Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-31 / 76. szám

¥11 AG PROLETÁRJAI. EGYESÖLJETEK 3 t-('t* j A,. 4 Ára: 80 fillér Somogyi Néplap AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVII. évfolyam, 76. szám 1971. március 31,. szerda A KÖZPONTI BIZOTTSÁG BESZÁMOLÓJÁVAL Az SZKP XXIV. kongresszusa megkezdte munkáját Kilencven ország 101 delegációja képviseli az öt kontinens haladó pártjait iiávei József és Aczél Endre jelenti Moszkvából: Kedden délelőtt a moszkvai Kreml kongresszusi palotá­jában megnyílt a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa. A hatalmas tanácskozó termet már jóval tíz óra előtt zsúfolásig megtöltötték a hazai és külföldi küldöttek — szá­muk körülbelül hatezer. A terein egyetlen dekorációja: egy mozaikkockákból összerakott Lenin-portré. Moszkvai idő szerint pontosan it órakor szűnni nem akaró taps köszöntötte az SZKP vezetőit, a politikai bi­zottság tagjait, a pb póttagjait, a központi bizottság titkárait s a köztársasági pártok első titkárait. Hatalmas taps üdvö­zölte az elnöki emelvényre lépő külföldi delegációvezetőket is, köztük Kádár Jánost, az MSZMP KB első titkárát. Néhány perccel tíz óra után Nyikolaj Podgornij, a po­litikai bizottság tagja, a Legfelső Tanács Elnökségének el­nöke lépett a szónoki emelvényre. Közölte, hogy a küldött­választó taggyűléseken 4963 delegátust választottak meg, s az öt földrész kommunista és munkáspártjait,. nemzeti de­mokratikus és baloldali szocialista pártjait, illetve mozgal­mait S0 ország 101 delegációja képviseli Bevezetőjében Nyikolaj Pod­gornij röviden áttekintette a XXIII. kongresszus óta eltelt Időszak eseményeit, szólt a mostani tanácskozás hazai és nemzetközi jelentőségéről, sú­lyáról, majd a központi bi­zottság nevében sorban üdvö­zölte a küldföldről érkezett vendégeket. Kiemelte, hogy a külföldi delegációk nagy szám­ban való megjelenése a Szov­jetunióhoz, az SZKP-hoz fű­ződő szolidaritást példázza, az antiimperialista., haladó erők ckcióegységét erősíti, A küldöttek tapsa először a testvéri szocialista országok pártjait, majd a kapitalista és fejlődő országok kommunista pártjait, végül a baloldali szo­cialista. nemzeti demokratikus pártokat, felszabadító mozgal­makat köszöntötte. A Küldöttek ezután — az el­nöklő Podgornij javaslatára — egyperces felállással adóztak a XXIII. kongresszus óta el­hunyt személyiségek emléké­nek. A szónok először a szovjet párt nagy Jialottairól,, Vorosi­LEONYID BREZSNYEV: lovról és Svemyikről, majd a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom elhunyt ki­válóságairól emlékezett meg, ígv Münnich Ferencről, mint a nemzetközi mozgalom nagy alakjáról, a Magyar Kommu­nista Párt egyik alapítójáról, s Dobi Istvánról, a vezető ma­gyar államférfiról. Külön szólt arról a veszteségről is, amely az egész haladó emberiséget ér­te Ho Si Minh, Che Guevara, Gamal Abdel Nasszet és má­sok halálával. Ezután a kongresszus veze­tő szerveinek — az elnökség­nek, a titkárságnak, a szer­kesztő bizottságnak és a man­dátumvizsgáló bizottságnak — a megválasztására került sor. A kongresszus egyhangúlag megválasztotta a 75 tagú el­nökséget, a 25 tagú titkárságot, a 24 tagú szerkesztő bizottsá­got és a 43 tagú mandátum­vizsgáló bizottságot. Az elnök­ségben helyet kapott Fjodor Petrov, a világ legöregebb élő kommunistája, aki 1896 óta tagja a pártnak, valamint Tye­reskova, az első űrhajősnő, So- lohov Nobel-díjas író és más közéleti kiválóságok. Ugyancsak egyhangúlag jó­váhagyták a küldöttek a kong­resszus napirendjét is, amely négy pontból áll: V Az SZKP Központi Bi­zottságának beszámolója. Elő­adó: Leonyid Brezsynev, a kb főtitkára. 2. Az SZKP Központi Reví­ziós Bizottságának jelentése. Előadó: Gennagyij Szizoo, a bizottság elnöke. 3. Á szovjet nepytiMashy 1971—1975. évi fejlesztési ter­vének irányelvei. -Előadó: Alekszej Koszigin miniszter­elnök. 4. A párt központi szervei­nek megválasztása. A kongresszus vezető szer­veinek megválasztása, és a na- nirend elfogadása után a kül­döttek viharos tapsa közepette Leonyid Bitezsnyev lépett a szónoki emelvényre, hogy meg­tartsa a központi bizottság be­számolóját. Az elmúlt öt év alatt tovább fejlődött és erősödött a szocialista világrendszer A Szovjetunió az SZKP XXIII. kongresszusa óta eltelt öt évben hatalmas sikereket ért el a kommunizmus építésé­nek valamennyi fő területén — mondotta Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitkára. — A központi bizottság egész gyakorlati tevékenysége a nemzetközi politika terén a kö­vetkező célok elérésére irá­nyult: hogy a többi szocialis­, ta országokkal együtt biztosít­sa a kedvező nemzetközi kö­rülményeket a szocializmus és a kommunizmus építéséhez; hogy megerősítse a szocialista országok egységét és összefor- rottságát, barátságát és testvé­riségét; hogy támogassa a nemzeti felszabadító moz­galmat és megvalósítsa a sok­oldalú együttműködést a fia­tal fejlődő országokkal, hogy következetesen kitartson a kü­. lönböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének elve mellett, határo­zottan visszaverje az imperia­lizmus agresszív erőit és meg­mentse az emberiséget egy új világháborútól. »Az elmúlt öt év jelentősen gazdagította a testvérországok és pártok kollektív tapasztala­tainak tárházát, 'élőbbre vitte a szocialista világrendszer fej­lődését és megerősödését. Lé­nyegesen megnőtt a szocialista államok gazdasági ereje, meg­szilárdult a szocializmus poli­tikai alapja, emelkedett a nép­jólét, s tovább fejlődött a kul­túra és a tudomány« — állapí­totta meg Brezsnyev. Ugyanakkor megjegyezte, hogy »-a szocialista világban to­vábbra is jelentkeztek bizonyos nehézségek és akadályok, ame­lyek kihatottak egyes államok­nak a Szovjetunióhoz való vi­szonya alakulására is. Együttműködés a testvérpártokkal Az előadó rámutatott: az SZKP különösen nagy jelentő­séget tulajdonított az együttt működés továbbfejlesztésének a testvérországok kommunista pártjaival. S hozzáfűzte: A be­számolási időszakra a testvér­pártok és államok külpolitikai tevékenységének összehangolá­sát jelentős sikerek jellemzik. »A testvéri országok kül­politikai tevékenysége össze­hangolásának fő középpontjául a Varsói Szerződés szervezete szolgált és szolgál. A Varsói Szerződésben részt vevő orszá­goké a kezdeménfjezes az euró­pai béke megerősítése azon át­fogó programjának kidolgozá­sában, amelynek tengelye az a követelés, hogy biztosítsák a meglévő államhatárok megvál- toztathatatlanságát« — jelen­tette ki Brezsnyev. A szocialista államok kö­zös erőfeszítései lehetővé tet­ték a lényeges haladást olyan — az európai helyzet stabilizá­lása szempontjából fontos — kérdéseknek a megoldásában, mint a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi hely­zetének megerősítése. Meghiú­sult, az úgynevezett »Hallstein- doktrína«. Az NDK-t már 27 állam elismerte, és kétségte­len, hogy ez a folyamat folyta­tódik.« Az utóbbi években kollektí­ván kidolgozott és megvalósí­tott intézkedések eredménye­képpen korszerűsödött a Var­sói Szerződés katonai szerve­zete — jelentette ki Leonyid Brezsnyev. — A szövetséges ál­lamok fegyveres erői a ké­szültség magas fokán állnak, és szavatolni tudják a testvéri népek békés munkáját. Gazdasági együttműködés »Nem kisebb a jelentősége — jelentette ki az előadó — a szocialista országok gazda­sági téren kifejtett együttmű­ködésének, népgazdaságig kap­csolataik kiszélesítésének és elmélyítésének sem. A beszá­moló időszaka e kapcsolatok­ban is gyümölcsöző volt«. ipari és mezőgazdasági objek­tumot építettek vagy korsze­rűsítettek. Barátaink kölcsö­nösen előnyös feltételek mel­lett az ipari termékek külön­böző fajtáit szállítjuk. A Szov­jetunió 70 százalékot meghala­dó mértékben elégíti ki a KGST-országok s Kuba szük­ségleteit, és jelentős mérték­ben a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság importját egy sor fontos nyersanyagfajtával és tüzelő­anyaggal«. ugyanakkor "folytatta Brezsnyev — a szovjet nép­gazdaság az elmúlt ötéves időszakban 54 vegyipari üzem berendezését kapta a KGST- országokból. A KGST-országok beruházásaikkal részt vesznek a szovjet gazdaság fűtőanyag- és nyersanyagtermelő ágaza­tainak fejlesztésében, a fém-, műtrágya- és cellulózetermelé- si kapacitások növelésében. A baráti országokból számos köz­szükségleti cikk is érkezik. »A Szovjetunió és a többi KGST-ország gazdasági kap­csolataikat hosszú távú ala­pokra építik« — hangsúlyozta Brezsnyev. A továbbiakban elmondotta: folyamatban van a Barátság kőolajvezeték második vezeté- : kének lefektetese. Müködésé- i nek első évében, 1964-ben a f kőolajvezetéken 8,3 millió ton- í na kőolaj haladt keresztül. 1975-ben pedig a. körülbelül 50 millió tonna kőolajat fog to­vábbítani a baráti országokba. Spül az a méreteiben egyedül­álló gázvezeték, amelyen a szi­bériai földgáz eljut a Szovjet­unió európai részébe. Ez lehe­tővé teszi egyúttal a Csehszlo­vákiába és Leng-yelországba irányuló gázszállítások növelé­sét. és az NDK, Bulgária és Magyarország gázellátásának megkezdését. Erősödnek sokoldalú kapcso­lataink más formái is. Mégis — jegyezte meg — a KGST töb­bi részvevőjéhez hasonlóan mi is úgy véljük, hogy a szocia­lista munkamegosztás lehetősé­geit még nem használjuk ki teljességgel. El kell mélyíteni a termelés szakosítását és öss- s?ehangolását, szorosabban kell összekapcsolni a népgazdasági terveket, egyszóval tovább kell haladni a szocialista államok gazdasági integrációjának út­ján. »Szoros es sokoldalú együtt­működés. barátság és szívé­lyesség jellemzi kapcsolatain­kat — hangsúlyozta — a Var­sói Szerződésben részt vevő ál­országok minden eszközzel segítséget kívánnak nyújtani egymásnak a nemzeti gazdasá­gok fejlődéseben. Az elmúlt öt évben a mi műszaki közre­működésünkkel a országokban több »A Szovjetunió és a testvéri* Rumokkal: Bulgáriával, Cseh­szlovákiával. Lengyelországgal, Magyarországgal, a Német De­mokratikus Köztársasággal és Romániával. Leonyid Brezsnyev ezután szocialista | foglalkozott a testvéri szocia- mint 300 I lista államokhoz fűződő meg­ingathatatlan barátságával a Szovjetunió kommunistáinak. »Mi — jelentette ki Brezs­nyev — minden testvéri orszá­got virágzó államnak akarunk látni, amely harmonikusan kapcsolja össze a gyors gazda­sági és a műszaki-tudományos növekedést a szocialista kultú­ra virágzásával, a dolgozók anyagi jólétének növekedésé­vel. Azt akarjuk, hogy a szo­cializmus világrendszere azok­nak a népeknek baráti család­jává váljék, amelyek együtte­sen építik és védelmezik az új társadalmat, tapasztalataikkal és tudásukkal kölcsönösen gaz­dagítják egymást — mint ösz- szeforrott és erős család, amelyben a föld emberei a sza­bad népek jövő világközössé­gének példaképét látják.« Leonyid Brezsnyev leszögez­te, hogy az SZKP nem kíméli erőfeszítéseit ezen magasztos cél eléréséért. Egyre erősödik a kommunista mozgalom összeforrottsága Korunk kapitalizmusának sajátossága jelentős mértékben azzal magyarázható, hogy al­kalmazkodik az új világhely­zethez — mutatott rá Leonyid Brezsnyev. Ez az alkalmazko­dás azonban »nem jelenti a ka­pitalizmusnak, mint rendszer­nek a stabilizálódását. A kapi­talizmus általános válsága to­vább mélyüL »Az imperializmus külpoliti­kája az elmúlt öt év során új tanújelét adta reakciós, ag­resszív,természete megváltoz- tathatatlanságának« — jelen­tette