Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)
1971-04-21 / 93. szám
* A III. ötéves tervben ép ölt A KISZ kongreszsusi vállalása 10 000 lakás volt. Ezeket az ország különböző részein építették a lezárult tervidőszakban. Somogy megye ebből 237 lakást vállalt, amelyek föl is épültek. A KISZ-lakások zöme — 195 — Kaposváron, a többi a járási székhelyeken és nagyközségekben vám Elsőként a KISZ I-es lakótelep készült el Kaposváron, a Losonc közben. A telepen összesen 114 lakást adtak át. Kiemlekedik és a város egyik legszebb építészeti megoldása az itt épült négyszintes, 24 lakásos ház, melv a Somogy megyei Tervező Vállálat fiatal mérnökének, Lőrincz Ferencnek tervei alapján készült. Ezt a megoldást egyébként a KISZ-központ is átvette, s ma már országosan alkalmazzák. A négyszintes épület — amely lezárja a telepet — mellett sorakozik öt 18 lakásos, kétszintes Úáz. A környék kellemes, hangulatos otthont nyújt mintegy 600—800 embernek. Az épíktezés kivitelezője a Kaposmérői Építőipari Ktsz volt. Az Arany János közben épült fel a KISZ Il-es lakótelep középblokkos eljárással. ~ - v . \ ' ‘A, ‘ ' •• «. . |:;||Í!||||1||1ÍÍ| > .. „V •« A ............... P l Tulajdonképpen a Kalinyin városrészben is ismert két ötszintes blokkháztípust építettek egybe, így jutott otthonhoz 81 család. A terveket a Somogy megyei Állami Építőipari Vállalat fiatal műszaki és tervező kollektívája készítette, s ugyanennek a vállalatnak a munkásai voltak a kivitelezők is. ' A KISZ-lakások építése során abból az alapelvből indultak ki, hogy a fölépített otthonok korszerűek legyenek, ugyanakkor olcsón juthassanak hozzá a fiatalok. Tetemes összegeket takarítottak . meg azzal, hogy a tervek társadalmi munkában készültek, s a beruházásokat maguk a lakó- közösségek bonyolították le. Így az elkészült lakások ára 118 000 forinttól 156 000 forintig terjed csupán. A KISZ Il-es lakótelepen már az elmúlt tervidőszakban megkezdték a további lakóházak építését. ' öt ház épül egyenként 20 lakással, a fentiekhez hasonló feltételek kö- zöt^. Nem az én gyerekem ? Lakótelepi intermezzo ELADÓ EGY EGÉSZ FALU Gyűrűfű amerikai szemmel Színhely :t néhány napig bontott, s az ünnepek miatt félbehagyott családi ház égnek meredő falai a Petőfi utcában. A járda jórészt eltorlaszolva törmelékkel, a falak kifejezetten balesetveszélyesnek tűnnek. Azért így fogalmazom, mert ép ítéletű ember biztosan nem hagyja abba ünnepekre a bontást, ha veszélyesnek véli a maradékot, ezt pedig nem tételezhetem fel. A bontott ház melletti járdaszakasz nincs lezárva, veszélyt jelző tábla sehol. Esemény: Néhány gyerek a környező házakból kalapácscsal, kisbaltával, bottal »-folytatja-« a bontást. A környék porzik, a járókelők fejcsóválva kerülik ki a dolgozó 6—8 eveseket: talán akadt köztük olyan, aki a csákánnyal hadonászó kislegényt rossz gyereknek tartotta, azt mindenesetre hallottam egy harminc méterre álldogáló szülőtől, hogy »ilyenek a rossz gyerekek«. Mindenesetre megtoldom eízt sokaknak, de elsősorban az ott álló, arra menő, vagy az ablakból figyelj nézőknek címezve: ilyenek a felelőtlen felnőttek. A »-happy and« az, hogy nem történt baleset. Végül is abbamaradt a bontás, s néhány szülő sem vette zokon, hogy kisfiának megzavarták a szórakozását. A tanulságnak azonban sokkal mélyebbnek kellene lennie. A ázülő tudja, mennyi aggodalom, hány átvirrasztott éjszaka, mily sok lemondás szükséges a gyermekek fölneveléséhez; nem tehetjük ki fölösleges veszélyeknek ezeket a környéken játszadozó kislegé- nyeket. A gyermeknevelés nemcsak egy család magánügye. Vigyázzunk egymás gyerekeire! Ha már itt vagyunk a játszótéren, pillantsunk át a szomszéd hintára is, vagy segítsünk igazságot tenpi a fut- ballozóknak, vegyük észre a veszélyes játékokat Nyugod- tabban dolgozhat vagy pihenhet az, aki tudja, hogy más is szemmel tartja saját gyerekével együtt — az övét is.., És köszönjék meg ezt egymásnak ... (Arról csak álrhodni merek, hogy grundbajnokságot szervezünk, közös játékokat találunk ki nekik.) A kisgyerek még minden felnőttet tisztel, ad á véleményére, elfogadja tanácsát, ha úgy tetszik, Respektálja. Így tanulják az óvodában és az iskolában. Használjuk ki ezt és ne engedjük, hogy szemühk láttára váljanak vadócokká, csak az apai pofonokra hallgatókká ezek a srácok ... Szíjártó István »A NEW YORK TIMES február 14-d számában rendkívül cikket olvastam: eladó Gyűrűfű, *egy hatszáz éves falu. amelynek összára 16 ezertől 33 ezer dollár. Férjem és én komolyan érdeklődünk e ritka alkalom, egy egész falu megvásárlása iránt« — írja Mrs. Santona az USA Connecticut államából, de hasonló levelek érkeztek Floridából, Kaliforniából, Illinoisból, Massachu- setsből is az i-bafiad tanácselnök címére. Gyűrűfű egy eldugott .falucska Somogy és Baranya megye határán. Közigazgatási szempontból Ibafához tartozik. Minek köszönheti világhírét ez a jelentéktelen kis helység? Mint azt a magyar sajtó és televízió is hírül adta, Gyűrűfűről 1970 őszén elköltözött az utolsó lakó is. Az első kihalt falu híre a világ minder részébe eljutott az Mill csatornáin keresztül. Amerikából bővebb felvilágosítást kértek az eseményről, így a Buda- press továbbította az MTI pécsi tudósítójának cikkét. Ebben már részletesebben szerepelt Gyűrűfű történelmi múltja, Árpád-kori eredete, festői fekvése, meg az is, hogy a filmgyár tárgyalt Bakonyi László ibafai tanácselnökkel a falu megvásárláséról. A szét- szórdott gyűrűfűi háztulajdonosok ugyanis őt kérték, meg, képviselje érdekeiket. így került »-Mr.« Bakonyi a New York Times hasábjaira. Aki egy kicsit is ismeri a nyugati újságírás érdekességeket vadászó és felnagyító jellegét, könnyen elképzelheti, hogyan tálalták a fenti tényeket. Egy izgalmas középkori település rajzolódott ki a történelmi múltra éhes amerikai polgár szeme előtt. Ódon házak, melyeket talán azért hagytak el tulajdonosaik, mert unták a komfort nélküli lakásokat. Ebben persze van is némi igazság. Az épületek valóban nélkülöznék minden komfortot, csak éppen egyetlen kő sincs már ott, mely a honfoglalás idejére emlékeztetne. A legrégibb ház se öregebb 50—60 évesnél. szombat délután a Zfild- \ fa utca egyik emeletes házában felháborító eset történt. Nagy Ernőék földszinti lakáéiból eltűnt egy kiskutya. • Fényes nappal ellopták. Nagy Ernőék példás családi életet élnek. A férfi a villamossági gyárban dolgozik, az asszony háztartásbeli, három kiskorú gyermekéről gondoskodik. Két hónappal ezdlőtt