Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-21 / 68. szám
A család légköre M óricz Zsigmond írta gyermekkorára emlékezve az Életem regényében a csécsi évekről: »Micsoda családi hőség volt ebben a szegény kis életben. Ha nem volt tüzelő, az semmi sem volt. A kemencében minden szemét megégett, s meleget adott: de egy sohasem hiányzott; a család szent melege. Ez olyan volt nálunk, mintha a testek fejlesztették volna ki, s minél nagyobb számú lett a család, ez a hő annál magasabbra fokozódott.-« A család szent melege — írja Móricz Zsigmond. Szinte megfoghatatlan, körülírhatatlan, s mégis érezzük, hogy a gyerek nevelésének nagyon is lényegét érinti. Lehetne példákat említeni persze rideg családi életekről is, olyanokról, ahol a gyerekekből mégis rendes, becsületes, ragaszkodó természetű emberek váltak. Mert ki tagadhatná, hogy a rossztól, a ridegségtől való irtózás, a kellemetlen emlékek is néha jó útra irányíthatják a fiatalokat. De ezek általában rendhagyó esetek, a családi melegség, ösz- szeforrottság olyan erő a nevelésben, amelyet nem lehet nélkülözni. A gyerek a családban tölti idejének túlnyomó többségét OTTHON CSALAD A legszorosabb kapcsolatban a szülőkkel és a testvérekkel van. Tulajdonképpen a kapcsolatok jellegétől, milyenségétől függ elsősorban a nevelés sikere vagy kudarca. A családi élet hangulata, légköre a legfontosabb nevelési tényező, az itteni hatásokat legföljebb befolyásolni, módosítani tudja az iskola, de lényegesen megváltoztatni szinte soha. S ez rendben is van — attól a kevés kivételtől eltekintve, amikor a családokban veszélyeztetik a gyerek testi, szellemi és erkölcsi fejlődését De még ilyenkor sem a családok ellen neveli az iskola a gyerekeket, hanem azok ellenére próbál belőlük rendes embereket faragni. Az esetek túlnyomó többségében azonban együtt összefogva nevel a család és az iskola, s ez a leghatásosabb. M ostanában sok sző esik a hagyományos családi élet felbomlásáról, átalakulásáról — s nem is alaptalanul. A nők, az anyák szerepének megváltoztatásával módosult a családi »szereposztás«. Régebben a családok eltartása szinte kizárólag az apa vállára nehezedett Az anyákra hárult az otthoni munka és a gyerekek nevelése. Ma viszont a legtöbb helyen az anya is dolgozik, egyik családfenntartóvá vált, s ez lényeges változásokat hozott a családban betöltött szerepében. S a gyerekek? Viszonylag kevesen töltik iskolán kívül idejük többségét az anyjukkal, sokan tanulószobán, napköziben vannak, avagy »kulcsos gyerekek« lettek, akik a tanítás után egyedül vannak otthon. S ezek a változások éppen akkor történtek, amikor az iskolai követelmények is jelentősen megnőttek. Magyarok Párizsban L 1 2 3 4 5 ■ — 6 7 8 9 Sül BBBB 10 11 as: ■■■a bsbb 12 13 14 MBB BBBB BBBB BBBB 15 16 !•*» ■ ■■N 9RSI ■MR B95B 17 as :::: 18 19 ■ ■■■ MM ■■■■ ■■■■ aa :::: 20 21 22 ■ ■■■ ■■■■ ■■■■ ' 9S>B 23 24 | 25 ni: ■ISb •a mm ■ BBSS Üli ■nana SK-L-J RHU» 26 ■ IBM MM MM MBS 27 28 29 30 ROBB IRRfl MM 31 32 nini ...... 33 ! 1 :::::: 34 3S üli 36 A családnak ez az átalakulása nagyón sok probléma forrása. Mégpedig elsősorban nem azért, mert az anya kevesebb időt tölt gyerekeivel együtt Sok-sok példa igazolja, hogy nem annyira az együtt töltött idő mennyisége, mint inkább a milyensége a fontos. Mert a családban a szülő minden mozdulata, minden szava, minden döntése nevel. Hatással van a gyerekre egy vacsora közbeni beszélgetés, a szülők egymáshoz való viszonya, a beszélgetések hangneme, a gyerekek közti kapcsolatokban megkövetelt normák, minden, a felnőtt számára talán lényegtelennek tűnő mozzanat. Az írók életrajzait visszaemlékezéseit olvasva döbben rá gyakran az ember, hogy milyen semmiségek nőnek a gyerek szemében sorsdöntő tényezőkké. Ezért a jó családi életet, az egymásra utaltság érzésének a kialakítását mindenkor fontosnak kell tartani a nevelésben. A mai szülők abban hibáznak a leggyakrabban és a leg- tragikusabban, hogy a régebbi viszonyok között kialakult nevelési gyakorlatot folytatják. Az egészen más viszonyok között megélt saját gyerekkoruk tapasztalatait teszik át a mai korba — mégpedig sokszor a velük szemben már elkövetett hibákkal együtt. A nevelésben persze minden szülő szokott hibákat elkövetni — talán azért is fontos mindkét szülő jelenléte a családban, hogy egymás tévedéseit enyhítsék, ösztönösen is korrigálják — de a régebbi nevelési eljárások kriti- kátlan átvétele több mint egyszerű hiba. H a már visszagondolnak saját gyerekkorukra a szülők, hasznosabb lenne, ha nem az elavult nevelési módszerekre és fogásokra emlékeznének, hanem arra, mire vágytak annak idején, milyen családi légkörre, apai és anyai viselkedésre, szere- tetre áhítoztak. Ha ezt idézik fel magukban, akkor különösebb pedagógiai jártasság nélkül is megtalálják a módját, hogy erősödjön a család nevelő hatása. T. L. VÍZSZINTES: 1. Táblára írunk vele. 6. Személyének. 10. Árusított. 12. Bő. 13. Párizs magyar minisztere. 15. Réth Alfréd. 16. Való magánhangzói. 17. Sárral ken be. 18. Égitest. 20. Római szám: 51. 21. Akinek a -Bakony- volt Párizs. 23. Kényelem röviden, névelővel. 26. Állami jövedelem. 27. Viaskodik. 29. Atnyújtás. 31. Sóz betűi keverve. 33. Kínzó álma. 34. A fa keze. 35. Festő mártír, Párizsban is időzött. SS. Létező névelővel. FÜGGŐLEGES: 2. Ló gyakori neve. 3. Korszak idegen szóval. 4. Lusta. 5. Lak betűi keverve. 7. Verte páros betűi. 8. Híres politikusunk, Tihanyi, párizsi sakkpartnere 9. Valódi. iL Est betűi keverve 13. Az épület része. 14. Tud-e látni 18. Kettős mássalhangzó. 19. Ülő alkalmatosság. 22. Nevelőnőm. 24. A sanzon nagy mesiere. 25. Vön betűi keverve. 26. Vízi növény névelővel 28. Metsző. 29. Nem fölé. 30. Aki az esőben áh. 32. Maró folyadék 34. Nem igazi Az Iskolatelevízió műsora március 23-tól 28-ig Kedd: ^(LOO: Környezetismeret. (Alt. isk. 1—2. oszt.) 9.55: Történelem. (Alt. isfc. i. oszt.) 11.55: Számtan—mértan. (Alt. isk. 7. oszt.) 14.00: Környezetismeret. (Ism.) 14.55: Történelem. (Ism.) 16.40: Számtan—mértan. (Ism.) Szerda: 9.05: Földrajz. (Alt, isk. 8. oszt.) 14.05: Földrajz. (Ism.) 16.50: Irány az egyetem. Trigonometria. L rész, ^ Csütörtök: 8.10: Földrajz. (Alt. Isk. ű. oszt.) 9.C0: Környezetismeret. (Alt. isk. 4. oszt.) 11.05: Kémia. (Alt. isk. 8. oszt.) 11.55: Földrajz. (Alt. isk. 7. oszt.) 13.10: Földrajz. (Ált. isk. 5. oszt.) (Ismétlés.) 14.00: Környezetismeret (Ism.) 15.50: Kémia. (Ism.) 17.40: Földrajz. (Alt. isk. 7V oszt.) (Ismétlés.) Péntek: 8.25: Orosz nyelv. (Középiskolák n. oszt.) 9.05: Földrajz. (Alt, isk. 6, oszt.) 11.55: Francia nyelv. (Közép- isk. m—IV. oszt.) 14.05: Földrajz. (Ism.) Vasárnap: 13.58: Alapfokú német nyelvtanfolyam. Beküldendő & vízszintes 13., 21., 35. és a függőleges 8., 24. számú sorok megfejtése. Beküldési határidő 1971. március 26-án, pénteken délig. A szükséges sorokat levelezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: »-Gyermek kereszt- rejtvény.-« Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Bélavár, Csorgó, Kereki. Vízvár, Szenyér. Anatolij Ribakov: Kros különös vakációja című könyvet nyerték a következő pajtások: Böröczfi Márta, Czink Ferenc, Kaposvár; Pozsonyi Agnes, Baté; Rácx Tamás, Balatonszárszó. A könyveket postán küldjük 4L Divatjelentés a római szalonokból 1971 TAVASZ—NYÁR Az olasz nagy szalonok kollekcióját bizonyos nagyfokú rafinéria és a nőiességhez való visz- szatérés jellemzi. Jelenleg a sortok megjelenésére a rövid ruha utáni nosztalgia gyakorol ösztönzést. Ez azonban csak kevesek által hordható divat Ez láthatóan zavarja az idei fazonok tervezőit, s talán ezért született az a vélemény, hogy a divat »zsákutcába jutott«. A domináló színek: a sötétkék, a meleg narancs, piros, a fekete, a fehér, a banánsárga. A hosszúság nagy többségben pontosan térd alatti — mondhatnánk úgy is, a klasszikus Chanel ruhahossz. A derékig érő, a csípőt takaró és a hétnyolcados kosztümök ismét megjelentek. A kabátok közül a klasszikus ingkabát tört élre. A keppek rövid és hosszú változatokban továbbra is divatosak. 1. Andre LAUG: Vertikális és horizontális csíkozású, tiszta gyapjú stam tweed érdekes összhangját láthatjuk itt, rózsaszín, zöld, beige és barna színösszeállításban. A »blazer« kosztüm kétsorosán gombolt, három lekerekített zsebbel. A szoknya könnyedén kiszélesedik. A blúz rózsaszín, s hozzá homok-beige színű nyakkendőt visel a maneken. 2. BAROCCO: Krétafehér, két oldalon viselhető kártolt gyapjúszövet kabát. Jellemzői: a kissé rézsútos gombolás, a kis kosztümgallér, a lapos zseb, a saját anyagából és aranyláncból összeillesztett dupla öv. Alatta egyenes szoknya, magas nyakú, fehér blúzzal. Kantáros, teletalpú cipőt terveztek hozzá. 3. LANCETTI: Ruha meg kabát együttes, lazac- és földszínű, két oldalon viselhető gyapjú kreppből. A hajlékony kabát klasszikus vonalú. Tervezője játszott a két színnel. Elöl, hátul különleges virágok ékesítik, a teljesen egyenes, ujjatlan ruhát laza öv fogja össze. 4. SARLI: Hangulatos, kék, aranysárga, égszín összeállítású, egybeolvadó mintás gyap- júkrepp anyagkülönlegességből készült, nagyon bő kepp és széles övvel körülfogott sort A hosszú ujjú és azonos mintájú blúz anyaga fátyolgyapjú imprimé. Kék harisnyanadrágot visel a maneken. 5. SCHOSTAL: Kissé merész összeállítás a melegebb nyári napokra. A SOMOGY MEGYEI TANÁCSI MAGAS- £S MÉLYÉPÍTŐ VÁLLALAT férfi és léi segédrakésokat vesz fel vasbetonszereléshes Fizetés megegyezés szerint Jelentkezés Kaposvár, Petőfi tér 3. sz. alatt, a munkaügyi osztályon. 058197) a latranyi alkotmány mg. TERMELŐSZÖVETKEZET képesítéssel és gyakorlattal rendelkező KONTÍROZÓ—LEÍRÓKÖNYVELÖT, GYORS- ÉS GÉPÍRÓT azonnali belépéssel felvesz kedvező fizetési feltételekkel. Jelentkezés írásban a fenti címen. SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 1971. március 2L 9
