Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-30 / 75. szám

NÉGY ÉV ALATT TÖRTÉNT A parasztság régi vágya teljesült I i. H szeptember 30. ÍVŰ /. Ezen a napon togadta el az or­szággyűlés a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló hármas törvényt. »Az új tsz- törvény« — így emlegettük egy ideig ezt a törvényt. Előtte egy nappal — szeptember 29-én — alakult meg megyénkben első­ként az észak-somogyi, aztán rövidesen utána a közép- és a dél-somogyi tsz-szövetség. Ezek a napok, ezek a dátu­mok, ez a törvény egész szö­vetkezeti mozgalmunkban, pa­rasztságunk életébén történel­mi jelentőségű eseménynek számítanak. Akkor a törvény új volt — ma már az egyre fejlődő gazdálkodáshoz, az egyre mélyülő és szépülő szö­vetkezeti élethez ad megszo­kott, biztos alapot. Igazát, nagyszerűségét a gyakorlat, a mindennapok bizonyították. S mert így van, már régen nem mondjuk: új tsz-törvény, s ta­lán kevesebbet is beszélünk ró­la. Pedig úgy mondtuk és vall­juk ma is: kiemelkedő társa­dalmi vívmány ez a törvény, a parasztság régi vágya teljesült vele, kifejezésre jut benne a termelőszövetkezetben dolgozó ember társadalmi megbecsülé­se. Emlékeztetőül idézet néhány j akkor elhangzott véleményből: ’ »Sokat várunk az új törvény­től, mivel a munkadíjat a jö­vőben termelési költségként kell elszámolni, ez kétségkívül A ruhagyár tervezője is taüácstaijelelt Köszöntjük a szovjet kommunisták tanácskozását Kaposváron az Irányi Dá­niel utcai , iparitanuló-iskola 25. számú terme minden va­sárnap izgatott emberekkel te­lik meg. Akkor vizsgáznak ugyanis műszaki ismeretekből és KRESZ-ből a gépjárműve­zetést tanulók. Tegnap kora este a 9. számú városi vá­lasztókerület jelölő gyűlésén talán csak az a néhány em­ber volt izgatott, aki még nem ismerte a tanácstagjelöl­tet. Sármándy Károly elnök nyitotta meg a jelölő gyűlést, és Horváth Miklós, a tervező- iroda vezető mérnöke tett ja­vaslatot a körzet tanácstag-je­löltjére. — Ha személyesen többen nem is ismerik, de munkája, s a keze alól kikerülő és meg­valósuló terveik alapján való­színűleg nem hangzik idege­nül a jelölt neve — mondot­ta. — Kampis Miklósnak hív­ják, a tervezőiroda irodaveze­tő mérnöke, s 1961 óta kapos­vári lakos. Az építészmérnöki diploma mellé városrendezési és városgazdálkodási szakmér­nöki képesítést is szerzett. Az ő tervei alapján épült fel a Kaposvári Ruhagyár, a Kos­suth Lajos utcai kilencszintes' lakóház, az északnyugati vá­rosrész bölcsődéje, a tervező- intézet irodaháza, a Magyar Nemzeti Bank új épülete, a barcsi és a tabi rendelőinté­zet, és sorolhatnám még to­vább. Tavaly Kaposvár város mű­vészeti díjának második foko­zatával tüntették ki. Képesnek tartom arra, hogy a lakosság érdekeit a városi tanácsban képviselje — mondotta az ajánló. Aztán kollégái és lakótársai mondották el véleményüket az építészmérnökről. Az egyik lakótárs vélemé­nye az volt, hogy elég energia, mozgékonyság és ambíció van a jelöltben ahhoz, hogy jó ta­nácstaggá váljon. A hozzászólások után a je­lölt kiállt az elnöki asztal mellé, néhány mondattal be­mutatkozott, és elmondta, hogy nagy megtiszteltetés szá­mára a tanácstagi jelölés. Az elnök szavazásra szólí­totta fel a részvevőket, és a negyvennégy felemelt kéz azt jelentette, hogy a város kilen­ces tanácstagi választókerüle­tében Kampis Miklós neve felkerül a szavazólapra. jobb életet biztosít a szövetke­zeti gazdáknak.