ki Leonyid Brezsnyev. Az amerikai imperializmus az elmúlt években »újból be­bizonyította azon törekvését, hogy a kizsákmányolás és le­igázás nemzetközi rendszere sajátos kezesének és védelme­zőjének szerepét játssza. Nincs olyan bűntett, ame­lyet ne követnének el az im­perialisták, hogy megvédjék vagy helyreállítsák uralmukat egykori gyarmatok vagy más olyan országok népei fölött, amelyek kiszakítják magu­kat a kapitalista kizsákmányo­lás harapófogójából — muta­tott rá Leonyid Brezsnyev. ’ »Ma is, akárcsak a múltban a forradalmi erők kipróbált harci élcsapatának szerepét a nemzetközi munkásmozgalom tölti be — mondotta Brezs­nyev. Ezután részletesen ele­mezte az elmúlt öt év nemzet­közi változásait, a monopóliu- i mok hatalmával szembeszálló erőket, s a latin-amerikai né­pek mozgalmát. Majd így foly­tatta: »Az imperializmus elleni harc sikere jelentős mértékben függ az imperialistaellenes erők és mindenekelőtt élcsapa­tuk, a kommunista világmoz­galom összefogásától. Az el­múlt öt évben pártunk a többi testvérpárttal együtt nem kis erőfeszítéseket tett azért, hogy erősítse ezt az összefogást, erő­sítse a kommunista mozgalom egységét.« »Teljes joggal elmondhatjuk, hogy egyre jobban erősödik az összeforrottság a nemzetközi . kommunista mozgalomban —| jelentette Leonyid Brezsnyev — De nem minden átt küzdöt- ték le a negatív jelenségeket. Leonyid Brezsnyev kijelentet­te: »Jelenleg továbbra is idő­szerű a harc a jobboldali és a .balos’ revizionizmus ellen* a nacionalizmus ellen.« A burzsoá ideológusok ugyanis a kommunista pártok­ban. lévő opportunista eleme­ket valamiféle ideológiai meg­alkuvásra biztatják. A lenini elv a nemzetközi fejlődés reális ereje' »Az imperializmussal vívott, harcban egyre nagyobb szere­pet játszanak a forradalmi de­mokrata pártok, közülük so­kan programjukban célul hir- .detik meg a szocializmust — jelentette ki az előadó. — Az SZKP aktívan fejleszti kap­csolatait ezekkel. Meggyőződé­sünk. hogy az HVen pártok pártokkal, köztük hazájuk pártjaival is., teljes mértékben megfelel az imperiali^taelle- nes mozgalom érdekeinek, a nemzeti függetlenség erősödé­sének és a társadalmi hala­dásnak«. »Az 1969-es nemzetközi ér­tekezlet irányvonalának meg­felelően — mondotta ezután — az SZKP kész az együttmű­ködés fejlesztésére a szociál­demokratákkal, mind a bé­kéért és a demokráciáért, mind pedig a szocializmusért vívott harcban, természetesen ugyanakkor nem mond le sa­ját ideológiájáról, saját forra­dalmi elveiről. A kommunis­ták ezen irányvonala azonban makacs ellenállásra talál a jobboldali szociáldemokrata vezetők részéről.« , »A Szovjetunió kommunis­tái nagyra becsülik azt a ha­talmas munkát, amelyet a testvéri kommunista és mun­káspártok folytatnak orszáf gaikban. Ma ismét biztosítani akarjuk harcostársainkat, a világ kommunistáit: pártunk mindig egységes, szoros csata­rendben fog együtt haladni önökkel« — jelentette ki Brezsnyev. »Miként eddig, a jövőben is következetesen tartjuk ma­gunkat a különböző államok társadalmi rendszerüktől füg­getlen, békés együttélésének lenini elvéhez — hangoztatta Leonyid Brezsnyev. — Ma ez az elv a nemzetközi fejlődés reális erejévé lett«. Ezután a távol- és közel- keleti válságról szólott, rá­mutatva az imperializmus szégyenteljes szerepére. Az európai biztonságról *Az általános európai hely­zet megjavúlását szolgálhatna az összeurópai értekezlet ösz- szehívása. Ma az európai álla­mok többsége az értekezlet mellett van. Előkészítése a gyakorlati politika síkjára te­vődik át« — állapította meg. Brezsnyev ezután arról szólt, hogy a Szovjetunió tárgyalá­sokat folytat az USA-val <s stratégiai fegyverzet korláto­zásáról. A tárgyalások kedvező (.Folytatás a 2. oldalont

Next

/
Thumbnails
Contents