Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-27 / 73. szám
NÉGY ÉV AI ATT TÖRTÉN? Tanácsaink és a kommunális fejlesztés E gy képviselői jelölő gyűlésen jegyeztem föl a , következő mondatot: — A községi tanácstagtól a járdát, a várositól az utat, az országgyűlési képviselőtől pedig a művelődési otthont kérik a választók. Tehát minél magasabb társadalmi funkciót tölt be az ál- lamjolgárok bizalmasa, annál nagyobb követelményeket és igényeket támasztanak vele szemben. De mit vár a lakosság a tanácsoktól? A községekben nemcsak járdákra, hanem művelődési házakra is szükség van, a váró- sokban a jó utak mellé járda is kell, s a megye valamennyi településén, legyen az nagyközség vagy külterületi lakott hely, igénylik a kommunális beruházásokat. Mire és menynyit költöttek tanácsaink az elmúlt négy év alatt? Először hívjuk segítségül a statisztikát, még akkor is, ha az olvasó túlságosan megfog- hatatlannak találja a számokat. Somogybán négy év alatt tizennyolc törpe vízmű, hetvennégy általános iskolai tanterem, 557 napközis-óvodai hely, százharmincegy kilométer vízvezeték és harminchárom kilométer szennyvízcsatorna épült. A négy ev tanácsi beruházásainak (8,3 millárd forint) 22,9 százaléka a szociális, kommunális ágazatot gazdagította. Hetvenhárommillió forintot fizettek ki tanácsaink út, híd, járda építésekre, s ébben ojz összegben nem szerepelnek azok a forintok, amelyeket a felújítási alapokból csoportosítottak át — néha szabálytalanul is — újak építésére. Harmincegymillióba kerültek a tisztasági fürdők és a strandok, húszmillió forintot fordítottunk rendelőintézetek építésére, hét és fél milliót a bölcsődékre. Nem is akarom tovább foly- j tatni a felsorolást — ízelítő- j nek ennyi is elég, s alátámaszt- | ja gzt a megállapítást, hogy a múlt tanácsciklusban a választott testületek és a tanácsapparátus tagjai nem ültek ölbe tett kezekkel. Az április végén munkába álló választottaknak semmivel sem lesz kevesebb munkájuk, mint az elődöknek, sőt Az igények rohamos növekedésével még soha nem tartott lépést kielégítésük, s ezzel a ténnyel egyelőre számolni kell. A közelítés folyamatát viszont lehet gyorsítani. Amikor a még több járdáról, nagyobb óvodákról, több általános és középiskolai tanteremről, újabb törpe'vízművekről és szennyvízcsatornákról beszélünk, elsősorban arról van szó, milyen erőforrások feltárásával hozhatók közelebb a határidők? N agyon sok minden hiányzik még annak ellenére, hogy egyre több községben szűnt meg a félelem az egészségtelen ivóvíztől, nem kell hóban és esőben várakozni az autóbuszra, már az utca jobb és bal oldalán is járdán lehet járni, megépült a klubkönyvtár, és sorolhatnánk még tovább azokat az »apróságokat«, amelyek mellett — tegyük csak kezünket a szívünkre — olyan természetesen megyünk el, mintha időtlen idők óta ott állna, pedig az épület falán még fog a vakolat. A kommunális fejlesztésekre szánt összegek soha nem érik' el az igények mércéjét, s itt álljunk meg egy pillanatra. Nem biztos, hogy attól lesz gazdagabb a falu, ha kétszáz személyes művelődési otthont építenek, és három hónap múlva kiderül, hogy üresen konganak a termek. Mint minden fejlesztésnek, a kommunálisnak is van kiindulópontja és végcélja, rangsora. Az első mindig a leglényege- sébb, a legtöbb embert érintő, s ezt követik a többiek. Akkor, amikor a legfontosabb politikai és egészségügyi feladat az volt, hogy jó minőségű ivóvizet igyanak az emberek, senki nem verte az asztalt autóbuszváróért vagy esetleg zöldséges standért Ma már viszont, amikor ezt a legfontosabbat sikerült megoldani, mintha összekeverednének a helyesen rangsorolt fejlesztések. A’ lényegtelenebb, a ráérő a fontosabb elé került. Persze nem mindenhol van 3z így, de ha túlzásnak hangzik is — hely és idő említése nélkül —, megtörtént esetekbő’ leszűrt tanulság összegezése e pár mondat" Négy év kommunális eredményeinek értékelése hiányos maradna akkor, ha csak a »lakosság igénye — tanácsok teljesítése« szemszögből vizsgálnánk azt. Föltétlenül említést kell tenni a lakosság áldozat- vállalásáról, a társadalmi munkáról, az önkéntes hozzájáru- ’ ásókról is. B 'zonyos vagyok benne ha egy-egy településen az ott lakók nem nyúlnak a zsebükbe, nem fognak csákányt, ásót, lapátot még ott sem tartanának, ahol most. Megyénkben a társadalmi munka egy lakosra jutó értéke elérte a százhúsz forintot, s a településfejlesztési verseny közelmúltban megtartott értékelése során néhány község még ennél is jobb eredménynyel dicsekedhet Erre a segítségre változatlanul szükség van, a tanácsok számítanak a lakosság támogatására, hogy a negyedik ötéves terv kommunális célkitűzései minél hamarabb megvalósuljanak. Saly Géza Göröngyös utakon A kezdet tapasztalatai »Ha m*«rért* mw»1 "mber az emberrel, akkor a jő kétszeres örömet szerez. Es fele olyan nehéz elviselni a rosszat, amiisor az emoer magára marad.« Az egyetértés, a megértés sok nehézségen átsegíti az embert. 1970 az egyesülés első' éve volt. Szöllősgyörök, Szöllősikis- lak és Gyugy szövetkezeti tagsága nem külön, hanem egy közös, nagy gazdaságban folytatta munkáját, gazdálkodását. És az évet több mint kétmillió forintos veszteséggel zárták. A tervezett negyven helyett csak 30 * or5» oí tu tak fizetni a tagságnak. Nyomasztó tények. Mégis ezen a március végi napon a tenni akarás a többet tenni akarás olyan tiszta, mély szándékával lehet találkozni ebben a közösségben, amelyre talán csak azok képesek, akiknél gyakoribb látogató volt a gond, mint a siker. Nem a teljesség igényével, nem az egyesülés utáni el- I ső év, a kez__ részletes elemzésének s zándékával, de néhány szói szólni kell arról, hogy a jó szándékú törekvés, az erők, a ehetőségek egyesítése miér’ lem hozta meg azt az ered- nényt, melyet vártak mindazok, akik hatvankilenc őszén íz egyesülés mellett döntöttek. Egy vélemény: »A gazdatár- ;ak nagy bizalommal és szorgalommal kezdtek dolgozni. A szorgalom megmaradt, a bizalom is, de ahogy alakultak a iolgok, be kellett látni, nem érjük el, amit szerettünk volna,« A magyarázat voltaképpen három, egymással összefüggő tényben kereshető. A mező- gazdasági termelésre igen kedvezőtlen időjárás jellemezte a múlt évet, az ezzel kapcsolatos gondokat súlyosbította a rendkívül hiányos gépesítés, s mind a munkavégzés, mind a költségek tekintetében a múlt évet terhelte a hatvankilenc őszén el nem végzett munka. Gazdálkodó ember csak aggodalommal tekinthet az év vége elé, ha például, mint itt is, június 10-én sike* rül befejezni a kukoricavetést. S a korán beköszöntött ősz, a fagy be is bizonyította: az aggodalom nem volt alaptalan. Ezek a nehézségek éppen egy olyan évben jelentkeztek, amikor a vezetőknek, a tagoknak új fogalmakkal, új módszerekkel, újfajta gazdálkodási körülményekkel, mértékekkel kellett megismerkedniük. A lehetőségek, az erők egyesítése, a jó szándékú törekvés nem hozta — nem hozhatta meg — így a várt eredményt. Megfelelő helyiség hiányában a gszdál- kodás értéke- ______________ lését, a zárszámadást nem egy közös, hanem részközgyűléseken vitatták meg. .. A mikor az ember nem éri el a célját, hajlamos az elkeseredésre, a méltatlankodásra, s megesik, hogy mások okolására is. Érdemes belelapozni a jegyzőkönyvekbe, hogy ezeken a részközgyűléseken miről esett szó. Gyu- gyon kérték, hogy a háztáji kukoricaföldet lehetőleg a faluhoz közel eső részen adják ki, s ha lehet, a háztáji burgonyát is egy tagban vessék él, úgy mérjék ki a 150—200 négyszögöles parcellákat. Ezekkel a témákkal kapcsolation kósza hírek keltek lábra korábban, a részközgyűlés megnyugtató feleletet adott. Szöllőskislakoin egyetlenegy hozzászólás sem volt. (A korábbi osztalékhoz képest a tervezettnél alacsonyabb részesedés is jelentős előrelépést jelentett itt.) A megelőzőhöz viszonyítva viszont a szöllős- györöiki emberek részesedése csökkent a legnagyobb mértékben. A részközgyűlésen itt egy hozzászólás volt, egy kérés: a fogatosok érdekében tegyen többet a vezetőség a ló • szerszámok javításához szükséges anyagok beszerzéséért Az ember hajlamos a mél tatlankodásra, ha nem éri el célját. De ha tudja, folyamatában is ismeri az okokat, ak kor nem zúgolódik. S a magyarázat ebben a közösségben itt kereshető. Nemcsak a felső és középszintű gazdasági irányítók, hanem a pártszervezet és személyesen Tóth László csúcstitkár, igén nagy gondot fordított arra, amit ma röviden így fogalmaznak: »Menet közben folyamatosan és mindenről tájékoztattuk az embereket.« Van ebben is tanulság. Hiszen az egyetértés, a megértés — jó példája ennek az első küzdelmes év — sok nehézségen átsegíti az embert. Persze, ez nem minden. Hadd idézzük Túli József elnök szavait: »Rajtunk a sor, hogy a következő évet úgy oldjuk meg, úgy gazdálkodjunk, hogy minden tag megtalálja a számítását.« Vörös Márta (Folytatjuk.) A múlt évben több — a munkájukhoz alapvetően szükséges — gépet vásárolt a Darány— Csokonyavisontai Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Mezőgazdasági Gépjavító Egyszerű Társulása. A gombnyomásra működő, nyolc milliméter vastagságú fémlemezt könnyedén vágó gépen a közelmúltban kezdték meg a munkát. Életünk szebb és boldogabb lett A 90. számú tanácsi választási körzet lakói tegnap este hét órakor gyűltek össze a füredi városrész kultúrottho nában, hogy megválasszák a körzet tanácstagjelöltjét. A jelölő gyűlés elnökének Nemes Györgynek bevezeti szavai után Lengyel Mikié, ismertette az előző válaszidőik elért — mind országos mind helyi — eredményeke. Beszélt azokról a gondokról is amelyek abból, az új helyzel bői adódnak, hogy Kaposfüre- det a városhoz csatolták, s a. emberek még a régi község szemlélet szerint gondolkozna. — talán azért is, mert ner. ismerik eléggé a város távla’ terveit. Őszintén feltárta o. elintézetlen ügyek nehézségei felsorolta a községi tanár» azon terveit, amelyek mi sem valósultak meg. A kör» - lakóit érzékenyen érinti a; autóbusz nem városi viteldíja a f felemelt városfejlesztés hozzájárulás, a visszatartott építési engedélyek, a temeti elhelyezésének kérdése, a ke nyérellátás. És még sorolha’ nánk a problémákat, melyek, nek megoldásáért a megvá lasztandó tanácstagnak maje munkálkodnia kelL Ezek után Koletár József nt tsz-tagot javasolta a körzet tanács tagjelöltjének. . A szép számú hozzászólók mindegyike egyetértett ezzel a javaslattal, mivel jól ismerik a jelöltet, aki 1950 óta tagja volt a községi ,tanácsnak. Tudják róla, hogy bátor, szókimondó asszony, aki nem nyugszik bele könnyen, ha valamit nem sikerül elintéznie. A hozzászólók demokratikus jogaikkal élvé őszintén feltárták azokat a gondokat, ame Iveket a beszámoló csak érintett, és választ is kértek a rárosi tanács jelen levő képviselőitől. Dr. Ormosy Viktor, a végre hajtó bizottság elnökhelyettese minden kérdésre válaszolt ismertetve a tanács álláspontját. Közülük egyet emelünk ki., Dr. Ormosy Viktor elmon dotta a jelölő gyűlésen, hogy téves az a nézet, amely szerint a községnek a városhoz csatolása az oka az építési engedélyek visszatartásának. A városrészen keresztül haladó, Balatonlellére vezető utat ugyanis országos főútnak nyilvánították, amelynek a két oldalára csak a tengelytől számított 40 méterre lehet építeni. A jelenlegi házak is ezen belül vannak, ezért nem adnak ki építési engedélyt erre a sorra. A jelölő gyűlés végül egyhangúlag megválasztotta a népfront jelöltjét, Koletár Já- nosnét a körzet tanácstagjelöltjének, aki végezetül megköszönte a bizalmat, és ígére- et.tett arra. hogy megválasztása'^ esetén a városi tanácí ülésem visszatér az itt elhangzott megoldatlan ’kérdésekre. Nemes György zárszavában arról beszélt, hogy életünk negyedszázad óta szebb és boldogabb lett, de mindenkinek tovább kell munkálkodnia azon, hogy még szebb é* boldogabb lehessen. Javaslatok nyomában Könnyíteni a dolgozó nők A VEZETÖSÉGVÁLASZTÖ taggyűlésen fölvett jegyzőkönyvet tanulmányozom Hotter Károllyal, a Kaposvári Ruhagyár 2-es alapszervezetének párttitkárával. A felszólaló kommunisták szinte kivétel nélkül kérték, javasolták: változtassanak, könnyítsenek a dolgozó nők helyzetén, elsősorban a nagycsaládosokén, s azokén, akik gyermeküket vagy gyermekeiket egyedül nevelik. Azt is elmondták, milyen lehetőséget látnak erre: egy műszakba beosztani a gyermeküket egyedül nevelőket, javítani a szociális, egészség- ügyi helyzetet, növelni keresetüket. A ruhagyárban már régebben megvalósították az egyenlő munkáért egyenlő bér i elvét, s az utóbbi három esztendőben például húsz százalékkal emelkedett a dolgozók keresete, köztük a nőké is. Ez azonban csak egy része lehetőségeiknek, hiszen még számtalan mód, alkalom és feltétel kínálkozik a jogos kérések teljesítésére. Abból a beszélgetésből, amelyet Hotter Károllyal és Farkas Imrével, a gyári pártszervezetek csúcsvezetőségének titkárával^ folytattam, kiderült: mindén lehetőséget megragadnak, amely elősegítheti a dolgozó nők helyzetének köny- nyítését. Az alapszervezetek taggyűlésein, vezetőségi ülésein, a csúcsvezetőség tanácskozásain, a gazdasági vezetőkkel és a szakszervezettel folytatott beszélgetéseken rendszeresen szereplő téma ez, S ezeknek a tanácskozásoknak tapasztalatai alapján határozták el egy munkabizottság létrehozását, amely részletes, hosszú időre szóló to-vet, javaslatot dolgoz i a nők helyzetének javítására. Azt először a csúcsvezetőség tárgyalja meg, majd a gazdasági vezetőkkel döntenek a végrehajtásról. Közben már megállapították, hány nagycsaládos, gyermekével egyedül, rossz lakás- körülmények között élő nő dolgozik. A szakszervezeti tanácstérré az évre 400 000 forintot szavazott meg lakásépítésre, ezt elsősorban ezek a nők vehetik igénybe. A munkabizottság máris kész javaslataiból is érdemes idézni: — A kórházi ápolásra szoruló gyermek elbocsátása után kapjon az anya évente égy alkalommal hat nap rendkívüli szabadságot. A nehéz anyagi helyzetben élő nők gyermekük részére téli ruhavásárlásra évente egy alkalommal 900 forint segélyt kérhetnek. A terhes nők részére az utolsó hónapokban napi két óra munkaidő-kedvezmény járjon. A tíz évet ledolgozott nyugdíj előtt álló nők órabérét az utolsó két esztendőben 50 fillérrel emelni kell. A nehéz helyzetben lévő nők gyérhelyzetén mekük számára évente — 15 százalékos kedvezménnyel — 1500 forint értékben vásárolhatnak a gyár termékeiből. De a felsoroltak csak egy részét képezik a számtalan javaslatnak, amely mind mind a dolgozó nők helyzetén lesz hivatva könnyíteni. Szakmunkás tanulónak és nyári munkára elsősorban azok gyermekét veszik fel; hozzájárultak úttörőtábor építéséhez; nyaralásra is a nehéz helyzetben lévő nők gyermekét javasolják. Segítséget nyújtanak a továbbtanuláshoz, a pályaválasztáshoz, ingyenes jogi tanácsot adnak, évente négy alkalommal egészségügyi előadásokat rendeznek. Az új ötéves terv időszakában 25 százalékkal növelik a speciális és 90 százalékkal a gyorsvarrógépek számát. Üj öltözőket, fürdőket, orvosi rendelőt létesítenek. A legjobban rászoruló nők egy műszakban dolgozhatnak majd. A gyár havonta egy-két al- kálómmal kifizeti azoknak a háztartási gépeknek a kölcsönzési díját, amelyeket a családos anyák otthoni munkájuk megkönnyítésére vettek igénybe. A KAPOSVÁRI Ruhagyár dolgozóinak nyolcvan százaléka nő. Bizonyára valameny- nyien örömmel fogadják majd ezeket az intézkedéseket, amelyek jelentősen javítanak, könnyítenek helyzetükön. Szalai László SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1971. március 27. 3