Somogyi Néplap, 1971. március (27. évfolyam, 51-76. szám)
1971-03-03 / 52. szám
(6j törvény a tanácsokról Demokratikus, szakszerűen működő közigazgatás Késsülnek a almásládák Az utóbbi években egész sor hatáskört adtak le a megyei és a járási tanácsok a községeknek, városoknak. így lassanként formálissá váltak a járási tanácsülések, egy-egy ülés előtt sok fejtörést okozott az előkészítés a végrehajtó bizottságoknak. A járási tanácstagoknak pedig jobbára csak bosszúságot, hiszen egyéb dolgukat halasztva be kellett menniük a járási székhelyre, hogy megtartsák a tanácsülést. Egykor élő szervezetből — a fejlődés hozta így — meg - felelő tartalom híján mindinkább bürokratikus formaság lett Április végén, a választások után hivatalosan is megszűnnek a járási tanácsok, ugyanakkor megkezdik működésüket a járási hivatalok, melyek az új tanácstörvény előírása szerint a megyei tanácsok végrehajtó bizottságainak egységes önálló hatáskörű szervei. A járási hivatal mint a megyei tanács végrehajtó bízott ságának szakigazgatási i»zerve. rugalmasan, operatívan működő intézmény kell legyen. Apparátusának létszáma megközelítően egyharmadával kisebb lesz, mint volt a járási tanácsoké ■— hiszen feladatkörének jelentős részét és számos szakemberét a helyi tanácsok, illetve azok szakigazgatási szervei veszik át- A járási hivatal elnöke és munkatársai nem választás, hanem kinevezés alapján töltik be tisztségüket. Ám azért, hogy munkájuk megfeleljen a törvényes előírásoknak, a felsőbb szervek rendelkezéseinek, választott testületnek: a megyei tanács végrehajtó bizottságának tartoznak felelősséggel. Előreláthatóan rókáb b lesz a kapcsolat ezután a járási hivatal és az ügyeiket intéző állampolgárok között, mint volt korábban a járási tanács és a sokszor minden apró-cseprő üggyel oda fordulni kénytelen emberek közt Ritkább, de közvetlenebb kapcsolat alakul ki, s ezért áll az a megállapítás a járási hivatalokra •js, amit az igazságügy-miniszter hangsúlyozott országgyűlési expozéjában: »Az apparátusnak úgy kell dolgoznia, hogy az állampolgárok az ügyintézőkben valóban a szocialista állam képviselőit, a nép szolgálóit lássák.« S ha fennáll ez a járásokra, még sokkal inkább vonatkozik a helyi — községi, nagyközségi, városi — tanácsok szakigazgatási dolgozóira. Az ügyeiket intézni akaró, személyes dolgaikban a «-tanácshoz« forduló állampolgárok elsősorban az apparátus dolgozóival, a szakigazgatási szerv munkatársaival találkoznak, náluk tesznek bejelentést vagy panaszt, tőlük kémek egy-egy hatósági igazolást, — azaz számukra ők testesítik meg a tanács munkáját. A szakigazgatási szerv meghatározott jogkörökben dönt, egész munkásságát azonban a végrehajtó bizottságnak alárendelve végzi. A szakigaz'ga- tási szervek vezetőinek kinevezése a tanács hatáskörébe tartozik. Mindez — a szocialista demokrácia biztosítéka: a tanácson keresztül a választók ellenőrzik a szakigazgatás működését. V. E. (Folytatjuk.) Tyúk és tojás helyeit - házinyúl? Kisállattenyésztők tanácskozása és jutalmazása A MÜLT ÉVRE meghirdetett, a kisállattenyésztők részére kiírt területi verseny győzteseinek tegnap pénzjutalmakat adtak át Kaposváron \z első helyen végzett felső- mocsoládi Baksai Lajos és a tengődi Dobos Istvánná 1500— 1500 forintot kapott, második lett a felsőmocsoládi Hajdú József és a bábonymegyeri Papp Gyula, harmadik a so- mogyaszalói Nagy Sándor és a tengődi Gál Dezső. A második helyezettek 1200, a harmadikok 900 forintot kaptak. A jutalmak átadása volt a befejező aktusa annak a tanácskozásnak, melyet a MÉSZÖV, a Közép-somogyi Termelőszövetkezetek Területi szövetsége és a Kaposvári Húskombinát rendezett tegnap Kaposváron. Számos meghívott részvételével értékelték a tavalyi munkát. Csizmadia Pálnak, a szövetség munkatársának megnyitója után Bánkúti Béla, a MÉSZÖV munkatársa arról számolt be, hogy a múlt évben sokat fejlődtek a háztáji kisállattenyésztés, illetőleg hizlalás módszerei, a tartási technológiák, s előnyösen változott a takarmányösszetétel. Szép eredmények születtek a háztáji baromfi- és tojásértékesítésben, erősödnek és egyre több áruval rukkolnak ki a szakcsoportok. A tanácskozás részvevői — ez egyébként várható volt — főképp a baromfi- és a tojásEzt mondja a lakásrendelet Az albérletről Szerződést kell kötni a bérlőnek az albérlővel, ha lakásának egy részét albérletben adja ki. Ez szólhat határozott vagy határozatlan időre, de valamilyen feltétel — például a gyermek megszületése — bekövetkezéséig is. Egy időben több albérlőt is tarthat a főbérlő. Az albérletbe adott helyiségekbe újabb albérlőt azonban csak akkor fogadhat, ha az ott lakók ehhez hozzájárulnak. Az albérleti szerződés megkötéséhez átmeneti lakás, vállalati bér- és szolgálati lakás esetén a lakással rendelkező szerv, nem állami lakás esetén pedig a bérbeadó hozzájárulása is szükséges. Az albérletet bútor- és ágyneműhasználattal vagy anélkül lehet bérbe venni. Az albérleti díj két részből áll. Az alapdíjból, amely magába foglalja az albérlő által kizárólagosan és más személyekkel közösen használt helyiségek és ezek lakásberendezéseinek használatáért járó díjakat. A másik része pedig a bútor- és ágyneműhasználatért, az albérlő részére nyújtott szolgáltatásokért (pl. fűtés, takarítás) járó tényleges költséget foglalja magába. A díjat csak pénzben lehet megállapítani. Az albérlőtől természetbeli szolgáltatást csak akkor lehet kérni, ha ezt a szerződésben írásban kikötötték, s pénzben meghatározzák az ellenértékét. A jogszabály úgy rendelkezik, hogy az albérlet havi alapdíja nem lehet több, mint a kizárólagosan használt helyiségre jutó lakbér háromszorosa. Ágybérleti díj címén pedig — a bútor és ágynemű használatáért — legföljebb havi 250 forintot lehet kérni, s ezen felül az ágybérlő részére nyújtott szolgáltatások tényleges költségét szabad felszámítani. Ha határozott időre kötötték meg az albérleti szerződést, a határidő lejártakor; ha feltételhez kötötték, a feltétel beálltakor szűnik meg a jogviszony. Közös megegyezéssel bármikor felbonthatják a szerződést. A bérlőnek joga van a szerződést a következő hónap utolsó napjára felmondani, ha olyan ok áll elő, amely miatt a bérbeadót felmondási jog illeti meg a bérlővel szemben, ha elcseréli vagy műszakilag megosztja a lakást, ha családi és egészség- ügyi körülmények, az albérleti jogviszony létesítése után ezt indokolttá teszik, ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyiségbe — a jogszabály tiltó rendelkezése ellenére — más személyt befogadott. Az albérlő is felmondhatja a hónap tizenötödik vagy utolsó napjára a határozatlan időre kötött szerződést. A felmondási időt ebben az esetben tizenöt napban állapítja meg a jogszabály. felvásárlás körüli, jelenleg tapasztalható problémákat vetették föl kérdéseikben. Különösen a tojás értékesítése foglalkoztatta a felszólalókat. Elmondták a kisállattenyésztők, hogy a naposcsibe-ellátás is akadozik, az előnevelt csirkéket viszont az ezzel foglalkozó üzemek mindenáron ki akarják juttatni a tenyésztőkhöz. A tojásprobléma mondatta ki ezen a tanácskozáson a felsőmocsoládi meghívottal, hogy ezek után céltalannak tartják a 2800 előnevelt jérce átvételét. Nem arról van szó, hogy általában a háztáji és a kisegítő gazdaságok árutermelése került kritikus pontra, hanem arról, hogy a tojástermelésben, pontosabban ennek az árunak a piaci keresletében érezhető bizonyos telítettség, többletkínálat, ami kétségkívül átmeneti zökkenőt okoz a termelőknél: nem találják meg számításukat úgy, mint korábban, s olykor árujuk elhelyezése is gondot okoz. Ezen a tanácskozáson mondták ki, hogy a kisállattenyésztésen belüli fajtaátcsoportosítás, például a libahizlalással és a nyúltenyésztéssel való foglalkozás megoldhatja a problémát, ugyanis itt nincsenek elhelyezési gondok, a kereslet nagy, és az ár is arra ösztönöz, hogy ebben szép pénzt találhatnak a tenyésztők. EZ AZ ÜT járhatónak bizonyult — jó néhány szakcsoport bizonyítja —, s ebben az időszakban, a jövedelem fenntartása, illetőleg fokozása érdekében érdemes ebbe az irányba haladni. A tabi kaptárgyártó üzemben ebben az évben 2000 darab nagyboconádi kaptárt, 350 000 szabolcsi almás- és 50 000 szegezett ládát, az építőiparnak zsaluzótáblából 50 000 darabot, állványpadlóból 15 000 négyzetmétert készítenek mintegy 13 millió forint termelési értékben. Köszönet a képviselőknek és a tanácstagoknak Ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága TEGNAP DÉLELŐTT a megyeháza nagytermében ülést tartott a Hazafias Népfront megyei bizottsága. Kocsis László, a bizottság elnöke köszöntötte a megjelenteket, s bevezetőjében az 1967-es választások óta eltelt négy év gazdasági és politikai sikereiről beszélt. — A harmadik ötéves terv somogyi eredményeiből a megye országgyűlési képviselői •ás tanácstagjai is kivették részüket, bebizonyították, hogy rászolgáltak a választók bizalmára és úgy teljesítették feladataikat, ahogyan azt elvártuk tőlük. Valamennyiüknek köszönetünket és elismerésünket tolmácsoljuk — mondta Kocsis László. A továbiakban a választással kapcsolatos feladatokról, a jelöltek kiválasztásáról szólt. Hangsúlyozta, hogy olyan személyeket kell kitüntetni a bizalommal, akik egyrészt a társadalom egy-egy osztályát vagy rétegét képviselik, s akik eredményesen tudják megvalósítani politikai célkitűzéseinket. Munkájukkal és tevékenységükkel szemben azt a követelményt támasztjuk, hogy erősítsék népünk szocialista gondolkozását. Az elnöki megnyitó után Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára ismertette az országgyűlési és tanácsválasztásokkal kapcsolatos népfrontfeladatokat. — A választás két célt is szolgál. Egyrészt szocialista építőmunkánk programjára, másrészt az államhatalmi és népképviseleti szervekben tevékenykedők személyére adjuk szavazatunkat — mondotta. Ismertette a választási törvény korszerűsödésének történelmi folyamatát — 1952-ben állapították meg, hogy minden tizennyolcadik életévét betöltött magyar állampolgár szavazati joggal rendelkezik —, majd tájékoztatott a választások lebonyolításának rendjéről. Elmondta, hogy a korábbi választásokhoz viszonyítva egyszerűsítettek: 1967-ben még négy szavazólapot kapott a választópolgár — a községi, járási, megyei tanácstag és az országgyűlési képviselő személyének megjelölésével — most csak kettőt kap. Az országgyűlési képviselő jelöltre es a köz- I ségi (városi) tanácstagjelöltre adja le voksát. A megyében 3774 tanácstagi és tizenkét országgyűlési képviselői választókerületben tartanak jelölő gyűléseket. A titkár előterjesztése után Weisz Zoltán, a megyei KISZ- bizottság titkára és Guth József, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának bizottságvezetője elmondta, hogy minden segítséget megadnak a választások sikeres lebonyolításához. A Hazafias Népfront megyei bizottsága elfogadta a megyei választási elnökségre és az országgyűlési képviselői választókörzetek elnökségére tett javaslatot, s egyetértett abban is, hogy elismerésben részesítsék azokat a képviselőket és tanácstagokat, akik a múlt ciklusban tevékenykedtek. A BIZOTTSÁG tagjai ezek után meghallgatták Sugár Imrének, a megyei tanács vb-el- nökhelyettesének tájékoztatóját a megye negyedik ötéves tervének célkitűzéseiről, majd elfogadták a bizottság idei munka tervét. Készletbőség, de szorít a cipő Készülnek a tavaszra A múlt évben országszerte kimagasló eredményeket ért el a kereskedelem. Nemcsak a forgalom emelkedett minden korábbi növekedést meghaladó mértékben, hanem a választék is jobb volt, mint az előző években. így volt ez a Somogy—Zala megyei Vas- és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalatnál is, ahol 40—42 cikkcsoportban mintegy tizenkétezer fajta cikket forgalmaztak- A forgalomnövekedés i csaknem elérte a 30 százalékot, ■— Volt már példa hasonló mértékű növekedésre? — A vállalat történetében eddig még nem — válaszolta az igazgató, Horváth Ferenc. — És az idén? — Szerényebb forgalom- emelkedést terveztünk, 13—14 Százalékosat Készleteink nagyok, s az 1970-es évihez hasonló vásárlókedv esetén sem jönnénk zavarba. Raktáraink tele vannak, sőt egyes cikkekből a készlet több mint bőséges. — Bíztató jel ez a tavaszi vásárlások közeledtével. — Igen, ilyenkor mindig fokozódik a kereslet néhány kimondottan tavaszi portéka iránt. — Számítanak a termelőszövetkezeti zárszámadások és a nyereségkifizetések idején magasba szökő vásárlóerőre is? — Számítunk, de tapaszta lataink szerint ez egyre kisebb mértékű. A szövetkezetek, vállalatok sok pénzt használnak fel évközi kifizetésekre, ami természetesen a nyereséget terheli. — Hogyan oszlik meg a vásárlók tábora? Lehet-e különbségeket fölfedezni a falusi és a városi vásárlók között? — Hogyne. Terveziett forgalmunkból nagyobb százalékkal részesednek az ÁFÉSZ- ek, mint a kiskereskedelmi vállalat. Falun még nem any- nyira telített a piac, mint városon. A termelőszövetkezetek gyarapodása, a több pénz és a növekvő igények a falut a legjobb piaccá avatják. — Milyen cikkeket keresnek a vásárlók a tavasz beköszöntésével? — Felszökik a motorok forgalma •— kapcsolódott beszélgetésünkbe Ádám László áruforgalmi főosztályvezető. — Aztán a meginduló építkezésekhez is egyre több anyag kell- Hűtőszekrényeket, táskarádiókat, mezőgazdasági szerárut, kerítésdrótot és horganyzott árut vásárolnak igen sokan. — Milyennek ígérkezik mindezekből az ellátás? Készleteik biztosítani tudják-e a hiánytalan választékot? — Távolról sem. Jelenleg egy kicsit ellentmondásos a helyzet Sok árunk van, a várható keresletet meghaladó mértékben, ugyanakkor a magyar ipar jó néhány áruféleségből nem tudta biztosítani az ellátást Évek óta krónikusan hiányzó cikkekről van szó. Ezeket importból sem tudtuk pótolni.-— Mi kapható korlátlanul? — Olcsó, import kerékpá romból megfelelő less az ellátás. Nem mondható el mindez a mopedekről. Elég szűk ugyanis a választékunk. Nagymotort viszont mindenki kedve szerint választhat. Sok az import motorunk: Javra, MZ és az idén olcsóbb lett a 175 köbcentis Sport Jawa. Az építkezésekhez használt nehéz vasáruból, a különböző acé lókból, szegekből, a villany- és vízvezeték-szerelési anyagok ból kielégítő lesz az ellátás Hűtőszekrényekből is megfelelő mesmytaég és választék áll a vásárlók rendelkezésére, sőt a tavasszal már lehet kapni a Lehel gyár svéd li- cenc alapján készült S—60-as és S—140-es termékét. A táska- és zsebrádiók, valamint a magnetofonok kínálatát , döntően az import alakítja, s azt hiszem, itt sem lesz majd hiány. Kedvező változást ígért az ipar a rúd- és laposelem- ellátásbar — Hol »szőrit a cipő«? — Vegyes a kép, ha a mezőgazdasági szerárura gondolok. Lapát van, ásó-kapa csak kevés. S a kilátások sem jobbak. Láncfélékből sem lehet kielégíteni a várható keresletet. Az ipar nem tud annyi fonott kerítésdrótot gyártani, amennyi elég lenne, de a különböző horganyzott árukról sem tudunk biztatóbbat mondani. — Mi ennek az oka? — A hazai ipar a profiltisztításra, a gazdaságtalan termelésre hivatkozással gyakran nem vállalja az általunk kívánt mennyiséget — vette át a szót ismét az igazgató. — Esetenként importtal próbálkozunk, de az jóval drágább Sok támadás érte ezért a kereskedelmet. Az árak emelkedéséért elsősorban bennünket tesznek felelőssé. Pedig szolid •imolitikát folytatunk. Alapelvünk. hogy csak a törvén vesén előírt, bennünket megillető árkülönbözetet fogadjuk eL Cs. T. 3S&L '««fewHiwti x
