Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)

1971-04-22 / 94. szám

Nimródok a megyeházán, Egészséges fejlődés útján a megye vadgazdálkodása A MA VOSZ megyei intéző, ellenőrző és fegyelmi bizottsá­ga szombaton tartotta meg közgyűlésén, melyen a vadász- társaságok tavalyi működés«!, vitatták meg A harmincöt va­dásztársaság képviselőjét, va- laminta meghívottakat Koncz István, a megyei intéző bizott­ság elnöke üdvözölte, s arra kérte őket, hogy őszintén, sza­badon ér» kertelés nélkül mondjanak véleményt a jelen­tésről. A sok felszólalás — csak az első szünetig, tizenegy óráig hét vadász kért szót — azt je­lentette, hogy a vadásztársa­ságok érzik a vadgazdálkodás fontosságát, lehetőségeikhez és képességeikhez mérten igye­keznek jól gazdálkodni a nem­zeti vagyonnal, a vadállomány­nyal. A jelentés és a felszóla­lók mondatai U igazolták, hogy Somogban sikerült elkerülni a holtpontról (nagyvadra ér* ap­róvadra is érvényes ez a meg­állapítás), és a megye lassan elindul azon az úton, amely­nek végén az európai hírű ma­gyar vadászat és vadgazdálko­dás áll. Megyénket a nagyvadgazdál­kodás jellemzi, de sikerült megteremteni a következő évek fácánállományénak alap­jait is. Érdekes, hogy a nagyvadgaz­dálkodás akkor mondható jó­nak, ha minden évbia végre­hajtják a megfelelő létszám- csökkentést. Ez sem a szar­vas-, sem pedig az Őzállomány esetében nem történt meg, az őznél kimondottan rossz az ivararány. 1969-ben három, 1970-ben már hét vadásztársaság kezdte meg a mesterséges, úgyneve­zett félvad fácántenyésztést, s a megye vadászterületén ma már ötvenezer fölött van a fá­cánok száma, nyolcvan száza­lékkal több, mint 1969-ben. Nyúl nagyon kevés van. tavaly csupás két nyúlvadászatot tar­tottak. A jelentés részletesen fog­lalkozott a vadászattal Is. Ta­valy egyetlen vadfajnál sem •'krült teljesíteni a kilövés! tervet, ami annak tudható be, hogy a már említett nagyvad- apasztást a vadász társaságok elhanyagolták. Az idelátogató külföldi vadászok elsősorban a trófeás vadak kedvéért jár­ják a somogyi erdőket, s nem eredménytelenül. A tavaly lőtt ötvenegy szarva »bikából har­minc agancs volt díjazott, a kilencvenöt őzbak közül vi­szont lényegesen kevesebb.. A vadásztársaságok vezetői a beszámoló megállapításain kívül elmondták azt is, hogy milyen jó eredményeket értek el a mérgezett tojások kiraká­sával (dúvadirtár*). El kellene dönteni végre, hogy nagyvadra lehet-e sörétes puskával va­dászni (a pontosság és a köz- érthetőség kedvéért megjegyez­zük, hogy a sörétes-puskába illő ún. gyöngygolyó használatáról van szó). Tájékoztatták egy­mást arról is, milyen módon lehet megelőzni, illetve csök­kenteni a vadkárt. A vadásztársaságok bevéte­lét a lőtt vadak értékesítése, a oérvadáoztatás és a tagdíjbe­fizetés jelenti. 1970-ben 1 739 000 forintot kaptak a lőti vadakért, a külföldiek bérva­dásztatása pedig 1 063 000 fo rintot hozott a társaságoknak. Vadgazdálkodásra 1 876 000 fo­rintot költöttek. A közgyűlés határozatot ho­zott az apróvad-gazdállcodán fokozásáról, felhívta a figyel­met a vadkilövési tervek tel­jesítésére, és javasolta, hogy a kulturáltabb és eredménye­sebb vadászat érdekében mi­nél több törzskönyvezett va­dászkutyát szerezzenek és ta­nítsanak be a vadásztársasá­gok. S. G. A III. ötéves tervben épült A balatonszabadiak tehenészeti telepe Két ötven férőhelyes és egy száz férőhelyes tehénistálló állt néhány évvel ezelőtt ott, ahol most a balatonszabadi November 7. Termelőszövet­kezet szakosított telepén már csak az »-utolsó simítások-« vannak hátra. Korszerű te­henészeti telep alakult itt ki, új arcot öltött a major. Egy­részt a régi épületek átalakí­tásával, másrészt pedig új be­ruházásokkal — ilyen például a 252 férőhelyes, szabadtartá- sos szarvasmarha-istálló, az űszőnevelő — érték el, hogy a telepen 352 szarvasmarha fér el, s teljesen negativizálták az állományt Lényeges előnye a telepnek és a korszerűséget jellemzi, hogy az istállókhoz egy sor járulékos beruházás csatlako­zik, mint a TGSZ 06-os ter­ményszárító berendezés (gáz­zal üzemel), egy takarmányke­verő üzem, három szénato­rony, amelyből kettő közvet lenül az istállóknál van. A télén, Járulékos beruházásaival estvü+t. mintegy 20 millió fo­rintba. ebből a régi épületek átalakítása és útak emelése csaknem 10 millió forintba kerül. Hogy nem többe, ez azért van. mert a technológia kivételével minden munkát a tsz saját építőbrigádja vég­zett el. Az idén és jövőre ren­dezik a major útjait is. Értékes, a gazdaság állatte­nyésztésében jelentős előre­lépést biztosító épületberuhá- zással gyarapodtak az elmúlt tervidőszakban a balatonsza­badiak. A szakosított tehené­szeti lelep az állomány egy­ségesítésével, a korszerű tech­nológiával lehetővé teszi a ter­melékenység fokozását, ugyan­akkor e célok elérése érdeké­ben megfelelő számú és kép­zettségű szakemberről is gon­doskodott a szövetkezet. A telepvezető agrármérnök, a mellette dolgozó törzstenyész­tő pedig szaktechnikus, s a je­lenlegi néggyel szemben hai szakmunkás áll majd mun­kába. miután valamennyi ter­melési folyamat megindult a szakosított tehenészeti tele­pen. V) iS -i SZIGETE 21. Most is tűnődve nézte, ahogy Frank mohó pillantását követ­te tekintetével. »Maria nem olyan, mint azok a nők, akik­kel eddig találkozott.« Ha gya­lázatos gyerekkorára gondolt, az évekre, melyek az állatnál mélyebb megaláztatást köve­teltek tőle, az első íerdehajla- mú felnőttre, aki egy darab kenyérért nyúlhatott testéhez, idegesen rángani kezdett bal­oldali szájszeglete, ahonnan a Colorado kanyonjakén kanya­rodott arccsontjáig az a heg, melyet a Big Seven üzletveze­tőiéként a new yorki maffia megbízásából figyelmeztetésül metszettek arcára, örök bélye­gül az ellentábor killerei... S hogy ezt a támadást ép bőr­rel megúszta, kapta híveitől a Lucky, a mázlista előnevet. — Beszélj, Frank — kapta fel fejét és a mozdulat vissza­hozta az emlékekből a való­ságba. Űjra kemény volt. Hangja érdes. Aranykeretes szemüvegén parányi szikrákra pattant szét az ernyő résén be­eső napsugár. Luciano ovális arca, magas homloka, korához képest még dús, sötétbarna haja az aszkétavonások inkább emlékeztettek a Mediciek ud­varának valamelyik jezsuita gyóntatójára, semmint arrra az amerikai gengsztervezérre; aki A1 Capone lebukása után modernizálta a maffiát, és aki tizenhárom esztendővel a nagy földről történt száműzetése után is képes volt a Cosa Nost­ra több tízezer gengsztert fog­lalkoztató hálózatának irányí­tására. — Akadozik az üzlet — kezdte Frank. — Milanóban valami nem stimmel. Carlo pe­dig már második hete várako­zik Urla halászkikötójében az Izmiri öbölben, de a megbe­szélt áru még mindig nem ér­kezett meg. A milánói raktár úgyszólván kiürült, Vitrano maholnap dolgozni sem tud, nincs nyersanyaga. Paolo Bon- ta St Moritz-ból táviratozott, hogy néáhny barátja társasá­gában ottmarad, amíg nem lesz kellemesebb a' szicíliai klíma. BertI szintén üzent. Palermó- ban megőrültek a fiúk. Man- zella papa az égbe szállt. Egy felrobbant sport Giulietta vit­te az angyalok közé... — Tudom — emelte fel bal­ját ingerülten Luciano. — Az a dagadt puhány, Berti nem tudott rendet teremteni közöt­tük. Bárcsak tíz évvel lennék fiatalabb, megmutatnám én ennek a bandának, mi is az a fegyelem! — Azt hiszem, egy kicsit későn küldtük Bertit. Ezt az egész Di Pisa-ügyet nem lett volna szabad maffiabíróságra adni — jegyezte meg Coppo­la. — A yorkiak is jelent­keztek. Náluk Is áruhiány volt. — Honnan vegyek? — csat­tant fel Luciano. — Ha a tö­rök áru nem jut el Carlo yachtjára, lehúzhatjuk a rol- lót. Engem különben már az sem érdekelne. Akár hiszed, akár nem, sokszor direkt visszakívánkozom Dannemo- rába. Ott legalább némi nyu­galma volt az embernek... — Hagyjuk ezt! Amerikai testvéreinken azért mégis csak segíteni kellene — folytatta Frank. — Berti megszervez­hetné, hogy Palermóban Man­Murmsnstk! Leningrad '»mi A 1 JSjrSzK Mosíkv«» ;* *0* \ ] Novomosikov$zk\^ 5Ä- -Togti.«! 5 Nyevinnomlssxk ■ m Nofilstk $ * / b)i r I * SMTflOVMk Siufg / ^ tlMVSlk ■omsm-r. Tyumenyj Celinográd UsMy-!l!miik i Hr»b!ov»ja Krastnojarszk Mtnaisffk- )fsx. Dztatkaigen • /•Karaganda Közép-Ázsta y, S Taskani«^’™^ t • Almallk /T ^^*4 • Nurak Brats:k J írkutsak —f"i" ÚJ vasúli fővonal, illetve második vígénypér építése A Kőolaj /tv Földgáz £ Erim! Alumínium- __ ,, , Ä kohászat 4** Autógyártás *0 Vegyipar 0 500 km Neber®2snyije A IX. szovjet ötéves terv legjelentősebb beruházásai A Szovjetunió kilencedik ötéves terve gazdasági és szo­ciális feladatainak megvalósí­tásához az anyagi alapot a nemzeti jövedelem 37—40 szá­zalékos növelése biztosítja. Az Alekszej Koszigin szovjet mi­niszterelnök által ismertetett Irányelvek szerint a termelés bővítését a termelékenység 36—40 százalékos emelésével, takarékossággal é3 a beruhá­zások hatékonyságának foko­zásával kell elérni. A beruhá­zások értéke a következő öt­éves tervben 500 milliárd rubel lesz, ami az előző idő­szakhoz képest 40 százalékkal magasabb szintet jelent. Az új tervidőszak folyamán elsősorban Szibériát, Távol- Keletet, Közép-Ázsiát és az európai Északot fejlesztik. E területek hatalmas energiatar­talékainak feltárásával kap­csolatos az energiaigényes iparágak, elsősorban az alu­míniumkohászat fejlesztése. Innen származik majd az öt­éves terv végén az aluminium 70—73 százaléka. 