Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-11 / 59. szám

Kínai figyelmeztetés Nixonhoz A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága és a Kí­nai Népköztársaság kormánya, valamint a Vietnami Dolgo zók Pártja Központi Bizott­sága és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormánya közös közleményt adott ki •» kínai párt- és kormánykül­döttség 1971. március 5-től 8-ig Hanoiban tett hivatalos látogatásáról. A közös közlemény beveze­tőben leszögezi, hogy a Két ország kormány- és pártkül­döttsége e látogatás alkalmá­val megvitatta a jelenlegi in­dokínai helyzetet, valamint Kína és a VDK közös érdekű kérdéseit Eszerint Kína »a legnagyobb nemzeti áldozatoktól sem riad vissza-« az indokínai népei? segítésére foganatosított in­tézkedésekben, ha az ameri­kai imperializmus tovább ha­lad a háború kiterjesztésének úlián Indokínában — állapít­ják meg a vietnami látogatás eorán elhangzott beszéd és a közös közlemény közzététele nyomán a pekingi megfigye­lők. A megfigyelők egyébként a kínai párt- és kormánykül­döttség hanoi látogatását ar amerikaiak címére intézett fi­gyelmeztetésnek tekintik. Ni - xon nem folytathatja az esz­kalációt, hogy ezzel valami­lyen kínai ellenlépést ne vál­tana ki, amely egészen »-a legnagyobb nemzeti áldozato­kig“ mehet el. A megfogalmazás politikai hajlékonyságát növeli, hogy nem határolja körül pontosan sem azt az akciót, amelyet Kína további eszkalációnak tekint, sem a Kína által vál­lalt »nemzeti áldozatok“ ter­mészetét A feszültségért Izrael felelős (Folytatás az 1. oldalról.) Anvar Szadat egyiptomi el­nöknek Brezsnyevhez intézett üzenetét is. Marzaban egyiptomi gazda­sági és külkereskedelmi mi­niszter szerdán Moszkvában Nyikolaj Patolicsev külkeres­kedelmi miniszterrel találko­zott. A megbeszélésről kiadott hivatalos közlemény szerint a találkozó során baráti esz­mecserét folytattak a Szovjet­unió és Egyiptom kereskedel­mi kapcsolatai további fej­lesztésének kérdéseiről. Marzaban annak a magas szintű egyiptomi gazdasági küldöttségnek a tagja, amely Aziz Szidki miniszterelnök- helyettes vezetésével kedden érkezett Moszkvába. Az EAK küldöttsége új ke-, reskedelmi megállapodás meg­kötéséről tárgyal Moszkvában. A krízis nemzetközi lelentSségO Norvégia és Európa Az Atlanti Blokk Aziz Szidki (jobbról), az Egyesült Arab Köztársaság alelnö- ke és V. Novikov (balról), a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnökhelyettese. (Telefotó — TASZSZ—MTI—KS) A veszteség!ista egyre no (Folytatás az 1. oldalról.) zik amiatt, hogy az amerikai repülőgépek — köztük B— 52-es stratégiai bombázók — március 3-tól 7-ig bombázták a demilitarizált övezettől északra levő Huong Klap fa­lut, miközben az amerikai tüzérség a demilitarizált öve­zet északi részén levő két má­sik falut vett tűz alá. Az amerikai gépek táma­dásokat intéztek Quang Binh tartomány különböző területei ellen is. Eközben a VDK lég­védelmi ütegei egy támadó re­pülőgépet lelőttek. Kormányválság ausztráljában Corton leköszönt, McMahon az utódja John Gorton ausztráliai mi­niszterelnököt pártja, a kor­mányon levő liberális pán szerdán, feszült légkörben megtartott, háromórás ülésen leváltotta a pártelnöki tiszt­ségből, s helyére William McMahon külügyminisztert választotta meg A Gortonnal szemben fel­vetett bizalmi kérdésben a titkosan leadott szavazatok száma egyenlően oszlott meg. Ennek alapján Gorton kijelen­tette, hogy miután a párt már nem támogatja, a maga döntő szavazatát saját maga ellen adja le. (Ausztráliai szokás 6zerint a parlamentben több­séggel rendelkező párt elnöke egyben miniszterelnök is.) Az ausztráliai kormányvál­ságot Malcolm Fraser hadügy­miniszter lemondása váltotta ki, aki a hét elején Gortonnai, a kormány vietnami politiká­járól folytatott vita után