Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-09 / 57. szám

A PANASZKODÁS JOGÁRÓL m régi vicc valahogy így yQ szólt: Svájcban találko­zik két magyar, az egyik disszidens, a másik hi­vatalos kiküldetésben jár kint, beszélgetnek. Mindkettő di­csekszik a fizetésével, a laká­sával, a kocsijával, egymást túllicitálva bizonygatják, hogy milyen jól megy soruk. A ki­látogató magyar summázza helyzetét, hogy szóval, nem panaszkodhat. Mire a disszi­dens: na látod, én viszont még panaszkod hatom is. Csakugyan szakállas a vicc, idejét múlta. Mert tessék csak belegondolni, ki az, aki nálunk manapság nem panaszkodhat? Ebből a szempontból is teljes az állampolgári jogegyenlőség, nincs hátrányos megkülönböz­tetés, származásra vagy nem­re való kategorizálás. Vala­mikor, hát igen, akkor elő­fordult, hogy volt. Az élte- sebbek még jól emlékezhet­nék a régi időkre, amikor állítólag az volt az ábra, hogy Inkább lent panaszkodtak, de mire ez feljutott az illetékes fórumokhoz, addigra valami egészen csodálatos átalakulá­son ment át a szöveg. A pa­naszkodásból helyeslés lett, méghozzá nem is akármilyen- E sajátos jelenség következ­tében, ha például a normák­ra panaszkodtak az üzemek­ben, úgy ez a felső vezetés­hez már némileg módosított változatlan érkezett el, és mi­re a panaszosokhoz visszaju­tott, az lett belőle, hogy a dolgozók kívánságára felül­vizsgálták a normákat. Amit úgy kellett érteni, hogy meg­szigorították. És amiből telje­sen világos lett, hogy a pa­naszkodással csínján kell bán­ni. De hát ez régen volt, tán igaz. sem volt. Sokkal figye­lemre méltóbb a múltnál a je­len, amelyben lent is és fent is bátran- panaszkodnak. He­lyesebben panaszkodunk. Oda- és visszapanaszkodunk. Ezt úgy keli érteni, hogy tegyük fel, valamiből nincs elég az üzletekben. A vevő már csak olyan, hogy ezt előbb-utóbb észreveszi. És panaszkodik. És mint tudjuk, nem hasztalanul. Előbb vagy utóbb visszapa naszkodnak neki- Elpanaszol- ják, hogy az igények ugrás szerűen megnőttek, hogy nagy a munkaerő-vándorlás, emiatt a termelésben fennakadások vannak, hogy nincs elég szál­lítóeszköz, emiatt a »►terítés­ben-« is fennakadások vannak, ráadásul a kereskedelem is hibás, mivel nem rendelt ele­get Ez persze így eléggé álta­lános megállapítás, ki-ki be­helyettesítheti a képletet az éppen időszerű hiánycikkel. Maradjunk ezúttal a sörnél, amely nyaranként immár klasszikus hiánycikk, tíz év­vel ezelőtt sem volt elég be­lőle, s mint a múlt héten be­jelentették, az idén sem lesz más a helyzet Pontosabban, valamicskével több lesz a sör, mint tavaly, de változat­lanul kevesebb a szükséges­nél. No már most, ez annyira megszokott állapot, hogy vol­taképpen nem is volna érde­mes szóvá tenni. Rögtön meg­láthatjuk azonban, hogy na­gyon is érdemes, nem mehe­tünk el behunyt szemmel a fejlődés jelenségei mellett. Hogy mi itt a fejlődés? Tes­sék csak végiggondolni a dol­got. Most még csak márciust írunk, de már megmondják, hogy nyáron, sajnos, nem lesz elég sör. Régebben úgy volt, hogy utólag panaszkod­tak. Nem volt sör, erre jött a nyilatkozat, hogy miért nincs sör. Hát nem kétségtelen a fejlődés? Csak fel kell ismer­ni: itt egy új jelenséggel, az előrepanaszkodással állunk szemben, s ha minden jól megy, akkor ellátásunk mind több területén tapasztalhatunk majd hasonlókat. m ztán arra is érdemes felfigyelni, hogy az előrepanaszkodás sok­kal körültekintőbb, árnyaltabb a korábbiaknál. A növekvő igények és az ezekhez képest szűkös sörgyári kapacitás ugyan még szerepel, de most már a komlóra is panasz té­tetik. Hogy bár Európában ,-i mi éghajlatunk a legkedve­zőbb komlőtermesztéshez, mégis, az utóbbi években lanyhult a termelési kedv. mert a növény rendkívül munkaigényes. Megtudhat­juk továbbá, hogy a komlót a régi módszerekkel már néni lehet nagyüzemi szinten ter­melni. így hát a sörügyet már,ko­ra tavasszal sikeresen lezár­tuk, s ha megtörténik, hogy nyáron hiába keresünk egy pohár habzó italt, a jól tájé­kozottak nyugalmával bólint hatunk: ja persze, a komi»: az oka, miért olyan munka- igényes. És bár sört az idén is nagyobb mennyiségben kell importálni, azért megnyugta­tó, hogy magyarázatokat, pa­naszokat nem kell, azokból immár kielégítő a hazai ter­melés, az egy főre jutó adag­ban elértük, sőt túlhaladtuk a nálunk gazdagabb, fejlettebb országokat is. Lám, ebben semmi okunk panaszra. Summázva a dolgokat, elvi és gyakorlati szempontból egyaránt el kell ismemi, hogy a panaszkodás, mint állampol­gári jog, mindenkit megillet mindenkire kiterjed, többé nem a kisfogyasztók kivált­sága. Vagyis a demokratizmus további szélesedésének lehe­tünk tanúi. Mélységesen igaz a mondás, hogy életünk min­den területén együtt sírunk és együtt nevetünk. E gyelőre úgy tűnik, hogy többet sírunk — együt­tesen és külön-külön is — lent csakúgy, mint fent. Jól kipanaszkodjuk magunkat, élünk jogunkkal, abban a re­ményben, hogy fogunk mi még nevetni is esetleg némely olyan dolgon, ami miatt most panaszkodunk, oda, vissza és előre. Politikai és szakmai tér etet gyűjtenek Hasznosan töltött falusi esték Pintér Lajos a magyaratádi Barátság Termelőszövetkezet függetlenített párttitkára. A szövetkezeti központ mellett Rácegres és Patalom tsz-tagjai dolgoznak egyazon közösség­ben, a kommunisták munkáját Pintér Lajos vezette több mint félszáz tagú alapszervezet fog­ja össze. Közte és a gazdaság vezetői között élő, mindennapi a kapcsolat, jóllehet hetenként csak egyszer, szombatonként beszélik meg a végzett mun­kát és a további feladatokat. — Nyolc éve dolgozom együtt Visnyei Mihály tsz-el- nökkel, s az elvtársi kapcsolat még mindig eredményes volt. \mikor hetenként összeülünk, itt vannak az üzemegységveze­tők is, s nemcsak a gazdasági, hanem a politikai feladatokat is megtárgyaljuk. Az ő monda­nivalójuk után nekem is van mindig miről tájékoztatni őket. 'gy aztán mindenről tudunk, s ha nyilatkozni kell, erről vagy arról beszélni az emberekkel, az elnökkel mindig egy nyel­ven beszélünk. Nem módsze­rünk, hogy a kényes kérdések­ben egymásra hárítsuk a fele­lősséget, s küldözgessük a gaz­dákat egyik vezetőtől a másik­hoz. Most a X. pártkongresszus határozatait, azok egyes pont­mit tárgyaljuk. A kommunista küldöttek országos tanácskozá­sának nagy visszhangja volt nálunk is, sokat beszéltek róla az emberek. Odafigyeltek arra, ami azokban a napokban Bu­Évi 50000 forint Másodállás a háztáji gazdaságban Ezt mondja a lakásrendelet Mennyi pénz keli (Tudósítónktól.) »Amikor a termelőszövetke­zetből hazatérek a végzett munka után, nincs megállá­som egy percre sem. Csalá­dunkban hárman vagyunk ter­melőszövetkezeti tagok, és emiatt vár a 3,5 hold háztáji gazdaság minden munkája, ezenkívül itt van a házikert, no és az állatok.-« — Mindezt Rácz Jánostól hallottam So- mogysárdon, aki a termelőszö­vetkezet darálójának vezetője, is a fogyasztási szövetkezet egyik legaktívabb tagja ebben a községijén. A háztájiban és a kertben kukoricát termelnek, szamócá­val foglalkoznak, a nyúl- és a sertéstenyésztés is mindennapi gondjuk. Hajnaltól késő esti" nagyon sok munka van ezzel De az évi 50 000 forint, melyet a családnak a háztájiban vég­zett munkája hoz, elfogadható jövedelem. 300 négyszögöles szamócás területükön a Gorella és a Senga-Sengána fajtákat ter­melik. Tavaly ez a növény 15 szer forintot hozott a család­nak. Évi 6—7000 forintot kap­nak nyulakért. Az új-zélandi ás a magyar vadas fajtákat ke­resztezték. Tavaly a 4 anyá­tól 75 darabot adtak el. Az ólak most is tele vannak kocával, süldőkkel. Az elmúlt ívben a 10 hízót jó áron érté­kesítették. Az eleség ez évben :s rendelkezésre áll. Élmény volt megnézni azt a barkácsműhelyt, amelyben Rácz János az ásót élesíti és a munkához szükséges szerszá­mokat tartja rendben. Szorgal­mas család, sokat fáradnak, dolgoznak, de munkájuknak van értelme. dapesten elhangzott. Most az a feladatunk, hogy a tennivaló­kat megértessük és azokból a teherbíráshoz képest a lehető ’egtöbbet vállaljuk. A párttitkár olyan szenve­déllyel beszélt a célokról, olyan lelkesen a megvalósítás módszereiről, hogy világosan kitűnt: ahogyan az elnökkel, úgy az itt élő emberekkel is megtalálták a közös hangot — egy nyelven beszélnek. Ennek az eredménye, hogy így tájé­koztathatott a politikai okta­tásról: — A három helységből öt­venkét kommunista, ezenfelül több mint hetven pártonkívüli vesz részt az oktatásokon, kü­lön-külön a lakóhelyükön. Mi­vel mezőgazdasági tagozat a miénk, a politikai oktatás mel­lett a szakmai továbbképzés is biztosított ezeken a hétfői na­pokon. Pártépítési feladataink teljesítését is segíti ez az ok­tatási forma, a részvevők kö­zül többre úgy számítunk, mint párttagjaink számának gyarapítására. örvendetes, hogy Magyaratádon tizennyolc, Rácegresen kilenc, Patalomban pedig csaknem húsz nő vesz részt az oktatásokon. Sok eset­ben férj és feleség együtt jár az előadásokra. Magyaratádon Czeglédi Géza főagronómus, Rácegresen Hor­váth János vb-titkár, Patalom­ban pedig id. Baksa Sándor ta­nácselnök tartja az előadáso­kat. A rendszeres ellenőrzés­ről az alapszervezet vezetősége gondoskodik: Visnyei Mihály tsz-elnök és Auguszt Ilona is­kolaigazgató látja el ezt a megbízást. Továbbképzést említettem az imént, s tettem ezt azért, mert erre vonatkozóan olyan tervet készítettek a szövetkezetben, amelynek megvalósítására kö­vetkezetesen törekszenek. A szakmai és a politikai tovább­képzést szolgálja a beiskolázá­si térv. Énnek értelmében vé­gezte el a párttitkár Kaposvá­ron az öthónapos pártiskolát, s jár most’,, a tsz-elnök a Mar­xizmus—Lehinizfnüs Esti Egyetem általános tagozatának második évfolyamára, — A mi javaslatunkra gya­rapodik a jól képzett szakem­berek száma a gazdaságban — mondta Pintér elvtárs. •— Ké­résünkre növelték a szak­könyvállományt. Megalapozott terveink vannak, és véleményt mondunk a különféle dolgok­ban, ezért van tekintélye ná­lunk a pártszervezetnek. Ér­veink hatottak az alkalmazot­takra is: valamennyien tag­ként beléptek a tsz-be. így dolgoznak Pintér Lajo- sék. Szervezetten, céltudatosan és eredményesen. Hernesz Ferenc Tanácsi teendők a választások előkészítésében egy lakás felépítéséhez? ; K Nagybajomban IVi.'.iiuji pénz kell ahhoz, hogy valaki tanácsi értékesí- tésű lakást vásároljon, belép­jen egy több szintes lakóház építői közé, vagy családi há­zat építsen? A kérdésre köny- nyebb úgy válaszolni, ha el­mondjuk, hogy az egyes la­kásépítési formákhoz mennyi kedvezményt ad az állam. Aki tanácsi értékesítésű la­kást akar vásárolni, annak a — szociálpolitikai kedvez­ménnyel csökkentett — a vé­telár 15 százalékát előtörlesz­tésként kell megfizetnie. A vételár hiányzó nyolc­vanöt százalékát pedig — évi 1 százalékos kamattal — harmincöt év alatt kell tör­lesztenie. Ha lakótelepen épít vagy vásárol több szintes ház­ban lakást, az eladási ár 25 százalékát kell előtörlesztés­sel megfizetnie, a hiányzó ösz- szeget kölcsönként kapja meg harmincévi törlesztésre. A ka­mat mértéke itt 110 000 forin­tig évi két százalék. Az ezen felű.i összegre pedig hatszá­zalékos kamatot számolnak fel. (Ha ezeket a lakásokat lakásépítő szövetkezet építte­ti fel, a törlesztési idő 35 évre emelkedik, s 120 000 forint kölcsönt adnak 2 százalékos kamatra.) Ha több szintes lakóházat nem lakótelepen építenek, az eladási árnak legalább 30 szá­zalékát kell előtörlesztésként megfizetni. A hiányzó össze­get 100 000 forintig három-, ezen felül hatszázalékos ka­mattal harmincévi törlesztés­re kapja meg a lakástulajdo­nos. Ha az OTP épít egyedi több szintes lakóházat, a ke­reslet—kínálat szabja meg a kölcsön és a készpénzbefizetés arányát. A jogszabály csupán olyan megkötést tesz, hogy az eladási ár felénél több nem lehet az évi 4 százalékos tör­lesztéssel húsz évre adott köl­csön. Családiház-építkezésnél más­ként alakul a kölcsönösszeg, ha a megyeszékhelyeken, városokban, kiemelt települé­sen vagy másutt építkeznek.. Megyeszékhelyen, városokban vagy kiemelt településeken az építési költségeknek legföl­jebb 50 százalékáig lehet köl­csönt adni, ennek összege- azonban a 80 000 forintot nem haladhatja meg. Negyvenezer forintig 2, e határ felett 6 százalék a kamat, s legkésőbb 25 esztendő alatt le kell tör­leszteni. Az egyéb településeken épí­tett lakóhazaknál legföljebb a költség felére adható kölcsön. Az összeg felső határát itt 70 ezer forintban határozzák meg. Ennek megfelelően két­százalékos kamattal 35 000 fo­rintot adnak, ezen felül hat- százalékos kamatot kell fizet- ni. A közelgő választások elő­készítésének jelentős politikai, szervező és adminisztrációs munkájából tetemes részt a különböző szintű tanácsok vé- j geznek el. Feladataikról, teen- j dóikról a Minisztertanács Ta­nácsi Hivatalának illetékesei ‘ elmondották az MTI munka- ■ társának: — A 352 országgyűlési kép­viselő és a csaknem 70 000 helyi tanácstag egyidejű meg­választása csak rendkívül jó szervezéssel bonyolítható le zökkenőmentesen. A szervező munka fontos állomása egye­bek között a választójogosul­tak összeírása, névjegyzékük elkészítése; a választási szer­vek életre hívásának előkészí­tése; segédkezés a jelölő gyű­léseknél, és a választási el­nökségek, illetve választóke­rületi és szavazatszedő bi­zottságok munkájának meg­szervezése. Mindez nagy fi­gyelmet, tájékozottságot, jog­szabályismeretet, gondosságot igényel. A választási elnöksé­gekben, az országgyűlési vá­lasztókerületi, illetve a sza­vazatszedő bizottságokban hozzávetőlegesen harmincez­ren tevékenykednek majd. Az írásbeli munkát egyéb­ként egyszerűsítettük, nem készül például ideiglenes név­jegyzék, mellőzünk több, ko­rábban falragaszokon közzé­tett hirdetményt, és sok »►pa­pírmunkát« tesz szükségtelen­né a tanácsi választókerületi bizottságok megszüntetése is. Ezek és más formai elemek elhagyása nemcsak a munkát könnyítik meg, hanem a fon­tosabb feladatok gondosabb ellátását is lehetővé teszik. A hely! építő- és vegyesipari ktsz konfekcióüzemében leány­kanadrágokat és férfipantallókat készítenek. Megrendelőjük a Nagykanizsai Textilnagykereskedelmi Vállalat és a buda­pesti Centrum Áruház. A múlt évben ötmillió forint értékű árut készítettek. Üzemüknek az az előnye, hogy kis szériák­ban készítik a fazonokat, egy-egy fazonra pár nap alatt át tudnak állni. Ebben az évben 4000 ágyneműgarnitúráí is készítenek Az „igazi” tavaszt várják Istvánéiban Befejezték az őszi vetésű kalászosok fejtrágyázását az istvándi Űj Élet Termelőszö­vetkezetben. Hatszázharminc holdon végezték ezt a mun­kát. Az alaptrágyázást is megkezdték a kapásnövények tető Vállalat dombóvári al­központjával., A növénytermesztést gépe­sítik. A kukoricára és a bur­gonyára már nincs gond, a múlt évben több gépet vásá­roltak. Javításuk folyamatos, területén. Ahogy Sülé József így az idén télen csak a kar főagronómus elmondta: az őszi mélyszántáskor kimaradt homokos területeken a múlt hónapban végeztek ezzel a munkávaL Talajvizsgálatot igényelt a termelőszövetkezet annak megállapítására, hogy az őszi műtrágyázás megfelelő hatás­fokú volt-e. Az eredmény megnyugtató. Kukoricát 266 holdra vetnek majd. A bur­gonyát 135 holdon kell szedni \ somogyi sárga és a kisvár- dai rózsa nagyon bevált itt is. Száz hold vetőburgonyára szerződtek & Vetőmagtermel­bantartást kellett végezni a szerelőműhelyben. Gondoltak a tavaszi mun­kákra is. SPC—6-os vetőgépet vásároltak, hogy minél hama­rabb földréteg alatt legyen a vetőmag, ha beköszönt a na­pos idő. Már alig várják a ki tavaszodást, hiszen nemsoká­ra a burgonya előhajtatását is meg kell kezdeni fóliák alatt. Állami támogatással tíz hold csemetést szeretnének telepí­teni, ahol szintén fóliák alatt edződnének, nevelődnének a »►fagyerekek«. «OMOCT1KÍPláP 'KgVML seen mf-reürm 9. 3

Next

/
Thumbnails
Contents