egy kis vadászkutya kölyköt vettek egy tenyésztőtől, hogy a három gyermeknek legyen mivel játszania. A kis, fahéj színű, nedves orrú jószág szép pénzbe került. Ezért nem jutott a tizeniíégy éves Juliká- nak új kardigán tavaszra. De nem sajnálta. A kutya nagyon aranyos volt. A gyermekek vékony szíjat kötöttek a nyakára, és időnként elvonszolták az ellenkező állatot sétálni. Józsi nyolcéves volt, Pista tizenkettő. Nagyon szerették a kiskutyát, egész délután vele játszottak. Félévkor ugyan az osztályfőnök beírta Nagy Pista' ellenőrző könyvébe, hogy a gyermek rendszereElloptak egy kiskutyát sen elhanyagolja leckéit, de az apa szigorú hangon •fneg- j egyezte: — Ezek a tanárok mást se tudnak, mint követelni! A nyomorult gyereknek alig van szabad ideje. Nem csoda, ha néha eljátszik a kiskutyával! * — Nincs ezeknek szívük! — mondta az anya is és megsimogatta a kiskutya hosszú, fahéj színű fülét. Szombat délután hat órakor moziból tért haza Nagy Ernő és felesége. Mikor megtudták, hogy ellopták a. kiskutyát, szörnyű patáliát csaptak. — Ki volt az a gazember? A szülők arra gondoltak, hogy a gyermekek nem vi- tgyáztak rá. Az apa dühében kiosztott Józsinak és Pistának két-két nagy pofont, az anya pedig elzavarta Julikat a háztól. — Menj, keresd a kutyát! Addig haza ne térj, amíg meg nem találtad. Te vagy a legnagyobb, miért nem vigyáztál rá? Julika sírva kereste a kiskutyát, de sehol sem találta. Minden ismerős lakásba benézett, néha még idegenekhez is bekopogott: — Nem láttak erre egy kis, fahéj színű vadászkutyát? at ' — Na, gyere be — mondta az egyik sötét lakás ajtajában egy fiatal férfi —, mondd el, mi történt. Hátha tudok segíteni. Leültette a kislányt a kanapéra. ö is odaült, szorosan a lány mellé, úgy me- séltette el vele az esetet. Julika rémülten vette észre, hogy egyszer csak a férfi átfogja a derekát. Szerencsére belépeti a felesége. Szőke hajú, borzas fiatalasszony volt, s rögtön kitessékelte Julikát. — Nincs itt semmiféle kiskutya! Julika kifutott az ajtón. "Azi még hallotta, hogy az asszony ordítani kezd a férfivel: — Te utolsó! Te dög! — rikácsolta. Julika végre hazafutott. Sírva bevallotta, hogy senki sem látta a kiskutyát. Az apa szóba sem állt a kislány- nyál. A két fiú is dagadt, piros képpel ült az ágy szélén. — Gazemberek! — ordított az apa. — Ma nem kaptok vacsorát. Még annyi emberség sincs bennetek, hogy vigyázzatok arra az ártatlan kis jószágra! Éjfél is elmúlt, rtíire ágyba kerültek. Éhesek voltak, az arcuk. égett, fáztak a takaró alatt. A kisebbik meghűlt, erős láza lett. — Inkább azt sajnáld, hogy most valami sötét konyhában bezárva lehet az a kis jószág. Talán még enni sem adnak neki! Amilyen gonoszak az emberek! — mondta az anya, és csaknem elsírta magát, úgy fájt jó szíve a kiskutya után. Tari János Am, ha feltételezzük, Gyűrűfű valóban olyan, mint amilyennek a New York Timéc lefestette, akkor is felmerül a kérdés: miért jut eszébe egy átlagpolgár amerikainak, hogy falut vásároljon Magyarországon? Mrs. San tora így indokolja: »-Négy gyerekünk van, és igen szeretnénk olyan otthonra találni, ahol a nyarat és néha egy-egy ünnepet eltölthetnek.« Dorothy Berg ugyancsak a hat gyerekének szeretne nyaralási lehetőséget biztosítani olyan helyen, ánól nyugodtan szaladgálhatnának. Amerikában például olyan rossz a közbiztonság, hogy egy kellemes nyáresti sétáról szó se lehet Bili Andersomnak, egy biztosítási iroda tulajdonosának szintén csöndre, nyugalomra lenne szüksége. Ö kérdezd azt is: »Milyen járművel lehet megközelíteni Gyűrűfűt?« HÁT AMI IGAZ, az igaz, különösen a tavaszi, meg az őszi esőzések idején leginkább csak helikopterrel vagy lóháton, esetleg gyalog. Kö- vesúttól senkinek sem kell tartania. A betonutas civilizációtól megcsömörlött amerikaiak szemében azonban előny is lehet ez az elzártság, amely a falu lakóit elüldözte. Egy kis sznobizmus is szerepelhet az érdeklődés okiként. Közismert az amerikaiak Európa-imádata. — Vettünk egy käs falut Európában, ott szoktuk tölteni a nyarat. — Kitűnően hangzik. Nem? Ha hozzászámít jukv hogy mindez esetleg 16 ezer dollárért, míg az Egyesült Államokban 4Q ezer dollárnál kezdődik e;y elfogadható családi ház ára, és hagy Nyugat- Európában legföljebb egy telket kaphatnának ezért a pénzért, — a lehetőség igen csábító. Még akkor is, ha némi kockázattal jár. Bill Anderson gyanakvó: »Mi a biztosíték arra, hogy a birtok valóban a vásárló tulajdona lesz?« — kérdezi. . , Mrs. Santora nem kérdez. O közli: »Tisztában vagyunk azzal, hogy önöknél más a politikai rendszer.« Ez a »más politikád rendszer« szinte minden levélben előfordul ilyen-olyan vonatkozásban. Hogy a kapitalista országok dolgozóit egyre jobban érdekli »a másik politikai rendszer«, azt a szaporodó baloldali szervezkedések is mutatják. Találkoztam olyan amerikai diákkal, aki csak azért utazott hozzánk, mert »saját szemével akart látni ' szocializmust«, igaz, azért választotta Magyarországot, mert úgy hallotta, hogy »még az a legveszélytelenebb«, de egyre kevésbé hiszik el a szocializmusról és a kommunistákról szóló kedvezőtlen híreszteléseket A faluvásárláa gyakorlati háttere persze bonyolult ügy. Külföldi állampolgár nálunk csak üdülőhelyen vehet ingatlant Gyűrűfű pedig egyelőre nem felel meg az üdülőhellyé nyilvánítás követelményeinek. De hát szerencsére nemcsak a tengerentúlról jelentkeztek érdeklődők. A budapesti XL kerületi tanács foglalkozik a gondolattal, hogy KISZ-tábort létesít a ' kihalt faluban. Egy méhészszövetkezet is jelentkezett vevőként MEG NEM TUDNI, milyen sors vár az. első elnéptelenedett falura. Egyelőre annyi történt, hogy Gyűrűfűt hivatalosan törölték a helységnevek listájáról. Most Ibafa külterületeként szerepelt, az elhagyott házak pedig omladoznak, az udvarokat belepi a gyom, a használaton kívüli kutak eliszaposodnak. \ Cselekedni kéne, hasznosítani az értékeket, amíg hasznosíthatók. Vagy annyira gazdagok lennénk, hogy veszni hagyhatunk egy egész falut? Rezes Zsuzsanna Bolgár gyár szovjet segítséggel Tegnap kezdődött a Bolgár Komnumista Párt X. kongresz- szusa, amelynek napirendjén — a többi között — a 6. ötéves terv irányelveinek megvitatása szerepel. Az Irányelvek a bolgár népgazdaság nagy arányú fejlesztését tűzik ki célul. ' . Szovjet segítséggel épül a Várna közelében fekvő Dívnia város közelében a komplex műtrágyagyár. 1972-ben, amikor elkészül, évi teljesítménye 1 millió 200 ezer tonna lesz. SOMOÓYI NÉPLAP Szerda, 197L április 2L i
