek­ből. Vagyis: miként él, arány­ban áll-e jövedelme munkája fontosságával, társadalmi hasznosságával stb. Ezek elemzése, illetve irányítása, az egyes rétegek, csoportok élet- körülményeinek egymáshoz közelítése a párt és az állam állandó feladata. Végzésének jeleit rendszeresen nyomon követhetjük a különböző in­tézkedésekben. (Bérezés, szo­ciális juttatások stb.) A tulajdonviszonyon és a társadalmi munkamegosztás­ban elfoglalt helyzeten kívül azonban tudati elemek is hat­nak, befolyásolják az egyének és rajtuk keresztül egy szű- kebb vagy tágabb csoport magatartását, kapcsolatainak alakulását — végső soron a társadalmi alap fejlődését. Más szóval: szocialista építé­sünk átmeneti helyzetéből fa­kadóan több, egymástól eltérő, egymással szemben álló ideo­lógiai felfogás található társa­dalmunkban. Az uralkodó esz­mén, a marxizmuson kívül — alárendelten ugyan — de to­vább hatnak, sőt átmenetileg felerősödnek, újratermelődnek az antagonisztikus osztálytár­sadalom talajában gyökerezett, de a szocializmus építésének időszakában is még hosszú ideig érvényesülő idealista és vallásos nézetek, kispolgári szokások, avult, visszahúzó er­kölcsi normák. Mindezek többé-kevésbé va­lamennyi osztály és réteg ma­gatartásában és gondolkodásá­ban megtalálhatók. Természe­tes azonban, hogy nem egyen­lő mértékben és azonos for­mákban jelentkezve. Másként az értelmiség körében vagy a parasztság soraiban, illetve a munkássá válás szakaszát élő vagy régi, szervezett üzemi dolgozókban. Ezen belül is to­vábbi eltéréseket találunk a nemzedékek, illetve a nemek között. Vagy más szempontok szerint: párttagok, politikán­kat tudatosan vállaló és azért küzdeni kész kommunistáit csoportja és a pártonkívüliek tömege dolgozik egymás mel­lett, eltérő, sőt szemben álló nézeteket vallva, de azonos ér­dekek által meghatározottan És az utóbbiak között szép számmal találhatók még is­tenhívők is. H ogyan ítéli meg a párt a fenti tudati elemek által tagolt, sőt antago nisztikus ellentmondásban ál­ló rétegek között végzendő ideológiai és politikai munka jellegét? A marxista párt és a szo­cialista állam egyik lényegbő’ eredő, tehát állandó feladata: harcolni a közgondolkodás he­lyes irányú fejlődését gátló negatív ideológiai hatások el­len a marxizmus teljes ura­lomra jutásáért. Küzdeni kö­vetkezetesen. de a tudatfor­mák sajátosságaihoz szabott eszközökkel. Ügy — és ez a szövetségi politika alapja —, hogy egy pillanatra se feledkezzünk meg a kommunistákat és a pártonkívülieket, ateistákat és hivőket, a törvényszerűségek felismerőit és a többnyire még ösztönösen cselekvőket össze­kapcsoló alapvető érdekről: arról, ami a munkást és a tsz- parasztot, az értelmiségit és az alkalmazottat azonos alap­ra, a szocilizmus építésének alapjára helyezett. Az osztá­lyok és a rétegek között lehet­nék és még jó ideig lesznek is ellentmondások — de a szo­cializmus viszonyai közepette csak részérdekekben. Ezek megoldása azonban a mielőb­bi felismerésen alapuló, tuda­tos segítő tevékenységtől függ. Az érdekek alakulásának gondos figyelemmel kísérése, egymáshoz való közelítése a párt és a szocialista állam fel­adata. Akárcsak az osztályharc ideológiai síkján a legszéle­sebb ködben uralkodóvá ten­ni a kommunizmus eszméjét. Mind az osztályok és rété gek gazdasági-politikai érdek- egyeztetése, mind a különbö­ző tudatformákban, nézetek­ben jelentkező ellentmondások megoldásának elősegítése azonban egy célt kell szol­gáljon: az osztályszövetség erősödését, a népi-nemzeti egység megszilárdítását. Min­den szinten és formában ügy kell folytatni a társadalom­szervező és ideológiai tevé- Kehységet, hogy semmiképpen ne növekedjék a távolság egyes osztályok és rétegek között, ne keletkezzenek ellentmondáso­kat szülő érdekek egyik olda­lon sem. És ne távolodjanak el politikánktól az idealista nézetet vallók, a hívők tö­megei