Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

Otthonunk üvegtárgyai Virágos falu, virágos Magyarország Eszre sem Vesszük, az üveg­tárgyak — a poharak, vázák, tálcák és üvegek — végigkí­sérnek életünkön. Nélkülözhe­tetlen használati tárgyak, és sokszor igen szép díszítői ott­honunknak. Érdekes, hogy a műanyagok térhódítása mel­lett is, az üveg napjainkban éppen olyan kedvelt, mint amikor még híre-hamva sem volt a műanyag tálaknak, po­haraknak, kancsóknak. Az üvegtárgyak mindig megújul­nak, formájuk és színezésük, díszítésük alkalmazkodik, kö­veti a kor ízlését, formájával a célszerűséget szolgálja. Minden háztartásban hasz­nálnak vizes-, boroskancsó- kat, ivópoharakat A hasas és csúcsos formák leegyszerűsöd­tek, a fehér üveg megszínese­dett. A legújabb kancsók — szürke, zöld színben •— poha­rakkal kiegészítve készülnek a gyárakban. A célnak nemcsak megfelelőek, hanem szépek is. (1. kép.) Az üveg- és porcelánboltok sosem kínáltak még ennyi­féle poharat, mint napjaink­ban. Ez szükséges az italok gazdag választékához is, smó­A Tiszakécskei Községi Tanács versenyfelhívást inté­zett az ország falvaihoz: ki tudja szebbé, virágosabbá va­rázsolni faluját? Ebben a szép és érdekes ver­senyben sokan vesznek részt. Virágot ültetnek az utak mellé, a fák közé és a kerítések mellé. Ehhez a megmozduláshoz sze­retnénk segítséget nyújtani az­zal, hogy ismertetünk olyan vi­rágokat, melyek erre a célra a legalkalmasabbak. Ütszegélyező virágnak leg­jobb olyat kiválasztani, mely OTTHON CSALAD ÉÉlteig-Sii dosult a kínálás szabálya is. A j más formájú pohárban adjuk koktélt más pohárból illik ki- vendégünknek, mint a ször- nálni, mint a bort, a vermutot' pöt vagy a fröccsöt. (2. kép.) Diós bélés SS deka lisztet 1 sütőporral, 3 deka cukorral, 1 tojássárgájával és 12 deka zsírral jól eldolgozunk. A nagyobb részét tepsiben egyenle­tesen szétnyomkodjuk, barackízzel megkenjük, és a kővetkező dió- tőltelékkel borítjuk: 14 deka por­cukor, tél csomag vaníliás cukor, IS deka darált dió, 1 kanálka rum, Z tojás sárgája és S tojás ke­ményre vert habja. A dlótőlteléket a tészta másik leiével betakarjuk, villával meg- szúrkáljuk és tojással bekenjük, majd forró sütőben szép pirosra sütjük. Ha kihűlt, négyzetes dara­bokra vágjuk. Ha túlfolyik a porlasztó Kellemetlen dolog, ha vala­milyen okból túlfolyik a por­lasztóban a benzin. Ilyenkor a kelleténél több benzint szív be x henger, a motor a benzlndús keverék következtében nem húz megfelelően. Ez ártalmas a notornak: a hengerbe ömlő benzin ugyanis lemossa a hen- 'eríalat és felhígítja a motor­olajat. De a túlfolyás üzem­képtelenséget is okozhat, ami­kor a feldúsult keverék már nem gyullad meg, nem robba­nóképes. Az ilyen hibát jelzi a gépkocsiba áramló benzin­szag is, a porlasztónál pedig a benzin csepegése. A túlfolyást a felakadt úszó vagy a tűszelep alá került szennyeződés okozhatja. A fennakadást megszüntethetjük, ha a porlasztóházat, pontosab­ban az úszó körüli részt egy villáskulccsal vagy valamilyen fémtárggyal óvatosan megko­pogtatjuk. A fennakadt úszó az ütés rezgéseitől kiszabadul, s a szelep alá került kisebb szennyeződés is kimozdulhat. Ha ez a módszer nem segít, szét kell szerelni az úszóházat és megszüntetni a hibát. Emel­jük le az úszóház fedelét, hogy megvizsgálhassuk az úszóme­chanizmust, elsősorban az úszódobot, hogy megfelelően, akadálytalanul működik-e? Ezután emeljük ki magát az úszódobot, s rázzuk meg, nem kotyog-e benne benzin? Elő­fordulhat ugyanis, hogy kilyu­kadt, az úszóba benzin került és emiatt nem zár. Ilyen eset­ben óvatosan tágítsuk ki a re­pedést vagy a forrasztás eset­leges hibáját, és rázzuk ki a benzint az úszóházból. Utána ideiglenesen műanyag ragasz­tóval vagy gyertyaviasszal tö- mítsük el. Vizsgáljuk meg a tű­szelepet is, hogy megfelelően zár-e? E célból fújjunk bele a benzincsőbe, s egyúttal ujjunk­kal nyomjuk le a tűszelepet. Ha nem zár megfelelően, csa­varjuk ki a tűszelepet, és tisz­títsuk meg az odakerült szeny- nyeződéstől. Mind a szét-, mind pedig az összeszerelésnél gondosan járjunk el; főleg ar­ra ügyeljünk, nehogy a por­lasztó légtorkába valamit — legtöbbször csavaranyát — be- leejtsünk. Ha ez mégis megtör­ténne, szereljük le a porlasz­tót, és így távolítsuk el az akadályt, nehogy a motor be­indításánál a légáramlás a hengerbe sodorja, és súlyos tö­rést okozzon. kevés gondozást igényel és nem túl vízigényes. Fontos még az is, hogy az utak mentén jói. bírja a nyári tűző napfényt és a port. A sok-sok virág közűi válasszuk ki az egynyári mar­garétát és a verbénát. Az egy­nyári margarétának színkeve­rékét vegyük, több színben pompázó, magasra nőtt virá­gait szépen egészíti ki a ver­béna sötét lilája. A margaréta hazánkban is­mert és közkedvelt virág. Több fajtája ismert. A koronás mar­garéta vagy margitvirág a Földközi-tenger vidékéről származik. Minden évben újra kell vetni, magról szaporítják. Magassága hetven, nyolcvan centiméter. Alsó levelei keske- nyedőek, a felsők szórtak, alak­juk hegyes-fogas lándzsa ala­kú. A virágok négy-öt centi­méter szélesek, az ágak csú­csán magánosak, aranysárga színben pompáznak. A húsos margitvirág Észak­nyugat-Afrikéból származik. Szürkészöld, kevés ágú növény, levelei húsosak, szárnyasán szeldeltek, rövid, keskeny, he­gyes, kevés cimpájú szeletek­kel. Virágai fehérek, sárgák vagy bíborosak. Az őszi margitvirág vagy mádrafű a Kaukázusból és Kis-Ázsiéból származik. Évelő, de általában egyévesnek neve­lik. Levelei nyelesek, tojásdad kerületűek, puhák, szárnyasán metszettek. A számos apró vi­rág a szár csúcsán sátorozó, ki­csiny, rövid kocsányú. Virá­gai fehérek, általában útsze­gélynek ültetik. Magról szapo­rítják. Egyik legszebb fajtája az óriás margitvirág. Az óriás margaréta nevének megfele­lően nagy kelyhű virág, át­mérője a tíz centimétert is neghaladja. A virág szirmai hosszúkásak, hófehérek, a beí­ró csöves virágok sárgák. Le- /elei kissé húsosak. Nedves ta­lajt szeret, ezért szárazabb he- y-eken öntözést igényel. Ismerjük még a sarkvidéki margarétát és a rózsaszín mar- gitvirágot. A sarkvidéki mar- 3itvirág az északi sarkvidék­ről származó, törpe növésű vi­rág. Nálunk magassága eléri a két-három decimétert is. Leve­lei kissé húsosak, virágai ap­rók, fehérek. A rózsaszín mar­gitvirág a Kaukázusból szár­mazik. Virága magános, széles­sége eléri az öt-hat centimé­tert is. Sugárvirágai a rózsa­szín különböző árnyalataiban pompázhatnak, belső csöves vi­rágai aranysárgák. Napos he­lyen nyár elején virágzik. Az egynyári margarétát verbénával ültetjük. A lila /erbéna alacsony növésű, húsz­harminc centiméternél nem magasabb. Virágai eleinte er- nyőszerűek, később megnyúlt, háromágúak, sötétlilák. Magról szaporítják. Egész nyáron vi­rágzik. Több fajtája ismert ha­zánkban. Ezt a két kiválasztott virá­got az utak mellé, a fák alá ül­tessük el. Tehetünk a virág­magokból a kerítések mellé is, de vegyesen: verbénát marga­rétával. Nyáron a zöldellő fák, bokrok, mellett a virágok sok­féle színében is gyönyörködhe­tünk. A lakóhelyünket körül­vevő utcák virágoskertté ala­kulnak át. R. Zs. Idegen testek a gyermek szervezetében DANIEL LANG: Incidens a 192-es magaslaton 18. »■Ahogy hallgattam őket, az az érzésem támadt, hogy számtalan Meserve és Clark vesz körül-« — mondta. — »Mintha egy túlszervezett dzsungelbe kerültem volna, csupa név, rang és sorszám, alig valami más.« Bár lehangolta a szakasz és a tábor légköre, folytatta Eriksson, azért találkozott el­vétve a tisztességgel is. Időbe tellett, amíg erre rájött, és furcsa módon a tisztesség ha­tóerejéről annál inkább meg­bizonyosodott, minél többet töprengett Vorst »elsimító« ügykezelési módszerein. Ahogy százszor is véggon­dolta az egészet, egyre in­kább gyanút fogott, alighanem foghíjai vannak a százados magabiztos, látszólag megtá- madhatatlan álláspontjának. Ha nem volnának ezek a fog­híjak, kérdezte magától Erik­sson, akkor miért nem mond­ta neki mindjárt a százados, hogv hordja el magát? Miért volt fontos neki, hogy há­romszor is megtárgyalja Mao halálát? Csak ezekkel a fog­híjakkal magyarázható, hogy a századparancsnok ennyi buzgalmat tanúsított, hogy Eriksson biztonságba kerüljön- Mi másért oszlatta volna fel Vorst az osztagot, s hagyta csupán Manuelt »lőtávolon belül« Erikssonhoz? És csakis ezért ajánlhatta ' ' neki, hogy elhelyezi a századtól. Üzletszáma. volt a dolognak. De miért kell a századosnak ahhoz folyamodnia, hogy al­kudozzék valakivel, aki a ranglétra legalján áll? Miért igyekezett annyira elpalástol­ni egy ismeretlen parasztlány halálát, ha nem azért, mert rájött, hogy a tisztesség erői­vel is számolnia kell? Ahogy így tépalődött, emlé­kezik Eriksson, kialakult a fe­jében egy stratégia. »•Hogy mennyit tehetek Maóért, az csupán attól füg­gött, találok-e valakit, akinek a rangja és a tisztessége is megvan ahhoz, hogy segíteni tudjon« — mondta. — »Ha nem találok senkit, akkor megrekedtem a szolgálati út csapdájában.« Ntn*mber utolsó napján Eriksson osztaga két vagy há­rom Vietkong-katonát üldö­zött egy ösvényen, két sor sö­vény között, amikor az egyik oldalról hirtelen tüzet nyitot­tak rájuk. »Feküdj!« — ordított az osztagparancsnok, és a kato­nák a földre vágódtak. A még mindig láthatatlan támadók golyói porfelhőt csapva pásztázták körül a la­puló katonákat. Néhány pil­lanat múlva azonban abbama­radt a tüzelés, és a sövény mögül Reilly szakaszának egy másik osztaga bújt elő. Eriksson osztagának pa­rancsnoka durván lehordta kollégáját, aki szabadkozott. Tévedés történt — mondta —, embereivel éppen szundikált, amikor futó lábak zaja éb­resztette fel őket, és ösztönö­sen arra gondoltak, hogy az ellenség közeledik. Rögtön tü­zet szüntettek, amint elhang­zott az amerikai »Feküdj!« Vezényszó* A két osztag esetlenül ácsor­góit egymással szemben, és Eriksson őrmestere — még mindig haragosan — kijelen­tette, hogy amióta Vietnam­ban van, ilyen »tévedést« még nem tapasztalt. Miközben arra vártak, hogy őrmesterük haragja csillapod­jék, Eriksson — más dolga nem lévén — végignézte a másik osztag tagjait. Szeme hirtelen megakadt egy kife­jezéstelenül bámuló, ismerős arcon. »Manuel volt az!« — emlé­kezett Eriksson. — »Csak egy­másra néztünk, nem is üdvö­zöltük egymást. Ahogy az ar­cát néztem, eszembe jutott egyszerre két kérdés is, amit tőle vagy az őrmesterétől szí­vesen megkérdeztem volna. Hogy ki nyitott tüzet először Manuel osztagából. És hogy ki adta le az utolsó lövést Nem tudom, mit feleltek vol­na. Azt mindenesetre tudtam, hogy Manuel alaposan benne érezhette magát a slamasz- tikában.« így vagy úgy, Vorst száza­dos gondoskodott róla, hogy Eriksson még a következő nap hajnalán eltávozzék a pa­rancsnokságáról. A hetven mérföldre eső Camp Radoliff- re küldte, az első légi had­osztály támaszpontjára, An Khe városka közelébe­Erikssonnak addig kellett # ott maradnia, amíg meg nem * érkezik gépfegyverkezelői ki- r nevezése, mert Vorst már el- $ küldte Eriksson áthelyezési t papírjait a helikopterparancs­nokságra, hogy ott hivatalo­san jóváhagyják az áthelye­zést. Addig ideiglenes szolgá­latát egy ácskülönítményben kellett végeznie, amely a húszezres lélekszámú támasz­pont számára új lakhelyeket épített (Folytatjuk..) AZ EGY-KÉT ÉVES gyer­mek a külvilág apró tárgyait ízlő- és szaglószervének igény- bevételével kezdi megismerni, | mivel ebben a korban ízlő- és | ízaglóérzéke a legfejlettebb. Gyakran megesik, hogy a baba véletlenül lenyeli az idegen testet. Idegen test kerülhet ezenkívül a nagyobbacska gye­rekek orrába, a fül külső hal­lójáratába, a szem kötőhártya- tasakjába, a légcsőbe, a húgy­csőbe stb. A lenyelt idegen tes­tek között igen gyakori az apró műanyag játékszer, a cucli szo- pókája, műanyag és fémgomb. golyócska, varró- és gombostű, biztosítótű, hajtű, mócsing, csontocska, halszálka, növényi mag, tabletta stb. Ha az idegen test megakad ,a torok alsó részében, öklende- i zést, hányást, elkékülést, fulla- Jdást okozhat. Ilyenkor a kis- ágyermekeket lábánál fogva fej- ijel lefelé lógatva rázzuk meg. Jhogy kihulljon belőle az ide­gen test. Ha a gégében akad meg a tárgy, fulladás, köhögés lép fel, és ha nem csillapodik le pár perc alatt, a legsürgő­sebben orvoshoz kell vinnünk a gyereket. A halszálka megakadhat a torok nyálkahártyaredőiben, a mandulában, s öklendezést okoz, köhögést ritkán. Ha nem látjuk a torokban, és a gyerek nem hányta ki, itassunk vele vizet, nyelessünk kenyérbelet, hátha sikerül lehajtani vele a szálkát a gyomorba, ahol eset­leg kisebb bajt okozhat; fon­tos az, hogy elmúlik a fulla- lásveszély. Ha az idegen test a nyelőcsőben akad meg, fáj­dalommal, nyelési zavarral Jjár. Orvoshoz forduljunk ilyen a esetben Is. A lenyelt Idegen i testek általában nagy térfoga­tú táplálék (burgonya) pár na­pos etetése után a széklettel maguktól eltávoznak a szerve­zetből. Ezért a bélsárt állan­dóan ellenőrizni kell, hogy ki­jutásukat észrevegyük. A fém­tárgyak útját a röntgen segít­ségével könnyű követni. Még a tűk is jórészt szövődménymen­tesen keresztülhaladnak a bél­rendszeren. A légcsőbe jutott idegen test erős köhögést, fulladást, alkékülést okoz, s a tünetek minden mozgatásra erősödnek. Azonnal kórházba kell szállíta­ni a gyereket, időközben hagyjuk mozdulatlanul olyan testhelyzetben, amilyet ő ma­ga a legkedvezőbbnek érez. Legveszélyesebb a pelyva, tok­lász, kalász (árpakalász) és a magvak. Az orrba, a külső hallójárat­ba jutott idegen testek legin­kább növényi magvak, s a szü­lők nem veszik észre mindig jelenlétüket. Az orrban levő babszem, kukoricaszem idővel helyi jellegű nyálkahártya­gyulladást, egyoldali orrfo­lyást, tüsszögést okoz. A szü­lők legtöbbször »náthával« vi­szik orvoshoz a gyereket. A fülben levő magvak, esetleg ’•ovarok viszketést, fájdalmat, túlfolyást, nagyot hallást okoz­nak. Eltávolításukkal ne pró­bálkozzunk, mert a csipesszel csak beljebb tolhatjuk őket, és mert meg is duzzadnak a test­nedvek hatására, és szorosan beékelődnek. Kivevésük az or­vosra tartozik. A SZEM kötőhártya-tasakjá- ból nedves vattapálcával tá­volíthatjuk el az oda jutott 'degen test szemcséit. A szaru- hártyába fúródott idegen test eltávolítása orvosi feladat. Dr. Sz. D. Kaszinótojás f Személyenként két tojást ke- iményre főzünk. A tojásokat ket- -tévágjuk. A sárgáját egy-két ka­nál tejbe áztatott zsemlével, egy púpozott kávéskanál mustárral, íz­lés szerinti mennyiségű szardel­lapasztával, 5 dkg finomra vágott sonkával, egy-két kanál tejföllel, a apróra metélt zöldpetrezselyem- Jme keverjük ősze, és púpozottar. \ megtöltjük vele a fél tojásokat, fHelyezhetjük a tojásokat francia- ▼ saláta-alapra, de elég, ha tartárral Öntjük le és aszplkkockákkal szór­juk meg. A kaszinótojást különféle tölte­lékkel tölthetjük meg, de mivel munkaigényes, csak akkor ké­szítsük, ha vendéget várunk, vagy amikor van időnk bíbelődni vele. Reszelhetünk például a sárgá­jába szárnyasmájat, díszíthetjük a kaszinótojások tetejét egy-egy cso­mó fekete kaviárral, de darál­hatunk bele szardíniát, vagy bár» milyen dobozolt* olajos, füstölt bd» lat. Q SOMOGYI «IÉÍLÍP Szerda. 1971. március IS.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents