Somogyi Néplap, 1971. április (27. évfolyam, 77-100. szám)
1971-04-18 / 91. szám
1 firt tatarozott, a kormány cselekedett Választási nagygyBlés Lengyeltótiban •• Ösztöndíjas mamák A páit IX. kongresszusán a Központi Bizottság beszámolóját tartva Kádár János a többi között ezeket mondta: »Javasoljuk, tegyük lehetővé, hogy a dolgozó kisgyermekes anya, munkaviszonyából eredő jogait biztosítva, gyermeke gondozása céljából a gyermek két és fél éves koráig két éven át otthon maradhasson, és havi 600 forint gyermek- gondozási segélyt kapjon. A. gyermekgondozási segély rendszerét a termelőszövetkezetekben dolgozó nőkre is ki kell terjeszteni, akik eleget tesznek tagsági kötelezettségüknek.« A szavakat tett követte. A kormány 1967-ben hozott határozata alapján már abban az esztendőben 34 ezer kismama élt a lehetőséggel, s vette igénybe azt Az intézkedésnek több bevallott célja volt így egyebek között az, hogy a hatvanas évek első felében hullámvölgyben lévő születésszám növekedni kezdjen; könnyebbed jen azok helyzete, akik gyermeküket, gyermekeiket nem tudják kire hagyni; mérséklődjön a bölcsődei helyek iránti feszítő igény. Népszerűvé, vonzóvá vált ez az »ösztöndíjas mamaság, ezt bizonyítják a számadatok. 1967 decemberében 34 ezer, a következő év végén 92 ezer kismama vette igénybe a segélyt 1969-ban táboruk 144 ezer főre, 1970-ben pedig 230 ezerre gyarapodott! (A már munkába visszatérteket leszámítva 1970 végén 167 ezer nő kapott segélyt) A múlt esztendőben a mamáknak kifizetett összeg jelentősen túlhaladta az egymilliárd forintot. Az 1967-ben bevezetett és 1969-ben további kedvezményekkel kiegészített gyermekgondozási segély rendszere a társadalomtól egyre többet követelt, anyagi fedezetként, hiszen az 1967. évi 64 millió forint a következő évben már 449 millióra duzzadt, hogy 1969-ben 870 millió, tavaly pedig egymilliárd 200 millió legyen. A többlet teher kamatai azonban mérhetetlenek; hiszen lehet-e pénzértékben kifejezni egy- egy vadonatúj, gőgicsélő á’- lampolgárt? A hatvanas évek első felének 130—132 ezer között stagnáló élveszületési száma a segély bevezetése után 150 ezer fölé emelkedett, s ehhez tegyük hozzá a mamák nyugalmát, az otthoni légkör javulását A gyermekgondozási segély rendszere természetesen nem mindent megoldó varázsszer. Igaz, az összes kereső foglalkozást folytató szülő nők 63—65 százaléka igénybe veszi ezt a lehetőséget, elsősorban a kisebb keresetű nők. A segélyhez sok más teendő is kapcsolódik. Így a munkahely és a kismama közötti kapcsolatok fönntartása; a munkába való visszatérés megkönnyítése az első időben adott bérpótlékkal; az osztott munkaidőben való foglalkoztatás lehetőségeinek keresése és így tovább. ért jó dolog »ösztöndíjas mamának« lenni, élvezni az állam, a társadalom teremtette lehetőségeket, gondozni, pátyolni a kicsit, mindig együtt lenni vele. Ám ez senkivel nem feledtetheti, hogy mamának lenni ma már ugyan könv- nyebb, de azért még mindig nagyon nehéz... M. O. (Következik: A gyermekek s az öregek pénze.) Búcsúztak a leendő állattenyésztők Több mint félszáz fiatal sárgulási ünnepélye Tegnap tartották az immár leendő állattenyésztők megkohagyományos sárgulási ünnepélyüket a Kaposvári Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum végzős hallgatói. Ezúttal ötvenegy harmadéves búcsúzott iskolájától. Zsúfolásig töltötték a »sárguló« fiatalok hozzátartozói az intézet auláját: délelőtt itt kezdődött az ünnepély a végzősök bevonulásával, majd a Himnusz hangjaival. Ezután dr. Guba Sándor igazgató mondott beszédet. Szólt a hagyományossá vált sárgulási ünnepély jelentőségéről, amely jelképesen a három évvel ezelőtt ide került fiatalok szakmai érettségét fejezi ki. S bármennyire nehéz is búcsúzni a megszokott környezettől, nosztalgiára semmi ok: a búcsú alkalmával a jövőbe kell nézni, s a jövő szép távlatokat nyit a fiatal állattenyésztők előtt. Jóval nagyobb igény mutatkozik irántuk, több szakembert kérnek a gazdaságok, mint amennyi rendelkezésre áll. Ismerve a IV. ötéves terv mezőgazdasági célkitűzéseit, ezután még inkább szükség lesz a szakemberre. Az intézet igazgatója elmondta, hogy az iparszerű állattartás megalapozása az új ötéves terv feladata, s ebben a munkában számítanak a most végzős, leendő állattenyésztőkre. Nagy feladat vár rájuk, hiszen az új eljárások helyességét elsősorban a fiataloknak' kell bizonyítaniuk a gyakorlatban, és sok függ tettvágyuktól, lelkesedésüktől. Végül az útravalónak szánt szavak a tanult ismeretek okos hasznosítására, a szakma szeretetére, az intézettel való további kapcsolattartásra buzdítottak. Ezután kiosztották a hallgatók diákköri tudományos szak- dolgozataiért megítélt díjakat Dr. Guba Sándor ismertette a zsűri véleményét, amely szerint a sok és gondos munkát tartalmazó dolgozatok felülmúlták a várakozást. Az első díjat és a vele járó 500 forintot Kohajda Ferenc, a két második dijat és 300—300 forintot Mészáros Mihály és Miricsi Margit, a három harmadik díjat és 200—200 forintot Győri András, Strasszer János és Tö- rökfalvy Gyula kapta. Kusz József, az intézet KISZ-csúcsvezetőségének titkára a fiatalok nevében búcsúztatta a végzősöket, a harmadikosok nevében Tabár György, a »sárgulók« KISZ- titkára köszönt el az iskolatársaktól. A Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakközépiskola tánccsoportja műsorral kedveskedett a végzősöknek, az intézeti ünnepély az Inter- nacionáléval ért véget, majd a szorúzták kollégiumuk névadójának, Csukás Zoltánnak a szobrát. A délutáni program során — az elmúlt évek szokásához híven a fiatalok lóháton, hintó- kon vonultak át a városon Megkoszorúzták Latinca Sándor szobrát. Itt Balázs Nándor, a városi KISZ-bizottság titkára búcsúztatta őket, majd s Kaposvári Állami Gazdasáp központjában a fiatalok búcsúztak el az iskola gyakorló gazdaságának vezetőitől, dolgozóitól. Az egész napi ünnepség este, az intézetben rendezett sárgulási bállal fejeződöt' be. H. F „Nagy felelősséggel kezeljük a jelöli gyűlések javaslatait!’ A község középpontjában fellobogózott épületek, a filmszínházakban pedig az úttörők fúvószenekarának indulói fogadták pénteken este lengyeltótiban a választási nagygyűlésre igyekvő helybelieket és a társközségekből — Hácsról, Kisberényből — érkezőket. Hét óra után néhány perccel a zsúfolásig megtelt teremben elfogalata helyét az elnökség. Ott volt Balassa Tibor, a Fo- nyódi Járási Pártbizottság első titkára, Bagó Gyula, járási vb- elnök és Lakatos András képviselőjelölt is. Haszon Lajos, a pártbizottság titkára meg a nagygyűlést, szavai után felkérte Ferencet, a megyei pártbizottság első titkárát beszéde megtartására. községi nyitotta Üdvözlő Németh Németh Ferenc beszéde Németh elvtárs Lengyeltótival kapcsolatos visszaemlékezése után a választási előkészületek tapasztalatairól beszélt. Elmondta, hogy országszerte, így megyénkben is nagy érdeklődés nyilvánult meg e jelentős politikai esemény iránt. Ez az aktivitás szervesen összefügg a párt X. kongresz- szusa határozatainak elfogadásával, a végrehajtás vállalásá- vaL A kőzügyek iránti érdeklődés helyi jeleiről szólva megemlítette: Lengyeltótiban a választásra jogosultak mintegy 70 százaléka részt vett a jelölő gyűléseken. — Ez is bizonyítja — mondotta Németh elvtárs , —hogy a lengyeltóti választókat érdekli a haza sorsa és a jelöltek személye. — Az elhangzott javaslatokkal kapcsolatban felhívta a választók és az érdekelt testületek, szervek, vezetők figyelmét: — Minden választott tanácstag és tanács nagy felelősséggel kezelje a felszínre került ötleteket, véleményeket, javaslatokat, sehol ne merüljenek ezek a feledés homályába. Ha Befejeződtek a választási gyűlések a megyében Negyvenháromezer részvevő Több mint háromszáz választási, ifjúsági gyűlést, ré- tegbeszálgetést, üzemi gyűlést tartottak a megyében április 2- a és 17-e között. Tegnap befejeződtek a válaszátsi gyűlések, amelyeken több mint negyvenháromezer ember jelent meg. Ezeken a gyűléseken a megye tizennégy képviselőjelöltje találkozott a választópolgárokkal, megyei, járási és helyi vezetők mondtak beszédet. A 5. sz. tahi és a 9. számú marcali választókerületben mind a két- két képviselőjelölt részt vett és felszólalt a gyűléseken, rétegtalálkozókon. Az üzemi és rétegbeszélgetéseken sok közérdekű kérdést tettek fel az előadóknak. A gyűléseken és beszélgetéseken átlagban kétszáz és hatvan között mozgott a részvevők száma. Ha kisebb számban, de a társközségekben is rendeztek gyűléseket, nemcsak a közös tanácsok székhelyén. A megyei vezetőkön kívül több országos vezető szerepelt előadóként a választási gyűléseken és rétegbeszólgetéseken: Bese Vilmos, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt vezér- igazgatója Siófokon, Dégen Imre államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke Barcson, dr. Garamvölgyi Károly, a Pénzügyminisztérium első helyettese Hetesen, Kiss János, a Danuvia vezérgigazgatója Nagyatádon, dr. Lenért Lajos mezőgazdasági és t élelmezés- ügyi miniszterhelyettes Bala- tonbogláron, Nagy Bálint, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium főosztályvezetője Somogyszilban, dr. Pá- les Gyula, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese Kutason, Péter Ernő, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára és dr. Prandler Árpád, a Magyar Jogász Szövetség főtitkára Kaposváron, Sátor János, a Mechanikai Művek vezérigazgatója Marcaliban, dr. Szabó Károly, az Országos Tervhivatal főosztályvezető-helyettese Csurgón, dr. Szilágyi Sándor, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztályvezetője Kadarkúton, dr. Varga József, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese Kaposváron, dr. Villányi Miklós, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője Balaton- szabadiban, valamint Végh Jó- zsefné, a Pamutfonó-ipari Vállalat vezérigazgatója, dr. Latos István, az MSZMP KB munkatársa, dr. Gergely István, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, Tobak István, az MSZMP KB alosztályvezetője és Juhász Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának munkatársa tartott előadást. nem veszik komolyan, csupán formálisnak tekintik a jelölő gyűlések felszólalásait, nagymértékben akadályozzák az alkotó légkör további kibontakozását. Az előadó ezután a módosított választási törvény érvényesítéséről szólt. — Ennek lényege — mondotta —, hogy a jelölés jogát közvetlenül a nép kezébe adta. A somogyi emberek jól éltek a jelölés új lehetőségeivel, ezt jelzi, a 226 kettős jelölés a tanácsi választási körzetekben. Ez a körülmény arra kötelezi az adott választókörzetek polgárait, hogy körültekintőbben szavazzanak, mint eddig bármikor. A választási törvény ugyanis aktív szavazást igényel mindenkitől. Németh elvtárs beszéde további részében az elmúlt négy év eredményeit elemezte. Példákkal bizonyította Somogy és benne Lengyeltóti fejlődését, az ipartelepítési program megvalósítását s ennek kapcsán a falusi lakosság foglalkoztatottsági gondjainak megoldását: — Örömmel nyugtázzuk, hogy négy-öt év alatt Somogy megyében olyan nagyarányú fejlődés következett be, amelyet fennállása óta soha nem jegyeztek föl. Mind a megyei, mind a járási pártszervek helyeselik és támogatják Lengyeltótinak azt a törekvését, hogy e község mindinkább a környék gazdasági centrumává váljon, munkalehetőségei- bel biztosítson magasabb színvonalú életet a helyi és a szomszédos községek lakosságának. Megemlítette, hogy a járásban korszerű technikával termelő országos, sőt középeurópai hírű gazdaságok működnek. Mellettük azonban gyenge eredménnyel dolgozó tsz-eket is találunk. — A lakosságtól, önöktől is függ annak elérése — hangsúlyozta —, hogy e jelentős különbségek mindinkább csökkenjenek és a termelés mindenütt magasabb szinten folyjék. Az előadó ezután a választási előkészületeikről szólt: — Nyugodt politikai légkörben élünk és dolgozunk, a választás várhatóan őszinte, nyüt politikai hitvallás lesz szocialista rendszerünk, a dolgozó nép politikája, a Hazafias Népfront programja mellett. — Utalt a felszabadulás előtti évtizedek nemegyszer nyüt terror alatt lezajló választásaira. Ezzel kapcsolatban egy eredeti bírósági periratból idézett részletezet, melyek az 1935-ös választáskor Lengyeltótiban elkövetett durva visszaéléseket fedte fel. — Tudjuk, kik voltak akkor a követek és milyen érdekeket képviseltek — mondotta. — Munkás—paraszt, haladó szellemű értelmiségi nem lehetett követ Most a lengyeltótiak jól ismerik képviselőjelöltjüket A napokban megjelent a plakát, amely hírül adja a választópolgároknak, hogy Somogy megyében kik nyerték el előzetesen a választók bizalmát. A plakátról tizenkét képviselői választókerület jelöltjeként tizennégy kiváló, rendes, becsületes ember portréja tekint ránk. Köztük parasztok, értelmiségiek, párttagok, pártonkívüliek, nők és fiatalok egyaránt vannak. Különösen nagy öröm számunkra, hogy a tanácstagok jelölésénél sokkal nagyobb számban kerültek a közéletbe fiatalok és nők, mind eddig. — Külön szólt az ifjú választókhoz! Azt kérte tőlük, hogy az ifjúság lendületével járjanak élen a termelésben, és lelkesen vegyenek részt a közéletben. Németh elvtárs ezután a megye további fejlesztéséről beszólt — Célunk — mondotta —, hogy minden munkaképes ember, találja meg lakóhelyén vagy annak közelében a képességeinek megfelelő munkahelyet, és a főiskolát, egyetemet végzetteknek se kelljen másutt munkát keresniük. A harmadik ötéves tervben tízmilliárd forintot fordítottunk Somogy fejlesztésére. 1975-ig ennél 20—25 százalékkal több jut A program azonban kétirányú felelősséget követel. Megvalósításában ugyanis mind a dolgozóknak, mind a vezetőknek fontos szerep jut A kettő csak együtt képzelhető eL A vezető posztokon lévő emberek teremtsenek olyan légkört, hogy minden jót akaró ember véleményét kamatoztatni lehessen. Befejezésül a következőket mondotta: — Mi, kommunisták arra törekszünk, hogy javítsuk kapcsolatainkat a párton kívüli dolgozókkal, ismerjük meg örömeiket, gondjaikat, fájdalmaikat. Ez a kapcsolat eddig is a kölcsönös bizalmán alapult Mi mélységesen bízunk a becsületesen gondolkodó és dolgozó párton kívüli barátainkban. Ügy munkálkodjunk, tisztelt lengyeltótiak, hogy a választások után ez a barátság ez a szövetség szilárduljon, erősödjön és fejlődjön. A nagygyűlés a* Intema danáié hangjaival ért véget SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. április 18. 3