sem. Ellenkezőleg: ke­rüljenek közelebb egymáshoz, mindinkább ismerjék fel az alapvető érdekazonosságot: a szocializmus építésének szük­ségességét. Az ennek talaján végzett tevékenységhez pedig ki-ki találja meg a számára leginkább megfelelő területe • két és formákat, összhangot teremtve egyéni törekvései és a társadalom céljai között. P olitikánk elfogadásáról, az ebben való feloldó­dásról beszéltem. Ami­kor ennek osztály- és ideoló­giai hovatartozásától függet- «~n, széles körű biztosítását említem, hangsúlyozom: szö­vetségi politikánk változatla­nul csak a marxista párt ideo­lógiájának eszmei talaján és a munkásosztály politikai veze­tő szerepének figyelembevéte­lével felel meg a szocializmus érdekeinek. Ezt hiba lenne bárkinek is szem elől tévesz­tenie. Paál László Negyven ember dolgozik ezeken a meleg tavaszi napo­kon a taranyi Május 1. Terme­lőszövetkezet kertészetében. Az asszonyok a melegágyak pa- ’ántái mellől gyomlálják a gazt. A közelmúlt hetek munkájának eredménye az új üvegház. Olcsó, gazdaságos negoldást választottak. Vas- szerkezet helyett faalapokra fektették és erősítették föl a melegágyi üvegezett kereteket. \ fülledt melegben gyorsan fejlődnek a növények. A ter­vek szerint télen is használják majd az új létesítményt, ahogy Rudolf János főkertész el­mondta. Fóliával burkolják, hogy még inkább ellenálljon az ;dőjárás viszontagságainak. Mi is terem majd a kerté­szetben? Paprika elsősorban. Két fajta is: fehér és paradi­csompaprika. Merésznek tűnő, le kivitelezhető tervük, hogy az üvegházakban télen is ne­velnek ebből a növényből. így karácsonykor — ha szerencsé­ik vagyunk — taranyi pap­rika is »színesítheti-“ téli, ki­csit egyhangú ételválasztékun­kat. A kevésbé szerencsések viszont a nyári hónapokban kaphatnak kóstolót: ötven hol­don terem majd itt paprika. A kertészet külterülete a Rinya mentén található. Öntözni tud- 'ák — ez nagyon lényeges •zempont volt arra vonatkozó­an, hogy ilyen nagy földdara­bon termesszék a paprikát. Nemrégiben újabb tíz holdat törtek fel ezen a területen, hogy termőképessé tegyék. Húszholdnyi káposztatermés­re is leszerződtek már. £ Nagyatádi Konzervgyár és az ÁFÉSZ szállítja majd, ha el­jön az ideje. Jut a kaposvári ^árusítóhelyüknek is. A retel szállítását már befejezték el. Kisebb területen szedik majd a sárgarépát, zöldséget, petrezselymet, spenótot, ubor­kát. Bevételi tervük 1400 000 forint. Mintegy nyolcezer csomó kelt Választunk és szavazunk Gondok a kukorica vegyszeres gyomirtásában Aktikon helyett — más A választási gyűlések befe­jezésével az országgyűlési és tanácstagi választási előké­születek végső szakaszához ér­kezünk. A szavazás minden felnőtt korú és választói jog­gal rendelkező állampolgár joga és hazafias kötelessége. Hiszen szavazatának leadásá­val ténylegesen beleszól or­szágunk politikai, gazdasági életének alakulásába; véle­ményt nyilvánít programunk­ról és a jelöltek személyéről. 11 választás órái Választójogi törvényünk úgy intézkedik, hogy a szava­zás reggel 6 órakor kezdődik és este 6 óráig tart. Ahol a la­kosság életkörülményei indo­kolttá teszik, ott a szavazás kezdetének és befejezésének időpontján módosítani lehet: kezdődhet a szavazás reggel 5 órakor és a befejezés idejét is meg lehet hosszabbítani este 7 óráig. Az ilyen intézkedésnek olyan helyeken van értelme, ahol folyamatosan termelő­üzemben reggel korán vagy a késő délutáni órákban van műszakváltás; továbbá azok­ban a községekben és váro­sokban is indokolt a szavazás ideiének módosítása, amelyek­ből sok az eljáró munkás. A szavazatszedő bizottság a sza­vazást este 6 óra előtt is befe­jezettnek nyilváníthatja abban az esetben, ha a választói név­jegyzékben szereplő valameny- nyi állampolgár leadta szava­zatát. Azok a választópolgá­rok, akik — ha tehetik —nem hagyják az utolsó pilanatra a szavazást, jelentősen meg­könnyíthetik a szavazatszedő bizottságok munkáját, a sza­vazatok összeszámlálását. Szavazás: a fügében Mindenki csak személyesen szavazhat, tehát nem fordul­hat elő, hogy a választópolgár valakit megbíz szavazatának leadásával. A titkosságot a szavazókörben elhelyezett egy vagy több fülke biztosítja, te­hát nem üres formaság, ha­I nem lényeges választójogi mozzanat, hogy a szavazat- I szedő bizottság elnöke és tag­jai minden szavazásra jelent­kező állampolgárt megkérnek: a szavazást a fülkében végez­zék, ezt követően a szavazó­lapot ott helyezzék a borítékba ás utána tegyék az urnába. A zavartalanság érdekében lé­nyeges előírás, hogy a szava­zókor helyiségében egyszerre 10 választópolgárnál több nem tartózkodhat, és a fülkébe egy­szerre csak egy választópolgár mehet be. Kivételt képeznek a nehezen mozgó betegek, Igazodni kell a személyazonosságot Mielőtt a szavazásra elin­dulnánk, ne feledkezzünk meg róla, hogy személyi igazolvá­nyunkat vagy ennek esetleges hiányában más, a személyazo­nosságot hitelesen igazoló ira­tot vigyünk magunkkal, mert ha a szavazatszedő bizottság tagjai közül a választópolgárt senki személyesen nem isme­ri, akkor a személyazonossá­got a szavazatszedő bizottság előtt igazolni kell. A fölösle­ges várakozás elkerülése cél­jából feltétlenül helyes, ha minden választópolgár magá­val viszi azt az értesítést is, amelyet korábban kapott ar­ról, hogy melyik szavazókör­ben kell szavaznia, és a vá­lasztói névjegyzékben milyen sorszám alatt szerepel. A mostani szavazáskor min­den szavazópolgár két szava­zólapot kap kézhez: egy rózsa­színűt az országgyűlési képvi­selő és egy okkersárgát a he- ’yi tanácstag megválasztására. Kire és hágván szavazunk? Egy jelölt esetén a jelöltre szavazni úgy kell, hogy nevé­nek érintetlenül hagyásával a szavazólapot borítékba tesszük ás az urnába helyezzük. Ha va­laki a jelölt nevét áthúzza, az ellenszavazatnak számít. Ha a szavazólapon több je­lölt neve szerepel, akkor a vá­lasztópolgárnak kell eldönte­nie, hogy kit^ kíván megvá­lasztani országgyűlési képvi­selőnek vagy tanácstagnak Ilyenkor egy nevet — azét akire szavazatát adja — kell meghagyni a szavazólapon; a másik — illetve a többi — je­lölt nevét át kell húzni. Ugyanis aki változatlanul — vagyis minden nevet meghagy­va — adja le a szavazólapot, ez érvénytelen szavazatnak számít. A választásokkal kapcsola­tos tévé-fórum részvevőihez több olyan kérdés érkezett, hogy lehet-e másra is szavaz­ni, mint arra — illetve azok­ra —, akkinek a neve a sza­vazólapon szerepel. A válasz egyértelmű: nem lehet. Ugyan­is választási törvényünk úgy intézkedik, hogy országgyűlé­si képviselő- vagy helyi ta­nácstagjelölt csak az lehet, akit a jelölő gyűlések során a szavazópolgárok nyilvános gyűlésen és nyílt szavazással jelöltté választottak. Ez az in­tézkedés az állampolgári de­mokratizmust és a választás komolyságát kívánja biztosí­tani. így szavazhatnak a lakohelyiktől Távol lévők Mint ismeretes, minden vá­lasztópolgárt az állandó lak­helye szerint illetékes tanács­nál vettek választói névjegy­zékbe. Ha valaki a szavazas napján nem tartózkodik ál­landó lakhelyén, de ideiglenes tartózkodási helyén szavazni kíván, akkor a tanácstól kér­het igazolást arról, hogy sza­vazásra jogosult, és mely sor­szám alatt szerepel a válasz­tói névjegyzékben Ideiglenes tartózkodási helyén ezzel az igazolással jelentkezhet sza­vazásra. Ám ebben az esetben a választópolgár csak egy sza­vazólapot kap: az országgyű­lési képviselőjelöltre adhatja le szavazatát. Hiszen az egyé­ni választókerületi rendszer­nek éppen az az értelme, hogy a választópolgárok egy-egy országgyűlési vagy tanácstag5 választókerületben az őket képviselő személyeket vá­lasztják meg. Tehát nem sok értelme van a más, a válasz­tópolgár számára idegen kerü­letben leadott szavazatnak. Éppen ezért kívánatos, hogy a szavazás napján — ha nincs elháríthatatlan akadálya — minden választópolgár módot találjon arra, hogy szavazatát állandó lakhelyén- adja le. Mifcor érvényes a választás, ki «ek üthető megválasztottnak? Egy-egy országgyűlési kép­viselő vagy tanácstagi válasz­tókerületben a választás ak­kor érvényes, ha a szavazásra jogosult állampolgároknak több mint a fele leadta szava­zatát. Megválasztott képviselő­nek vagy tanácstagnak pedig az tekinthető, aki a leadott ér­vényes szavazatoknak több mint 50 százalékát megkapta. Ha a választópolgároknak több mint a fele nem ment el sza­vazni, vagy a szavazatok ösz- szeszámlálásakor kiderül, hogy a jélölt, illetve többes je­lölés esetén a jelöltek közül egyik sem kapta meg a szava­zatok több mint 50 százalékát, akkor az illető választókerü­letben 15 napon belül új vá­lasztást kell kitűzni. Ez ter­mészetesen azzal jár, hogv is­mét össze kell hívni a válasz­tópolgárok jelölő gyűlését, je­löltet vagy jelölteket állítani, és a szavazási eljárásra is ugyanazok az előírások érvé­nyesek, mint a rendes időben történő választáskor. Fttlöp Mihály, a Somogy me­gyei Növényvédő Állomás gazgatója és Klausz Róbert, a Somogy megyei Mezőgazdaság' Sllátó Vállalat műtrágya- és rövény védőszer-osztályának vezetője a közelmúltban arról tájékoztatott: az egyik legna­gyobb probléma most munka- területükön, hogy a kukorica vegyszeres gyomirtásához hi­ányzik két nagyon keresett és évek óta kedvelt vegyszer, az Aktikon és a Hungazin PK. A megyében mintegy 50 00C holdra való mennyiség hiány­zik, a kukoricát pedig vetni kell. A gazdasági igények ide­jében beérkeztek az AGRO- KER-hez, kielégíteni mégsem tudták, mert nem kaptak ele­gendőt. Pedig korábban Akti­korból körülbelül 280—300 ton­nát adtak el évente, mert ked­velték a gazdaságok a viszony­lag alacsony ára, könnyebb tá­rolhatósága és szállíthatósága miatt, és azért is, mert kisebb mennyiség kellett belőle, mint más szerekből. Mint megtudtuk, a fő probléma az, hogy hiányzik egy külföldi alapszer, az Aktinit nevű hatóanyag, amely fontos része a Hunga- zinnak is meg az Aktikon­nak is, de leginkább az utób­binak, amely 90 százalékban tartalmaz Aktinitet. Mivel a nitrokémiai ipartelepek kevés­sel rendelkeznek, az ilyen alapanyagot tartalmazó szerek­ből jóval kevesebbet gyárthat­nak csak, mint amennyi való­jában kellene. Mi hát a tennivaló? Mivel előzzük meg, hogy veszélybe kerüljön a kukorica termesz­tés? — Egy bizonyos, a kapát azért nem kell újból elővenni — állítják az illetékesek. — Itt van például a Hungária K—64 nevű vegyszer, amely 23 száza­lék Hungazin PK+34 százalék Oikonirt+42 százalék Satrin hatóanyagot tartalmaz. Ezt a ’udapesti Vegyiművek gyárt­ja. Ezt a nagy hatású gyomirtó szert Somogybán több ezer holdon sikeresen kipróbálták. Tudni kell azonban, hogy e szer alkalmazása a lehető leg­nagyobb szakértelmet kívánja. Vetés után, kelés előtt kell ki- mttatni. Évente mintegy 900 mázsát értékel teti ebből ed­dig az AGROKER. Ennyit az ’dén is beszereznek, mert or­szágosan elég van belőle. Most 's van 400 mázsányi készlete a megyei vállalatnak. Tavaly ás az azt megelőző évben is több mint tízezer hold volt Somogybán az ezzel a szerrel gyomirtóit terület Amit ebben a helyzetben a Növényvédő Állomás és az \OROKER még javasol a me­zőgazdasági üzemeknek: foko­zottabban alkalmazzák a vegy­szerek kombinációját — külö­nösen a Hungazin—Dikonirt kombinációt —, és növeljék a K—64-el gyomirtott területet. Ez utóbbinál a maximális adag holdanként 3,5—4,5 kiló, 400— 300 liter vízben. Kérőbb, ha javul az ellátás az említett hi­ányzó szerekből, állományper­metezés formájában lehet eredményesen elvégezni a gyomirtást Áthidaló megoldásként min­denképpen meg kell szívlelni a javaslatokat — a kukorica­termesztés eredményessége vé­gett H. F. SOMOGYI NÉPLAP áaunbat 1971. április 84. 3

Next

/
Thumbnails
Contents