Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-17 / 64. szám

Bihart kavart az interjú Meir kormánya bizalmat kapott Izrael ragaszkodik a’Golan-fennsíkhoz »Egységes és izraeli“ Jeruzsálemről beszélnek Az izraeli parlament tegnap délutáni viharos ülésén 62 sza­vazattal 12 tartózkodás mellett, ellenszavazat nélkül bizalmat szavazott Golda Meir minisz­terelnöknek és kormányának. A politikai vihart Meir- nek a szombati Times-ban megjelent nyilatkozata robbantotta ki, amelyben a miniszterelnök­asszony körvonalazta az új ha­tárokra vonatkozó elképzelé­seit. A kormányból korábban ki­vált szélsőjobboldali Gahal párt bizalmatlansági indít­ványt terjesztett a parlament elé, azzal érvelve, hogy Meirt nem hatalmazták fel a »-hatá­rok felvázolására«. Az ilyen tervek ismertetése veszélyezte­ti az izraeli hivatalos politika érdekeit, mert a »maximális követelések« látszatát keltve csökkenti Tel Aviv manőverezési le­hetőségeit bármiféle tár­gyalásokon. A bizalmatlansági indít­ványhoz csatlakozott a Függet­len Liberális Párt is. Míg a Nemzeti Vallási Párt mindösz- sze »fenntartásait hangoztat­ta«. A Gahal mindezeket figye­lembe véve titkos szavazásra kívánta bocsátani a bizalmat­lansági indítványt. Ezt a knesszet elutasította, mire a Gahal párti képviselők kivo­nultak az ülésteremből. Így történhetett, hogy a nyílt sza­vazás során a kormánykoalíció »fölényes győzelmet« aratott és egyetlen ellenszavazatot sem adtak le. Meir a szavazást megelőzően újfent kifejtette: a Times munkatársa előtt csakis sz izraeli hivatalos politikának megfelelő »biz­tonságos és elismert hatá­rok« kérdését vázolta anélkül, hogy bármilyen tér­képvázlattal előállt volna. Meir magyarázata kielégítette a Nemzeti Vallási Pártot, amely­nek parlamenti csoportja 7:5 arányban úgy döntött, hogy bi­zalmat szavaz a kormánynak. Meir parlamenti beszédében ismét kijelentette, hogy Tel Aviv — elutasítva bármilyen tárgyalások előtti »diktátu­mot« és »előfeltételt« — gya­korlatilag előfeltételként ra­gaszkodik a Golan-magaslatok­hoz, az »egységes és izraeli« Jeruzsálemhez, az arab orszá­gok által több ízben elutasított •közvetlen tárgyalásokhoz«. Svéd javaslat a leszerelési értekezleten A genfi leszerelési értekez­let tegnapi ülésén Svédország munkaokmányt terjesztett elő abban a reményben, hogy en­nek alapján lehetővé válik a kémiai és biológiai fegyverek betiltására vonatkozó átfogó egyezmény főbb pontjainak ki­dolgozása. Ismeretes, hogy Svédország — a szocialista or­szágokhoz hasonlóan — ra­gaszkodik a tömegpusztító fegyverek e két fajtájának egyidejű betiltásához. Az Egye­sült Államok és szövetségesei viszont azt akarják, hogy kü­lön egyezményben csak a bio­lógiai fegyvereket tiltsák be. A munkaokmány helyszíni ellenőrzést is javasol. Ily mó­don, mint a nyugati hírügy­nökségek írják, ez a munkaok­mány lényegében kompromisz- szummal kísérletezik a két szembenálló csoport között. Nem világosak a hadsereg szándékai Amin nyilatkozata Uganda külpolitikájáról Riadókésxültségben as ankarai helyőrség Törökországban már hatodik napja tart a kormányválság, amelyet az robbantott ki, hogy a katonai vezetők ulti­mátumban szólították fel De- mirel kormányát a lemondás­ra. Jól tájékozott források sze­rint még mindig nincs hír ar­ról, hogy Cevdet Sunay elnök felkért volna valakit az új kormány megalakítására. Az feltehetően ma közli választá­sát. Jól értesült forrásokra hi­vatkozva jelenti a Reuter hírügynökség, hogy Inőnü, az ellenzéki Köztársasági Nép­párt vezetője megnyitotta a kompromisszum útját azzal á javaslatával, hogy alakítsanak ideiglenes kormányt. Pártja valószínűleg hajlandó koope­rálni a katonák jóváhagyásával V Thant ENSZ-főtitkár hét­főn felszólította a világ köz­véleményét: ebben az évben fokozott harcot vívjon azzal a céllal, hogy egyszer és mindenkorra véget érjen a szégyenletes faji megkülön­böztetés. Március 21 a faji megkülön­böztetés felszámolásáért foly­tatott küzdelem nemzetközi napja lett. Ezt a napot a faj­megalakuló új kormánnyal, feltéve, ha az új választások kitűzését feladatának tekinti a kormány. A török hadsereg szándékai még mindig nem világosak. Továbbra is fennáll a veszély, hogy a tábornokok kezükbe ragadják a hatalmat. Memduh Tokmac vezérkari főnök elnökletével a török fegyveres erők parancsnokai hétfőn Ankarában tanácsko­zást tartottak. A Milliyet cí­mű török lap jelentése sze­rint a katonri vezetők a párt- politikusok álláspontját és a hadsereg ultimátuma után ki* alakult helyzetet vizsgálták felül. A lap azt is közölte, hogy az ankarai helyőrséget riadókészültségben tartiák. üldöző Dél-afrikai Köztársaság történelmének véres esemé­nyei teszik nevezetessé. 1906. március 21-én a dél-afrikai hatóságok fegyveres erővel fojtották el a néger lakosság tüntetését. A faji megkülönböztetés fel­számolásáért vívott harc nem­zetközi napján az ENSZ apar­theid bizottsága rendkívüli ülést tart Idi Amin tábornok, ugandai elnök, aki hét héttel ezelőtt vette át a hatalmat a katona: államcsínnyel megdöntött Mil­Angela a vádlottak padján A kaliforniai San Rafael bí­róságán tegnap megkezdődött Angela Davis pere. Davis azzal a kérelemmel fordult a bírósághoz, hogy miután politikai perről van szó, maga is részt vehessen saját védelme ellátásában. Mindeddig megtagadták ennek engedélyezését arra hivatkoz­va, hogy ez »közönséges gyil­kossági ügy«. A tárgyalás során a véde­lem ennek az állításnak meg­döntésére 200 oldalas indít­ványt terjesztett elő. Ez kimu­tatja, hogy amikor a San Rafael-i Marin County bírósá­gon a szóban forgó ember- rablási kísérlet és lövöldözés lezajlott (amelynek során Ha­ley bíró meghalt), Angela Da­vis nem is tartózkodott a helyszínen. A vádiratnak az az állítása pedig, hogy a né­ger rabok kiszabadítására tett kísérlet, majd a lövöldözés a fiatal néger kommunista egye­temi tanár nevére engedélye­zett fegyverekkel történt, nem alap Angela Davis »összees­küvés, gyilkosság és ember­rablás« címén történő vád alá helyezésére. fon Obotetól, hétfőn este nyi­latkozott első alkalommal az ország külpolitikájáról. A tábornok nyilatkozatában élesen elítélte a dél-afrikai fajüldöző rendszer »gonosz po­litikáját«, amely nemcsak »a szomszédos afrikai államok békéjét és biztonságát veszé­lyezteti, hanem az egész afri­kai kontinensét is«. Amin tábornok leszögezte: a portugál gyarmatokon fennál­ló helyzet »komoly gondot« okoz az ugandai kormánynak. A kampalai kormány — fűzte hozzá — az ENSZ-ben és az afrikai egységszervezetben to­vábbra is támogat minden po­litikát, amelynek célja, hogy mielőbb »afrikai többségi kor­mányzatot:« hozzanak létre ezekben az országokban. Az ugandai államfő véleménye szerint a dél-afrikai és a Por­tugál probléma végső megol­dása »katonai megoldás« lehet. Uganda a lehető legnagyobb jelentőséget tulajdonítja az or­szág további tagságának az af­rikai egységszervezetben, s el­tökélt szándéka, hogy támogat­ja a szervezet alapokmányában foglalt elveket — hangsúlyoz­ta az államfő. Amin megjegyezte, hogy Uganda elítéli a brit kormányt, amiért úgy döntött, hogy fegy­vereket ad el a dél-afrikai faj­üldözőknek. RÖVIDEN Tegnap szovjet kormány- küldöttség érkezett Szófiába a bolgár—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság 12. ülésszakára. U Thant a fali megkülönböztetés ellen Tito beszéde az alkotmánymódosításról Alkotó és türelmes vitára van szükség Belgrádban tegnap megkezdődött a Jugoszláv Szocia­lista Szövetség (népfront) országos választmányának kétna­pos tanácskozása a jugoszláv alkotmány módosításáról. Az értekezleten beszédet mondott Joszip Broz Tito jugoszláv államfő, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke. Hangoztatta, hogy az alkot­mány módosításáról jól szer­vezett, alkotó és türelmes vi­tát kell folytatni, amely »nem csúszik a személyeskedések síkjára«. Az alkotmánymódo­sítás útján — mondotta — meg kell oldani a sok nem­zetiségű szocialista jugoszláv közösség néhány ellentmondá­sát, hogy meggyorsuljon a szocialista és önigazgató Jugo­szlávia fejlődése, erősödjék az ország egysége. Jugoszláviának az alkot­mány reformja kapcsán meg­alakuló kollektív államfői tes­tületéről szólva, Tito kijelen­tette: abban minden köztár­saságnak képviseltetnie kell magát, a kollektív államfői testület, a köztársaság elnöké­vel együtt — Tito szavai sze­rint — »egész Jugoszlávia szuverenitásának hordozója lesz*. Tito — hasonlóan legutóbb! beszédeihez — ismét nagy hangsúlyt adott a munkásosz­tály szerepének Jugoszláviá­ban, rámutatva, hogy »-társa­dalmi fejlődésünk alapvető hordozója továbbra is a mun­kásosztály-. Hozzátette: ren­dezni kell a munkásosztály meg nem oldott problémáit, és különös gondot kell for­dítani a legalacsonyabb jöve­delemmel rendelkezők élet- színvonalára. A jugoszláv el­nök aggodalmát fejezte ltfi amiatt, hogy közel egymillió jugoszláv kénytelen külföldön, kapitalista országban dolgoz­ni, s felhívta a figyelmet, ar­ra kell törekedni, hogy a kül­földön dolgozó szakemberek minél előbb térjenek vissza Jugoszláviába. A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége elnökségének gaz­daságpolitikai bizottsága a kö­zelmúltban megvizsgálta a ju­goszláv gazdasági helyzet egyes kérdéseit, és arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy »az ország gazdasági helyzete rendkívül komoly és érzé­keny«. A bizottság tagjainak véle­ménye szerint »a dinár leér­tékelése után a piacon to­vábbra sem szűntek meg a ré­gi jelenségek«. A gazdasági helyzet vizsgá­lata olyan tanulságokkal járt, iogy »az az ígéret, hogy 3 gazdaság és a lakosság nem fogja megérezni a devalválás következményeit, sajnos nem bizonyult valósnak, s érthető, hogy a gazdaság magasabb árakkal igyekszik pótolni a devalváció következtében meg- növekedett költségeit« — ál­lapította meg a JKSZ illeté­kes fóruma, a bizottság kulcs­fontosságúnak tekinti a jelen­legi nehézségek leküzdése ér­dekében hosszú távú árpoliti­ka kidolgozását Corneliu Manescu román külügyminiszter kedden hiva­talos látogatásra a svéd fővá­rosba érkezett. Három napot tölt Svédországban. Ugyan­csak tegnap magas rangú ipari és külkereskedelmi hivatalos személyiségekből és szakembe­rekből álló küldöttség utazott a Román Szocialista Köztársa­ságból a Kínai Népköztársa­ságba. Anthony Grant, a brit ke­reskedelmi minisztérium par­lamenti államtitkára ma hat­napos hivatalos látogatásra Magyarországra utazik — köz­li a tegnapi Financial Times. Eltűnt a, nyugatnémet had­ügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője — jelentet­ték be kedden Bonnban. A közlemény szerint A. Krost, a hadügyminisztérium műszaki osztályának felelős beosztottja két hét óta ismeretlen helyen tartózkodik. Nagy-Britannia és a hat EGK-ország meggyorsítja az angol belépésről folyó tárgya­lásokat. Ez volt az egyetlen kézzel fogható eredménye an­nak a kétórás tanácskozásnak, amelyet a »hatok« miniszteri tanácsa és a csatlakozási tár­gyalásokkal megbízott brit küldöttség tegnap délután tartott. Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnö­ke (középen) fogadta Aziz Szidkit, az EAK Moszkvában tartózkodó miniszterelnök-helyettesét (jobboldalon). Baloldalt V. Novikov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhlyet' tese. (Telefotó: TASZSZ—MTI—KS) Rogers bírálta az izraeli álláspontot Rogers külügyminiszter teg­nap sajtóértekezletet tartott, fő témája a közel-keleti hely­zet és a Jarring-misszióval kapcsolatos amerikai álláspont volt. Rogers elismerte: a közel- keleti helyzet békés rendezé­sének fő akadálya az, hogy Izrael »területszerzéssel kívánja biztosítani hatá­rait kialakítani, ami vi­szont az EAK, valamint a Biztonsági Tanács idevo­natkozó határozata szem­pontjából egyaránt elfo­gadhatatlan.« Rogers »rokonszenvező meg­értéssel« nyilatkozott Izrael »jogos biztonsági igényeiről«. A külügyminiszter kijelentet­te, hogy az amerikai kor­mány — a BT határozatával egyetértésben — Izrael és az EAK 1967-es határait támo­gatja, feltéve, hogy megfelelő biztonsági formulákat lehet találni e határok garantálásá­ra és megegyezésre lehet jut­ni Sarm el-Seikre és a gázai övezetre vonatkozólag. Az amerikai külügyminiszter is­mét hangsúlyozta, »nem szük­ségszerű a területszerzés ah­hoz, hogy a lratárokat garan­tálhassák«. A sajtóértekezleten általá­nos feltűnést keltett, hogy az amerikai külügyminiszter Abba Eban washingtoni látogatásának küszöbén — közvetve ugyan, de félre­érthetetlenül — az izraeli területi követelésekre ve­zette vissza a Jarring- misszió holtpontra jutását. A külügyminiszter szerint az egészen közeli jövőben meg­oldást kell találni a közel-ke­leti válságra, mert ellenkező esetben rendkívül veszélyes helyzet alakulhat ki. Az indokínai helyzettel fog­lalkozva Rogers kijelentette: az esős évszak beállta előtt visszavonják a dél-vietnami erők oroszlánrészét Laoszból. Hz ügyész halálbüntetést kért Calley hadnagyra A Georgia állambeli Fort Benningben a katonai bíróság hétfőn folytatta a dél-vietna­mi My Laiban 1968. március 16-án elkövetett töméggyil- kossággal vádolt William Cal­ley hadnagy bűnperének tár­gyalását. Daniel katonai ügyész hétfőn, a tömeggyilkos­ság harmadik évfordulójának előestéjén mondta el vádbe­szédét. Kétórás vádbeszédében is­mertette a My Laiban történ­teket. Emlékeztetett arra, hogy Calley hadnagy egysége a köz­ségbe érkezve nem ütközött ellenállásba. Ennek ellenére katonáival hetvennél több em­bert teröltetett össze egy ön­tözőároknál, majd a védeke­zésre képtelen polgári lakoso­kat parancsára az árokba lök­ték és agyonlőtték. Ismertette az ügyész azt a tanúvallomást, amely szerint maga Calley hadnagy tettleg bántalmazott egy buddhista szerzetest, majd agyonlőtte. Egy kisgyermek ki akart mászni az árokból, mire Cal­ley megragadta, visszadobta az árokba és agyonlőtte. Vádbeszéde során Daniel ügyész bemutatott egy színes fényképet, amelyet a hadse­reg egyik fényképésze készí­tett a tömeggyilkosság színhe­lyéről. A képen legalább 25 holttest látható, közülük ki­lenc gyermek, további három nedig csecsemő. A katonai ügyész szerin' Calley hadnagy is elismert'' hogy a tömeggyilkosság elk* vetésekor az öntözőárok mel lett volt és lövéseket adott lé az árokba. Egységének öt ka­tonája vallotta, hogy látta, i amikor parancsnoka polgári személyekre lő. Ezért az | ügyész kérte, hogy a bíróság előre megfontolt szándékkal elkövetett 102 rendbeli gyil­kosság miatt mondja ki bű­nösnek Calley hadnagyot és ítélje halálra. A párt hű marad programjához A Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt lapja, a Die Wahr­heit tegnapi számában közli a pártvezetőség irodájának a vasárnapi nyugat-berlini kép­viselőtestületi választások eredményével foglalkozó nyi­latkozatát A nyilatkozat megállapítja, hogy a párt 34 000 szavazatot kapott, ami annyit jelent, hogy az 1967-es választásokhoz vi­szonyítva 4000-rel növelte sza­vazóinak számát: mégis az antidemokratikus öt százalékos határ miatt ezek a szavaza­tok nem juthatnak érvényre. A nyilatkozat a továbbiak­ban hangsúlyozza: a pártnak nem sikerült ugyan bejutnia a képviselőházba, mégis hű marad választási programjá­hoz és következetesen folytat­ja harcát a munkásosztály akcióegységéért, a kései kapi­talista rendszer ellenzőinek együttműködéséért, a nyugat­berlini lakosság létérdekeiért. -Építő bel- és külpolitikánk, az NDK és Nyugat-Berlin .apcsolatainak normalizálásá­ra irányuló kezdeményezé­sünk továbbra is napirenden marad. Pártunkkal a jövőben még inkább kell számolni, mint eddig — hangoztatja a nyilatkozat. il 2 lOMOGTi NÉPLAP Szerda, 197L március IX

Next

/
Thumbnails
Contents