Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-14 / 62. szám

A választás J°ga a választás lehetősége A JELÖLÉSEK A JELÖIÖ GYŰLÉSEK A választások előkészületei­nek legfontosabb mozzanata az országgyűlési képviselők és * tanácstagok demokratikus jelölése. A mostani választá­sok alkalmával a jelölő gyűlé­seket március 15-e és 31-e kö­zött tartják. A jelölő gyűlése­ket a Hazafias Népfront terü­letileg illetékes bizottságai a tanácsokkal, a választási szer­vekkel és a tömegszervezetek­kel, üzemekkel, termelőszö­vetkezetekkel együttműködve hívják össze. A jelöld gyűlé­sek tulajdonképpen nyilvános népgyűlések, fontos politikai fórumok, amelyeken a nép­front programjáról és a helyi lakosásgot érintő társadalmi, gazdasági problémákról foly­tatott közvetlen eszmecserék­ben, valamint a jelöltek sze­mélyéről történő döntésekben egyenlő jogokat élvez minden választásra jogosult magyar állampolgár. A JELÖLTEK SZEMÉLYÉRŐL IS A VÁLASZTÓK DÖNTENEK Módosított választási törvé­nyünk úgy intézkedik, hogy a szocialista demokrácia fejlő­désével összhangban a jelölés jogát egyedül és kizárólag a választók jelölőgyűlései gya­korolják. Ilyen gyűlések szer­vezhetők a lakóterületeken, továbbá üzemekben, vállala­toknál, termelőszövetkezetek­ben, állami gazdaságokban, hivatalokban és intézmények­ben, valamint a fegyveres tes­tületekben. Korábban a jelölő gyűlések javasolták és a nép­front szervei döntöttek arról, hogy kik legyenek a jelöltek. Most ez fordítva történik. A jelölő gyűléseken a jelöltek személyére javaslatot tehetnek a Hazafias Népfront szervei, a társadalmi szervezetek, üze­mi és termelőszövetkezeti kö­zösségek és bármely választó­polgár, de azt, hogy ki lehet jelölt, ki kerülhet a szavazó­lapra nyüt vita és kellő meg fontolás után, a jelölő gyűlé­sek döntik eL Országgyűlési képviselők je­lölése esetében egy-egy vá­lasztó kerületben rendszerint két vagy esetleg több jelölő gyűlést szerveznek, hogy a több ezer választópolgár kö­zül minél többen részt vehes­senek és módjuk legyen ki­fejteni véleményüket, tényle­gesen gyakorolni a jelölés jo­gát. A helyi tanácstagok je­lölésére tanácstagi választó- kerületenként egy jelölő gyű­lést szerveznek. KI TEKINTHETŐ képviselői és tanácstagi Jelölő gyűlések. Hiszen a szocialista demokráciát helyesen értel­mezve nemcsak több jog, ha­nem nagyobb felelősség is há­rul a választópolgárok jelölő gyűléseire. Minden javasla­tot tevő szervnek és állampol­gárnak megfontoltan mérlegel­nie kell javaslatát, és a jelölő gyűlések részvevőinek is »kö­zösség iránti lelkiismereti kérdést jelent, hogy a demok­ratikus jogokkal élve valóban olyan jelöltet vagy jelölteket állítsanak, akik emberi maga­tartásuknál, képességüknél, tenniakarásuknál fogva a kö­zösség, a választóik érdekében képesek dolgozni az ország- gyűlésben vagy a helyi taná­csokban. SZÍVESEN LÁTOTT telöltek A jelöltek kiválasztásánál minden bizonnyal nő majd a választópolgárok igényessége, erősödik kritikai érzékük. A jelöltek között szívesen látják azokat, akik megfelelő közéle­ti tapasztalatokkal rendelkez­nek, eddig is aktívan kivették a részüket a képviseleti szer­vek — a parlament, a megyei, a járási és a helyi tanácsok — munkájából, s