Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

Technikai bemutató Osrtopánban

Megszerettetik a gépeket

Fiatal, általános iskolás lányok, fiúk töltik meg az osz- topáni művelődési ház nagytermét. De azért akad jó néhány felnőtt is — elsősorban a termelőszövetkezet tagjai —, akik érdeklődéssel nézegetik a kiállított motorokat. Főként azokat, amelyek működnek, s így könnyebben elsajátíthatja, megismerheti működésüket a látogató. S amikor Béres József, az MHSZ központi gépjármű iskolájának munkatársa a kiállított tablók, a működő motorrészek felhasználásával megkezdte előadását, nehéz eldönteni: a fiatalok vagy pedig az idősebb emberek figyelnek-e jobban.

Sebestyén Károly tanár irányításával alakult meg az Osztopáni Általános Iskolában még 1967-ben az iskola és az MHSZ gépjárműbarát szakköre. Ö és az igazgató, Péter Pál is azt mondja, hogy a gyerekek, elsősorban a fiúk, nagyon szívesen ismerkednek a technikával, főleg a gépkocsikkal.

— Amióta a gépjárműbarát szakkör működik az iskolában, több fiatal is elhatározta, hogy a gépjárművezetői munkát választja élethivatásul. Termelő- szövetkezetünknek igen nagy szüksége van a gépeket ismerő, szerető, azokat vezetni és karbantartani tudó emberekre. Azért persze az a célunk, hogy figyelmüket a mezőgazdaságban használatos gépekre tereljük, hogy azokat szerettessük meg velük. S bár még nem túl sok fiatal választotta ezt az életcélt, azért már jó néhányan tanulnak Csurgón, Tabon, Balatonbog- láron, s remélhetjük, hogy közülük többen majd itt a termelőszövetkezetben helyezkednek el — mondják.

E kétségkívül igen szép cél megvalósításához kevés lenne az iskola ereje. Nem rendelkeznek megfelelő gépekkel, a motorokat jól ismerő olyan szakemberekkel, akik tudásukat tovább adhatnák a fiataloknak. Ezért azt az utat választották, melyet a hasonló adottságú iskolák vezetőinek is követniük kell, ha eredményt akarnak elérni.

A Győzelem Tsz vezetői hamar fölismerték, hogy az iskola törekvése megegyezik az ő céljaikkal is, hiszen a szakember-utánpótlást legmegfelelőbben csak így biztosíthatják.

S hogy mennyire figyelemmel kísérik a fiatalok tanulását meg az idősebb tsz-tagok

gépek iránti vonzódását azt bizonyítja, hogy Nagy Vendel tsz-elnök maga is eljött a gépjárműtechnikai kiállításra.

— Szívesen látjuk a gyerekeket a termelőszövetkezetben is, gépeket bocsátunk rendelkezésükre, hogy az elméletben tanultakat a gyakorlatban is elsajátíthassák. Mérnökünk, Papp László rendszeresen tart előadásokat, segíti a fiatal gépjárműbarátok felkészítését — jegyzi meg az elnök.

Jó lenne, ha ezt a példát más termelőszövetkezetek is követnék. A tsz segítsége azonban nem csupán ebben merül ki. Jelenleg öt ösztöndíjasuk van — valamennyien a gépjárműbarát szakkörben kedvelték meg a motorokat —, akiknek a tanulásához havonta 15 munkaegységgel járulnak hozzá.

Az iskola elvégzése után Galambos György, Gróf István, Osztopáni János és a többiek is bizonyára szívesen

jönnek vissza a Tsz-be dolgozni.

Győzelem

A kiállításhoz, az előadáshoz szükséges motorokat, tablókat az MHSZ központi gépjárműiskolája bocsátotta rendelkezésükre. Szeles János, a gépjárműiskola vezetője így beszél céljaikról:

— Jogosan panaszkodtak a vidéki iskolák, hogy hátrányban vannak a városokban, a járási székhelyeken lévőkkel szemben — főként ott, ahol nincs nagyobb gépparkkal, járművekkel rendelkező tsz vagy vállalat —, s ezen kívánunk ebben az évben hathatósabban segíteni. Elsősorban úgy, hogy gépjárműtechnikai kiállításokat rendezünk több községben. Osztopán mellett Nagyatádon van ilyen, hamarosan lesz még Szöllősgyörö- kön, Zákánytelepen, s még jó néhány községben. Ezzel segítjük a gépjárműbarát szakkörök létrehozását.

Szalai László

Korszer! vezetés - követelmény

korszerű vezetésről is

szó esett a minap a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Terület* Szöyetségének elnökségi ülésén! Több tsz-elnök rámutatott arra, hogy a vezetés módszerei az utóbbi években nagyot változtak. Megszívlelendők voltak Tóth Károlynak, a szövetség titkárhelyettesének szavai, aki elmondta, hogy kritikusan kell szemlélni a leien légi helyzetet. Szükség van erre a szövetkezeti mozgalom egésze érdekében is, de egy-egy szövetkezet közvetlen érdeke’is megkívánja ezt.

Köztudomású, hogy a szövetkezetek nincsenek alárendeltségi, illetve közvetlen függőségi viszonyban egyetlen állami, társadalmi és szövetkezeti szervvel sem. így a szövetkezeti vezetés egyik legjellemzőbb sajátossága az önigazgatás. Ez abban nyilvánul meg, hogy a tsz-t végső soron a tagság vezeti, a vezetőket a tagság választja. A szövetkezeti vezetés a testületi és egyszemélyi vezetés sajátos ötvözete, s demokrácia elvén alapul.

Nagyfokú a marcali

A Marcali Járási Tanács

Végrehajtó Bizottsága tegnap a járás mezőgazdaságának gépesítettségéről és a gépek javításáról tárgyalt.

A megjelenteket dr. Ress Zoltán vb-elnök köszöntötte. A jelentést Stibicz Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezető terjesztette a végrehajtó bizottság tagjai elé. Utalt arra, hogy a járás mezőgazdasági üzemei az elmúlt egy-két évben jelentős mértékben növelték műszaki fel- készültségüket. Az erőgépek vásárlásánál előtérbe kerültek a nagyobb vonóerejű univerzális gépek és lánctalpas traktorok. Nem kielégítő viszont az állattenyésztési telepek, épületek műszaki fejlettsége. Ennek egyik oka, hogy az egyedi állattenyésztési telepek részére a kereskedelem nem tud olyan technológiát biztosítani, amely teljes egészében megoldana egy-egy termelői folyamatot. A meglévő konstrukció minőségileg nem kielégítő. nagy hibalehetőséggel működik, ezért a mezőgazda- sági üzemek idegenkednek tőle.

a gépek elhasználódása járás szövetkezeteiben

1970-ben az erőgépek száma tizenöttel növekedett az 1969- es állapothoz viszonyítva. A termelőszövetkezetek tavaly saját pénzügyi forrásból 13 199 000 forintot költöttek gépekre, és 12 661000 forint hitelt is felhasználtak. Annak ellenére, hogy ez az összeg kétszerese, mint amennyit

1969-ben gépvásárlásra fordítottak, a gépesítettség még mindig nem megfelelő. Az országos átlaghoz viszonyítva a járás szövetkezetei — az erőgépek korösszetétel szerinti megoszlását véve alapul — hátrányos helyzetben vannak. A gépállomány átlagos használtsági kora 6,9 év az országos 5,4-es átlaggal szemben. A meglévő traktorlétszám 17,5 százaléka nulla értékű, a termelőszövetkezetek a nyilvántartásaikban csak eszmei értékként szerepeltetik ezeket a gépeket.

Az ismert adatok alapján joggal állapítható meg, hogy elérkezett az idő a selejtezésre. Ez azért is szükséges, mert ezeknek a géneknek az üzemeltetési költsége magas,

munkateljesítményük alatta marad az átlagosnak. A mezőgazdasági üzemek ellátottsága szállítóeszközzel sem mondható kielégítőnek.

A jelenlegi kombájnállomány viszont biztosíték arra, hogy a kalászosok betakarítása — a veszteségidőket is figyelembe véve — négy-hat hét alatt befejeződhessen. A rendelkezésre álló kukoricabetakarító gépek lehetővé tennék a kukoricatermés teljes betakarítását optimális időn belül. A tárolást és a szárítás folyamatosságát viszont az üzemek nem tudják biztosítani. Nem kielégítő a burgonya- és a cukorrépatermesztés gépesítettsége. Ennek egyik indoka, hogy a vetésterület csökken.

Ezután a gépek javítása került szóba, majd a hozzászólók elemezték a tájékoztató jelentés egyes részeit. A vb-ülés'el- fogadta a beszámolót.

Az elmúlt tíz-tizenkét év alatt a szövetkezeti vezetőség munkája sokat változott, módosult. Ezeket a változásokat az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése segítette elő. Változást követelt a tsz-ek belső életének-megváltozása, s szövetkezeti demokrácia kiterjedése, elmélyülése is.

A termelőszövetkeszeti forma kezdeti időszakában általánosan jellemző volt, hogy a választott vezetőségből indult a kezdeményezés, mivel a szakember, szakvezető kevés volt a tsz-ekben. Az ilyen típusú vezetés mind kevesebb napjainkban, és csak néhány kis területen, kevés taggal, kevés szakemberrel rendelkező szövetkezetben található meg.

Nem szerencsés a vezetésnek egy másik formája sem, mely azt a gyakorlatot követi, hogy először csak a szakapparátus tárgyalja a kérdéseket, s azok már szinte lezártan, eldöntve kerülnek a vezetőség elé. A »-laikus« vezetőség nem tud beleszólni, »-jóváhagyja« azokat. Az ilyen típusú vezetésnél nem beszélhetünk önigazgatásról, tagsági vezetésről, egyértelmű és döntő a szakvezetés szava.

Távlatokban gondolkodva a két forma ötvözete felel meg leginkább a követelményeknek. Ha nem is döntő többségben, de szövetkezeteink jelentős részében már az érvényesül. A tagságnak, a tagság által választott vezetőségnek és a szakvezetésnek meg kell találnia a harmóniát, csak így lehet eredményes közös munkájuk.

A vezetői stílus különbözőségéből fakadó konfliktusoknak az esetek többségében az elnök az ütköző pontja, aki e hibás vezetési formáknál vagy a tagsággal, vagy a szakvezetéssel csap össze. Végső soron úgy tudják ezeket a konfliktusokat megelőzni, ha összszövetkezeti érdekeket képviselnek, tehát a gyakorlatban valósítják meg a szövetkezetpolitikát.

Ez a »-felülemelkedési készség« további gondolatokat szül. Csak széles .. t körű ember képes erre. A termelőszövetkezeti ein önök közül azonban korántsem tesz meg mindenki "mindent a szélesebb látókör kialakításáért. Nem kielégítő a továbbképzésük sem. Néhányan nem szívesen hagyják el a szövetkezetei, nem vállalkoznak a képzésen való részvételre. S az önképzés sem lehet intenzív annál, alá legyint a vezetéslélektannal, -módszertannal foglalkozó könyvekre, kiadványokra. Ma már nem elég a gyakorlat és a gyakorlat adta tapasztalat- halmaz. Mint ahogy nem elég a tudományos felkészülés sem, ha az Ismeretanyagot nem segíti a gyakorlat.

bban a szövetkezetben, ahol az elnök, a vezetőség tagjai tesznek lépéseket a korszerű vezetési elvek megismerésére, tanulmányozására, s a mindennapok gyakorlatából leszűrt tanulságok is segítik őket, nem fordulhat elő önkényes ítélet, törvénysértés. Ahogy a Középsomogyi Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökségi beszámolója is leszögezte; egyre ritkább az önkényeskedés, a törtvénysértés. A megváltozott gazdasági körülményekhez is jól viszonyulnak a legtöbb helyen. Ez viszont azt is bizonyítja, hogy sokan felismerték az igazságot: korszerű vezetés nélkül nincs korszerű gazdálkodás.

L. L.

A

Húsz országban működnek magyar szakértők

DANIEL LANG:

incidens

a 192-es magaslaton

19.

Eriksson boldogan hallotta ezt, mert mindig szenvedélye volt az ácsmunka. De egy lényegesebb okból is örömére volt, hogy Radcliffbe helyezték. Abban bízott, hogy itt több esélye lesz segítőtársat találni, mint a szakaszparancsnokságon. A mindennapos, kíméletlen harcoktól távol eső Radcliffben talán kevésbé tértek napirendre az emberek az indokolatlan kegyetlenkedések fölött; no meg sokkal többen voltak itt, egy hadosztály támaszpontján, és í«-- sokkal nagyobb volt rá az esélye, hogy megtalálja azt a hatékony pártfogót, akire szüksége volt.

«■Attól a perctől fogva, hogy megérkeztem Radcliffbe, állandóan őt kerestem, akárki legyen is« — emlékezik Eriksson.

Alig telt el egy hét, amikor megtört a jég. Merő véletlen- oégből, természetesen, hiszen másként nem is történhetett volna.

Késő délután volt, húsz társával éppen egy barakkot ácsoltak, és aznapra már majdnem végeztek is, amikor Eriksson azt látta, hogy egyikük, Boyd Greenacre kiválik közülük, hogy beszédbe elegyedjék egy arra járó, szőke, hosszú orrú, magas, századosi rangfokozatú lelkésszel- A két férfi látni valóan jó viszonyban volt egymással.

Eriksson sohasem látta addig a lelkészt. Nem mintha Greenacre-t olyan jól ismerte volna, csak annyit tudott felőle, hogy odahaza cowboy volt Arizonában, szívós fickó, jó ács, és nem sokat beszél.

Ahogy Eriksson a lelkészt elköszönni látta, úgy érezte, érdemes lesz jóban lenni Greenacre-rel. S eltökélte, hogy összeismerkedik az arizonai fickó barátjával, mert úgy hitte, hogy a hosszú orrú lelkész segít majd neki Mao ügyének tisztázásában. Ahogy kettejüket beszélgetni látta, rájött, hogy csakis egy lelkészen keresztül tudja megkerülni a szolgálati láncot

Az Igazsághoz tartozik: egy- eaer Reilly-tŐl is kért rá enHAZÄNK — lehetőségeihez képest — a tudomány terén elért eredményeit és tapasztalatait igyekszik átadni más országoknak is. Szakértőink jelenleg is a világ több mint 20 országában dolgoznak, s csupán azok száma, akik hosz- szabb ideig, 2—3 évig külföldön működnek, megközelíti a 300-at. A legtöbb szakértőnk Kubában, Nigériában, Algériában és Tanzániában dolgozik. Kormányunk megbízásából a TESCO Nemzetközi Műszaki

gedélyt, hogy Mao esetét alább azt meg kellett tudnom, # Tudományos Együttműködési megbeszélhesse egy lelkésszel, vajon hallgatni fog-e a ter-íjrocja szervezi, erősíti hazánk de a hadnagy lebeszélte róla. veimről.« \ és a fejlődő országok közötti

Lehetséges, hogy azért vető- *-A lehető legnagyobb köz- f tudományos kapcsolatokat, dött fel benne ez az ötlet ép- vétlenséggel, szinte csak fél-1 a magyar tudomány ered- pen akkor újra, mert azóta vállról, Eriksson kifaggatta az J menyei iránti érdeklődést ta- sokat töprengett Vorstról és a ácskülönítmény több tagját Jnúsítja, hogy műszaki szaktisztességről. Akárhogyan is, Greenacre-ről: egyiküket sem i embereinken túl jelenleg 25 úgy érezte, jó vágányon van, ismerte közelebbről, mint azJ magyar egyetemi tanár mű- hiszen a lelkészeknek hiva- arizonait. Az egyikkel borot- ^ödik külföldön, s közülük tásszerű gondjuk a lelkiisme- válkozás, a másikkal beton- többen tanszéket vezetnek, rét. keverés közben terelte Green- j, Zambiában például dr. Bródy

«■A lelkiismert is olyan do- acrfrtr<f, a , sz°t’ a™í’í"or _ meg- András az egyetem közgaz- log, amit az ember magával említette, hogy a háború uta-idasági tanszékének vezetője hoz a civil életből a háború- ni vakációját Arizonában Nigériában az IFE egyetem ba« — mondta. — -Annyira szeretné tölteni. gyógyszerészeti tanszékének

hozzánk tartozik, mint a Iá- Eriksson hamarosan kipuha- ugyancsak magyar professzor, bunk vagy a kezünk« tolta, hogy társai jó véle- dr. Éllő István a vezetője. A

Eriksson bizakodni kezdett. ménnyel vannak Greenacre- lagosi egyetem matematikai s SoíCS^ ről, és egy «»te. yacso^a vá- tanszékének megszervezésére vezze miként ismerkedhetne geztével> »étáim hívta Green- {szintén magyar professzort, oLze a Teszel ^e-t- Bár magáik voltak, j Pál Lászlót kérték föl a felsőEriksson óvatos maradt, s oktatási szervek. Az ugyan- -Vagy ő vagy senki más« — nem ^ említette Mao halálát, csak Nigériában lévő zariai idézte fel mosolyogva. — -Es Dg azt elmondta, hogy elra-f Achma dubello egyetem rek- csak Boyd Greenacre mutat- bolták és megerőszakolták, és i torhelyettese nemrég járt Bukatott be neki. így diktálta mint kiderült, már ez is elég í dapesten, tárgyalásokat foly- a megérzésem, és semmit sem volt, hogy Greenacre felajánl- f 1 atott magvar partnereivel, to- mertem változtatni rajta.« ja: azonnal keressék fel a lel-ivábbi professzorok, matemati- Övatos volt. Nem mehetett kész szállását. Odafelé Green-ikusok, építészek, geológusok egyszerűen oda Greenacre- acre elmondta, hogy a lel-}és közgazdászok kiküldéséről hez, hogy kerekperec elmond- készt Gerald Kirk százados-* *- ■»—-*-*-»«• <-,.i— *•- ja, mit akar. Greenacre ta- nax hívják, az utahi Ogden- lán elítélően reagál az ügyre, akárcsak szakaszbeli társai, de még az is megeshet, hogy kiderül róla: Meserve

be való, és mormon vallású. akárcsak ő.

Mrs. Eriksson, aki újból ká\ véval és süteménnyel kínálta} s«kemberek közreműködőé

vetkező két napot arra használta fel, hogy titokban úgyszólván -lekáderezze« Greenacre-t.-Többet kellett tudom róla, mint amennyit tudtam. Mi lesz, ha nem lesz hajlandó W ax-'m összehozni bennünket? hegférjét és engem, közbeszólt: »Sven meg én lutheránusok $ vagyunk. Minnesotának ebben a részében majdnem minden(Folytat)uk.)

Az észak-nigériai Cabo államban egész magyar kolónia működik; 16 magyar család él Itt, melynek tagjai a város rendezési tervét készítik, s ugyancsak magyar vízügy:

vei oldják meg a különbőz vízszabályozási munkákat.

Jelenleg csaknem 40 ma gyár működik közre az ENSr/ világszervezeteinek különböző programjában. Szakértőink (1 többsége vízügyi és mezőgaz- dasági problémák megoldásán

munkálkodik, segítve India, Kambodzsa, Ghana, Mali, Törökország, Kelet-Pakisztán, Guayana, Szudán mezőgazda- sági és vízügyi problémájának megoldását, de többen közülük egyéb ágazatokban is jelentős szerepet játszanak, így például Indiában az elektromos ipar, az Egyesült Arab Köztársaságban és Mauritius- ban pedig a textilipar fejlesztésében vesznek részt magyar szakértők. Kubában a gazdaság számos ágában tevékenykednek, így elsősorban az állategészségügy, a gépipar, az élelmiszeripar és mezőgazdaság különböző területein. A FAO megbízásából magyarok dolgozták ki Nigériában a Cross—River folyó szabályozását, legutóbb pedig a jemeni Vadi-Zabid folyó vízhasznosítási és szabályozási tervét készítették cl.

A magyar mellemi élet nemzetközi megbecsülését jelenti az a tény is, hogy mind több külföldi objektum tervezésére adnak megbízásokat szakembereinknek. Négy év alatt több mint 30 országból kaptak megrendeléseket mérnökeink. Indiának például évi 200 ezer tonna kapacitású új timföldgyár tervét készítik. Az Egyesült Arab Köztársaságban, Pakisztánban és Irakban számos híd épült magyar tervek szerint.

AFRIKA legnagyobb sport- létesítményének, az algíri stadionnak a tervét is magyar mérnökök készítették, s újabban Constantine új városnegyedének tervezésével bíztak meg mérnökeinket. A Német Demokratikus Köztársaság 12 városában mintegy húsz objektum épül magyar tervek szerint; a többi között lakótelepet, tej porgy árat, áruházát, egészségügy! központokat, ipari csarnokokat és Drezda földalatti vasútját tervezik magyar szakemberek.

N. U

0 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök. 19TL mániás