Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
! Tsz-mellékiizetnágak Egészséges munkahelyi környezetet T öbb olyan vöröskeresztes értekezlet is volt a közelmúltban, ahol a sürgős tennivalók között jelölték meg a ^sz-melléküzem- ágak tisztasági, közegészség- ügyi helyzetének javítását. Legutóbb a megyei vezetőségi ülésen tették ezt szóvá. A tsz egészségügyi felelősök többsége a tsz-egyesülések miatt nem tudott tavaly eredményesen tevékenykedni. A barcsi, a nagyatádi és a siófoki járásban még az egészség- ügyi felelősök továbbképzését jelentő értekezletet sem tartották meg. Az idényjellegű (három-négy hónapig üzemelő) üzemágakban egészségügyi felelősöket nem is választanak. A megyei KÖJÁL-nak részletes kimutatása van a somogyi tsz-melléküzemágakról. A kétféle üzemág közül (élelmezési, ipari), az élelmezésiek, a fogyasztók szempontjából veszélyesebbek, az ipari jellegűek pedig a dolgozók egészségére ártalmasabbak. A kőröshegyi tsz szántódi birkacsárdá- .ja például forgalmához képest .zűkös, a megengedett kaparásnál jóval többet üzeme'a so- mogyvári tsz Kupa vezér (Ba- .atonlellén) étterme és italboltja is. A Kupa vezér étterem szennyvízelvezetése is csak nemrég oldódott meg. A helyiségekkel viszonylag kevesebb probléma van. Rendezettebb körülmények között, megfelelő alapterületen üzemel egyebek között a nagyatádi tsz melegkonyhás italboltja, az igali tsz Halászcsárdája, a dolgozók közegészségügyi szemlélete azonban kifogásolható. Általában baj van a kbnyhák tisztaságával, a mosogatással, a hűtéssel, a tárolással és a raktározással. Az A vb napirendjén Sok az alkalmatlan könyvtár a fonyódi járásban A JÁRÁS könyvtárai vizsgálatának időszerűségét igazolta . a végrehajtó bizottság ülése, melyen mind a jelentés, mind a vita feltárta a reális helyzetképet: általában elégedettek az eredményekkel, de több dolog sürgős megoldásra vár, intézkedni kell. A jelentés második mondatát mintha enyhe »poénnak« szánták volna, ugyanis azt fogalmazták meg, hogy »a járás területén nincs olyan település, ahol könyvtári egység ne lenne.« Mintha a függelékben nem tizenhatszor olvasnám egyes községek neve mellett: a könyvtárak elhelyezése nem alkalmas, alkalmatlan. Aztán olyan »elnézés« is található a jelentésben, hogy Gyugyon — átmenetileg — van alkalmas könyvtár, olvasom, s hallom, hogy csaknem egy éve zárva a könyvtár ajtaja, nincs könyvtáros. A könyvtáros személyiségé* nek, képzettségének fontosságát, szakképesítése ,megszerzését is fölvetette a vita. »Néhány könyvtárunkban szakmai képzettség és általános műveltség tekintetében teljesen alkalmatlan személy látja el a könvvtárosi teendőket« — így mondja a jelentés. A jobb személyi föltételek megteremtésén fáradozó vb meghökkenéssel vette tudomásul, hogy a Művelődésügyi Minisztérium fennálló rendelkezésével sem élt pl. a szöilősgyöröki tanács, nem emelte a könyvtáros tiszteletdíját. A rendelkezés 1971- re a falusi könyvtárosok tiszteletdíját száz forintban állapította meg, az eddigi 5—6 forintos óradíj helyett. SzöllSs- györökön soknak találták a jelenlegi tiszteletdíjat is, és csak 10—10 forinttal emelték a három könyvtáros honoráriumát. Az erre kapott pénzt másra használták fel. A KÖNYVÁLLOMÁNY szépen fejlődött a járásban az utóbbi években. AJ 06 024 kötet kielégítő. A községi tanácsok az utóbbi két évben költségvetésükből 93 ezer forintot, a községíejlesztásből 160 000 forintot fordítottak könyvbeszerzésre. A Művelődésügyi Minisztérium a megyei könyvtár javaslatára három körzeti könyvtárnak, -Balatonszent- ( györgynek, Buzsáknak és So-, mogyvárnak 120 000 forintot, juttatott. Az ÁFÉSZ-ek támogatása 54 000 forint. A járás , tszrei az utóbbi két évben i egyetlen fillérrel sem járultak hozzá a könyvtárak könyvbeszerzéséhez. A járás különösképpen nem maradt le könyvtárainktól, csak a gyermekolvasók létszáma csökkent váratlanul és nagyobb mértékben. Ezt tartotta a legaggasztóbbnak. Kellner Bernit, a megyei könyvtár igazgatója is. Felszólalásában elmondta, hogy a pedagógiában az önálló ismeretszerzést hangsúlyozzák, tehát nem csökkennie, hanem emelkednie kell a gyermekolvasók számának. A könyvi ismeretszerzés szerepe a jövőben fokozódik. Azzal a megállapításával is egyetértünk, hogy aki az iskolában nem válik olvasóvá, az már felnőtt korában nehezebben lesz könyvbarát. A járási tanács végrehajtó bizottsága határozatot hozott, hogy legsürgősebben a községi tanácsok vezetőivel tárgyalnak a helyi gondok megszüntetéséről. Azokban a községekben, ahol jelenleg nem megfelelő helyiségben működik a könyvtár, felmérik, milyen lehetőség van a művelődési házba való átköltöztetésére. Látrányban például ez megoldásra vezethetne. A VB HATÁROZOTT arról is, hogy felhívja a szöllősgyö- röki tanáci titkárát, fizesse ki a teljes tiskteletdíjat a könyvtárosnak. Továbbá felkérik a mezőgazdasági osztályt, hogy a gazdaságilag megszilárdult tsz-ekben járjanak el a könyvtárfejlesztés ügyében H. B. KÜRTI AHDRUS C^éókoí: Renate 23. Két lépés után a hadrend ugyanaz volt, mint kezdéskor! Hol itt a logika! Az automata képtelen volt megérteni az esetet, először csör- , gött, sistergett, füstölt, aztán i kikapcsolta magát. Sokkot kapott, feladta a partit. Ez min- . den. Én is zavarba hozom, i sokkolom az egész kibaut rend- i szert, aztán megzsarolom a Törpét. * e * Alábecsültem kis Erik bűnöző tehetségét. Még fél óra sem 'telt bele, már felhangzott a 'megbeszélt jel a díszsövény 'mögül. Három rövid fütty. Tehát az első akció sikerrel járt. Akkorra én már rég felöltöztem, visszatértem a társa- , sághoz, és közömbös dolgokról beszélgettünk, minthogy a ellenőröknek a hanyagság és a nemtörődömség ellen kell a legtöbbször szót emelniük. Az osztopáni és a kaposmérői tsz sütőüzeme — szerényebb adottságaik ellenére is — jó példaként említhető. Pékárujuk minősége kitűnő, sütödéjük higiénikus, tiszta. Jó vélemény alakult ki a rinyaújlaki tsz Csokonyavisontán lévő pecsenyesütőjéről is. Készítményeik kedveltek, a minőség ellen sem érkezik panasz, nem tévesztik szem elől a közegészségügyi követelményeket sem. Sajnos a hanyagság ellen az alkalomszerű büntetés is sokszor hiábavaló. A szemléletváltoztatásban nagy szerep vár a tsz egészségügyi felelősökre. Csakis a szigorú és gyakori belső ellenőrzés segíthet a higiénikus munkahelyi környezet megteremtésében. Az ipari jellegű melléküzem- ágakban több helyen a dolgozókra ártalmas a környezet. A balatonlellei tsz gyapjúválogató telepén például hiányzik az elszívóberendezés. Az ablakodon és ajtókon keresztül szellőztetnek, így huzatos a munkahely. Betegségek melegágya lehet azért is, mert a gyapjúból jócskán kerül por a levegőbe. A somogybabodi tsz ba- kelitüzemébén ugyancsak hiányzik az elszívó ventillátor. A műhely zsúfolt, a nyersanyagokból kóros gőzök* kerülnek a levegőbe. Csaknem ugyanezeket mondhatjuk el a lengyeltóti üzemről is: a polietilén gőzzel »dúsított« levegőt sosem tudják teljesen eltávolítani. Kezdetleges viszonyok között indult a böhönyei orsózóüzem is, ma azonban már megfelel a korszerű ■ követelményeknek. Szociális létesítményekkel ellátott (zuhanyozó, öltöző), példásan rendezett üzem. Az egészségügyi szakembereknek az a leggyakoribb kifogásuk, hogy csak a működő üzemről vehetnek tudomást, a melléküzemágak létrehozása előtt nem keresik meg őket a tsz-ek vezetői. U tólag pedig sokkal hehe zebb megteremteni a működéshez szükséges ilapfeltételeket. Sok helyen csak a haszon növelését tartják fontosnak, és bizony megfeledkeznek a dolgozók kulturált, egészséges környezetének kialakításáról. • B. Zs. küszöbönálló hadműveletről normális ruhában sem voltam hajlandó nyilatkozni. — Ütött a cselekvés perce! — jelentem ki ünnepélyesen a hármas füttyszó után. — Kérem, mindnyájan menjenek be a fészerbe, és amíg nem adok rá engedélyt, senki se jöjjön ki onnan! Ne haragudjanak ezért a