Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-21 / 68. szám

Tsz és közművelődés A NAGYBERKI PÉLDA Szerkesztőségünk egy telefonhívást kapott a napok­ban: -A nagyberki Egyesült Kaposvölgye Termelőszö vetkezet 1971-ben 40 000 fo­rintot adott a körzeti klub- könyvtárnak közművelődési célokra. Ez Somogybán ki­magasló eredmény.« Amikor tavaly nyáron a népművelési konferencia egyik felszólalójától azt hal­lottuk: egyre több gazdasági vezető látja, hogy a jó mun­kához nagyobb, korszerűbb általános és szakmai művelt­ség, nem kevésbé ideológiai képzettség szükséges, akarat­lanul is a vajúdó közös fenn­tartásba vétel, s a fillérekből küszködő művelődési házak jutottak eszünkbe. S az az erőfeszítés, amellyel a megye közművelődési vezetői a ter­melőüzemektől igyekeznek számon kérni a kulturális célkitűzések elérését, a dolgo­zókkal való fokozottabb, sok­oldalúbb törődést. Ezért is adunk örömmel hírt a nagy­berki »-tettről«. Nem mintha nem tudnánk, hogy önmagá­ban a pénz nem segít a he­lyes közéleti szemlélet, a na­gyobb tudás utáni vágy fel­keltésében. Nagyberkiben azonban a tsz tesz és még többet tenni akar a közmű­velődésért. Bernáth Ferenc tsz-elnök: — Hány éjszakám ment el töprengéssel? Sok. Csak ha a tsz fiatalabb szakembereinek életébe, vágyaiba gondoltam bele, már akkor is figyelmez­tető jelzést kaptam. Agrár­értelmiség! Egyetemi élet után falu, természetesen rö­videsen családalapítási szán­dék. Belépnek a körbe a fe­leségek igényei is, aztán a gyermeknevelési gondok. Ha megtalálják számításukat itt nálunk, akkor miért pont a közművelődési lehetőségek ri­asszák el őket? A fiatal tech­nikusok és mérnökök nélkül nem jutottunk volna egy­könnyen idáig, csak dicsérni kozni merők és jobbat akar­nak, sokat dolgoznak. Kár lenne tagadni azonban, hogy sokszor kívánkoznak a város­ba, mert hátrányos helyzet­ben van valamennyi tsz-ben dolgozó szülő a városiakkal szemben. Szükség van az ok­tatás korszerűbb feltételeinek megteremtésére és a közmű­velődés pártfogolására. Erőnk­höz mérten támogatjuk eze­ket az elképzeléseket. A tsz- ben már több éve fáradozunk a szakemberképzéssel. Észre­vettem régen, hogy a techni­kusokat és a szerelőket nem kell toborozni. A korszerű munka a falusi környezet el­lenére is vonza az embere­ket. Az átlagéletkor sajnos még mindig 50—55 év. A most készülő modern sertés­kombinát talán meghozza majd a fiatalok kedvét. — A negyvenezer forintot átutalták, de mit igényel ezért a tsz a klubkönyvtár­tól? Hogyan tervezik a szo­rosabb kapcsolat kiépítését? Van-e például mezőgazdasági klub vagy szakkör? — Többet nem akarunk, mint amire erőnk futja. Egy biztos, a klubkönyvtárat az olvasás, a tv-nézés, valamint a szakemberképzés és a szak­mai összejövetelek bázisává szeretnénk tenni. Mezőgazda- sági jellegű előadásokat rend­szeresen tartunk ott. Állandó téma a növényvédelem, a vegyszerezés. Bevallom, klub még nincs, se szakkör. De ez nem jelent tétlenséget. Ifjú szakembereink, mérnökeink háztól házig tanácsadást foly­tatnak, ők maguk mennek el a környező üzemegységekben dolgozókhoz, brigádokhoz, s ha nem is szervezetten, de szenvedélyesen terjesztik az új érdekességeket. Komáromi Ildikó, a körzeti klubkönyvtár vezetője: — Két éve végeztem, kevés ta­pasztalatom volt, s hogy most jól érzem itt magam, önma' Angol baletímesternö az Operában gában is bizonyíték. A könyv-_ tudom őket. Harcosak, vitat- tár kezdetben nagy segítsé-" miségiek vezetésével.' Csórná ból a fiatalok küldöttséget get jelentett. A könyveken keresztül ismertem meg a falut. Szorgalmaztam, itt tart­sák a tanácsüléseket, koordi­nációs üléseket — mindig akadt új ember, akit beszer­vezhettem az olvasótáborba. Korábban 230, most 360 olvasó van Nagyberkiben. A tsz ve­zetősége, a szakemberek tud­ják, hogy várja őket a könyv­tár és jó érzés, amikor gyak­ran föl is hívnak, érdeklőd­nek valamilyen könyv után. A mezőgazdasági könyvhóna­pot már kétszer a tsz-szel kö­zösen rendeztük meg, és jól sikerült. A tsz-vezetők példa- mutatása kamatozik a lakos­ság körében is. Tudja kiket olvasnak? Veres Pétert, Sza­bó Pált, Sarkadi Imrét, Zalka Mátét, Sántha Ferencet, Jó- kay Annát. Népszerű volt ta­valy a sertéstenyésztési és növényvédelmi tanfolyam is, valamint a szőlőtermesztéssel kapcsolatos öt előadás. S hadd dicsekedjek: a vezetéslélekta­ni szabadegyetemen tizen- nyolcan-húszan állandóan itt voltak a tsz-ből, vitatkoztak, élükön Bernáth elvtárssal. A tsz nélkül nem tudom mi len­ne a házzal. Költségvetésem 140 000 forint, persze ez hat községé összesen. Ebből 90 00r _ , . _ , , _ , ,, személyi kiadásokra megy ei Bemutató a Pécsi Tanárképző főiskolán (Ennyi az állami támogatás is.) Az ÁFÉSZ-től 3000 forin­tot kapok, a Pannónia Társu­lástól 2500-at, a többit a tsz pótolja. így tehetem meg, hogy minden évben egy-egy község művelődési házát rendbe hozzuk. Lehet-e véletlen tehát, hogy a tsz igyekezete éppen egybeesik a nagyberki körzet községeinek »»ébredésével«. Kercseligeten ki sem aludt a villany egész télen a művelő­dési helyiségben. Suller Zol­tán vezetésével kórus és cite- razenekar próbált, gyermek és felnőtt színjátszók készül­tek. Mosdóson két mezőgaz­dasági szakkört is tudtak szervezni a fiatal agrárértel­Budapestre érkezett Miss Faith Worth, a Covent Garden balettmestemője. Mint koreográfus asszisztens megkezdte a március 28-án az Erkel Színházban bemutatásra kerülő >»A rosszul őrzött lány« betanítását. A mű koreográfusa, Sir Arthur Ashton a premier előtt érkezik Budapestre. Képünkön: Miss Faith Worth irányításával próbálnak. küldtek: irodalmi színpadot és néptánccsoportot szeretnének, vezetőt kérnek. Kisberkiben mezőgazdasági ismeretterjesz­tő sorozat kezdődött. Nagy­berkiben évek óta a tsz egyik pártvezetője, Frech J ózsef üzemi párttitkár foglalkozik a A községi tanácsról indul-1 — Igen. Az állomásépület és j fiatalokkal az irodalmi szín­tani el a fonalgyárba, hogy a posta. Akármelyik aprócska pádon es a fotoszakkorben. egy fiatal munkásasszonnyal j falunak tiszteségesebb vasút- De mintha a környező falvak találkozzam. Sülecz Erzsébet' állomása van, mint Atádnak. Nagyatádi tavasz Minden hiányzik, ami épül! keresztorsózónőként kezdte ki­lenc évvel ezelőtt. Ma már Cserti Sándornénak hívják, beosztása pedig segédműve­zető Nehéz volt összehozni a ta­lálkozót, mert éppen tovább­képzést tartottak a művezetők nek, s az asszonyka onnan nem hiányozhatott. Előadás után a pártirodában ültünk le beszél­getni. — Itt születtem, huszonhá­rom éve élek Nagyatádon — kezdi a bemutatkozást —, a férjem autószerelő. Az ősszel elkezdtem a gimnázium első osztályát. Beszámolóim jól si­kerültek, s szeretnénk hasonló eredménnyel leérettségizni. — Beszéljünk inkább Nagy­atádról. Véleménye szerint mit jelent, hogy várossá avatják? — Mindenben többet. Ipar­ban, lakásban, orvosi ellátás­ban, megnő a letelepedési igény és gondolom a lehetőség is. — Maguk hol laknak? — A szüleimmel együtt egy Családi házban. — Mi hiányzik még Nagy­atádról ? — Minden, ami épül. Műve­lődési ház, óvoda, kórház, la­kás ... soroljam még? Hiány­zott a szórakozóhely is. Na­gyon jó, hogy megépítették az Ezüstkancsót. — Én is jártam ott, de a bár­ban csak pár ember lézengett, azok is inkább a szálloda lakói voltak. — Aki három műszakban dolgozik, hétköznap nemigen vállalkozik az éjszakázásra. De azért, jó, hogy van már ez is Arról nem is beszélve, hogy a báron kívül presszók is akad­nak, a lányok inkább oda mennek. Olcsóbb. — Van-e valami, ami nem tetszik magának? i Az új postát már szerencsére építik. — A munkásnőnek és a há­ziasszonynak mi a véleménye a kereskedelmi ellátásról? — Amire szükségem van, azt mind megtalálom. Az Atád áruházban mindjárt a megnyi­tás napján vettem egy ruhát a kislányomnak, s egyet magam­nak is kinéztem. — Az előbb azt mondta, hogy minden hiányzik, ami épül. ön — a szíve szerint — melyiket sürgetné meg? Me­lyik létesítményre volna a leg­nagyobb SZÜKSég? — Én a szerencsések közé tartozom, mert a szülés után a kislányunkat otthon hagyhat­tam édesanyámra. A gyárban dolgozó asszonyok közül sokan nem jönnek vissza a szülési szabadság után, inkább meg­elégszenek a gyermekgondo­zási segéllyel, mert nincs hová tenni a gyereket. Az óvodára és a bölcsődére volna a legna­gyobb szükség. Egy óvodát — ha jól hallottam — április ele­jén átadnak, de ez még kevés. — Bizonyára hallott a Ka­posvári Húskombinát Május 1. izocialista brigádjának kezde­ményezéséről. Óvodaépítés tár­sadalmi munkával — lehetne megfogalmazni a brigád válla­lását. Mi a véleménye erről? — A tizenhárom tagú, a szo­cialista címmel kétszer kitün­tetett Petőfi brigád tagja va­gyok, persze, hogy minket is érdekel a kaposvári, s most már Nagyatádon is elindult ne­mes vállalás. Tetszik az ötlet, s itt a gyárban mindannyian érezzük, mennyire szükség van az óvodákra. Az pedig termé­szetes, hogy mindenki úgy és ott segít, ahol tud. Saly Géza, lelkesedése túl is szárnyalta volna az idén a központi köz­ségét. S ez nem baj, egészsé­ges, hasznos versengés for­rong, amelytől mindenkép­pen az itt élő emberek lesz­nek többek, gazdagabbak. Görög sors — táncban, költészetben A görög nép szabadságharca ISO. évfordulójának tiszte­letére ünnepi műsort rendezett a Pécsi Tanárképző Főisko­la Stúdió irodalmi színpada és a főiskola nemzetiségi tánc- együttese. Az irodalmi összeállítás Alfa, béta, gamma című műsorában Papp Árpád újgörög fordításai szerepeltek. Az est vendégei sorában ott volt a somogyi költő-műfordító is. KÉT tAnckompoziciö­VAL kezdődött a műsor. Theodorakisz zenéjére Krisko- vics Antal írt koreográfiát. Nagy erénye volt az előadás­nak, hogy összhangban volt a koreográfia az együttes tánc­technikai képességeivel. Ellő­adásukat a mementó pátosza jellemezte, tulajdonképpen egy »obeliszk« volt, emlékeztetőül, táncban elbeszélve. Rendkívül korszerűen építették a tánc­kompozícióba a görög tánc­folklórt, haladó, mai felfogás­ban. Hasonló fogantatású a Skop­je S3, című táncdráma, amely szintén mementószierűen idézi vissza a balkáni város pusztu­lását és éledését, táncban, ze­nében. A háromtételes mű gaz­dag folklóranyagot tartalmaz, de a Mauthausenhez hasonló drámai feszültséget, a megfo­galmazásbeli újszerűséget a Bán Zsuzsa középső, Földrengés című tétel ismétli nagyszerűen, meggyőző dramaturgiai, koreográfiái eré­nyekkel. Egyik szép motívumá­ra emlékezve írom, hogy az életbe táncoltatott lány >»min­tájára-•> itt az életbe »visszado­bott legény- tömör, szinte né­hány mondatnyi történetét lát­tuk, feszült átéléssel, erőteljes zenei dinamikával megeleve­nítve. Az újgörög lírai összeállítás meggyőzően mutatta be a Stúdió színpad érettségét. Rit- szosz, Livaditisz és Ludemisz művei, Papp Árpád plasztikus, lírai fordításai, a vádoló szen­vedély, mindenképpen egysé­gesek hangulatilag is a két táncdrámával. Külön figyel­met érdemel, hogy az együttes az irodalmi színpadok sajnos néha már-már szabályokba csontosodott dramaturgiáját a színjátszás gyökérzetéből táp­lálkozva feloldotta mozgással, fénnyel, kosztümmel, festék­kel. Mindenképpen jó ez, és a járható utak egyike. A zenei összeállítás harmonikusan il­leszkedett a költeményekhez, néha nem is alárendeltnek, ha­nem mellérendeltnek, tartalmi funkciót hordozónak éreztem. A versek az esztétikai szépség mellett történelmi sorsproblé­mákat idéztek. És a főiskolai hallgató szereplők diákszoli- daritását is. Az út, amelyen járnak, ígéretes, bár imitt- amott a versmondás techniká­ján akad még csiszolnivaló. Vincze János és Várkonyi Ba­lázs összeállítása, rendezése te­hát funkciójában is találkozott az iskola tánccsoportjának pro­dukciójával. A TANÁRKÉPZŐ főiskola pezsgő, vagy pezsdülő műked­velő művészeti életének talán nem is teljes, de mindenkép­pen rokonszenves és meggyőző keresztmetszete volt a műsor, örültünk a péntek esti meghí­vásnak, és szívesen látnánk ezt i műsort Somogybán azért is, mert érett és élményt adó pro­dukció, és azért is, mert nem egy somogyi diák részese az iskola műkedvelő művészeti mozgalmának. T. T. Ü gye kedves Nagypapa, valamikor ön is elha­Angela zeti elkötelezettséget. Gyűrű­zött, csapkodott a vita. Még­tározta, hogy ha meg- /*“■ BB MB is meggyőző volt. Nem misz­nő, Nansen lesz. Vagy Nobile. OB» w tifikált, agyonimádott példa­Vagy Amundsen. Az unokája *----7 képek, hanem megmért, lehe­m ár űrhajóst játszik az asz- zóak a gyermeklélek számára. Az persze természetes még, tőségekkel mért, mindezekkel tál alatt, és az a megtisztelte- Példaképet pedig sohasem le- hogy ezt a választást is át és természetesen a vonzó köl­tés érte, hogy második na- hét rátukmálni a gyermekre, meg átszövik romantikus ele- sőségekkel is együtt vállalt vigátor lehet, ön gyönyörkö- hanem a szülő, a pegadógu-, mek. példaképek ők. dik és eltűnődik, milyen meg- a könyvek világa, a filmek ^ , ... . , és most Angela, tisztelő előléptetés egy em- meggyőző módon bízzák rá a V. 10M 0 ‘HV. JNeíJl" . , n H beröltőn belül, hogy ha egy- választást, a kiválasztást. Ó van előtérben már, Angela Davis­kori sarkutazóból, léghajósból Ami viszont természetes, az IS;^ Beatle- Valaki életútját ismerteti, asztronautává avatta az unó- hogy a felnőttek számára ko- sekbfT1, a. d'alla?;’ hanem a Mas a rab tartok világáról ka fantáziája. Mert a példa- rántsem lehet mindegy az, 261161 tudást ismerik eL szol. Osztályfőnöki órán. If­kép »-kötelez-«. Igaz, ön mo- hogy kit választ a gyermek A felnőtt nemzedék egyko- JúsáÖ gyűlésen? Házibulin, solyog mindezen az álomvi- Bizonyos korig a példaképek ri hamis illúziókkal táplált ~ ^ “7_ ot* is* Meglepődve lágon, de tudja azt is, hogy minden különbözőségek eile- példaképei a jó történelem- “ahgatnák ezenek a kama­sz unoka számára — és az nére egy dologban hasonlóaic. órán kritikus közelségbe ke- plasztikus hasonla­ön megfáradt szemében is — S ez a rajongó szeretet, ami rülnek manapság. Jóllehet vi- tokkal teleszőtt megjelenite- az teszi ezt az újmódi pél- választójukkal összekapcsolja gyázni kell, nehogy valami- se^> a penészszagu, nagyvá- daképet hallatlanul izgalmas- őket. Ugyebár önnek egykor fajta nihilista deheroizálássá rosi rohanásban megkóvesult sá, hogy benne foglalt a jö- Tarzan volt mindene, vagy legyen mindez. Korukkal, va- celláról. A gyűlölet fojtóan vendő valóság minden csíra- Rinaldó merészsége? És ön- lóságukkal, lehetőségeikkel 52011 köréről, és a világ min- ja is, a nagy lehetőség, hogy nek, asszonyom, a csodaszép mért cselekvő hősöket lássa- den részéből érkező szabadí- áz emberke valóban azzá le- Greta Garbo! Manapság 's nak! Nemrégiben egy »-ősz- tan‘ vágyó szeretettől, hét. Hiszen a játékában is ez adott ez a választási lehe- tályfalon« óriási méretű Che Megvallom, eközben a félig tudattalan, kicsiny!- tőség. Űrhajósok, Ivanhoe Guevara képet láttam. Má- }fj[ Brecht 'ütött az eszein­tett valóság a szép. Persze vagy éppen aki iránt kicsik sutt Casttót. És megbizonyo- be, a Mahagonny ope­minderre felnőtt fejjél ion rá ^ "^Syok megkülönböztetett sodtam afelől, hogy nem a ra. Hogyan is énekli a kar? az ember, de egyszersmind a ^telettel viseltetnek, a Dák- lányok számára olyan nagyon ^h A^banw földje, manónk fői.,*«- .riYoosiaaíc VÄi,,„£ tart. vonzó tüzes tekintet, vagy a a földbe tért /Búcsút kell ein tt izsgálódá^a kotei ■ De nem kevesebb figyelmet fiúk számára a bozontos kör- mondanunk ma, és kell a 1S’ érdemel a változó példakép is. szakáll az elsődleges ok. Be- whisky, Jól tudod, miért.« Aki mai ifjúságunk minden- Abban az életkorban, amikor széltek róluk: mit tettek, mit Ebből az Alabamából indult napjait megértő és okuló fi- a gyermek már kritikusan tehettek. Egyiknél fenntartá- Angela Davis. És elérkezett a gyelemmel kíséri, fölteszl ön- néz körül a világban, a pá- sós, másiknál fenntartás nél- cselekvő osztályharcig, magának a kérdést: hol van- lyaválasztás kérdései elé ér- küli elismerés. De elismerés Példaképpé lett. nak, milyenek a mai példáké- kezdk. Aki ekkor példaképet mindenképpen. Az ilyen új- Megmért, választott példa- pék? Igaz, meglehetősen szer- választ, mert ilyenkor több- módi példaképeknek kijáró képpé, öt választották, vá- teágazó e gondolatkör, de nvire választanának gyerme- tisztelet és vonzalom. Sokan lasztják ma is sokan. Ebben mégsem összefoghatatlan! A keink — már realitásokkal még a sartre-i »»választást« is a percben is. példakép tulajdonságai von- számol, viszonyít és mérlegel emlegették. Mások a világné- Tröszt Tibor SOMOGYI NÉPLAP Vasárnap, 197L március fi. J 5

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents