Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-13 / 61. szám
Az SZKP XXIV. kongresszusa előtt BESZÉDES ADATOK Garantált bér, nyugdíj és társadalombiztosítás a kolhozokban 1966. július 1-től a kolhozokban érvénybe lépett a garantált bérezés. A kolhoztagok szakképzettségük és a társadalmi termelésben való részvételük alapján havonta kapnak bért, a végelszámolásra pedig a mezőgazdasági év végén, a zárszámadó közgyűlésen kerül sor. Azoknak a kolhozoknak amelyekben a termékértékesítés szezonjellege, vagy más okok miatt nem rendelkeznek elég pénzzel, a Szovjetunió Állami Bankja kedvezményei feltételek mellett biztosítja a szükséges hitelt, hogy ha vonta pontosan fizethessék a kolhoztagok garantált bérét. A szovjet közös gazdálkodás történetében először kapnak öregségi nyugdíjat a ta gok: a nyugdíjkorhatár a nőknél 55, a férfiaknál 60 év. A kolhoztagok III. országos kongresszusa határozatot hozott arról, hogy 1970-től a szovjet falvakra is kiterjesz tik a társadalombiztosítást, és a kolhoztagoknak betegség esetén, a nőknek a szülési szabadság idejére kifizetik a havi átlagbért, bevezették a szanatóriumi kezelés idejére a fizetett szabadságot stb. Új lakás 55 millió embernek A Szovjetunió városaiban, a munkás lakótelepeken és a szovhozokban a lakások zömét az állam építi. A most befejezett ötéves tervidőszakban a lakásépítést tekintve a Szovjetunió a világon az első helyet foglalja el. 1966-ban 2 millió 291 ezer, 1967-ben 2 millió 312 ezer lakásba költözhettek be az új lakók. Azóta tovább növekedett a lakásépítés üteme: öt év alatt körülbelül 55 millió ember költözött új, zömmel összkomfortos lakásokba a városokban és a falvakban. Az új lakónegyedek mellett hatalmas méretű városépítés is folyik. A Szovjetunió térképén — elsősorban a keleti országrészeken — több mint 100 új város jelent meg. A vásárlók érdekében A fokozódó ipari termelés révén növekedett a közszükségleti cikkek gyártása. A könnyűipar termelése a VIII. ötéves tervben 47 százalékkal emelkedett, javult a minőség és bővült a választék. Az első négy évben több mint 300 új könnyűipari gyár kezdte meg a termelést. . 1970-ben 8,9 millió négyzet- méter textíliát. 1,1 milliárd darab kötöttárut, 675 millió pár bőr lábbelit, 12,2 milliárd rubel értékű konfekcióárut, lí milliárd rubel értékű háztartási és kultúrcikket adott az ipar. A gépipar, a villamosgép-, a vegyipar és más nehézipari ágazatok is sole szükségleti cikket gyártanak. 1966 és 1969 között 30 tv-típusból mintegy 6 millió készült. 1970-ben 3,2- szer annyi hűtőgépet gyártottak, mint 1965-ben. öt év alatt 230 millió órát állítottak elő; a szovjet óragyárak nemcsak az ország igényeit elégítik ki, hanem 70 országba exportálják termékeiket. Ma minden 100 szovjet családra az 1965. évi 61 helyett 71 rádió és lemezjátszó, 26 helyett 56 tv-készülék, 21 helyett 52 mosógép, 11 helyett 32 hűtőszekrény jut. A szovjet külkereskedelem a lakosság növekvő iparcikk- igényeinek jobb kielégítésére : ötéves terv négy - ztenJ eje alatt (1966—69 között) 2,3 milliárd rubel értékű fehérneműt és ruházati cikket, 1 riilliárd rubel értékű cipőt, több mint 650 millió rubel értékű bútort importált. Az állami és a szövetkezeti k-• ’--'’•’lem for'"'’ma ‘a kolhozpiacokat nem számítva' öt év alatt 49 milliárd rubel lel emelkedett és 1970-’— elérte a 153 milliárdot. A városi kiskereskedelmi forgalom a korábbi ötéves terv utolsó évéhez képest 47,3 százalékkal, a falvakban 52 .ó zalékkal növekedett. • 1969 elejére az állami és r szövetkezeti bolthálózathoz több mint 670 ezer áruda éí elárusító hely, több mint 220 ezer vendéglő, kávéház, fala tozó és más közétkeztetés’ egység tartozott. Több mint 7,5 millió kereskedelmi és közétkeztetési do’ gozó áll a szovjet lakosság szolgálatára. Táplálkozás Az elmúlt ötéves tervbe., minden korábbinál gyorsabba: nőtt az élelmiszer-, a hús-, t tej- és a halfeldolgozó ipá termelése. 1970 végére a hús árutermelés 35, a kolbászfélt ké 42, a tejtermékeké 62, sajtféléké 57 százalékkal ha ladta meg az 1965. évi színvonalat. A Szovjetunió a cu kor és az állati zsiradék termelésében a világon az első, a növényolaj-termelésben pedig a második helyen áll. Jelentősen átalakult a lakosság táplálkozásstruktúrája. A kenyérfogyasztás 4 év alatl csökkent — évente 6 kg-mai növekedett viszont a hús-, 21 százalékkal a tej- és tejtermék-, 20 százalékkal a tojás-. 25 százalékkal a hal-, 13 százalékkal a cukor-, több mint kétszeresére a zöldség- éa gyümölcskonzerv-, valamint a gyümölcsléfogyasztás. Metró az élen A Szovjetunióban megtalálható minden korszerű városi közlekedési eszköz: a metró az autóbusz, a villamos, a trolibusz, a taxi és a folyóparti városokban a vízibusz. A legveszélytelenebb és legkényelmesebb közlekedési eszköz a földalatti. Moszkvában Leningrádban, Kijevben, Tbilisziben, Bakuban már van, Harkovban és Taskentbea épül a metró. Most tervezik a metrót a Volga menti Kuj- bisevben és Gorkijban, az uráli Szverdlovszkban és más nagy szovjet ipari központokban. A moszkvai földalattin naponta 4 millió ember utazik. Vonalainak hosszát tekintve a világon a negyedik; 1970-ber. elérte a 140 km-t, állomásai- rak száma 86. A szovjet kormány már jóváhagyta azt a tervet amely szerint 1968 és 1975 között újabb, 53,6 km hosszú földalatti vonalat kapcsolnak be a közlekedésbe. A városi közlekedésben a második helyre az autóbusz kerül. A Szovjetunió 2 ezei városában van autóbuszközle kedés. Az utóbbi öt év alatt új, a korábbinál kényelmesebb, nagyobb befogadóképességű és gyorsabb városi autóbuszok álltak forgalomba. 112 szovjet városban járnak villamosok, 95-ben pedig trolibusz közlekedik. Ezeken évente 13 milliárd utas köz lekedik. A tervezők és a mérnökök új, gyors és zajtalan kocsikat készítenek. A legforgalmasabb útszakaszokon ké- egvasutat alakítanak ki. A városokban közkedvelt 4 axi, amelynek díjszabása ol só, kilométerenként mindösz- ■ze 10 kopek (kb. 1,30 forint). DANIEL LANG: Incidens a 192-es magaslaton 21. Amint megindult Mao meggyilkolásának kivizsgálása, a legkülönbözőbb szakemberek értekeztek Erikssonnal: pato- lógusok, bűnügyi nyomozók, ügyvédek, ballisztikai és lő- íegyverszakértők. Még közkatonai minőségében is az igazságszolgáltatással került kapcsolatba, áthelyezték ugyanis a Camp Radcliff-i 545-ös tábori rendőrszázadhoz, amelynek kötelékében ettől kezdve magas rangú tisztek biztonságára vigyázott. Kapuknál őrködött, időnként részt vett a támaszpont területének »átfésülésében«, ami esetleges Vietkong-beszivár- gás ellen irányult, és mindennap délután négy órakor beszállt a »piástaxiba«, a tábori rendőrség autóbuszába, amelynek az volt a feladata, hogy fölszedje azokat a közkatonákat, akik a két mérföldre eső An Khe »-pokolnegyedében-« — vagyis bárjaiban és bordélyaiban — túlságosan »eláztak-«. »•A bűnügyi nyomozó ható- sá" nem hagyta, hogy gépfegyverkezelő legyek*« — emlékezett Eriksson. — »-Leállították az áthelyezési papírjaimat. Azt mondták, túlságosan veszélyes munka, és csak akkor tudnak tanúként felhasználni, ha élve maradok.-« Katonaéletének hirtelen fordulatát Eriksson a Kirkkel folytatott beszélgetést követő reggelen tapasztalta. Még fel sem ébredt szinte, amikor a lábori rendőrök zárkájából a tábori rendőrség felügyelőjének irodájába kísérték, ahol újabb kihallgatásnak vetettél? alá. »-Gyakorlatilag én magam is gyanúsított voltam« — mondta Eriksson. — »-A bűnügyi nyomozók ezt tüzetesen el is magyarázták nekem, és egyúttal ismertették törvényben biztosított jogaimat, többek között azt, hogy nem vagyok köteles vallomást tenni.« Mikor véget ért a kihallgatás, felkérték, hogy vezessen el egy kutatókülönítményt a 192-es magaslatnak arra a pontjára, ahol állítása szerint Mao holtteste megtalálható. A különítményt egy osztagnyi fegyveres legénység is elkísérte, hogy megvédje őket egy esetleges rajtaütéstől. Másnap reggel — december 9-én — indultak útnak An Kheből először egy sziikség- replőtérre repültek, közel Vorst századparancsnokságá- hoz. A csoportot egy ezredes, egy őrnagy, majd leszállásuk után még Vorst százados vezette, aki Eriksson irányában némaságba burkolózott. Velük volt néhány bűnügyi nyomozó, fényképész, egy lőfegyver- és egy ballisztikai szakértő. A repülőtérről gyalog tették meg a 192-es magaslatig az utat. Hatórás gvaloglás következett a nehéz terepen, s mikor végre közvetlenül a csúcs alá érkeztek, többen közülük, akik nem szokták meg az ilyen hosszú gyalogutakat, szinte teljesen kimerültek. Eriksson feszülten kémlelni kezdte a vidéket, azt a különös formájú sziklaképződményt kereste, ahol a leszúrt Iá“ * agyonlőtték. Annak idején rendkívül szokatlannak találta a kiugró, csavart sziklát de most, mire újra hozzászokott a környezethez, meglepetve látta, hogy a sziklához közel annak pontos ikermása emelkedik. A kettő közül az egyiken kellett feküdnie a lány holttestének. A névadó emléktáblája Ünnepség a Táncsics Gimnáziumban Az Alma Mater bejárati előterében a diákkezek már kora reggel felírták a régi fekete táblára a gimnázium névadójának szállóigévé lett mondását: »-A nép szava isten szava«. Ünneplőbe öltözve gyülekeztek tegnap a Kaposvári Táncsics Gimnázium tanulói. Délelőtt emléktábla leleplezési ünnepséget tartott az iskola. Megvalósult tehát a tanárok, diákok régi kívánsága, a gimnázium tantestületének kezdeményezésére, a tantestület tervei alapján, a Weeber Klára olakettjével díszített emléktáblát elhelyezték az előcsarnokban. A tegnapi ünnepségnek éppen a március 15-e tiszteletére rendezett iskolai megemlékezések adtak különös fényt és pátoszt. Ady Endre Emlékezés Táncsics Mihályra című versét Deutsch István mondta el. Utána az iskola vegyes kara Liszt—Rossa Ünnepi dal című művét adta elő Zákányi Zsolt vezényletével. Alig ültek el a csengő énekhangok, ismét Ady-vers hangzott el Papp Ibolya előadásában. Merő Béla igazgató ünnepi beszédében ismertette Táncsics Mihály életútját, törekvéseit és küzdelmét. Olyan paraszt- carj volt, aki a munkások felé nyújtotta kezét — idézzük méltató gondolatát. — Munkássága, élete példaszerű — mondta beszédében az igazgató, majd koszorút helyezett el az emléktáblán, azután a gimnázium Hudra László KlSZ-szerveze- tének nevében a tanulók is megkoszorúzták az iskola névadójának emléktábláját. Az ünnepség az osztálytermekben folytatódott, a tanulók az osztályfőnöki órán emlékeztek a márciusi ifjakra, a magyar nép forradalmára és szabadságharcára. Szabad szombat — szülőhiány A SZABAD SZOMBAT olyan sokirányú megvilágításáról hallottam már, hogy fel nem tudnám sorolni. Nagy helyet foglal el ezek között a nők számára a pihenés, illetve az otthon »-elcsúszott« munkaidő pótlása és nem utolsó helyen áll a hobby sem. Nem ítélem el egyiket sem. Amit most fogok írni, mégis különös. Egy dolgot ugyanis hiányolok a szabad szombat terveiből. Hiányérzetem, sőt tapasztalatom tényleges észrevételekből táplálkozik. A család minden tagja készít tervet » maga és élettársa számára, a gyermekeknek Eriksson tudta ezt, s hogy a különítmény többi tagját megkímélje a szükségtelen fáradságtól, egymaga vágott keresztül a hatalmas bozóton, ho-v körülnézzen. Mao testét nem találta, amikor tehát újra csatlakozott a többiekhez, akik addig várakoztak, a másik sziklára mutatott. »-Ott lesz« — mondta határozottan. A többiek mögéje zárkóztak, s őt szótlanul gyalogolt a másik sziklához, amely 75 méter távolságra lehetett Nem telt bele sok idő, és megtalálták Mao holttestét Merev kiflialakban nyűgödet egy fészekszerű mélyedésben, földdarabok, kődarabok és kusza indák között Már három hete feküdt ott erősen oszladozóban volt a teste. A többiek köréje csoportosultak, s a kör szélére húzódó Erikssont kényelmetlen érzés fogta el a többiek céltudatos kíváncsiskodása láttán. »-Üjra csak azt végezték, ami a dolguk volt« — emlékezik Eriksson. — ök sohasem hallották Mao hangját, nem látták, hogyan cipelte Manuel hátizsákját.« A feladatukat lankadatlan buzgalommal végző férfiak kicövekeltek egy 30 négyzet- lábnyi területet, hogy azon belül kutassanak, és hamarosan egy sereg bizonyíték gyűlt össze: töltvényhüvelyekből származó ólomdarabkák & ha hazaérnek legföljebb egy »tag« munkájáról érdeklődnek, néha beszélgetnek, de nincsen olyan program, amelyben legalább hetenként egyszer mindenki benne volna. Ügy nevezik ezt a pszichológusok, hogy nincs együttes élmény. Aztán, ha sorozatosan mindenki csak magának csinál programot a szabad szombatra, a szülőkkel való találkozás időtartama egy-két órára vagy még ennél is rövidebb időre szűkül. Belsőleg valami hiányt érez a gyerek. Még nem tudja pontosan, mi hiányzik, de »valami olyan furcsa«. A nevén nevezve: föllép a szülőhiány. Ismét egy modern betegség. Oka, hogy az anya is, az apa is mindig el van foglalva saját magával, saját programjáéval. Nem gondolnak — tisztesiét a kivételnek — arra, hogy ballisztikai és lőfegyverszak- (közös élményt kellene időnként értők részére, és Mao testé- Szervezni. Különösen fontos ez ’. ... \Uzennegy éves kong. Az ilyen nek foszlányai a kórboncno-1 élményeket alig várják ágyékoknak. Magát a holttestet ^rekek. egy katonai »hullaszatyorba-1, Ha tovább romlik a helyzet, — elesett katonák szállítására ia gyermek tanulmányi ered rendszeresített drapp színű, egyre csökken Nem is , , , ifogad szót. Nem találja hevizhatlamtott sátorlapba (ily ét, csavarog. Megtörténik — helyezték. imegtörtént —, hogy jó képesA boncolás elvégzésére —-Jségű gyerekek megbuknak, amely a hadsereg saiöonif“30* fejöt rést okoznak ilyenkor is, ahol vannak 10—14 éves korúak. Ellenben nem láttam olyat, hogy legalább havonta egyszer a család egészének együttes tervet készített volna a családfő, vagy éppen az a családtag, aki ebben a kérdésben a hangadó. Így egy nagyon érdekes jelenség ütötte föl a fejét, gyakorlatban már tapasztalhattam is. Az esetek szereplői gyerekek, 10—15 évesek. Először talán a jelekről. A gyermek nyugtalan, mihelyt megszűnik a kötetlen foglalkozás, elmegy hazulról, mindegy, hogy hová. Nem marad otthon, mert a papa és a mama, saigoni le , . .. . . ,. ... ,. .. , #már a paoának, a mamának... halottasházában játszódott le2Elejét kell venni. Most van — Tadao Furuét, a tokiói (»kialakulóban a szülőhiány, egyetem professzorát és Pierre (1 Ahol egy vagy két gyermek A. Finck őrnagyot, a kilence-<lvan a családban, ott meg kell dik orvoslaboratórium pa. {valósítani olyan heti foglalko- rancmokát .« B. aki ismert hadi korboncnok, közös látogatás. A közös harmadmagával végezte Ken- (’élmények elemei mélyen bevé- nedy elnök boncolását.) Fény-{födnek a gyermeki emlékezetképek tucatjai készültek, hogy ('be, de nem elszigetelt ese- később szemléltetésül szolgai- * | ményként, hanem sűrű, tójának a tárgyaláson; a fény -1 ^ény lelki élményként, me- képészek villanólámpái halva-1 egész életében megőriz, nyan fénylettek a délutáni J Sok gyermekkel beszélget- napban. (|tem, akik emlegették, hogy Egy hét múlva, mikor Erik- iolyan jó volt, amikor apuká- sson vezetésével egy második (lval este az ágyban birkóztak, zarándokcsoport járt a 192-es ,iTréfás kártyajáték, időnként magaslaton, további fényképeit Jbújócska, közös rejtvénvfej- készültek. Ezúttal kisebb cso-ftés, egy kis beszélgetés mind, port indult útnak, azzal a i »mind nagyon fontos, küldetéssel, hogy minden le-é TALÄN MOST, amikor a hetséges bizonyítékot kihalász- fcsaládpszichológia más vonafc- szon a környező bozótból. Az okozásban is szerepel a tudo- egyik bűnügyi nyomozó, ahogy \mányos fórumokon, ennek a tőrjével az indák között ke- (gondolatnak a realizálása is resgélt, talált is néhány fogat, ^hozzájárul, hogy a családi élet további ujjesontdarabkát és töltényszilánkokat, s egy plasztikzacskóba helyezte. (Folytatjuk.) is tartalmasabbá és tartósabbá mindezt ^váljék. Ez az utolsó mondat nem véletlenül került az Írásba. ____ M eleg József SOMOGYI NtPLAP Siomkná, un. nárelai U. 5