ezzel gyakorlat­ban bizonyítottak választóik előtt. Ám a bizalmat előlegez­ni is érdemes, különösen a nőknek és a fiataloknak, akik­nek eddig — többnyire rajtuk kívül álló okok miatt — eset­leg nem volt alkalmuk bizo­nyítani, nem volt lehetőségük kellő tapasztalatokat gyűjteni. Viszont azt temérdek tapasz­talat bizonyítja, hogy szívük­re és lelkesedésükre épp­úgy lehet építeni, mint embe­ri felelősségérzetükre és a szocialista haladás iránti el­kötelezettségükre. IFJÚSÁGUKAT A HAZÁNAK SZENTELIK Interjú Stier Sándorral vietnami útjáról A héten hazaér'keaeti a Vtet- s szövetség 3 millió 800 ezer nami Demokratikus Köztársa- | tagja a sajátjának tekinti eze- s ágból a KISZ központi bi-1 két a jelszavakat. Az öregek zottságának delegációja, mely- \ Ho Sí Mimh mondatát idézik: ben részt vett Stier Sándor,«»Kora legyen idős, de a szél­a KISZ kb tagja, a megyei KISZ-bizottság első titkára is. öt kérdeztük vietnami élmé­nyeiről. — Február 33-án szállt fel gépünk a Ferihegyi repülőtér­ről, Szófián, Kijeven, Moszk várt, Taskenten, Karachin, Calcuttán és Rangoonon ke­resztül 25-én érkeztünk Ha noiba. A megérkezés percétől az elutazásig nagy szeretettel, őszinte barátsággal övezték delegációnkat. — A híradásokból tudjuk. hogy Hanoi a nap bármelyik szakában kész a harcra. Ezt miből látja a látogató? — Gépkocsink a lebombá­zott külvároson haladt ke­resztül, romos épületek, üsz­kös bambuszkunyhók mere- deznek mindenfelé. Az utakon rendkívül nagy a forgalom, a katonai járműveket leszámít­va kerékpáron közlekednek Az utakat frissen ásott óvó­helyek, védősáncok szegélye­zik így légiriadó esetén min­denki talál menedéket. Sok helyütt ellenőrző állomásokat állítottak fel, hogy illetékte­lenek ne juthassanak be a városba.. — A demokratikus Vietnam ifjúsági szövetségének vezetői miben jelölték meg az ifjúság feladatait? — Vu Quang és több más ifjúsági vezető a központi bi­zottság székhazában elmond­ta, hogy tevékenységüket A háromra kész nevű mozgalom foglalja egységbe. Mit jelent A háromra kész? Készülj a harcra, végezd a termelőmun­kát és vegyél részt a kultu ralis munkában! Az ifjúsági lerne fiaton* Nguyen Duy Trinh, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter ezt mond­ta nekünk: »Büszkék vagyunk a vietnami fiataolokra, mert oda mennek, ahol szükség van rájuk. Amikor ax ország nagy harcot vív, nem nézik, hogy milyen szép az élet. Tiszta szívből örülnek, hogy ifjúsá­gukat a hazának szentelhe­tik.« Annak a hazának, amely négyezer éves történelme so­rán három évezredet a be­tolakodók ellen harcolt. Thanh Hoa megyében katonákkal ta­lálkoztunk. Egy kislány fel­kiáltott az egyik autón ülők­nek: »Menjetek, verjétek meg az amerikaiakat és térjetek vissza!* — Hogyan készülnek tatok a harcra? a fia­—■ Hanoi mellett láttam, hogy egy hatalmas téren fegy­vereket állnak körül a fiata­lok. Megtanulják a kezelésü­ket, éjjel-nappal gyakorolják a kitartó menetelést és kivá­lóan úsznak Az úszás azért fontos, mert Vietnamban meg­számlálhatatlanul sok a folyó, az áradás gyakran elviszi a hidakat. A menet azonban nem állhat meg, a felszere­léssel együtt át kell jutniuk a túlsó partra. Teherbíróké­pességük emberfeletti. Felje­gyezték, hogy a Ho Si Minh ösvényen egy fiatalember 315 kilós terhet vitt a kerékpár­ján, úgy szállította a segélyt déli testvéreinek. A tizen­nyolc éven felüli fiatalembe­rek túlnyomó többsége egyen­ruhát ölt, a lányok pedig a milíciában szereznek érdeme­ket. JELÖLTNEK? A választójogi törvény ügy intézkedik, hogy jelöltnek te­kinthető az a választójoggal rendelkező magyar állampol­gár, akinek jelölésére szavazott a jelölő gyűlés, illetve a jelölő gyűlések részvevőinek leg­alább egyharmada vagy ennél nagyobb hányada, és a jelölt nyilatkozott arról, hogy a je­lölést elfogadta. Egy-egy jelölő gyűlés két vagy több jelöltet is állíthat. A választópolgárok elvitathatatlan joga, hogy a jelölő gyűlések, amelyen nyil­vános szavazással döntenek a jelöltről vagy jelöltekről, mér­legeljenek és — társadalmi igény esetén — két vagy több jelöltet is megszavazzanak, mondván: majd titkos szava­zással eldöntik, hogy végül is ki képviselje őket az ország- gyűlésben vagy a helyi ta­nácsban. MEGFONTOLT MÉRLEGELÉSSEL A most sorra kerülő vá­lasztások előkészületei során tehát megnövekedett politikai, közéleti szerepet töltenek be a A brigád gyermeke Amíg a. brigádvezető, Rof­....rics Károly beszél, t ársait figyelem. Idősebbek és fiatalabbak szemükkel szinte simogatják az asztalfőn ülő fiút, aki mától fogva a Ka­posvári Húskombinát Tóth Lajos szocialista brigádjának a gyermeke. — Gazdasági, politikai mun­kánk, társadalmi tevékenysé­günk is eredményes volt. Ar­ra gondoltunk, hogy részt vál­lalunk társadalmunk más irá­nyú gondjainak enyhítéséből is, ezért a brigádba fogadunk egy szülő nélkül élő, állami gondozott gyereket... Aztán arról szólt Rofrics Károly, hogyan kívánják megalapozni Budai Károly jövőjét. Havonta 200 forintot takarékba tesznek, s mire a fiú eléri a felnőttkort, 15 000 forintja lesz. Ha kedve van hozzá, szakmát tanulhat a vállalatnál, s fölveszik a bri­gádba. Tanítási szünetben egy-egy brigádtag családjánál vendégeskedik, s ha majd csa­ládot kíván alapítani, segíte­nek abban is, hogy szövetke­zeti lakást vehessen. — Születésének első percé­től államunk neveli, mert anyja eldobta magátőL Az intézetben — Nágocson neve­lik — mindent megkap: ru­hát, cipőt meleg ételt, csak egyet nem, az otthon, a csa­lád szeretetét Pedig ez egy gyermek számára végtelenül fontos — szólalt fel az ünne­pi brigádgyűlésen dr. Simon Lajos, a Gyermek- és Ifjú­ságvédelmi Intézet igazgató­ja. Karcsi mindenre vállalko­zott, hogy a családi meleghez hozzájusson. Féltestvére bizta­tására Kanadában élő, 1956- ban disszidált anyja után ment A hajószakácsként dol­gozó anya nem sok időt tu­dott gyermekével foglalkozni. Féltestvére gondozta, segítette, jártak takarítani, hogy a megélhetést biztosítsák. De aztán családot alapított, a fe­leségének terhére volt a mesz- sziről jött fiú. Javasolta, begy utazzon haza, látogassa meg egy Magyarországon élő tá­voli rokonukat. Karcsi öröm­mel jött, de még le sem szállt a repülőgépről, már megérke­zett egy távirat is, amelyben a féltestvér azt írja: »Karcsi­nak szokatlan, nehéz a kana­dai légkör, maradjon inkább Magyarországon.-« Ütban volt, fölöslegessé vált, így hát megszabadultak tőle. Szerencsére a gyámható­ság fenntartotta Budai Kar­csi magyar állampolgárságát, visszakerült tehát Nágocsra a többi, apa-anya nélküli társa közé. Feláll a tizennégy éves gyerek, beszélni akar magáról, az intézetről, tanulmányi eredményeiről, s arról, mire gondolt, amikor megtudta, hogy szülői szeretőiének pót­lását egy szocialista brigád vállalta magára. S hogy mit érzett, mit érez, azt jelezték a könnyek, amelyek végig­folytak az arcán. — Húsvétra szívesen lát­lak, van egy tizenegy éves fiam, bizonyára jól érzed majd magad nálunk — szó­lalt fél Papp János. — Te döntsd el bogy mi­lyen szakmát kívánsz tanul­ni, 54É xKMKt/kx «éhrek, vegyi másutt dolgozol szívesebben. Ebbe nem szólunk bele, bár örömmel látnánk, ha közénk kerülnél — tolmácsolta tár­sai véleményét Járfás Jó­zsef. — Nyáron a vállalat bala- tonboglári üdülőjében töltünk két hetet. Meghívlak, legyél a mi vendégünk, van három fiam, nem unatkozol azt ígérhetem — hívta meg a fiút Lampert Béla. Bognár József, a csűcsveze- tőség titkára a brigád mun­kájáról beszélt, aztán meg­hívták a gyereket, s a nágo- csi intézet helyettes igazgató­ját, Csutoráé Csabát, hogy tekintsék meg a húskombiná­tot, ismerkedjenek meg a bri­gád és az egész vállalat mun­kájával Mindenkinek rolt ■ —------—.....-—— kedves s zava Karcsihoz. Brutyó Bé­la, Keceli József és vala­mennyien szeretettel várják családjukhoz. Végül Rofrics Károly átadta a brigád aján­dékát, egy karórát. S ha nem tudja is szavakkal kifejezni örömét, érzelmeit, arcán lát­szott, hogy a brigád szereíe- te régi hiányt pótol Ha La faluban a milícisták amerikai repülőgépet — Említette Thanh Hoa ne­gyét. Itt mit tapasztaltak? — Thanh Hoa a Vietnami Demokratikus Köztársaság legnagyobb megyéje, a tízezer négyzetkilométeres területen kétmillió ember él közülük háromszázezer fiatal tagja a/ ifjúsági szövetségnek. A me­gyét kétszáz kilométer hosz- szan a tenger határolja. A ten­gert nem láthattuk, mivel az amerikaiak hetedik flottája 10 kilométerre megközelítette a partot Thanh Hoa 1964-től 59 ezer légitámadást élt át. Az amerikai gépek 150 ezer tonna bombát dobtak le, hul­lott a napalm és gyilkolt a rakéta is. A megye községed­nek 62 százalékát a földdel tették egyenlővé. Van olyan ■ járás, ahol egyetlen település sem maradt. Szétbombáztak 300 iskolát és száz templo­mot is. — Hogy e* a mondat soha­sem válik valóra, az a meg­feszített munkát végző nők­nek Is köszönhető. Mivel ma­gyarázható a mérhetetlen el­szántságuk? — Egy nő kilencvenkilós lő­szeresládákat cipelt. Megkér deztem, mi adja az erejét’ Azt válaszolta, hogy akinek el akarják venni a hazáját, min­denre képes. Minél nagyobb a gyűlölet, annál több az erőnk — mondta az asszony. Az egész országban megszervez­ték a női milídaegységeket. Ha La faluban a mi delegá ciómkat is megismertették i női egységgel. A milíciaszer­vezet a háború alatt alakult és három egysége van. Az egyik csoport harci készült­ségben áll, a másik kettő — fegyveresen — a rizsföldeken dolgozik. A falu milicistái két repülőt lőttek le. Először félteik, de nem a haláltól, ha­nem, hogy nem talál a golyó. Tizennyolc éves lánynál és húszéves fiúnál fiatalabbak nem léphetnek házasságra. De a házasságban is termesze tesnek tartják, hogy hosszabb- rövidebb időre el kell válniuk. Elhoztam magammal egy da­locska szövegét, egy kultúr műsorban énekelték a lányok: »Ha ég, a gyűlölet is ég, Harc folyik, ott van a helyem. Jer haza gyorsan kedvesem, Ha meghalsz, ki lesz a tiéd? Életemről lemondanék, de a szabadságomról sohasem.« ezzel a fegyverrel lelőttek egy — Jártak a Masai épült cr&eafflhe»? nagyér t&mogm- ApsiHs 4. :*£­— A hőerőmű a legendás Ham Rong-i híd közelében van. A híd fölött 99 repülőt lőttek le. A hőerőművet húsz bomba- és rakétatalálat érte, mégis működik. Két méter széles, három emelet magas védjék a bombáktól. A gépek kőfallal vették körül, hogy köré téglafalat emelték, így nem ártanak a szilánkok. — Milyenek a baríaagokba telepített Szemek? katrészeket gyártó föld alatti üzemben voltunk. Itt egy dolgozó két ember munkáját is ellátja. Ho apót idézték: »Azért kell énekelnünk, hogy a bombák zaját énekkel győz­zük le.* Az üzemben a hét két-három délutánján minden­ki tanuL Az idősek a betűve­tést, , a fiatalok a szakmai, harci ismereteket. A fiatalo­kat megismertetik a marxiz­mus—leninizmus hősi példái­val s felkészítik őket a párt- munkára. — Az asztalán egy antracit­ból faragott oroszlán áll. Bá­nyában is voltak? — Quan Ninh megyében ta­lálható az ország egyik leg­gazdagabb bányája. Külszíni fejtéssel korszerű berendezé­sekkel termelik ki az antra­citot; a szénréteg itt ötven­hatvan méter vastag! A bá­nyászok a francia megszállás alatt primitív kéziszerszámok­kal napi tizennégy órát dol­goztak, keresetük havonta ki­lenc dong volt. (Egy dong hoz­závetőlegesen hét forintot ér.) A mérhetetlen kizsákmányo­lásra jellemző, hogy a fran­ciák annak idején kilencezer frankért vették meg a bányát a királytól és egyetlen év alatt 36 millió tiszta hasznot vág­tak zsebre. Ma minden dol­gozó cipőt, kesztyűt, munka- védelmi felszerelést kap, és ingyenes orvosi ellátásban ré­szesül. A fiatalok tanfolyamo­kon vesznek részt, amelyek­nek az a témája, hogyan kell élni háború idején? Quan Ninh megyében a főiskolások és egyetemisták kilencvenkét, a középiskolások nyolcvan, a bányászok kilencvenhárom és a falusi fiatalok több mint harminc százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. A KISZ kb küldöttségét fo­gadta a politikai bizottság tagja is.* — Nguyen Duy Trinh elis­merően nyilatkozott a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok kezdeményezte szolidari- 1ási akciókról, meleg szavak­kal köszönetét mondott a ma­gyar támogatásért is. Beszél­getés közben megjegyezte: »A magyar ifjúság jelene a viet­nami ifjúság jövője.* —A vietnami fiatalok meny­ayj* tudnak hazánkról? — Tudják, hogy velük va­gyunk, hogy harcuk a miénk is. Egyszer beszédet mondtam — de a szűnni nem akaró as a magyar fiataloknak szólt. Hanoiban dr. Horváth István, a KISZ kb első titká­ra egy nagygyűlésen jelképe­sen átadta a magyar fiata­lok négy és fél milliós újabb segítségét Ekkor jelentette be azt is, hogy katonafíataljaink félmillió forintot küldenek a vietnami népnek Biztos va­gyok benne, hogy megyénk fiataljai is hamarosan újabb felajánlásokkal támogatják iga* barátainkat. Pintér Dezső •0M06T1KIPLAF IwfaiailR, 2®5SL másrdm 14. •3

Next

/
Thumbnails
Contents