Somogyi Néplap, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)
1971-02-13 / 37. szám
} LÍTHTBTUI BERUHÁZÁSOK Y ersenyképességet kell elérni. Minőséget, tartósságot, korszerűséget. Bele kell építeni az iparba, az ipar szerkezetébe, a termelő- munkába, a temékekbe. Ez is beruházási program, országos méretű. Nem olyan látványos, mint egy cementmű építése: ágaskodó állványok nélkül folyik rajztermekben, mérőszobákban, laboratóriumokban. Most, a 70-es években már egy-egy új gyárépület felhúzása nem jelenti következésképpen és egyértelműen a népgazdaság vagy egy vállalat gyarapodását Az eredmény szempontjából ma már sokkal döntőbb az, hogy mi kerül egy- egy új épület falai közé: milyen technológia és milyen gyártmány? Sőt — a hasznot hajtóbb technológia és gyártmány telepítéséhez nem kell új épület: ezeket a régi falak közé is beruházhatjuk. Gyorsabban, mintha az építőkkel is időt kellene egyeztetni. Az idő pedig a versenyképesség szempontjából döntő motívum. A negyedik ötéves terv legösszetettebb feladatának értékelhetjük a vérsenyképesség fokozását. A népgazdasági tervnek az életszínvonal javítását célzó valamennyi célkitűzése, azok mértéke lényegéJó együttműködés jellemzi a lengyeltóti Somogy Népe Termelőszövetkezet és a felvásárló szervek közötti kapcsolatot — ez derült ki a Szován József tsz-elnökkel és Keizert József főagronómussal folytatott beszélgetésből. Elmondták, hogy eredményesen dolgoznak együtt a dombóvári Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalattal. Tizenöt vagon gabonavetőmag termelésére kötöttek szerződést. Ha a minőségvizsgálaton megfelel a búza, akkor egy mázsát 350 forintos áron tudnak értékesíteni. Borsóvetőmagra ugyancsak tizenöt va- gonnyi megrendelésük van. A gazdasági évet megelőző hónapokban szokták megkötni a szerződést a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal. A tavalyi esztendő, mint minden mezőgazdasági üzemnél, a lengyeltóti Somogy Népe Tsz-nél is gondot okozott. A tervezett nyolcvan vagon gabona helyett csak ötvenet sikerült értékesíteniük a termésátlagok alacsony értéke miatt. Ez kereken 900 000 forint árbevétel-csökkenést jelentett a szövetkezetnek. Ebben annak feltételezésével fogalmazódott meg, hogy a gazdaság ezt a feladatot teljesíti. A versenyképesség javítása feladat a népgazdaság egészét tekintve: növekedjen a korszerű, hatékony ágazatok súlya, aránya az ipar szerkezetében. Ezt a népgazdasági terv kiemelt programokkal segíti elő. Ezek közé tartozik az energia- struktúra átalakításának folytatása, a könnyűszerkezetes építési mód elterjesztése, az olefinkémiai program, a számítástechnikai és a járműprogram, a mezőgazdaság belterjességének fokozása. A versenyképesség ugyanakkor, s nem kisebb súllyal vállalati ügy is: valamennyi vállalatnál? korszerűbb, jobb minőségi és gazdasági jellemzőkkel rendelkező gyártmányszerkezetet kell kialakítani. A vállalatok negyedik ötéves tervének ez tehát fő programja. Mindez a műszaki kutató és fejlesztő munka — a láthatatlan beruházások — rangját, szerepét helyezi előtérbe. A következő öt esztendőben az előző tervidőszakhoz képest valamivel többet, a nemzeti jövedelem 2,4—2,5 százalékát fordíthatjuk tudományos kutatásra, műszaki fejlesztésre. A párt tudománypolitikai irányben az évben éppen a dombóvári partnerrel kialakult kapcsolatok miatt kevesebbet szerződtek a Somogy megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalattal. A termelőszövetkezet áruforgalmának hatvan százalékát az állattenyésztés adja. Ennek az ágazatnak a bevételi terve 7 582 000 forint volt. Ebből a húskombináttal nem kevesebb, mint 6 006 000 forint értékű állat szállítására szerződtek. Ezt jóval túlteljesítették a múlt évben. A termelőszövetkezeti tagok is a gazdaság segítségével értékesítették állataikat, összesen X millió 295 000 forint értékben. A sikerhez sokban hozzájárult a húskombinát fonyódi kirendeltségének vezetője, Stefániák István, és a lengyeltóti körzeti felvásárló, Németh János lelkiismeretes munkája is. Nekik köszönhető, hogy a tervezett felvásárlási ütemet sikerült betartani. A szövetkezet vezetői elmondták, hogy az 1972 januárjában üzemelni kezdő szakosított sertéstelep a mostaninál is nagyobb távlatokat nyit majd az együttműködésben. L, L. elveiből és a negyedik ötéves terv idevonatkozó részéből kitűnik, hogy ezt az összeget főképp arra szükséges fordíta •tünk, hogy a már rendelkezés re álló kutatási-fejlesztési bázison a hazai és a nemzetköz' kutatási eredmények miné1 gynrsabb gyakorlati alkalmazását szorgalmazzuk, főképp a fejlesztési átfutási idő rövidítésével. Alapkutatásra csak ott szabad gondolni, ahol abbar már hagyományaink vannak, s adottságainknak, lehetőségeinknek megfelel. Az országaz kutatási program összeállításához benyújtottak egy olyan témát is, amelyen pl. egy francia 'ntézetben már évek óta több mint kétszázan dolgoznak, s amelyben gyors és biztos sikert — a szakirodalom szerint — csak egy négyezres létszámot a témára állítani tudó laboratórium érhet el. A javaslat' benyújtói most akarták kezdeni a munkát — alapkutatást — 8 emberrel!... A nemzeti jövedelem 2 és fél százaléka ugyan nem kis összeg de azért illúziókra nem futj- belőle... Erre a felismerésre alapszanak általában az ágazati kutatási programok. A láthatatlan beruházások egész sora indul el a negyedik ötéves tervben egyetlen ágazatnál is a közös, a fő cél elérésére — a verseny- képesség fokozása érdekében. A kutatási-fejlesztési munka kapcsán létezik még egy rendkívül fontos tényező, éspedig a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése. S ezen belül különösen a nemzetközi munkamegosztásban való részvétel fokozása. Elsősorban a nemzetközi tudományos együttműködés bővítése a baráti országokkal. Ez mindenképp növelné adott anyagi erőforrásaink hatékonyságát. Koncentrálni — kölcsönösen — egy-egy adott cél érdekében. H-.pjainkban szerte a világon szakemberek százai dolgoznak azon — iáiunk is —, hogy megfelelő számítási modellt szerkesszenek, amellyel pontosan meghatározhatják, előre kiszámíthatják egy-egy kutatási, fejlesztési program hozamát. Nem vitás, jó azt előre tudni, mennyi lesz a bevétel, hiszen a kutatásban mindig rejlik elkerülhetetlen kockázat. Azt azonban különösebb matematikai bizonyítás nélkül is állíthatja bárki: a legtöbb kockázat, sőt a biztos veszteség — a lemaradás a nemzetközi mezőnytől, de a hazaitól is — abban rejlik, ha valahol nem vállalkoznak az újításra vagy csak lassan, óvatoskodva alkalmazzák a legújabb termelőerőt — a tudományt. G. F. Ifibb mint hét és fél milliós bevétel az állattenyésztésben Kedvező szerződéskötések Víz program tíz évre Milliók és köbméterek Igény és lehetőség Érdekes elgondolás Kaposvár vízellátására A vízprog- am — a vállalkozás nagyságát tekintve — ha- • sonló a falu villamosításához. Ennek a nagy munkának a megszervezésére hozták létre a múlt évben Siófokon a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatot. A napokban elkészült az új irodaház, s ez lehetőséget teremtett a nagy program korszerű megszerve- Rózsavölgyi Imre. zésére. A vállalat hármas feladatában nehéz rangsort felállítani: a jó minőségű ivóvízellátás megteremtése, a szennyvíz- tisztító telepek építése és üzemeltetése éppen olyan fontos, mint a második tevékenységi kör, a mezőgazdasági; öntözés megszervezése, s az e célokat szolgáló harmadik feladat: a vízügyi építés, a hálózat kialakítása. A festékszagű irodában azt mondom Rózsavölgyi Imre igazgatónak: manapság sok szó esik a vízről. Szenvedéllyel válaszol. — Sok, de nem elég... Az igények robbanásszerűen jelentkeztek. A falu társadalmában végbement változások parancsolón írják elő az egészséges ivóvízellátást is. Nyugodtan mondhatom: a lehetőségek ebben a tekintetben elmaradtak az igényektől. A falusi házak többsége már fürdőszobával épül, de a vízvezetéknek még a terve sincs meg, s hiába lenne vezeték, hiányzik a közegészségügyi szempontból is kifogástalan minőségű víz. Szerintem lagalább tíz esztendőre van még szükség, hogy az igényeket ki tudjuk elégíteni, hiszen a városok vízellátása' sem zavartalan. méter vizet ad. Ha teljes kapacitással dolgozik ez a rendszer, megkezdik a siófoki vízműrendszer rekontstruk- cióját is. A számítások szerint 1975—76-ban az egész Bala- ton-part egységes rendszerben dolgozik. — Felvetődött a gondolat — mondta az igazgató —, hogyan lehetne megoldani ebből a vízműrendszerből Kaposvár ellátását. Eddig mindenki jónak tartotta az ötletet, hiszen két előnnyel is járhat;: egyrészt a Balaton felvidék karsztvize és a regionális vízműrendszer mindig bőséges ellátást biztosítana a megyeszékhelynek, másrészt ebben a hatalmas vízműrendszerben állandó fogyasztót jelentene a város. A berendezések ugyanis fogyasztási csúcsra" épülnek. A parti települések viszont évente két-három hónapig igényelnek nagy mennyiségű vizet: Télen mindössze 25—30 százalékos a vízművek kihasználtsága. A déli parton a vízellátás növelésére a vállalat saját fejlesztési alapjából is költ: a kútfúrásokra tízmillió forintot fordít, s ez jelentős összeg, ha az éves termelési értéket vesz- szük alapul.' Jelenleg ugyanis 128 millió forint ez az összeg •a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalatnál. A nagy program érdekében négy üzemfőmémökség dolgozik: Siófokon, Keszthelyen, Balatonfüreden és a Velenceitó mellett, Gárdonyban. Jövőre megalakítják az ajkai, 1974- ben pedig a székesfehérvári üzemfömémökséget. Itt egyébként már működik az öntöző- kirendeltség. A nagy program első lépései ezek, azért, hogy tíz év múlva másként beszélhessünk a vízgondról. Kercza Imre á Balaton-parton, a Velenceitó környékén, Somogy és Fejér megye egy részén tevékenykedik. 1974-ig azonban Győr—Sopron és Komárom megye területét kivéve, az egész Dunántúl vízgazdálkodását szervezi, irányítja. A nagy program a Balaton- parton már megkezdődött. Háromszáz millió forintba kerül a Balatonszentgyörtől Őszödig húzódó nyugat-balatoni regionális vízműhálózat. A nyirádi bauxitbányák kristálytiszta karsztvizét hozzák majd ide. Siófokon pedig már jövőre megkezdi a próbaüzemet az új, százmillió forintos költséggel épülő regionális vízmű. Balatonföldvártól Világosig (később Kenéséig) húzódik a hálózat, s naponta 12 000 köbA települések gyorsabban fejlődnek, mint a közműhálózat. Az építőipar az utóbbi években sokat korszerűsödött: erősödött a szerelő jelleg. A közműépítést azonban nagyrészt most is a hagyományos módszerekkel végzik, éppen úgy, mint húsz esztendővel ezelőtt. Pedig — bizonyára meglepő adat — egy lakóház járulékos beruházása — s ennek nagy részét a közművek teszik ki — az építési költség 25 százalékát is eléri. A vállalat az idén még csak 14,3 millió forintos költséggel elkészült Siófokon a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat új irodaháza. A TANÉRTi Eredményes évet 'zárt a Tanszergyártó és Értékesítő Vállalat: 1970-ben 330 millió forint értékben adtak el különböző iskolai felszereléseket, szemléltető eszközöket. Az idén 350 millió forintos forgalomra számítanak, s változatlan céljuk: az oktatási és a népművelési intézmények igényeinek minél jobb kielégítése. 1971- ben a többi között 350 fizikai. 700 biológiai és 400 kémiai egységcsomagot gyártanak. Az új Ditán típusú diavetítőből ezer darab készül. Az idén kerül forgalomba a középiskolai fizikaórákon használható Elektrovaria II. kombinálható és változtatható összeállítású tanári 'bemutató eszköz, amely szinte valamennyi elektromosságtani kísérlet elvégzésére alkálin s. 24 újabb oktatófilm gyantása is szerepel a TANÉRT idei programjában. Ezenkívül készül hat diarorozat, valamint öt új hangszalag — az utót biak J5—2? ezer példányban - az által: t valamint a középiskolai magyar és idegen nyelvoktatás könnyítésére. dei programja Emellett a vállalat több olyan térképet hoz ismét forgalomba, mely az elmúlt években egyáltalán nem vagy csak nagyon korlátozott számban volt kapható. Az óvodák régi kívánsága teljesül azzal, hogy ebben az esztendőben már rendelkezésükre áll az építőkocka-készlet ás új, korszerű, színes óvodai bútorok is forgalomba kerülnek. • A korszerű eszközök választékának bővítését részben import útján biztosítják. Olcsóbb lesz az NDK-ból származó írásvetítő gép, a szovjet epidiaszkóp, valamint a japán gyártmányú tanulói kismik- roszkóp. Szintén a választék bővítését szolgálják a jugoszláv matematikai bemutató eszközök, episzkópok, epidiaszkópok, diavetítő berendezések. Lengyelországból 16 milliméteres filmvetítőket hoznak be, Bulgáriából biológiai szemléltető eszközöket. Az import összértéke az idén mintegy 25 millió forint lesz, ebből 150 féle eszközt vásárolnak. » Magánvélemény - szolgál latás ügy ben Nagyon őszintén, nagyon a szívemből mondom: örülök, hogy a figyelem napjainkban egyre jobban a szolgáltatások felé fordul. Szó volt róla a kongresszuson, berme szerepel az ötéves tervtörvényben, nyomatékosan hangsúlyoztak a szolgáltatások fejlesztésének fontosságát a legutóbbi pártbizottsági ülésen, a minap olvastam, hogy ez ügyben a megyei tanács pályázatot is hirdetett. A logika törvénye szerint mindebből arra lehet következtetni, hogy a követelményektől messze elmarad a szolgáltatásók színvonala, hogy jogos panaszukat, észrevételüket a lakosok ezrei mondták el, s ennek természetszerű folytatása, hogy az ország, a megye vezetői elhatározták a hiányosságok megszüntetését, és fokozott erőfeszítéseket tesznek a társadalmunk minden rétegét érintő. ülönböző szolgáltatások javításáért. Mondom, őszintén örülök, és bízok. Meggyőződésem, hogy nem egyedül engem tölt el ez az érzés. Mert legyünk őszinték, beszélhetünk mi a dolgozó nők helyzetének könnyítéséről, a munkafegyelem erősítéséről és sok mindenről, amíg ilyen alapvetően fontos tevékenységben, mint a szolgáltatás, nem sikerül előbbre lépnünk. Nemcsak az a baj, hogy kevés, szűk a szolgáltató tevékenységek köre, hanem ami van, az is —- tisztelet a kivételnek — messze elmarad, a kívánalom mögött. Az csak óhaj, szép álom, hogy jó lenne, mint gazdasági életünk más területén, itt is az egészséges konkurrencia. Talán akkor más lenne a helyzet. De ehelyett viszont találunk valami furcsa kényelmet, tespedt- séget4 amiben a legnagyobb jóindulat mellett sem tudjuk fölfedezni a szó igaz értelmében vett szolgáltatást. Nézzünk egy példái X. Y„ vagy nevezzük őt Piros Jenőnek (a név lényegtelen), Kaposváron járva fölfedez a Képcsarnok boltjában egy térelválasztót. Régóta »vadászik« rá, megveszi. Igen ám, de a lakása Pécsen van. Mit tesz? Bemegy a Volán irodába, ahol kívül, belül ki van írva: »Háztól házig szállítás.« Ott megtudja, hogy kiírás van, de a szállítást a darábárurészlgg (Zalka Máté u. 2.) végzi. Ott viszont közük vele, hogy szíveskedjen a térelválasztót hozzájuk levinni, és akkor majd elszállítják Pécsre. A háztól házig való szállításnál? egészen szokatlan, furcsa értelmezése ez. De a kérdés, nem sokáig marad kérdés, mert X. Y.-nak, vagy nevezzük- őt Piros Jenőnek, rövidesen tudomására hozzák: ha lenne lakása Kaposváron, és oda hazavinné a térelválasztót, akkor elmennének érte — de így a boltba, nem! Miért? »-Boltból nem szoktunk szállítani.« És ezzgl kész. A szolgáltatás valahogy így néz ki. Fél "iap utánjárás, szaladgálás, idegeskedés. kiesés a munkából egy egészen kisszerű, hétköznapi ügy miatt — és az eredmény semmi. Nem jól van ez így! Nem jó, hogy a szolgáltatást végzők velem, velünk, valahonnan magasból, valamilyen láthatatlan dobogóról beszélnek. Mintha legalábbis nem fizetnénk munkájukért tisztességes forintokat, hanem valami igen nagy szívességet kérnénk. Ez csak egy példa a sok közül. Nem légből kapott Beszélünk, hallunk, olvasunk a szolgáltatások fejlesztésének fontosságáról, és meggyőződésem, hogy sokadmagammal vagyok, akik örülnek érmék. És bíznak abban, hogy a szép tervei? valóra is válnak. Hiszen nem csupán az egyén érdeke ez. A dolgok összefüggnek egymással. Nem mindegy a munkahelyen, hogy egy dolgozó milyen körülmény ’ között és milyen »sebességiek* tudja elintézni a ihindennapí élethez hozza tartó: -ígyu bajos dolgait. V. :Vf. SOMOGYI NÉPLAP Szór* i *t, Véti. február 13.