diktatórikus eljárásért, de a cél szentesíti az eszközt, miként ezt valaki korábban . is mondta. Libasorban vonulnak be a dánok a faházikóba. Elől fülét huzigálva Hans Aakjaer, utána Ilse, nagy Erik; a menetet Renate zárja'/ be. A küszöbről még visszanéz, mutatja, hogy résnyire nyitva hagyná az ajtót, onnan kukucskálna, neki kivételesen megengedem-e. — Nem — mondom szigorúan —, az ajtót be kell csukni! De előbb légy szíves, add ide a házatok kulcsait! Rám ölti a nyelvét, kulcscsomót húz elő a nadrágja zsebéből, s odanyújtja. Amikor a kezünk összeér, mégiscsak rám mosolyog. Nagy harag nincsen. A biztonság kedvéért rátolom az ajtóra a reteszt, aztán intek kis Erik feltételezett búvóhelye felé, hogy előjöhet, szabad a levegő. Erik kilopakodik a díszsövény mögül, s lerakja mellettem a kosarat, bogozni kezdi a zsák száját. Míg ügyködik, Még alszik a Balaton li'flllllliÄli'ilSi: :.-S - . , -V «R« Sk ...A- - . ... * Most teherautókon szállítják a Balatont, megfagyott és szabályosan kivágott darabjait teherautókra pakolják, és mély vermekbe szállítják, hogy nyáron legyen rjivel hűteni a barnára sült emberek italát. Siófok utcáin csak benszü- lött magyarok járnak, akik télen tudomást sem vesznek a tóról. Ilyenkor hétköznapi kisváros Siófok, csendjét nem veri fel az autók zaja és a különböző nemzetiségű beszéd. A Mártírok útján az üzlet —, pontosabban szólva a bazársor kirakatai most is telő vannak csillogó-villogó semmiségekkel, balatoni emlékekkel. A másik üzletben kalocsai hímzésű ruhák, stólák, népi stílusú táskák kínálják magukat, hiába. A pecsenye- és lángossütő is üresen áll. A vasúton túl, a kikötő felé vezető úton senki sem jár. A hajók sorban egymás mellett várják a tavaszt, hogy kifuthassanak a nagy kék vízre, amely most még fehér páncél alatt alszik. A hideg vízben a halak csodálkozva úszkálnak, nem lógat be nekik senki finom csemegét, kukoricát, kukacot. Nyáron szinte hozzá tartoznak a tóhoz a horgászok hatalmas botjaikkal, most üres a móló, a part. így fehéren a Balaton kicsinek látszik, a vízszintes jégnek nincs távlata. Pár pillanatra kisüt a nap, a megrokkant, egymásra sodort jégtáblák a törésvonalak mentén sok színben szikráznak. A móló végén tornyosuló jéghegy ezer darabból áll, ha rálép az ember vagy hozzányúl, apró szilánkokká hullik szét. Innét látszik, hogy a nagy tükör is mindenhol megrepedezett, csak egy kis napfény kell, és szétesik a páncél, lassan elemeire bomlik a jég, visszaváltozik vízzé, újjáélednek a hullámok és nyaldosni kezdik a partot.“ A téli világ véget ért. A fakutyázók már nem merészkednek a jégre, a magányos korcsolyázókat még elbírná, de a korcsolya éle keskeny, belesüllyed , a szétömlő jégbe. Még alszik a Balaton, a oarkban senki sem sétál, de a fák mélyén már megmozdult néhány sejt. Lassan közeleg a tavasz. I. I. Új versek — Kötet Rómában, Kubában Talá kozás Ladányi Mihállyal Versei időnként napvilágot látnak a napilapokban is, az irodalmi újságokban, verses- kötetei mindig felforrósítják a közvéleményt, népszerűsége vitathatatlan. A VBKM, a tanítóképző intézet vendégeként Kaposváron töltött két' estét, hogy találkozzon olvasóival. A tanítóképző könyvtárában magam is részt vettem a beszélgetésen, melyet dr. Györky Zoltán vezetett, az ő kérdéseire és a hallgatók kíváncsiságára válaszolt Ladányi Mihály József Attila-díjas költő. — Hiszie abban, hogy hozzájárul a társadalom alakulásához? — az egyik legértékesebb kérdés így hangzott. — Természetesen — felelte Ladányi. — Nyugtalanítom verseim olvasóit, ezáltal állás- foglalásra késztetem. Ha kellően szuggesztív vagyok, jól csinálom, elfogadják álláspontomat. — Parasztgyerekként utazott föl Pestre egyetemre, s mint az egyik versében írja, »elszerette a város. Alapállása vál- tozott-e az idők során? — Letisztult a világnézetem. A kérdésre két verset kell elolvasni válaszul, a korábbi Pásztorgyerek címűt és a későbbi keletű Gazdaságtant. Sokan a szememre vetik, hogy társadalmunkban csak a rosszat látom meg. Mit akarok tulajdonképpen? Egy ilyen kérdésre írtam meg a »Bachot nem tud?«-ot. szemügyre veszem a srácot. A nadrágja elszakadt, egyik térdén a bőr lehorzsolódott, a karja, s a kezeíeje is karcolásokkal van teli. Szegény'kölyök! Nem köny- nyű dolog az állatlopás. De tudom, ha most sajnálkoznám ezen,' mindent elrontanék. Ehelyett inkább szigort erőltetek a képemre, zordan beletekintek a zsákba, aztán a kosárba. Az előbbiben egy tarka kismacska, az utóbbiban két aranyos, öklömnyi tacskókölyök. Az egyiket kiemelem. Alszik, mint a bunda, óvatosan becsúsztatom az ingem alá, úgy helyezem el, hogy a hátamnál legyen. — Te most itt maradsz — adom ki az ukázt mini-cinkosomnak —, s vijgyázol a másik két állatra. És arra is legyen gondod, hogy a fészerben levők ne törjenek ki. Ha bármit kérdeznek tőled, nem válaszolsz. Világos? Biccent, újabb kemény paro- lázás, és indulok Renate szüleinek a háza felé. Végre! Ez Lins professzor dolgozószobája. Az összes helyiség közül a legalkalmasabb környezet egy drámainak ígérkező beszélgetés lebonyolítására. Érdekes berendezésű szoba. Tulajdonképpen kettő, egymásba építve. A nagy négyzet sarkában egy kisebb négyzet. A hatalmas íróasztalt mennyezetig érő, tömött könyvállványok fogják körül, nehogy kiröppenjen akárcsak a legkisebb gondolatmadár is Keskeny, tapétás ajtó nyílik ebbe a szantélybe, most tárva van. Itt az »L« alakú, nagy ablakos külső részen pedig egy heverő, néhány virágállvány, hatalmas akvárium. Az öregúr nyilván itt pihen munka köz ben. A falon tájképek, egy csendélet. És a sarokban, a lila kör. Mély lélegzetet veszek, belelépek. Most dől el minden. Női hang szólít meg. Dánul! A legszívesebben felrikoltanék, olyan öröm fog el. Nem ismert fel az Omnisap — Szíveskedjék németül beszélni — mondom. — Nem tudok dánul. 1— Látom és hallom önt — tér át azonnal a kívánt idiómára. — Miben lehetünk szolgálatára? — Ismét csak egy felvilágosítást szeretnék kapni. Arra]» vonatkozólag, hogy ... — Bocsánat! — vág a szavamba. — Hogyhogy ismét? ön nem szerepel az Omnisape ügyfelei között, ön még eddigf nem fordult hozzám (Folytatjuk.) — Melyik költőcsoportba sorolja magát? — Két név fémjelzi azt a csoportot, amelyikbe úgy érzem, hogy tartozom. Váci Mihály és Benjamin László. Mesteremnek, mint annyian, József Attilát tartom. Az én költészetem persze »kócosabb«, József Attila fegyelmezett költő volt. Több kérdésre összefogla- ’óan: — Fiatalabb koroml»an kevesebb önkritikával írtam, így van minden költő esetében, később nehezebben megy. Nem tudtam hónapokig írni. De Pécsett már nyomdában van új kötetem kézirata. A címe: Kedvesebb hazát. A magáról bő információt szolgáló költő ezután számos, ebbe a kötetbe felvett új — 'és régebbi versét olvasta föl. Többek között a Meseországot. Aztán tetézte egy meglepetéssel az »adatszolgáltatást.« Eddig finn, svéd,. norvég, francia, spanyol nyelven jelentem meg. Most Kubában készül egy kötetemk és az olasz új baloldal is kiadóm lett. Nagy példányszámban, rotációs eljárással nyomják az olaszok a verseimet; a nyomdászok társadalmi munkában csinálják. Ez a kiadónál így szokás. Á kérdés súlyát fokozta, hogy-pedagógusjelöltek tették föl: — Mi a véleménye az irodalomtanításról? — A költészet oktatása, a költői mű megközelítése zsákutcában van. Tudományos módszereket követnek az iskolákban. A vers füllel és szívvel közelíthető csak meg. Egy- egy szó »behelyettesítése« megtöri a varázslatot, így attól távolodunk el éppen, amit költészetnek nevezünk. Sokszor elmegy a diák kedve a verstől egy-egy ilyen »boncolás« után. Gyakorló pedagógusként én arra törekedtem, hogy az osztályban minél több verset olvassunk el. Azt hiszem, ez jóra vezet. A kérdések és feleletek után egy. a rádióból fölvett magnószalagon mutatta be verseit Ladányi Mihály. Horányi Barna SOMOGYI NÉPLAP Szombat, 1971. február 13.