-« »Jó, hogy tör­vénybe foglalják a háztáji föld megengedett mértékét.« (So­mogyi Néplap, 1967. X. 7.) De lehetne emlékezni beszélgeté­sekre, lehetne leírni sok-sok elismerő szót, amely akkor és azóta különböző helyeken, fó­rumokon elhangzott. Mert tény és való, hogy egész szövetke­zeti mozgalmunkban egy új fejlődési szakasz kezdetét, for­dulópontot jelentett ez a tör­vény, illetve az ezzel együtt el­fogadott, a földtulajdonról és a földhasználat továbbfejleszté­séről szóló törvény. Mert a ket­tő lényegében együtt teljes, együtt felel meg a gazdasági reform támasztotta új követel­ményeknek. Az önálló gazdál­kodás kialakítása mellett így jut kifejezésre legnagyobb nemzeti kincsünknek, a ter­mőföldnek a védelme, és ter­mőképessége fokozásának fon­tossága. * De ez a törvény fejezte ki elsőként — amiért azóta is so­kat tettünk, sokat fáradoztunk —, hogy igazi, szerves egység a közös és a háztáji gazdaság. Ma, amikor a háztáji gazdasá­gokban egyre korszerűbb mód­szerek honosodnak meg — dán rendszerű kisfalkás sertéshizla­lás, fejőgép használata, mo­dern berendezések, vegyszerek, kisgépek stb. —, már ritkán emlegetjük, hogy az indító ala­pot, a lehetőséget ez a törvény teremtette meg. Jogokról és kötelességekről beszéltünk korábban is. De a kettő közötti igazi harmonikus, nemes egység valójában itt fo­galmazódott meg. »A jogokra csak azok tarthatnak igényt — mondta akkor az országgyűlé­sen dr. Dimény Imre mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter —, akik teljesítik köte­lezettségeiket. E kötelességek nemcsak a rendszeres munka­végzésre vonatkoznak, hanem a szövetkezeti életben való részvételre, a közös vagyon vé­delmére, sőt a szövetkezeti te­vékenységért érzett felelősség­re is.« A gyakorlat, az élet bi­zonyította azóta, hogy lényegé­ben nem mást, hanem alapve­tő fontos célunkat szolgálta ez is: a szövetkezeti demokrácia erősítését. S ezzyl együtt, ezzel párhuzamosan sok olyan ren­delkezés látott napvilágot (nyugdíj, fizetett szabadság, szülési szabadság, munkaidő meghatározása stb.), amely kö­zelebb hozta a munkásosztály és a parasztság élet- és mun­kakörülményeit. Igen, régi vá­gyak váltak valóra nyomában. H osszan lehetne méltatni, hosszan lehetne érté­kelni mindazt, amit ki­fejezett a III. és IV. törvény, s ami megszokott, jól bevált gya­korlattá vált. Az elmúlt négy év kiemelkedő jelentőségű, tör­ténelmi eseménye volt ez. Amikor azt mondjuk, hogy mezőgazdasági üzemeink ered­ményesen valósították meg a harmadik ötéves terv célkitű­zéseit, akkor méltatjuk, érté­keljük és elismerjük azt a törvényt is, amely új módon, korszerűen szabályozta szövet­kezeteink egész tevékenységét Vörös Márta Ma nyílik meg a Szovjet­unió Kommunista Pártjának XXIV. kongresszusa. Ez a ta­nácskozás természetesen első­sorban a szovjet népet érinti majd. Mégis bátran mondhat­juk: jelentősége messze túl­nő az országhatárokon, kihat szinte az egész földkerekség­re. Jól mutatják ezt a nemzet­közi sajtóban bőven megjele­nő előzetes kommentárok. Tudjuk, ma már egyetlen szo­cialista ország párttanácskozá­sa sem kerüli el a külföld fi­gyelmét (láttuk ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt tava­lyi X. kongresszusának nap­jaiban is), de — érthetően — százszoros az érdeklődés, ha a Szovjetunióról van szó. Nagyon élénk figyelemmel kíséri a világ, hogy miként fejlődik a szovjet társadalom; a gazdaság, a tudomány, az életszínvonal, a jogrendszer. Nézi a barát, a közömbös szemlélő, és nézi az ellenség. A Szovjetunió, miközben a Diesel-gyártásban, .vagy az acéltermelésben az élre tör, miközben a fogyasztási cik­keket előállító ipart soha nem látott ütemben szándékszik fejleszteni, miközben autógyá­rakat épít és nagyszabású terveket dolgoz ki a lakosság kényelmét növelő szolgáltatá­sok bővítésére — nemcsak saját népének várakozásait elégíti 3d, hanem a nemzet­közi érdeklődést is. Megmu­tatja az egész világnak, hogy mire képes egy olyan ország, amely fél évszázaddal ezelőtt lődést tanúsítanak az iránt, amit a Szovjetunió a nemzet­közi porondon tesz. Világha- talomról van szó. Fegyverzete gigantikus, minden agresszort megsemmisítéssel fenyegető; gazdasági, politikai és erkölcs;, ereje, befolyása óriási. Döntő szerepe van a nemzetközi po­litikában, nemcsak ma, hanem az emberiség sorsát, jövőjét illetően is. Nem kell túlságosan szorgal­mas újságolvasónak lenni ah­hoz, hogy ezt a hatást érzé­kelje valaki., Akár az európai biztonsági rendszer megte­remtéséért folyó diplomáciai tanácskozásokról, akár a viet­nami háborúról, akár a közel- keleti konfliktusról, akár az Egyesült Nemzetek Szerveze­tében folyó vitákról szóló hí­reket tekintjük, kiderül: a Szovjetunió óriási felelősséget vállal magára az emberiség sorsáért. Mindent megtesz az emberiségért, a fejlődés lehe­tőségének biztosításáért, a vi­lágháború megakadályozá­sáért, a békés egymás mellett élés megteremtéséért, megszi­lárdításáért. S a Szovjetunió mérhetetlen munkát és áldo­zatokat is vállai e célért. De a szovjetek országa nem­csak általában építi a társa­dalmat, nemcsak általában küzd a béke fenntartásáért; egyben a társadalmi haladást is szolgálni akarja. Országán belül a kommunizmust építi; barátait védve, támogatva, a szocialista társadalmi rendszer újabb országait segíti a hala­tlj postahivatal Nagyatádon A nagyatádi postahivatal építése befejezéséhez közeledik. A terv szerint május végén adják át rendeltetésének. rendkívül mélyről indult, ké­sőbb pedig — a Nagy Honvédő Háború idején — mérhetet­len pusztításokat kellett el­szenvednie. A Szovjetunióban végbeme­nő eseményeket, a szovjet tel­jesítményeket szüntelenül re­gisztrálja a világsajtó, méri a nemzetközi gazdasági, politi­kai, tudományos közvélemény. Tudjuk, hogy például a Luno- hod holdjáró automata labora­tórium tudományos-fantaszti­kus regénybe illő teljesítmé­nye nemcsak egy kiemelkedő tudományos eredmény a sok közül, hanem a szocialista tár­sadalmi rendszer rendkívül látványos sikere az egész vi­lág szemében. Meggyőző az ellenfelek előtt, és örömei' szerző a barátoknak. S ha arról írunk, hogy a vi­lág élénken figyeli azt, amit a szovjet emberek határai­kon belül építenek, tegyük hozzá: nem kevesebb érdek­dásiban; nataimas anyagi es politikai támogatást nyújt az új gyarmatosítók ellen küzdő fiatal országoknak, s e támo­gatással, létével védfalat emel az imperializmussal szemben, így vált a Szovjetunió az em­beri haladás élharcosává. Mi is joggal és okkal tekin­tünk nagy érdeklődéssel az SZKP XXIV. kongresszusa elé. Őszinte tiszteletre kész­tetnek