Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)
1971-04-21 / 93. szám
I I ptfrt ftatérffzon. a tormám csereien I Szándékok és forintok A part IX. kongresszusa ké ennél magasabb. Ne féled- hatarozatában a többi | jüik persze, hogy az áremelkeközött megállapította • »Megértek a feltételei annak, hogy bérrendszerünket tovább javítsuk. A bérkategóriákat úgy kell szabályozni, hogy azokban jobban kifejeződjék a nehéz fizikai, a kvalifikált és a ,nagyobb felelősséggel járó munka megbecsülése. A vállalat dolgozói egyéni és kollektív erőfeszítéssel emeljék a vállalati jövedelmezőséget, . s ehhez az eddiginél jobban kapcsolódjék saját személyi jövedelmük; egyszersmind meg kell teremtenük a növekvő és differenciáltabb igények kielégítésének feltételeit.« Gondok, ellentmondások, a szakmáik közötti és szakmán belüli bérfeszültségek ellenére öt esztendő alatt a lakosság bér és bérjellegű pénzbevételei jelentős mértékben emelkedtek. 1965-ben ezek a bevételek 75,7 milliárd forintra, 1967-ben 82,7, 1969-ben 101,1 milliárdra rúgtak, s 1970-ben további 7 százalékkal növekedtek. A bér és bérjellegű bevételek gyarapodásának — több más tényező mellett — nagy szerepe vol; abban, hogy míg 1967-ben a népesség 9,8 százaléka tartozott a havi 600 forint alatti jövedelműek csoportjába, addig 1969-re arányuk 6,3, 1970- ben pedig már 5 százalékra csökkent.- Ugyancsak mérséklődött azok aránya, akiknél az egy főre jutó jövedelem 600—1200 forint között mozog, s emelkedett azOké, akidések levonnak valamennyit a pénzbeli gyarapodásból, de ennek ellenére a reálbér emelkedése — azaz a vásárlóértékben kifejezett növekedés — 1969-ben öt, a múlt esztendőben négy százalék volt. Csakhogy miközben a keresetek emelkedtek, 1966—1970 között hét százalékkal csökkent a szocialista iparban a teljesítménybérben ledolgozott órák száma, s helyükbe az időbér került. A bérszintek továbbra is eléggé kiegyenlítettek, s ezért a bérben rejlő húzóerő csak csekély mértékben érvényesült. A differenciálásról sok sző esik, de kevesebb a cselekedet, s főiként kevés olyan ér- ‘ elemben, hogy aki többet ad, az többet kapjon, de aki kevesebbet nyújt a társadalomnak, annak az osztáskor is hátrább legyen a helye. Nem sikerült még megtalálni a közös’ teljesítményen belül a hatékonyság és az egyéni érdekeltség megfelelő kapcsolatát. A keresetek, ha nem is látványosan, de folyamatosan emelkedtek. A szocialista iparban foglalkoztatottak havi átlagkeresete 1833 forint volt 1966-ban, 1919 forint 1968- ban, s 2102 forint 1970-ben. A munkások havi átlagkeresete az évek hasonló sorrendjében 1773, 1849, 2026 forint Első helyen — érthetően — a bányászokat találjuk 3008 "orint havi átlagkeresettel. A legalacsonyabb fizetéseket (a kívül hagyva) a textilruházati ipar tudta biztosítani: átlagban 1698 forintot. A havi átlagkeresetek növekedése 1966 és 1970 között gyors volt a gépiparban (a közlekedési eszközök gyártásában például az 1966. évi 1868 forintos havi átlag 1970-ben 2165 forintra emelkedett), közepes az építőanyag-iparban és a vegyiparban, lassú a könnyűipari ágazatok többségében. (A textil- ruházati iparban 1560 forint volt a havi átlagkereset 1966- ban, s 1698 forint 1970-ben.) Mindemképpen indokolt, hogy a népgazdasági érdekeknek megfelelően a legdinamikusabban fejlődő ágazatok a bért is az átlagnál erőteljesebben növelhessék. Az már kevésbé, hogy még ezeken a? ágazatokon belül is hódít az egyenlősdi. a »mindenkinek egy keveset« elve. A z utóbbi esztendőkben végrehajtott bérrendezések — így a többi között az egészségügyi dolgozók egy részénél végrehajtott emelés —, valamint a tervezettek — így a pedagógusoké — feloldottak, illetve fölo’danak maid feszültségeket. Ám a oárt IX. kongresszusán elhangzott útmutatás, melyet bevezetőben idéztünk, semmit sem vesztett aktualitásából, s ezt elsősorban a termelő ágazatokban. a vállalatoknak kell felismerniük, megérteniük és — követniük. ” M . O. (Következik: Amit a rövidítés rejt.) — Ülést tartott a megyei KISZ-bizottság Fejlesszék a felelősségérzetet! A KISZ járási és városi bizottságai az elmúlt években gyakran foklalkoztak a munkásfiatalok gondjaival. A munka a párt megyei végrehajtó bizottsága 1968 októberi határozata után új lendülete kapott. A, határozat szellemében tartott kerekasztal-beszél- getések, ifjúmunkás-tanácskozások rengeteg tennivalót állítottak reflektorfénybe. A megye ifjúmunkásainak száma meghaladta a tizenkétezret. Ez a szám és a megsokasodott gondok indokolttá tették, hogy a KISZ megye bizottságának ülése ismét foglalkozzon a munkásifjúság eszmei-politikai fejlődésével. A megyei bizottság jelentése megállapítja, hogy az ifjúmunkások Jpbbsége helyesén látja a tjrunkásosztály alapvető érdekeit. Szenvedélyes vitáik tanúsítják, hogy elítélik a káros megnyilvánulásokat. Hány KISZ-gyűlésen emlegették az anyagiasságot, a felelőtlen munkaszervezést! Hol nem volt téma a gazdasági középvezetők esetenként helytelen »példamutatása“! A fiatalok kérdései számtalanszor válasz nélkül maradnak, a csalódottság pedig erős szövetségese a rossz munkahelyi közérzetnek. Az elektroncsőgyár KISZ- bizottsága üzemi rádiót működtet, s a gyár életéről naponta tájékoztatja a fiatalokat. Jó ötlet, i de egyelőre még kevés helyen követik a példájukat. A munkásfiatalok alapszervezeteiben általában javult a politikai tanfolyamok színvonala. Az oktatási körökben feldogozzák a párt X. kong resszusénak és a IV. ötéves tervnek az anyagát, érdeklődéssel várják a l^ISZ-kong- resszus eseményeit. Egy felmérés során kiderült, hogy a Kaposvári Húskombinát és a kaposvári villamossági gyár fiataljai az átlagosnál is jobban ismerik a nőpolitikái határozatot, s az új lakás- és tanácstörvényt. Ám bírálat illeti a munkás- szállással rendelkező vállalatok KlSZ-^szervezeteit, mert elhanyagolták a szálláson lakó fiatalok politikai nevelését. A kongresszusi és a jubileumi munkaversenyekben nagyszerű eredményeket értek él a fiatalok; 80 százalékuk részi vett ezeiken a versenyeken. Ugyanakkor derekasan helytálltait az ifjúsági termelési mozgalmakban és a szakmai vetélkedőkön is. A munkaversenyek erőt adtak az ifjúsági brigádmozgalmaknak, hétsaáznyolc fiatal részvételével hatvan ifjúsági brigád alakult. A megyébizottsági ülés felszólalói megerősítették a je- 'entésben foglaltakat: számos munkahelyen nem foglalkoz6300 holdon termelnek rizst Hazánk hagyományos rizstermő vidékén, a Tisza déli szakasza és a Kőrös völgyer ben — a talaj felmelegedésével egyidejűleg — megkezdődött a vetés. Csongrád és Békés megye állami gazdaságai a tavalyihoz képest több mint félezer holddal növelik a területet és mintegy 6300 holdon kerül földbe a vízi gabona magja. Ez már a harmadik esztendő, amikor fokozatosan nagyobb területet kap a növény. A dél-alföldi rizses tájkörzet rendszeres bővítésére azért kerülhetett sor, mert intenzív gépesítéssel biztonságosabbá vált a termelés, növekednek a hozamok., Az állami gazdaságok fennállása óta a múlt év őszén volt az eddigi legnagyobb arányú, 90 százalékos a gépi betakarítás. Az idén 15 új nagy teljesítményű szovjet kombájn — amely tavaly az idény végére érkezett meg és ezért csak részben dolgozott — tovább könnyíti a vízi gabona aratását. A csongrád— békési állami gazdaságok főleg a jól bevált hazai nemesi- tésű rizseket termesztik, de kísérletképpen új szovjet ér koreai fajtákat is kipróbál nak. nak eleget a kezdő fiatalokkal. Gond ez a kaposvári tex- tilművekben is, ahol pedig különösen szükség van a munkáskézre. A megyei KISZ-bizottság kijelölte a feladatokat is; a többi között javítani fogják s munkásifjúság tájékoztatását Az alapszervezeték az ifjúsági eemelési mozgalmak, a szocialista munka versenyeid nép szerűsítésével és szervezésével az eddiginél jobban segítsék a munkásfiatalok felelős ségérzetének kialakítását Folytassák a szolidaritási akciókat, fejezzék ki együttérzésüket a szabadságukért küzdő népekkel. A KISZ megyei bizottságának tegnapi ülése felhívta az alapszervezetek vezetőinek figyelmét; fokozottabban ügyeljenek arra, hogy a munkásfiatalok éjenek az üzemi demokrácia adta jogokkal és lehetőségekkel. Megnyílt a Bolgár Komm X. kongresszusa Nagy Károly és Ambrus István, az MTI tudósítói jelentik Szófiából: Kedden reggel a szófiai Vniversiade-csarnokban megkezdte munkáját a Bolgár K ommunísta Párt X. kongresz- szusa. A csaknem 700 ezres párt 1558 küldötte röviddel 9 óra elgtt foglalta el helyét a teremben, amelyet Dimitár Blagoev, Lenin és Georgi Dimitrov nagyméretű arcképe díszít — jelképezve a 80 éves bolgár forradalmi munkásmozgalom folyamatosságát a párt alapítójától a nemzetközi szerepet betöltő Dimitrovon át napjainkig, s jelképezve a pártnak a leninizmushoz való töretlen ragaszkodását. A kongresszuson összesen 89 kommunista és munkáspárt, illetve demokratikus és forradalmi szervezet küldöttsége vesz részt. Todor Pavlov akadémikusnak, a BKP Politikai Bizottsága tagjának, a bolgár politikai és tudományos élet »nagy öregének“ ünnepélyes megnyitó szavai után egjfcer ces néma felállással emlékezett meg a kongresszus' s bolgár és a nemzetközi munkásmozgalomnak az utóbbi években elhunyt kimagasló személyiségeiről, közöttük Münnich Ferencről és Dobi Istvánról. A kongresszus különfél: szerveinek megválasztása után elfogadták a napirendet amelynek pontjai a következők: A Bolgár Kommunista Központi bizottságának 1. Párt beszámolója — előterjeszti Todor Zsivkov, a központi bizottság első titkára. 2. A BKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának beszámolója — előterjesz ti Sztojan Karadzsov, a bizottság elnöke. 3. A párt új programjának elfogadása. 4. A Bolgár Népköztársaság 1971—75. évi társadalom- é.- gazdaságfejlesztés irányelvet nek elfogadása. 5. A párt központi szerveinek megválasztása. A napirend megszavazásai követően Todor Zsivkov meg kezdte beszámolóját, amely:. > gyakran szakított félbe a je lenlevők lelkes tapsa. Éltették a Bolgár Kommunist.» Pártot, a Szovjetunió Kom munista Pártját, a. megbonthatatlan bolgár—szovjet ba rátságot. Todor Zsivkov beszámolója A párt IX. kongresszusa óta eltelt évek megelégedéssel, ; nagy sikerek fölött érzet: büszkeséggel töltik el szívünket Ezek a sikerek, amelyeket népünk, a Bolgár Kommunista Párt vezetésével elért, lehetővé teszik számúnkra, hogy új, bátor és teljesen reális terveket készítsünk ' a jövőre — mondotta Todor Zsivkov, a Bolgáar Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Kommunista Párt X. kongresszusán elhangzott beszámolójában. Bulgária a szocialista internacionalizmus megingathatatlan alapjára építi a testvéri szocialista országokhoz fűződi kapcsolatait — mondotta többek között a BKP Központi Bizottságának első titkára. — Az elmúlt időszakban felújí tottuk a barátsági, együttműködési és kölcsönös segítség- nyújtási szerződést a Szovjetunióval, Lengyelországgal Magyarországgal, Csehszlovákiával és Romániával. Először írtunk alá ilyen szerződést e Német Demokratikus Köztársasággal. A beszámoló külön fejezetet szentelt a szocializmus anyagi és műszaki bázisa megteremtésének, a gazdaság intenzitása fokozásának. Mint a BKP KB első titkára mondotta : a hatodik ötéves terv legfőbb társadalmi-gazdaság>' feladata a növekvő anyagi és szellemi szükségletek komplej és még teljesebb kielégítése, a tudományos és műszaki forradalom eredményeinek sokoldalú kiaknázása, a munka termelékenységének biztosítása és a gyors gazdasági ■ fejlődés alapján a szocialista tudat erősítése. Az új ötéves terv irányéi veinek sajátosságai közt meg említette a népgazdaság intenzitásának és hatékonyságé rtak sokoldalú fokozását, a társadalmi termelés és az egyes gazdasági ágazatok struktúrájának tökéletesítésé is. Az ország fő termelés, alapjai ebben az időszakban 50 százalékkal növekednek, a nemzeti jövedelem 47—50 százalékkal lesz magasabb. Az ipar részaránya a nemzeti jövedelem előállításában 1970- ben 48,8 százalék volt, 1973- ben viszont már eléri az 54,f százalékot. Az irányelveik másak fontos sajátossága — mint Zsivkov mondotta — a nemzetközi szocialista integráció szérepé nek növelése. A beruházásokról szólva elmondotta, hogy az ötödik ötéves terv során Í5 milliárd levét fordítottak beruházásokra. A soron levő ötéves terv időszakában ez az összeg 20— 22 milliárd levára emelkedik. Ä gazdaság új irányítási rendszurének eredményeiről és az alapvető feladatokról -zólva leszögezte: fokozni kell a hosszú időre szóló tervezés szerepét, meg kell teremteni a szocialista tájékoztatás egységes rendszerét, meg kell javítani az anyagi és műszaki ellátást, tökéletesíteni kell a pénzügyi és a hitelrendszere, növelni kell a bankok és a vállalati alapok szerepét. Az ideológiai front feladatainak ismertetése után a párt szervezeti szabályzatában javasolt módosításokról szólt, Todor Zsivkov ezután a szocialista demokrácia kibontakoztatásával foglalkozott. Bulgária új alkotmányáról szólva kijelentette, hosv ez az alkotmány megtestesíti és kifejezi a szocialista társadalom reális humanizmusát és demokratizmusát, egy olyan társadalomért, amelyben a legfőbb cél és érték az ember. Ezután Todor Zsivkov a szocialista tulajdon két formájának, az össznépi és a szövetkezeti tulajdonnak az építését és gazdagítását hangsúlyozta. — A kommunista párt, miközben ja munkásosztály pártja marad, fokozatosan a nép élcsapatává, az eg/ész nép pártjává , válik. - Ennék az objektív feladatnak az elismerése távolról sem jelenti a munkásosztály vezető szerepének csökkenését. A kommunista oárt az érett szocialista társadalom felépítése folvamán a munkásosztály pártia marad, és vele együtt fokozatosan az egész nép pártiává válik — hangoztatta a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Todor Zsivkov kongresszusi beszámolója csaknem öt Irán át tartott. Ezt követően "ztojan Karadzsov, a központi -evíziós és ellenőrző bizottság rlnöke terjesztette a kongresz- '.zus elé az általa vezetett bizottság rövid referátumát, •»melyben teljes támogatásáról biztosította a Bolgár Kommunista Párt politikai irányvonalát, s ennek szellemében ismertette a központi revíziós és ellenőrző bizottság tevékenységét. Utána már csak két küldött kapott szót: Drazsu Valisévá, a Plovdiv megyei párt- bizottság első. titkára és Georgi 'Iztoilov, a fővárosi népi tanács zlnöke. Mindketten • hangsúlyozták a bolgár és a szovjet oárt, Bulgária és a Szovjetunió ■jgyüttműködésének jelentőségét, és állást foglaltak a marxizmustól való mindenfajta elhajlással és szovjetellenesség- gel szemben. Ezzel befejeződött a BKP X. kongresszusának első munkanapja. (MTI) Segíthet az önállóság is Munkaerő van szakmunkás nincs Milyen lehetőségei vannak egy gyárnak a foglalkoztatottság növelésére? A napokban Barcson . az Építőgépgyártó Vállalat Nagy- berendezések Gyára II. üzemében kerestem választ erre a' kérdésre. Az üzemet öt évvel ezelőtt telepítették Barcsra, s az eltelt időszak alatt a létszám mindössze eggyel (!) gyarapodott. (1965-ben 280 ember, 1970-ben 281.) Pedig a tervek szerint jóval nagyobb mértékben kellett volna a létszámot emelni. Milyen akadályai voltak a foglalkoztatottság növelésének? Mit és hogyan lehet és kell tenni a következő években? Ezekről beszélgettünk a gyár vezetőivel, Vass Albert üzem- és Pethes Róbert műszaki vezetővel. A kérdést alapjaiban határozza meg a gyár profilja. A különböző vasszerkezetek és rementsilók nagy fizikai erőkifejtést igényelnek, tehát a •nunkáslétszám elsősorban a rérfiak köréből toborozható. Ugyanakkor & vasasszakma nagy fokú képzettséget, jártasságot igényel, tehát sok más somogyi ipari üzemmel ellentétben a barcsiaknak nagy a szakmunkásigényük, viszont jóval kevésbé van lehetőségük a két három hónapos tanulási időszak alatt kiképzett, betanított munkások tömeges alkalmazására. A járás területén meglévő munkaerő-feleslegben nem túl magas a vasszakmunkások — lakatosok, hegesztők —*• aránya, s azok egy részét is elszívják a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok gépjavítói, ahol — s ez országos gond — rendszerint többet tudnak fizetni. Mit lehet ilyenkor tenni? — kérdezhetnénk, s az elmondottakból önkéntelenül is pesszimista válasz következnék. Azonban többféle megoldás is kínálkozik: elsősorban talán az anyagi ösztönzés, a bérszínvonal emelése, amely- lyel eredményesen lehet versenyezni a járásban dolgozóéi a környékről ingázó szakmunkásokért A béremeléseket azonban csak bizonyos mértékig határozhatja meg az üzem vezetősége. Szervezetileg a pécsi gyárhoz tartoznak, az adminisztrációs munka zömét is a baranyai megyeszékhelyen végzik. Így az önállóság csak a központban »kiutalt« összegek elosztásában nyilvánulhat meg. S ez nem kis mértékben járult hozzá a vas- iparban szokatlanul alacsony barcsi bérszínvonalhoz. A másik út az ipari tanulók képzése lenne, amely azért is égetően fontos, mert szakképzett hegesztőkben ugyancsak szűkölködik a gyár. De itt sem lehet az elképzeléseknek megfelelően előrelépni. A vezetők gyakori és sok energiát felemésztő agitációs munkája ellenére sem sikerült idáig a tervezett iparitanuló-keretet feltölteni. (A 30 fős igénnyel szemben eddig csak 24 tanuló ielentkezett ebben az év,ben.) Számításba jöhetnek a bejáró munkások helyzetét mindenképp befolyásoló utazási körülmények is: nem közömbös, hogy munka előtt és után mennyit kell autóbuszra, vonatra várni, s hány óra megy veszendőbe terméketlen, lélekölő várakozással. j Az üzem életében azonban fordulat érlelődik. A napokban egyeztették a Volán Vállalat, a MÁV és a barcsi üzemek eddig nem egy esetben egymást keresztező érdekeit. De ennél is fontosabb az üzem küszöbönálló önállósítása, amikor a vezetők sokkal többet tehetnek a speciális barcsi, járási érdekekért. A leginkább számottevő változás az egész vállalatot, így a barcsiakat, is érinteni fogja. Ha... Az ÉPGÉP ugyanis pályázik az országos könnyűfémszerkezetes program központi támogatására. Ha á pályázat sikeres lesz, s új profil jelenik meg a barcsi üzemben is, akkor a foglalkoztatottság több mint ötven százalékkal növelhető. Csupor Tibor SOMOGTl NÉPLAP terds» 1971. április 2L 3