ki­jelentette, hogy Gorton nem alkalmas a miniszterelnöki tisztség betöltésére. Az új pártelnök egy sajtó- értekezleten bejelentette. Bizonytalanság Tripoliban A nyugati olajtársaságoknak Tripoliban tartózkodó vezetői aggodalommal várják a líbiai kormány reagálását az általuk előterjesztett ellenárajánlatra. Növeli a bizonytalanságot, hogy senki sem tudja ponto­san, mikor jár le a líbiai kor­mány által megszabott 15 na­pos tárgyalási időszak. A meg­figyelők arra várnak, hogy hi­vatalos nyilatkozatot adnak ki, de bizonytalan, hogy erre mi­kor kerül sor. A hírek szerint az olajtár­saságok által vasárnap a lí­biai kormány elé terjesztett legutóbbi ajánlat az eddiginél közelebb áll a líbiai kormány igényeihez, de még mindig jelentős a különbség a két fél álláspontja között hogy változásokat kíván vég­rehajtani az eddig folytatott politikában. Főleg a gazdasá­gi, az adóügyi, a kereskedel­mi és a pénzügyi kapcsola­tokat kívánja felülvizsgálni az ausztráliai államok és a szö­vetségi kormány között. Viet­nammal kapcsolatban azt mondotta, hogy a kormány­nak erre vonatkozó politikáját eddig is támogatta, s ezt kí­vánja folytatni. Minden egyéb kérdéshez hasonlóan azonban a vietnami politika is felül­vizsgálat tárgyát képezheti — áfte hozzá. McMahon a külügyminiszte­ri tisztséget egy évvel "előtt vette át. A 63 éves politikus 1949 óta tagja a parlament­nek. Gorton miniszterelnök-he lyettes lett (MTI) Azután azt panaszolta, hogy »az idealista türelmetlenség­gel“ szemben milyen nehéz megmagyarázni az amerikai népnek, hogy »egyedül mara­dunk a világban, ha esztelen módon vetünk véget a viet­nami háborúnak“. Az elnök végül hangoztatta, hogy »o háború a végéhez kö­zeledik, s ez lesz talán az utolsó háború, amelyben Ame­rika részt vesz-*. Nixon elnök az interjú so­rán újra és újra a közvéle­mény türelmét kérte az in­dokínai háború »rendezett be­fejezésére-*, oly módon, ami »méltányos esélyt ad Dél- Vietnamnak arra, hogy a se­gítségünk nélkül is fennma­Nixon elnök »mélyen elkö­telezett buzgó pacifistának“ minősítette önmagát abban az interjúban, amelyet a New York Times szerdai számában hozott nyilvánosságra Az elnök — aki egyébként rendkívül ritkán ad exkluzív interjút — ezúttal hosszabb beszélgetést folytatott C. L. Sulzbergerrel, a New York Times főmunkatársával, aki megjegyzi: »A legérdekesebb dolog Nixon elnököt illetően az, hogy önmagát igazi, bár praktikus pacifistának tekinti.* Washingtoni megfigyelők ■viszont azt tartják legérdeke­sebbnek az exkluzív elnöki interjúban, hogy Nixon elnök beismerte »a vietnamizálási politika megmagyarázásának radjon“. (MTI) nehézségeit. Ez utóbbi abban is kifejezésre jut, hogy a Callup-intézet legutóbbi fel­mérése szerint az amerikaiak 69 százaléka nem ad hitelt a kormánynak — indokínai po­litikáját illetően. Meg kell mondanom, ha nem lenne televízió, roppant nehéz lenne számomra, hogy bármit is megértessek a nép­pel — fűzte hozzá az elnök arra utalva, hogy a sajtó »pesszimista a kormány indo­kínai politikáját illetően“. Aztán hangsúlyozta, hogy a Nixon-doktrina »különleges célja éppen az, hogy fenn­tartsa az USA világméretű szerepét, nem pedig az, hogy elzárkózzék a világtól, és visz- szahúzódjék a nemzetközi fe­lelősségtől«. északi szár­nyán, Norvégiában a szoká­sos, nyugodt skandináv idillt váratlan kormányválság za­varta meg. Borten miniszter- elnök, aki a polgári pártok koalíciójának élén kormá­nyozta az országot, kénytelen volt lemondani. Az elsősor­ban mezőgazdasági érdekelt­ségű centrumpárt élén Bor­ten akkor vette át a kor­mányzást, amikor az 1965-ös választáson meglepetéssze­rűen vereséget szenvedtek a Norvégiát három évtizede kormányzó szociáldemokra­ták. Mindennek nem lenne kü­lönösebb érdekessége Európa szempontjából, ha a kor­mányválság egyszerűen vala­miféle belpolitikai torzsalko­dás miatt robbant volna ki. A krízis azonban kifejezet­ten nemzetközi, külpolitikai jellegű, és hatásaiban egész Európa számára fontos lehet. A válság kirobbanásának közvetlen oka az volt, hogy Borten miniszterelnök az or­szág brüsszeli nagykövetének egy bizalmas beszélgetéséről készült jegyzőkönyvet muta­tott egy Haugestad nevű úr­nak, aki Norvégiában a Kö­zös Piacba való belépés ellen küzdő mozgalom vezetője. Haugestad pedig a beszélge­tés szövegét közzé tette a sajtóban, s az indiszkréció­ból kifejlődő botrány kény­szerítette lemondásra Bortan kormányát. A norvég kormányválság tehát a Közös Piac kiterjesz­tésével kapcsolatos tárgyalá­sok krízisét jelenti. Ez pedig már európai ügy. Annál is inkább, mert távolról sem pusztán a mezőgazdasági árakról vagy a norvég pa­rasztok életszínvonaláról van szó. Katonai-stratégiai ténye­zők is szerepet játszanak! ugyanis a NATO teljes jogú és stratégiailag elkötelezett tag­ja, de rendkívül szoros po­litikai, gazdasági és érzelmi Norvégia kapcsolatok fűzik a többi skandináv országhoz is. Ezek a kapcsolatok Észak-Európá- ban sajátos stratégiai egyen­súlyt hoztak létre, amit sem­miféle írásos szerződés nem öntött ugyan formába, mégis az európai stabilitás egyik fontos alkotóeleme. Lényege az, hogy — eltekintve a Nor­végia északi részért levő rö­vid szovjet—norvég határtól — Észak-Európában a Szov­jetuniót a NATO-tól két semleges ország (Finnország és Svédország) választja aL Emellett az egyensúly részé­nek lehetett tekinteni, hogy sem Norvégia, sem Dánia jiem engedik meg területü­kön a külföldi katonai tá­maszpontok létesítését és az atomfegyverek tárolását. A Közös Piaccal folytatott tárgyalások azonban — ame­lyek Norvégia esetében első­sorban a Piac és Nágy-Bri- tannia közötti megbeszélések eredményétől függenek — ezt a kényes egyensúlyt megváltoztathatják. Norvégia és Díifa zkí piaci belépése esetén ugyan­is megsokszorozódnék a nyo­más, amely Svédországot a Közös Piac irán-’ába hajtja. A semleges Svédország kö­zös piaci tagsága, vagy akár­csak szoros közös piaci kap­csolata már megbontaná az Észak-Európára jellemző »fo­kozatos stratégiai átmenetet*. S a veszélyt fokozná, hogy akkor Finnország gazdasági­lag nehezebb helyzetbe ke­rülne, ami közvetve veszé­lyeztetné Helsinki rendkívül értékes, gyümölcsöző és pozi­tív külpolitikai vonalát is. Norvégia magatartása így az adott helyzetben valósá­gos »stratégiai lavinát* indtí- hat el. Ezért egész Európa számára igen nagy fontossá­gú: miképpen alakul Norvé­giában a Közös Piachoz való csatlakozás híveinek és ellen­feleinek csatája. életszínvonal, állattenyésztés A Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága a kormányintézkedések tervezetéről Március 9-én ülést tartott a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottsága, s megvi­tatta az ország hús-, zsír- és élelmiszer-ellátásának bizto­sítására foganatosítandó kor­mányintézkedések tervezetét. A módosított program szám- baveszi, hogy a legalacsonyabb keresetű dolgozók béremelé­sére, a nyugdíjasok járulékai­nak növelésére hozott rendel­kezések és a régebbi élelmi­szerárak visszaállításának kö­vetkeztében a vásárló erő je­lentősen megnövekszik. Második napirendi pontként megtárgyalták az 1971—1975. évi állattenyésztés-fejlesztési tervet, amelyet a kormány terjesztett elő. A LEMP KB legutóbbi ülé­se határozatának megfelelően a pb határozatot hozott a köz­vélemény állami szervek ré­széről történő tájékoztatásá­nak megjavításáról. Megálla­pította, hogy elsősorban a gaz­daság, a társadalom, a kultu­rális és külpolitika kérdései­ről, valamint a kormány és az egyes minisztériumok tevé­kenységéről kell jobban tájé­koztatni a lakosságot (MTI) Március végére megállapodás? A hatok** tanácskozása és a francia külpolitika MM1 A francia kormány szerdai számolójában részletesen fog­ülésén Michel Cointat földmű­velésügyi miniszter beszámolt »a hatok« földművelésügyi minisztereinek kétnapos brüsz- szeli tanáckozásáról, amely a közös piaci mezőgazdaságban végrehajtandó strukturális változtatásokkal és a mezőgaz­dasági árak kérdésével foglal­kozott Cointat kijelentette: a ta­nácskozás alapján remélni lehet, hogy március végéig globális megoldás születik leg­alább is az árakat illetően. A francia minisztertanács szerdai ülésén Schumann kül ügyminiszter külpolitikai be­Belfasti zavargások Szerdán is feszült volt helyzet a sorozatos zavargá­soktól sújtott észak-ír fővá' rosban. A kora reggeli órákban ro­bogó gépkocsiból bombát dob­tak két belfasti épületre Je­lentős károk keletkeztek, de sebesülés nem történt. Árucsere-forgalom a Szovjetunió és Törökország között A Szovjetunió és Törökor­szág megállapodásra Jutott a soron következő egyéves áru­csere-forgalom tekintetében. Az 1971. április 1-től 1972. március 31-ig terjedő időszak­ra vonatkozó jegyzőkönyvi megállapodást most írták alá Moszkvában. Az új megállapodás értel­mében a Szovjetunió gépeket és gépi felszereléseket, szer­számgépeket, kohóipari ter­mékeket, műtrágyát, kőolaj- termékeket, rotópapírt és más árukat szállít Törökországba, ahonnan hagyományos török exportcikkeket — beleértve a gyapotot is —, továbbá ha­szonállatokat, szárított gyü­mölcsöt, citrusféléket és más árukat importál. (MTI) lalkozott a közel-keleti hely­zettel. Hangsúlyozta: Francia- ország őszintén óhajtja, hogy Jarring ENSZ-közvetítő minél előbb folytathassa tárgyalásait. A külügyminiszter kijelen­tette: »Franciaország kész támo­gatni minden kezdeményezést amely előmozdíthatja Jarring tárgyalásainak folytatását a négy nagyhatalmi együttmű­ködés keretében.“ A kormányhoz közelálló kö­rökben ezzel kapcsolatban hangsúlyozzák: a francia ál­láspont továbbra is változat­lan. Párizs síkraszáll a Biz­Amerikal aggodalom A védővámrendszer veszélyezteti tonsági Tanács 1967. november 22-i határozatának végrehaj­tása mellett. (MTI) ŐS BIBIK «MAGBÓL a Geoffrey Rippon, Nagy-Bri- tannia vezető képviselője a Közös Piac országainak brüsz- szeli megbeszélésein, előadást tartott a New York-i Harvard Bussiness Shool klubjában. Kijelentette: Ha a Közös Pia­cot nem sikerül bővíteni, az a védővámrendszer erősödésére vezet, és veszélyezteti az ame­rikaiak európai beruházásának eredményességét. Az EGK és az Egyesült Ál­lamok kölcsönös kereskedelme megháromszorozódott, amióta a közösséget 1958-ban megala­pították, s azóta is gyorsan fejlődik — tette hozzá. (MTI) Prágában szerdán ülést tar­tott a csehszszlovák szakszer­vezetek központi tanácsa. A plénumon Gustáv Husák első titkár vezetésével részt vett a CSKP Központi Bizottságá­nak küldöttsége is. Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke, fogadta a Ciprusi Parasztszövetség V. kongresszusán részt vevő szovjet, bolgár, magyar, NDK, román és Szíriái küldöttségek Az NDK összlakossága: 17 040 926. A tizedik helyen áll Európában. Corneliu Bogdánt, Románia washingtoni nagykövetét szer­dán fogadta Rogers amerikai külügyminiszter. A találkozót szívélyes légkör jellemezte. Heves incidensekre került sor szerdán délután a belgiu­mi Bastogne városában, ahol hatezer gazdálkodó tüntetett a Közös Piac árpolitikája el­len. Amerikai—nyugatnémet tár­gyalások kezdődtek Bonnban a Német Szövetségi Köztársa­ságban állomásozó amerikai csapatok fenntartási költsé­geinek fedezéséről. A libanoni diákok megszáll­ták a bejrúti egyetemet, til­takozásul amiatt, hogy a h»? tóságok nem teljesítik a* egyetemi oktatás megrefor­málására vonatkozó követelé­seket J 2 SOMOGYI NÉPLAP Csütörtök, 1971. március 11»

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents