Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-23 / 69. szám

W iíi i i A K. V. Lobogó veresége az idénynyitó meglepetése Elkezdték a megyeiek is. Az I, osztályban biztosan nyert a két éllovas. A bajnoki táblázat 3. helyén tanyázó K. V. Lobo­gó viszont vereséget szenvedett Somogytamócán. E győzelmé­vel a tarnócai csapat a 4. hely­re jött fel. Ordacsehi és Tab egyre inkább leszakad. Kapoly—Bakácsa. 1:0 (0:0) Kapoly, 300 néző. V.: Bako­nyi. Végig jó iramú mérkőzés, a hazai csatársor sok helyzetet kihagyott. A vendégek végig lelkesen küzdöttek. G.: Balogh. Jók: Bujtor, Balogh, Dobos, Csicsák, ill. Vukkmann, Hajdú, Luczek, Bicsár. Kálmán Ferenc Csurgó—Ordacsehi 3:0 (1:0) Csurgó, 200 néző. V.: Bálint. Az első félidőben enyhe, szünet után nyomasztó volt a hazaiak fölénye. G.: Szabó (3). Jók: Szabó, Kovács, Kütsön, ill. Me­nus, Kiss. A 65. percben Szmo- lek (Csurgó), a 89. percben Kiss (Ordacsehi) utánrúgásért kiállítva. Halmai Emil Kadarkút—Zamárdi 0:0 Kadarkút, 150 néző. Vezette: Schádl. Idény eleji formában játszott a két csapat. Mind a hazaiaknál, mind a vendegek­nél. inkább a védők jelesked­tek. Németh Lajos Cselgáncs A K. Dózsa itthon tartotta a jubileumi kupát A Kaposvári Dózsa jubileumi versenysorozatát vasárnap a csel- góncsozók folytatták. Hét csapat részvételével rendeztek versenyt, s ennek pontversenyét a vendéglá­tók nyerték. Ez a torna Is azt bizonyította., hogy fejlődik nálunk a cselgáncs. Ifjúságiak 58 kg: 1. Mezei (Siklós), 2. Tö­rök (Siklós). 3. Salamon (P. Gaz- dász) és Marton (P. Gazdász). 65 kg: 1. Pál (Siklós), 2. Bányai (Szekszárd), 3. Túri (K. Dózsa) és Piski (Siklós). 75 kg: 1. Keller (Siklós), 2. He­gedűs (Siklós), 3. Kiscsinál (K. Dózsa) és Mezei (Szőnyl SE). 85 kg: 1. Gyenes. 2. Lévai, 3. Csabai (mindhárom K. Dózsa). Nehézsúly: L Kolber, 2. Varjas, 3. Tóth (mindhárom K. Dózsa). Juniorok 63 kg: 1. Gyönyörű (K. Dózsa), 2. Fábián (Szekszárd), 3. Vajda (K. Dózsa) és Szecskó (Siklós). 70 kg: 1. Kovács (K. Dózsa), 2 Szerdahelyi (Székesfehérvár), 3 Hegedűs (Székesfehérvár) és Hei- decker (Szekszárd). ' 80 kg: 1. Ivók (K. Dózsa). 2. Dankó (Zálaegerszeg), 3. Morvái (Székesfehérvár). — Nehézsúly: 1. Rohrer (Siklós), 2. Budai (Szőnyl SE), 3. Gombos (Siklós). A csapatpontverseny /végered­ménye : 1. K. Dózsa « Pont 2. Siklósi Tsz SK 32 pont 3. Szekszárdi Dózsa 8 pont Érdekes, változatos mérkőzések jellemezték a K. Dózsa ju­bileumi cselgáncsversenyét. Fotóriporterünk az egyik moz­galmas jelenetet örökítette meg. Túri (K. Dózsa) magasba emeli Juhászt (Nagykanizsa). Lengyeltóti—Balaionboglár 0:0 Lengyeltóti, 500 néző. V.: Kovács Gy. Jó iramú, sportsze­rű mérkőzést hozott a két szomszédvár rangadója. Szüne­tig a hazaiaknak, szünet után a vendégeknek volt több gólszer- zési alkalmuk. Jók: Horváth, Kesztyűs, Smida, ill. Magyar, Szilágyi, Cser. Dr. Körmendy István Somogytarnóca—K. V. Lobogó 2:1 (2:0) Somogytarnóca, 200 néző. V.: Buzsáki. Az első félidőben nagy fölényben játszott a hazai csapat, szünet után viszlbnt a kaposvári együttes kerekedett felül, de csak szépítésre futót-, ta erejéből. G.: Bolhói. Pintér '(11-esből), ill. Győrmárton. Jók: Pintér, Katona, a mezőny legjobbja, Bencsik, ill. Nagy I., Nagy II., Páti. Horváth József Toponár—K. Vasutas 2:1 (1:0) % Toponár, 200 néző. V.: Pesti. Igen élénk, jó játék jellemezte a találkozót, a hazai csatársor gólratörőbben játszott. Góllö­vő: Bank, Haracsi, ill. Törzsök. Jók: Bank, Csordás, Haracsi, ill. Hajdú, Tallián, Kéki. Csima János j Nagyatád—Fonyód 3:1 (0:1) Fonyód, 200 néző. V.: Vajda. Az első félidőben jól tartotta magát a Fonyódi Petőfi csapa­ta, szünet után nagy iramot diktált a Nagyatádi Kinizsi, amely második félidőbeli játé­kával rászolgált a győzelemre. G.: Torma, Molnár, Nagy, ill. Vörös. Zákányi Kálmán N. Somogyi B. SE—Tab 5:1 (0:1) Nagyatád, 150.néző. Vezette: Tóth Gy. Szünet után hét perc alatt rúgott három góllal a ha­zaiak megfordították a vesztés­re álló mérkőzést. G.: Unger (3), Horváth, Bunyevácz, ill. Puha III. (11-esből). ‘Jók: Un­ger, a mezőny legjobbja, Hor­váth, Tóth, Lieber, ill. Puha III. Varga Tibor A megyei bajnokság állása: 1. Kapoly 2. Nagyatád 3. K. V. Lobogó 4. S.-tarnóca 5. B.-boglár (2) 6. Fonyód (1) 7. Lengyeltóti 8. Csurgó ; 9. Tlabocsa 10. Kadarkút .(1) 11. Somogyi BSE 12. K. Vasutas 13. Toponár 14. Zamárdi 15. Ordacsehi 16. Tab La tinea-portré — hibás ecsettel Századunkban rendkívül nagy a rangja, talán mond- hajtuk úgy is, hogy történet- írásunk és a művészetek nagy­szerű találkozása a dokumen­tumjáték. író és közönség e sajátosan összefonódott igé­nyéből fakad a múlt esemé­nyeit újraélesztő, szemlélő művészet. Csakhogy nevében a lényeg: dokumentumokat dol­goz fel, tehát számolnia kell a tényekkel, illetvé éppen a tényekből kiindulva szabad csak az eseményeket játék­szer űen interpretálnia. Miért ez? a bevezető? Elsősorban azért, mert kettős hiányt érez­tem Csontos Gábor tv-drámá- ja nézésekor. Egyrészt a tényszerűségben is. másrészt adós maradt mindenképpen a játékkal. Hogy Lafincáíól és általa a tizenkilences Somogyról, a Ta- nácsköfetársaságról — éppen az évforduló kapcsán, egy belőle sarjadzott tv-drámát vetít a Magyar Televízió, tiszteletre méltó — mint szándék. Rá­adásul találkozik éppen a be­vezetőben már említett, ko­runkra jellemző eseményt bon­coló, történelmet megjelenítő igénnyel. De mindez szándék maradt, a megvalósulás saj­nos elhibázott. Miért? Latinca Sándor portréja nem megrajzolhatatlan — fő­leg nem művészi, irodalmi igénnyel — intézkedéseiből, a tényekből, kortársi visszaem­lékezésekből kiindulva. (Mi másból lehetne kiindulni?!) Nem ismerem — legföljebb sejtem — azokat a forrásokat, melyekből a tv-dráma készült. Egy bizonyos, még egy álta­lános iskolai történelemköny- ből is cselekvőbb Latinca áll előttünk, mint a tv-filmen lá­tott rapszodikus, a humaniz­mustól eltelt, meditativ — igenis — szalonforradalmár. Miért érezhető ez ilyen éle­sen? Mert túlságosan is teo­retikus figurát alkotott belőle a szerző, és ez már dramatur­giai probléma — hiányzott a kor levegője, sodrása. És ugyanígy megmaradt a teóriák szintjén Szántó Elek portréja esetén is. Amolyan »tipikus-« deklasszált — rétegtulajdon­ságokkal felruházott tisztet csinált belőle, mindenfajta mély.ebb karakterisztikus jegy nélkül. Tévedés ne essék, sen­ki sem várja azt, hogy el­| lentmonUu. mentesen álljanak I előttünk a kor és alakjai, hi­szen éppen a dokumentumjá- tákok erénye, hogy a kor alapproblémáit világítják meg, de ismétlem, ne teóriák által megszabott érvényszerűség út* ján. néhol unalomba laposodó vitákkal, hanem tények alap­ján, a lehetőség szerint sok­kal több művészi eszközzeL így aztán mentegető, magya- rázgató, mindenképpen öncé­lúan abszrtakt viták sorozata, ha úgy tetszik, ítéletek soro­zata volt ez a dráma. Éppen azért képtelen volt arra, hogy mint önálló műalkotás a 144 és a 144. nap jellemzőit, gon­dolatiságát, ellentmondásait (és a játék szempontjából lé­nyeges) karaktereit hűen adja vissza. Egy tanulság: a do­kumentumportré sem zárja ki azt, ami minden portréban közös: az igényes művészi elemző-alkotó munkát. Mert csak ezáltal születik élmény, é? tegyük hozzá — ezáltal ad­hatunk hitelt is. A megvaló­sulás tehát nagyon lebecsülte a szándékot és az ünnepet is. Tröszt Tibor 2 43: 9 28 3 45:15 22 6 40:27 19 6 34:27 19 5 38:21 18 5 39:29 18 5 27:25 18 5 25:19 17 6 30:36 16 7 25:26 14 9 32:41 14 .9 26:33 12 8 22:31 12 9 13:34 10 — 12 24:57 8 2 12 15:48 '6 Zárójelben a levont büntetőpon­tokat tüntettük fel. A totó 13 plusz ,1 találatos szel­vénye: 2 1 lfx 2 í 2 1 211 X X 2 és plusz 1. 1 A 13 plusz 1 találatos szelvény e héten 407 901 forintot fizet. Mindössze egy telitalálatos szel­vény akadt. 13 találata öt foga­dónak volt. ezek 126 590 forintét nyertek. A 12 találatos szelvény 3353, a 11 találatos 267, a 10 ta­lálatos 50 forintot fizet. Pincevájás Egerben Évszázadokkal ezelőtt csá­kánnyal vájták ki az Eger alat­ti tufarétegbe a pincék soka­ságát. A legújabb fölmérések szerint összhosszúságuk körül­belül annyi, mint a város je­lenlegi úthálózata. Most mégis újabb pincelabarintust kell ki­alakítani, de ezt már korsze­rű bányászati módszerekkel, fúrógépekkel, csillékkel. Az Eger—Gyöngyösvidéki Pince- gazdaság pincészetében 17 000 hektoliter űrtartalommal be­tonhordókat építenek be a föld alá. Hatezer köbméter tufát kell kiemelni ahhoz, hogy a tartálysorokhoz megtervezett szövevényes pincefolyosókat kialakíthassák. A VBKM Vasas irodalmi színpad önálló estje A tüzes vas próbatétele Az önálló est összegezés és keresztmetszet is. A műkedve­lő művészeti mozgalomban fnindenképpen. Lelkes, szor­galmas együttlétek, fáradságos munkával alakított szép beszéd — no még az izgalom. A VBKM Vasas irodalmi színpa­dánál «»nincsen különösebben nagy hiány egyikben sem. Fia­— Remek üzletem van a maga számára — súgta titok­zatosan Hagymási, aki heten­ként átlag két biztos üzleti tippel szokott jelentkezni. — Mi lenne az? — kérdez­tem mérsékelt lelkesedéssel. — Faüzletet csinálunk. Ve­vő lesz annyi, mint veréb a fán. Csupán irodahelyiségre van szükség, ahol a rendelé­seket és a pénzt felvesszük. — De hol veszünk árut? Hagymási Rezső fölényesen legyintett: — Nézze: a faüzlet olyan, hogy az eladó. Sose szállít annyit, mint amennyinek az árát felvette. A tűzifából hiá­nyozhat 15 százalék, termé­szetes apadás és útközi hiány címén, ab erdő számítva ... — Ab Bakony? — Vagy ab Monostor. El­végre szállíthatunk mi a mo­nostori zölderdöböl is ... A lényeg az, hogy a rendelt iAprója - kancáéban mennyiségből mindenekelőtt leszállítjuk az apadást. Aki egy mázsát vásárol, az kap 15 kiló súlyhiányt, aki két má­zsát vesz, annak 30 kiló hiányt küldünk, és így tovább. Ez úgy történik majd, hogy a súlyhiányról átvételi nyug­tát állítunk ki, és azt a vevő aláírja... — Akkor jó — vetettem közbe. — Már attól tartottam, hogy a hiányt triciklin kell küldenünk, és akkor költsé­günk lesz rá... De mi lesz az­után? — Azután leszállítjuk a fa víztartalmát — felelte Hagy­mási. — A friss vágású fának 35—Í0 százalék a nedvesség- tartalma ... VegyÜK a jobbik esetet, azaz a nekünk jobbik esetet, amikor is elküldünk a vevőnek minden mázsából 40 kiló vizet... — És gondolja, hogy az elég meleget ad majd? A nedves­ségnek tudtommal alacsony a kalóriája... — Már megint milyen buta­ságokat beszél! — förmedt rám Hagymási. — A fontos az, hogy 15 kiló meg 40 kiló az összesen már 55 kiló fa. — Fa? — kérdeztem nem is tiltkolt kétkedéssel. — Igenis: fa. Bükkfa vagy akácfa, ki milyet rendelt. — Most az a kérdés még, hogy hasábfát vagy aprított fát szállítunk? A nagy üzletember rám bá­mult: — Miért fontos ez? — Mert a hasáb fát hordó­ban kéne küldeni, az aprófát pedig kancsóban. Az alágyúj­tóst pohárban... — Ez csak részletkérdés. A lényeg az, hogy már csak 45 kilogramm fával tartozunk. — És azt hogy szállítjuk? — aggályoskodtam. — Várjon! Nagyon jól tud­juk, hogy házhoz szállítás közben is elhullik valami, meg aztán a kocsikísérők se tesznek hozzá... Ez is kite­het 15 százalékot... Ha ezt is számításba vesszük, akkor már csak 30 kiló van hátra... — És azzal mi lesz? — Semmi — mondta Hagy­mási. — Azt már nem is kell leszállítani... — Miért? — Mert harminc százalék haszon megillet bennünket. Heves Ferenc talok, akik a munkapad mel­lől jöttek. Nos, mindebben nem elsősorban a munkapad a lé­nyeges, hanem az, hogy jöttek, hogy csinálják, hozzáértéssel, örömmel barátkoznak az iro­dalommal. Először egy »régi vágyuk« éledt meg a színpadon, Lebo- vic egyfelvonásosa. A darab­ra régóta készülnek, változtak a szereplők és az eredeti Hap és Hepből az egyik már kiska- tona. De van utánpótlás... A darab nehéz. Ha nem tudnám, hogy milyen régóta alakítgat­ják, mennyire szeretik, azt mondanám, hogy inkább egy színház kamaraszínpadának lenne méltó vállalkozás. Éppen ezért az előadásban nem a színészi játék erényei vagy hiányosságai a lényegesek, ha­nem az, hogy eléggé meggyőző módon közvetítették a közön­séghez Lebovic gondolatait. Hivatal Nándor és Kovács László nemegyszer azonban elég gazdag tehetségéről is ta­núságot tett. A vidám koldusok régi pro­dukciója a színpadnak — na­gyon tiszteletreméltó színská­lán igyekeznek visszaadni el­sősorban a burnsi plebejus jó­kedvet. Népszerű ez a műsor, nagyon sok komikus elemmel ,— a szavak mellett a jól meg­választott mozgásformák, imitt-amott a pantomim — ami Kiss László művészeti ve­zetőnek (nagyon szép és érett 1 versmondása mellett) jó rende­zői adottságairól is árulkodik. Hans Sachs komédiájának nem a szó szerinti értelemben vett történés adja a savát-bor- sát, hanem éppen a mindenhol, mindenütt aktualitása, tehát örökségszámba megy — mint akármely hasonló fogantatású Boccaccio-novella. összegezés és keresztmetszet — ezzel kezdtem. Mindebben benne van az is, amit még a jövő szab a Vasas-színpadnak. Nem ártana, ha közelítenének »hazai tájak«, mai problémák felé. Műsorukban sok a szín — de a használatban néhol mér- téktartóbbak is lehetnének. (A tüzes vas néhány gesztusa), másutt, bátrabban, több játék­elemmel (szintén A tüzes vas néhány tablószerűen megálla­podott képe) élhetnének. A tüzes vas próbatétel a középkorban, próbatétel volt a színpadon is, de mindezek el­lenére kiállta a próbát az egy ­re jobban játszó, jókedvű és széles irodalmi horizonton tá­jékozódó együttes. Munkásfia­talok, akiknek nagy öröm a já­ték, és azért sem ártana ezt a horizontot a hazai körre össze­vonni, hogy ebből az örömből a szombat estinél nagyobb kö­zönségnek is jusson. Egyébként örömük csak akkor lett volna nagyobb, ha a villamossági gyár vezetőit is ott látjuk a kö­zönség soraiban. T. T. MEGYEI BAJNOKSÁG j Tv-jegyzet SOMOGTl NCPIjAP Eledd, 1971. március 23. 5

Next

/
Thumbnails
Contents