bennünket a ha­talmas szovjet nép, az SZKP vezette kommunista építés nagyszerű eredmé­nyei. De ezen túl, a jóban- rosszban mellettünk álló igaz barátot, 'annak nagy »családi eseményét« köszöntjük most. S ahogyan a magyar párt­kongresszuson itt üdvözölhet­tük Leonyid Brezsnyevet, a moszkvai tanácskozáson ott lesznék a mi küldötteink is. akik tcdmácsofai fogják a ma­gyar kommunisták, egész né­pünk meleg, baráti üdvözletét. Tíz év éta bizonyít Tálán a kellemetlen idő, ta- geteg társadalmi munkát vég­zett, hogy vizet kapjon. Véle­Kapcsolat hatvanegy üzemmel Közös érdek a húskombinát és a gazdaságok együttműködésének fejlesztése Ián a kissé korai kezdés á lu­das abban, hogy tegnap a ka­posvári 48-as körzet választás­ra jogosultjai közül a vártnál kevesebben jelentek meg a je­lölő gyűlésen. A textilművekben tartott gyűlésen Borsföldi Istvánné, a Hazafias Népfront nevében Keller Antalnét ajánlotta ta­nácstagjelöltnek. — A harmincéves fiatalasz- szony a textilművek kereske­delmi osztályának az árube­szerzője. Munkája kemény helytállást kíván, ám Kellerné a munkaidején kívül is' kitesz magáért. Példa erre egész ed­digi munkája, tevékenysége. Tíz évvel ezelőtt segédmunkás­ként kezdte az üzemben, aztán esti tagozaton elvégezte a köz- gazdasági technikumot. S mun- kájának, töretlen igyekezeté­nek köszönheti, hogy a közel­múltban fölvették a pártba. Keresztes Sándor volt az el­múlt négy évben a körzet ta­nácstagja. Ö is szót kért. — Megmondom kereken: nem értek egyet azzal, hogy csak a város központjába ve­ményem szerint így lenne ez akkor is, ha azt mondanák: ak­kor kapunk gázt, ha segítünk a munkálatokban. Az új tanács­tag figyelmébe ajánlom: töre­kedjen arra, hogy mi is meg- kapjuk. s mihamarabb élvez­hessük a vezetékes gáz elő­nyeit. Keller Antalné jelölését én is támogatom: biztos va­gyok benne, hogy nem hiába bízunk benne. Tömör László is a gázprog­rammal foglalkozott, de mind­járt fel is hívta a jelölt figyel­mét a Ságvári utcára, amely alaposan megérett a rendbeho­zásra. ■ Magyar László, a jelölő gyű­lés elnöke végül feltette a kér­dést: Ki ért egyet Keller An­talné jelölésével? Nem volt nehéz dolga a sza­vazatok összeszámlálásakor: minden jelenlevő Kellernét tá­mogatta. Keller Antalné megköszönte a bizalmat, és arra kérte a je­lenlevőket, hogy ha megvá­lasztják, segítsék továbbra is hasznos javaslataikkal, bírála­A KAPOSVÁRI Húskombi­nát az Allatforgalmi és Hús­ipari Trösztnek egyetlen olyan vállalata, ámely nemcsak vá­góállatot, hanem baromfit, to­jást, nyulat is felvásárol, fel­dolgoz, s mellette még egy hűtőtárolót is üzemeltet. A megye egyik legnagyobb üzeme — két gyáregysége, Irat felvásárlási kirendeltsége — 1700 dolgozónak jelent foglal­koztatást. Más vonatkozásban: a húskombinát jelentős szere­pet tölt be Somogy megye — baromfi tekintetében Baranya megye — állattenyésztésének, állatállományának fejleszté­sében, az országos élőállat-, hús-, baromfi- és tojásexport lebonyolításában. Biztosítja Somogy és a Balaton-part el­látását hússal és vágott ba­romfival, közreműködik a fő­város, valamint Baranya ba­romfiellátásában is. S ha már a feladatokat soroljuk, emlí­tést érdemel, hogy a hűtőház bérhűtést is vállal, s az egész megyét az itteni jéggyár látja el jéggel. Szinte a világ minden ré­szére eljut az az áru, melyet a húskombinát vásárol föl, de főként Olaszországba, az NSZK-ba, Belgiumba, Hol­landiába, Franciaországba és Görögországba szállítanak so­mogyi állatokat. Az évi 10— 12 000 vágómarha, a 95 000 vá­gósertés egy része feldolgozva jut el a kombinátból Francia- országba, Olaszországba, Cseh­szlovákiába, Kuwaitba, sőt még a távoli Kanári-szigetek­re is. Ezeknek a feladatoknak csak úgy felelhet meg a hús­kombinát, ha tevékenységét a korszerűség jellemzi. A gyár­ban a legfejlettebb országoké­val azonos színvonalon folyik a munka. Leghívebben bizo­nyítja ezt, hogy percenként vágnak le egy-egy sertést, vagy kétpercenként egy mar­hát, s a sertés már felhajtás után 24 perccel megtisztítot­tam félbe vágva kerül a rak­tárakba. Hasonló korszerű technológia mellett állítják elő a baromfiipari termékeket. Tizenöt év alatt megtízszere­ződött a baromfifeldolgozás mennyisége; keresett áruk ezek a Szovjetunióban, Cseh­szlovákiában, Iránban, Ku- waitban, a Kanári-szigeteken, az NSZK-ban. A korszerűség, a fejlett tech­nológia, az országosan is el­ismert több mint száz féle húskészítmény a nagy felada­tok végrehajtásának csak egyik feltétele. Ezzel legalább egyenrangúan fontos, hogy olyan árut vásároljon fel, olyan alapanyaghoz jusson a húskombinát, amely alkalmas arra, hogy a belföldön és kül­földön megszerzett jó hírnévét szüntelenül öregbítse. Ezért, mondhatni, alapvető feladat a termeltetés jő megszervezése, a termelőüzemek támogatása részben szaktanácsadással, részben több évre szóló együttműködés kialakításával. A jó pár példa közül szükséges néhányat megemlíteni; nagyje­lentőségű volt és a kölcsönösen előnyös kooperáció elveire épült az az együttműködés, melyet hat termelőszövetke­zettel alakított ki az üzem. Négy-hat éves lejáratra több mint hárommillió forintot adott a kombinát nekik te- nyészkoca vásárlására. Ennek hatására 1969-hez viszonyítva 1973 végéig mintegy tizenkét­ezerrel növeli az értékesített hízósertések számát a hat ter­melőszövetkezet Közreműkö­dött és segítette a kombinát a korai malacleválasztást, a kor­szerű hizlalási technológia be­vezetését, elterjesztését Ked­vező eredményeket hozott az üzem segítségével indított fe­hér húsú borjúhizlalás (bor­ianként 800—1000 forint ha­szon). De lehetne említeni a kötetlen marhahizlalást, mely- lyel már tizenegy termelőszö­vetkezet foglalkozik kiemel­kedően jő eredménnyel, vagy az automatizált borjúnevelést, mely a böhönyei, a héthelyi és a vései termelőszövetkezetben hasznos tapasztalatokat hozott. összességében hatvanegy üzemmel áll együttműködési és kooperációs kapcsolatban a húskombinát, ennek, valamint a rendszeres szaktanácsadás hatására évente mintegy há­rommillió forint többletjöve­delemhez jutnak a termelőszö­vetkezetek. AZ ÉLET, a tapasztalatok bizonyították, hogy az emlí­tettekhez hasonló együttműkö­dés kölcsönösen előnyös, és napjainkban egyre inkább nél­külözhetetlenné válik. Ezért az üzemnek célja a jövőben is, hogy segítse a korszerű tech­nológiák elterjesztését, hogy bemutatókkal, szaktanács- adással, kialakult és kialaku- ■ lóban lévő új módszerekkel támogassa a mezőgazdasági üzemek vágóállat árutermelé­sét. Ostoros István igazgató zették be a gázt. Ezen a kör­nyéken ugyanis a lakosság ren- I taildial, SOMOGYI NÉPLAP Kedd, 197L atäreäns 30.

Next

/
Thumbnails
Contents