1971—75 kö­zött össz-szövetségi jelentősé­gű iparvidékek alakulnak ki. többek között Bratszk, Uszty- Ilimszk, valamint a tadzsikisz- táni nureki vízierőmű körze­tében. A hatalmas szibériai, közép-ázsiai kőolaj-, földgáz­lelőhelyek kiaknázásával és új erőművek éoítésével már ebben a tervidőszakban meg­fordul az energiaszállítások iránya is: a jövőben az ázsiai országrészek látják el ener­giával az európai országrészt. A kilencedik ötéves terv legnagyobb beruházásai közé tartoznak a gépkocsiipar új lé­tesítményei, illetve a rekonst­rukciók, amelyek lehetővé te­szik, hogy 1970-től 1975-ig 910 ezerről 2,0—2,1 millió darabra emelkedjen az évente gyártott gépkocsik száma, valamint a termelékenységet tízszeresére növelő berendezések üzembe helyezése a vegyiparban. A gyorsan Iparosodó körzetekbe irányuló teherforgalom meg­könnyítését új vasúti fővo­nalak, illetve második sínpá­rok építése oldja meg. A vas­út tehermentesítésére javítják a Volga vízrendszerén és a nagy szibériai folyókon a ha­józást, valamint növelik a csővezetékeken a kőolaj- és földgázszállításokat. Meggyorsul az öntözőrend­szerek építése a Volga-vldé- ken, Dél-Ukrajnában a Feke­te-tenger és a Kaszpi-tenger között, ahol 1,5 millió, Közép- Azsiábam 650 ezer hektár ön­tözését kell majd megoldani. Szorgdlmazni kell az előszállításokat A nagyobb feladathoz kevés a teherautó A tennivalókról tárgyalt a megyei szállítási bizottság zella tata üzlethálózatán ki­juttassunk néhány kiló árut. Esetleg Liang Yoltól hozhat­nánk készárut, hogy minél ki­sebb helyen minél nagyobbj) értékű férjen el. Átmenetileg^ ez is segítene, és azután majd# meglátjuk. # — De ki menjen érte? Berti# az utóbbi hetekben fokozato-f san leépítette a lányokat. — Én elmehetek — szólalt meg halkan Maria Belloni. —I1 Hongkong évekig úgyis az éné járatom volt, és személyesen!* is jól ismerem Liangot. — Maga? — hökkent meg1 Luciano. — Miért ne? — kapott a1 lány aiánlkozásán Coppola. — Ügyesebb futárt hamarjában' úgynem találnánk. Az. útleve­le érvényes, és Mariára Iga-, zán nem gyanakodhat senki. — Főnök — lépett a te­raszra a nyurga Charley —, a nápolyi irodánk rádiógram-1 mot küldött. Angelo la Barbe-1 ra Milánóban van, és ma1 reggel Palermóból Milánóba1 repült Líggio is. Dr. Berti kér 1 dezteti, hogy mit csináljon' Singapore azt jelentette, hogy > a futár ugyan elindult Rómá \ ba, de a csomag fennakadt o\ repülőtéri vámvizsgálaton. (Folytatjuk.) A VASÜT MEGOLDJA eb­ben az évben a rá váró szál­lítási feladatokat, a közúti közlekedés azonban csak nagy erőfeszítések árán, megfelelő szervezéssel képes erre — mondta tegnap a Somogy me­gyei Szállítás Bizottság ülé­sén Csoltó László, a Központi Szállítási Tanács titkára. Az a tapasztalat, hogy amíg a fuvarozási vállalatok maxi­málisan kihasználják kapaci­tásukat, a közületek tulajdo­nában lévő járművek a lehe­tőségeknél kevesebbet dolgoz­nak. Bizonyos időszakokban ez vonatkozik a mezőgazdasá­gi üzemek szállítójárműveire is. Arra van tehát szükség, hogy ezeket is igénybe ve­gyék a szállítási gondok eny­hítésére. Somogybán a Volán 13. sz. Vállalata a második negyed­évben 160-nal, a harmadikban 154-gyel, a negyedikben pedig 109 gépkocsival tud keveseb­bet adni az igényeltnél. Ezt is figyelembe véve arra van szükség, hogy a szabad kapa­citás jobb kihasználásával to­vább folytassák az építőipari vállalatok az előszállítást. Zökkenőmentes munkájukat csak úgy biztosíthatják, ha a következő hónapokban is a napi szükségletnél több anya­got szállítanak a felhasználás helyére. Az év első hónapjai­ban — állapították meg a szállítási bizottsági ülésen —a Közúti Építőipari Vállalat ki­használta ezt a lehetőséget. Közúton 15 265, vasúton pe­dig 35 200 tonna építőanyagot szállíttatott el. Az igények és a lehetőségek közötti ellentmondás annak a következménye, hogy az utób­bi években nőtt a közúti köz­lekedés feladata: a darabáru- szállítást például teljes egé­szében átvették a vasúttól. Bármilyen igény jelentkezik Is, ezt el kell végezni. Fon­tos érdek fűződik ahhoz, hogy az útépítésekhez is biztosítsa­nak elegendő járművet. A vállalat nem állít fel sorren­det az igények kielégítésére de a kéréseket fontosságuknak megfelelően sorolni kell. An­nak érdekében, hogy segítsék az előszállításokat, megfelelő üzletpolitikát is folytatnak: kedvezményes tarifával szál­lították az árut. Mindez azonban nem oldja meg a gondokat. A vállalat írre az évre ugyanis mintegy .110 darab különböző kapaci­tású gépkocsit igényelt, s mindössze 17 darabot kap. A szállítási bizottságnak az a véleménye, hogy a pontos és gyors rakodás is segít a ka­pacitáshiány csökkentésében. A múlt évben, amikor föl­emelték a kocsiálláspénzt, a vállalatok — néhány kivétel­től eltekintve — gyorsabban rakodták. Különösen a Pa- mutfonó-ipari Vállalat Kapos­vári Gyára, a Nagyatádi Kon­zervgyár és a Kaposvári Cu­korgyár szervezte meg példa­mutatóan a rakodást Ahol ez nem történt meg, jelentős ösz- szeget fizettek a vagonállá­sért. A Mechanikai Művek marcali gyárának például 122 ezer forintot, a Somogy me­gyei Állami Építőipari Válla­latnak 102 ezer forintot. a Gabonafelvásárló és Feldolgo­zó Vállalatnak pedig 62 ezer forintot kellett ilyen címen befizetnie. Az is figyelemre méltó, hogy a gvorsabb rako­dás végett nem gépek beszer résére törekedtek a vállalatok, hanem elsősorban nagyobb létszámmal akarták megolda­ni. Amikor nem egyenletesen érkeztek a gépjárművek, ak­kor sok volt a baj, nehezen ’ehetett a rakodáshoz szüksé­ges munkaérőt biztosítani. Éppen ezért tartja szükséges­nek a szállítási bizottság, hogy nz eddiginél nagyobb gondot fordítsanak erre a vállalatok. A Volán 13. sz. Vállalata — annak érdekében, hogy minél ‘öbb árut tudjanak szállítani — pótkocsis teherautók üzem­be helyezésével is megpróbál segíteni. A tröszt negyven pót­kocsit ad erre a célra a ka­posvári vállalatnak. A MEGYEI szállítási bizott­ság azt állapította meg teg- naoi ülésén, hogy a közleke­dés csak akkor kénes a fel­adatokat megoldani, ha a me­gyében lévő valamennyi szál- ’(tóiárművet — tekintet nél­kül arra, hogy kinek a tulaj­donában van — a legtePe- lebb mértékben kihasználják. X. L SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, MIL április 22.

Next

/
Thumbnails
Contents